Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-17 / 218. szám
1968. szeptember 17, kedd 8. oldal Képes album a 600 éves Kecskemétről Hogy több legyen az olvasó Könyvterjesztők versenye Kecskemét város 600 éves jubileumára díszes kiállítású albumot jelentetett meg a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat. A 600 éves Kecskemét címmel. Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke írt az albumhoz előszót. Peschka Alfréd építészmérnök, akinek kezenyomát és szellemének teremtő fantáziáját a megyeszékhelyen számos új épület dicséri, magvas tanulmányt írt a fejlődő város múltjáról, jelenéről és egy kicsit a jövőjéről is. A kiadvány ezután reprezentatív fotókban bemutatja Kecskemét új városrészeit, új épületeit és — makettben — a jövőt is. Természetesen egy ekkora terjedelmű kiadványban nem lehet a teljességre törekedni, mégis — a kiadvány címével összehangolva — nem lett volna haszontalan, ha a fotók között olyat is találunk, amely a múltat is bemutatja akár műemléki épület formájában, akár mint a szanálásra ítélt, korunk igényeinek ma már egyáltalán nem megfelelő városrészt. Ám így is, ebben a formában, méltó reprezentánsa ez az album a jubiláló és a jövő felé tekintő városnak. B. J. Országos mozgalmat indított el a kiskunfélegyházi szövetkezeti könyvesbolt: a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére kibontakozó jubileumi munkaverseny keretében szocialista munkaversenyre hívták ki a könyvesboltot üzemeltető fogyasztási szövetkezetek vezetőit és dolgozóit. A verseny célja: a Magyar Írók Szövetsége által kezdeményezett „Olvasó Népért” mozgalom kibontakozásának elősegítése, a könyvterjesztés területén még meglevő fehér foltok felszámolása. A versenykihívást aláEttől is függ a jövő Ballászag község helyzetében furcsa, átmeneti viszonyok kereszteződnek. Minthogy tokáig Kecskeméthez tartozott. Erősen alárendelt állapotot töltött be, mint a város nagy kiterjedésű tanyái általában. Pe önálló községgé válása sem hozta meg a kívánt fejlődést, továbbra is erősen érvényesült a közeli város vonzereje, sőt a hatalmas állami gazdaság lendítő ereje következtében sokkal erőteljesebben gyarapodó szomszéd községé, Helvéciáé is. Ballószög mintegy 2400 lakosából 2000 ma is a tanyákon él, a belterület épületeinek száma nem éri el a százat. A változás nyilván nem egyik évről a másikra fog bekövetkezni, ezért célszerűnek látszik, ha a most még gyermekkorban levő nemzedék helyzete alapján próbálunk képet alkotni a jövőről. — Ha a számszerű adatokat nézzük, nem valami biztató képet kapunk — lapozgatja kimutatásait Terbe Imre, az általános iskola igazgatója. — Az 1966—67-es tanévben 251 tanuló járt iskolánkba, az Idén hússzal kevesebb a létszám. Ebből is az tűnik ki, hogy elsősorban a fiatal házasok keresik boldogulásukat a községen kívül. Még kedvezőtlenebb az alsó és a felső tagozat összehasonlítása. A 130 felsőtagozatossal szemben az alsósok száma alig haladja meg a százat. — A tanulmányi eredmények legalább „ellensúlyozzák” a létszám csökkenését? — Általános tanulmányi eredményünk tulajdonképpen nem lenne alacsony, de a bukottak viszonylag magas aránya kedvezőtlenül befolyásolja az átlagot. Tizennégy tanuló kapott a múlt év végén három vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot, de rajtuk kívül még tíznek kell osztályt ismételni, mert a javítóvizsgájuk nem sikerült. — Ml az ólra a gyenge tanulmányi eredményeknek? — Nevelői létszámunk teljes, csak két tárgyból hiányzik a szakos pedagógus, ami ahhoz képest, hogy tanyás község iskolája vagyunk, nem mondható a legrosszabbnak. Inkább a családból hozott szemlélet rovására írnám a gyengeségeket. Az itt élő emberek nagy részébe nemzedékek hosszú során át beivódott, hogy a föld és két kezük 'munkája különösebb szellemi erőfeszítés nélkül is eltartja őket úgy ahogy. Kevés példát láthattak környezetükben a felemelkedésre, ez legtöbbjükből kiölte az ambíciót, vagy az anyagi javak megszerzésére szűkítette le. Sok türelmét, meggyőző szót kell még fordítanunk a szülők látókörének szélesítésére, és egészen az alapoknál kell kezdenünk. >— A végzett nyolcadikosok pályaválasztása is ezt a közönyt tükrözi? — Nem, az idén először a szülői munkaközösség néhány aktív tagjának és a pedagógusok együttműködésének megvolt az eredménye. Csak néhány egészen gyönge tanuló nem tanult tovább. Hárman közgazdasági technikumba, illetve szakközépiskolába jelentkeztek, tizenketten ipari és kereskedelmi tanulónak, a legtöbben az építőiparba és a Kecskeméti Fémmunkás Vállalathoz. Amennyire örülök egyéni sorsuk alakulásá8. Csak eztán vágta ki az egész fát, majd hasábokra darabolta és felnya- lábolta az egészet. Pétya meg elkapta a lombját. Az elfeketedett „máglyánál” az idegenvezető még hosz- szúkás hasábokat vágott, sátorként betakarta velük a forgácsot, a sátrat körülrakta tuskókkial, úgy, hogy a fák a máglya közepe felé dőltek, aztán a kis sátor alatt meggyújtotta a forgácsot és fakérget. A láng végigfutott a forgácson, a magasba szökkent, mint a kéményben, belekapott a hasábokba és vidáman duruzsolni kezdett a tüskök között, mint egy valódi kemencében! És mindez szó nélkül, minden magyarázat nélkül. Pétya kerekre tágult szemmel bámulta. — Világos? nak, annyira bánt, hogy nagyobb részüket bizonyára elveszíti a község. Biztató viszont, hogy a korábbi évek teljes érdektelenségével szemben, most hatan mint mezőgazdasági szakmunkástanulók tanulnak tovább. Ha sikerülne húsz jelentkezőt összegyűjtenünk, a községben is indulhatna kihelyezett osztály, a tszcs vezetősége is támogatná. Új tanév, új gondok. Bizony, nem könnyű a ballószögi pedagógusoknak. Négy iskolaépülete van a községnek, nagy távolságra egymástól, közülük háromban csak alsótagozatos oktatás folyik, a Korhánközi úti iskolában csak egy, a másik kettőben két-két pedagógussal. Jelentős anyagi áldozatokat kell még hozni a község tanácsának és szövetkezetének is, a tanárokra, tanítókra és a párt aktivistáira pedig nagy lelkesedést kívánó agitáciös munka vár, amíg a ballószögi iskolások is elérhetik a korszerű iskolapolitika által diktált feltételeket Ügy hisszük, nem kis részben a község jövője is függ ettől. Sz. J. — Világos !.. Köszönöm szépen. — Körül kell nézni. Május van, habár a fa gyantás, de még nyirkos, nem akar égni. Lám, a bográcstartód sem alkalmas. Nyirkos fa. Mindjárt átmelegszik, meggörbül és a bogrács belezuhan a tűzbe... Hozzál száraz ágakat ... Kis idő múlva a tűz fölött duruzsolni kezdett a teafőzőben a víz, az izzó parázson állt a bogrács, amelyben ínycsiklandozó konzervhús sercegett. Káva és új pajtása, Tuj a tűz mellett hevertek és jókedvükben nagyokat pislogtak. A tűz mellett, a ládákon ülve iszogatták a teát. Körös-körül, amerre a szem ellátott, a május végi napfényben fürdött a sötétzöld tajga. A közelben halkan csobogott a író könyvesbolt dolgozói a félegyházi járásban az egy lakosra jutó 29,90 forintos könyvvásárlási összeget 34,50 forintra kívánják emelni a verseny időszaka alatt. Görög Lajos, a félegyházi könyvesbolt vezetője mondja el terveikről: Tovább erősítjük kapcsolatainkat az új olvasó- mozgalom két fontos bázisával, a pedagógusokkal és a könyvtárosokkal. Minden iskolában, könyvtárban és klubban biztosítjuk a könyvterjesztés feltételeit. Széles körben rendezünk író-olvasó találkozókat, irodalmi ünnepségeket, könybarát vasárnapokat, házról házra árusítást. A falu további kulturális felemelkedése érdekében a közművelődési könyvtárakkal való együttműködésünk egyik legfontosabb feladata: könyvet minden falusi házba, könyvtári olvasót minden falusi házból. A félegyházi szövetkezeti könyvesbolt verseny- felhívása országszerte nagy érdeklődést keltett. Darhan A szocialista internacionalizmus szimbóluma A mongol távlati terv értelmében 1980-ig 25 ipar- vállalatnak kell üzembe lépnie Darhanban, a fiatal szocialista városiban. Az első öt évben már tíznél több gyár és ipari létesítmény építését kezdték meg, illetőleg ebből néhányat mór be is fejeztek. A szovjet segítséggel épült hőerőmű és szénbánya nemcsak Darhan, hanem egész Közép-és Észak-Möngólja iparának is biztos tüzelőanyag- ésener- giabézisa lett. A szovjet, lengyel, csehszlovák, bolgár magyar szakemberék, munkások segítségével épülő város a szocialista országok internacionalizmusának és testvéri barátságának szimbóluma. folyó. Lassú, tompa csor- gását némán hallgatta az erdő, a vízhez hajtva bozontos füleit. A nap egyre erősebben tűzött. Ilyen időben a vörösfenyő és a vadrozmaring rózsaszínű virágai délfelé erős gyanta és terpentin szagot árasztanak. A folyó fölött köny- nyű szellő meszez, s elűzi a falánk szúnyogokat. , A hegyi patak vize tiszta és áttetsző, mint a kristály és hideg, mint a jég. Ezt a vizet szereti a pér, ez a játékos kedvű hal... Az ember, ha tekintetét a folyón túlra veti, szebbnél szebb tájakat fedez fel. Amott sötétzöld erdő szálad fél a magas vulkánra, aztán hirtelen vé- geszakad: szürke gránitszirt meredezik elő a hegyből és meztelen mellével elzárja a zöld invázió útját. A szakadékon túl pedig még egy sokkal meredekebb fal magasodik a hegy fölé, fura tömbök tarkítják. Ám az erdő oda is betör. Csodával határos módon átlépte a szakadékot, egyre magasabbra kúszik a hegyoldalon, szenved, satnyái a silány életlehetőségtől a kopár, kissé mohás köveken, de makacsul belecsimpaszkodik a sovány földibe, gondosan beborítOtthonos, baráti légkörben Négyezer gyermek kalauza Kórossy Artúrné tizenöt éve dolgozik a népművelésben, tizenegy éve a kecskeméti gyermekkönyvtár vezetője. Kiváló munkájáért az alkotmány ünnepén megkapta a „Szocialista kultúráért” kitüntetést. Nagyon nehéz az ő munkájáról írni. Nehéz —mert csak hosszan lehetne felsorolni napi tennivalóit. Mind között a legszívesebben a gyerekekkel foglalkozik. Türelmes szeretettel csiszolja a kis emberek értelmét. Csiszolja, hiszen nem elégszik meg a könyv nevelőerejével, érdeklődik a hatásáról, ellenőrzi az olvasás alaposságát, tanácsokat ad. Így vall erről: — A gyermekek tudat-, ízlésformálása, a szép iránti érzékük kialakítása sokoldalú feladat. A szülő, az iskola, a különféle társadalmi szervek legkörültekintőbb összefogása is kevés lenne ehhez. A rádió, televízió gyermekműsorszámai mellett még mindig a közvetlen irodalmi élménynek van számukra döntő jelentősége. Nem közömbös tehát, hogy milyen könyv kerül kezükbe. Minden gyermeket személyesen ismer. Különös gonddal ügyel arra, hogy mindenkinek érdeklődési köréhez illő, előző ismeretére épülő olvasmányt adjon, de arra is, hogy más témájú műveket is megkedveltessen. — Szinte hozzájuk nőttem már, nagyon szeretem őket, mert őszinték, közvetlenek, sok kis problémájukat elmondják, s na- gyon-nagyon hálásak tudnak lenni. Igen, a gyermek közlékeny, de csak ahhoz, akit a bizalmába fogad. Kóros- synéhoz nem hiába fordulnak, pedig néha igazán gond a segítség. — Az a célom, hogy otthonosan, baráti légkörben érezzék magukat. A gyerekek valóban otthonosan mozognak a modem, ízlésesen berendezett könyvtárban. Kórossyné kis közösséggé kovácsolta ösz- sze őket. — A havonkénti összejöveteleken megismerik egymást, hozzánk is közelebb kerülnek és sok új ismeretet is szereznek közben. Mesés, zenés fejtörőjátékokat szervez. Kecskemét és a Tanácsköztársaság történetéről kiállítást rendez a gyerekekkel, együtt kutatják az újságokat, válogatják a fényképeket. — Nagyon jól sikerült egy-egy ünnepi őrsi óra a könyvtárban. Ezzel sok gyereket megnyertünk, aki eddig nem volt látogatónk. Négyezer gyerek iratkozik be évente. Mindegyikkel felelősségteljesen, odaadással foglalkozik. Minden szakmai rutinnál többet jelent azonban, ahogyan velük gondolkozik, velük érez, azt mondhatnánk, velük él! Kovács Klára ja, mintha a pucér kövek látványa sértené az egész vidéket meghódító zöld istenség tekintetét. Távolabb a folyó cíkk- cakkban kanyarog a völgyben és állhatatlanságában pompás, utánozhatatlan szépségű szigeteket alkot. E szigetek partjain tömör sötétzöld falként állnak a hatalmas nyárfák, lejjebb pedig, közvetlenül a víz szélén málna- és vörös ri- bizkebokrok sötétlenek. A vörös berkenye súlyos ágai a víz fölött himbálóznak. Eltelik rövid három hónap és augusztusban ellepik őket a súlyos, élénkszínű bogyók. Akkor felhangzik a bozótokban a fajdkakas dürgése. A fájd ugyanis nagyon szereti ezt a kes- semyés ízű csemegét... De a fa most még csak virágzik, tetszeleg fehér koszorús ruhájában. Ott pedig, kissé oldalt, régi torlasz képződött a folyón. Évszázados, hatalmas nyárfák feküdtek keresztbe a vízen a folyó mindenféle hordalékot: gyökeret, tuskót, ágat hordott rájuk, mindezt kaviccsal és homokkal össze- ragaszgatta s megakadt előtte. Most lassan örvénylik a gát előtt, keresi a kijáratot. Szélesen kiöntött, elárasztotta még a fehérvörös színű füzeket is, elérte már a táj gát s a partoknál tükörsimán, elcsendesült. A kék ég, a zöld fenyők és az északi országok lakója, az erdei deré- oe lila fürtjei nézegetik magukat a tő nyugodt tükrében. Az ember nem tud betelni e táj rideg szépségével, ha meg hall gat ázik, kétsége támad: élő-e mindez, amit lát? ... Kegyetle-' nül csendes és néma á tajga élete itt fenn a magas északon. Se hang... Se nesz... Csak a folyó csobog halkan, csordogál a sima kavicsokon a víz, menekül az örök fagy birodalmából valahová a messzi ismeretlenségbe. Az egész nap munkával telt el. Luka Luikics beterelte a lovakat a tanyára. Tuj nagyon gyorsan összeszedte a ménest. Megvizsgálták a lovakat, rájuk próbálták a málhákat, aztán ismét kicsapták őket legelni. Ebéd után Uszkov megkérte valamennyiöket, hogy üljenek le, aztán elővette a térképet. . (Folytatjuk)
