Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-03 / 206. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MÁGYAR SÍOCfALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIII. évf. 206. szám Ara: 80 fillér 1968. szeptember 3, kedd Benépesültek az iskolák Népesebbek lettek a városök-fálvak. Nem , a lakos- tág száma nőtt, hanem az elevenség: vége a vaká­ciónak, hazatértek nyaralásukból a gyermekek. Hét­főn délelőtt valamennyi általános és középiskola meg­nyitotta kapuit, elkezdődött az új tanév. Az ünneplőbe öltözött tanulók mindenütt meghall­gatták az igazgatók tanévnyitó beszédét, majd meg­szemlélték a kicsinosított, tisztára meszelt iskolákat. Megyénkben ezt a tanévet 76 ezer általános iskolás, 9 ezer középiskolás és mintegy tízezer ipari tanuló kezdte el. A körzetesítés tovább haladt előre, az ál­talános iskolai hétközi otthonok már 880 gyermeket fogadtak. Különösen jelentős előrelépés a jánoshalmi 150 személyes hétközi otthon átadása. A középiskolások közül 2073 tanuló lakik az idén diákotthonban. Ötvenegy elsőéves a Felsőfokú Kertészeti Technikumban tésének tegnap Tasson a több mint kétmillió forin­tos beruházással épült új, négy tantermes iskolát. A járási tanács képviseleté­ben Horváth József vb- elnöfchelyettes avatta fel az új létesítményt, amely­ben az idei tanévtől kezd­ve kétszáz gyermek része­sülhet szakrendszerű ok­tatásban. A község nevé­ben Tenke András vb-el- nök vette át az iskolát és létrehozásáért meleg sza­vakkal mondott köszöne­tét a megyei és a járási tanácsnak. Végezetül az iskola zsi­bongójában került sor az ünnepélyes tanévnyitásra. Tanévnyitó az esti egyetemen Tegnap délután a kecs­keméti Árpád moziban tar­tották meg a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetem ünnepélyes tanévnyitóját. Az MSZMP Megyei Bi­zottságának Oktatási Igaz­gatósága nevében Ágoston András igazgatóhelyettes üdvözölte a hallgatókat, illetve Bodor Jenőt, a me­gyei pártbizottság munka­társát és Szabó Lajost, az esti egyetem igazgatóját. A köszöntő szavak után Szabó Lajos tartotta meg a tanévnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy az ideológiai képzés feladata az utóbbi években alapve­tően megváltozott. Már nem a múlt hiányainak pótlására van szükség, ha­nem társadalmi fejlődés által fölvetett új és új kér­dések megértése és meg­oldása érdekében kell lé­pést tartani a szocialista társadalomtudomány ered­ményeivel. Megyénkben az esti egye­tem négy tagozatán össze­sen mintegy ezerszázhu- szonhatan folytatnak ta­nulmányokat az 1968— 1969-es tanévben. A há­roméves általános tagozat­ra csaknem nyolcszázan, a szakosítóra százharminc- nyolcan, a kiegészítő szak­ra hatvannyolcán, a spe­ciális kollégiumokra száz- húszan iratkoztak be. 1§S6SÍS8Íh$3§ Illyés Dózsa-drámájával nyit a színház Tegnap délelőtt a me­gyei tanács kultúrtermé­ben került sor a Felsőfokú Kertészeti Technikum 1968 —1969. évi tanévnyitó ün­nepségére. Az ünnepi beszédet <Jr. Mészöly Gyula, az intézet igazgatója tartotta. Elöljá­róban üdvözölte a vendé­geket, a tanári kart és a hallgatóságot. Beszédében vázolta az új tanév fel­adatait. — A hároméves képzési rendszer megnövekedett erőfeszítéseket kíván diák­tól, tanártól egyaránt — mondotta. — Célunk, hogy jól megalapozott elméleti tudással és sokoldalú gya­korlati ismeretekkel ren­delkező szakembereket ne­veljünk. Az ünnepség befejezése­ként az elsőéves hallga­tók — ötvenegyen — ta­nulmányi esküt tettek. Diákok a lelátókon Pénteken adta át rendel­tetésének a Munkaügyi Minisztérium 607-es szám­mal új szakmunkásképző intézetét és így tegnap délelőtt, a kecskeméti ipari tanulók tanévnyitó ünnep­ségén, már ennek a kor­szerű, 20 tantermes léte­sítménynek a növendékei is részt vehettek. A KTE- pályán összesen háromezer, ünneplőbe öltözött tanuló hallgatta végig a megye- székhely két intézete igaz­gatóinak a szavait: Tóth ImszIó üdvözlő- és Weither Vilmos ünnepi beszédét. A kecskeméti szakmun­kásképzés az idén 85. esz­tendejéhez és egyben for­dulópontjához érkezett. Te­kintettel a tanulólétszám nagyarányú bővülésére, amit az ipar gyorsuló fej­lődése tett szükségessé, az eddigi képzés szervezetileg kettévált. A korábbi 607- es számú intézetből — ahol most már csak az építőipari, gép-, általános-, vasszer­kezeti-, épület-, karbantar­tó- és járműlakatos szak­májú tanulók oktatása fo­lyik — 623-as számmal újabb Ipari Szakmunkás- képző Intézet is létesült Kecskeméten Kálvin tér 1. sz. székhellyel. Itt a for- ►.•ácsolót villanyszerelő­elektromos, különféle szol- ■ gáltatóipari és a helyiipari tanulók szereznek szakkép­zettséget. Az úgynevezett emelt szintű képzést, a 3+3-as gyakorlati elméleti elosz­tású foglalkozási rendszert az idén már 5 osztályban honosítják meg. Végül a sportpálya zöld gyepét népesítették be a tanulócsoportok, ahol osz­tályfőnökeik találkoztak velük. S ez már az első mozzanata volt az 1968— 1969-es tanév kezdődő munkájának. Iskolaavatás Tasson (Tudósítónktól.) Ünnepélyes külsőségek között adták át rendelte­Rövidiesen ismét megkez­dődik a színházi évad. A Kecskeméti Katona J ózsef Színház október 4-én Illyés Gyula Dózsa György című drámájával nyitja meg ka­puit. Az idei _ műsorterv­ben 13 bemutató szerepel. A szokásos módon minden második bemutató dráma, s minden második zenés mű. A színház jelentős válto­zással kezdi az új évadot. A társulat ismét felfris­sült, hat új színészt szer­ződtettek, cserékre került sor a segódszínészek köré­ben és a kórusban, a mű­vészeti vezetésiben és a technikai apparátusban is. Tegnap, szeptember 2-án délelőtt tartotta színhá­zunk szokásos évadnyitó társulati ülését. Az ülésen megjelent Kádasi László, a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályának veze­tője és Urbán Pálné, a szakszervezetek megyei ta­nácsának osztályvezetője is. Radó Vilmos igazgató megnyitó beszédében meg­emlékezett a közeledő év­fordulókról: — A munkásmozgalom jubileumain és Kecskemét fennállásának 600 éves ün­nepén kívül nekünk van egy saját évfordulónk is — mondotta. — Az idén 20 esztendeje, hogy államosí­tották hazánkban a színhá­zakat. A Kecskeméti Kato­na József Színház nagy utat tett meg e két évti­zed alatt, s elismerést, megbecsülést vívott ki ma­gának nemcsak a kecske­méti közönség körében, ha­nem az ország színe előtt is. Ügy emlegetnek ben­nünket, mint a vidék egyik legjobb színházát. Érde­münknek tekintik, hogy bátran támogattuk az élő hazai drámaiirodaimat, e igyekeztünk alkotásra ösz­tönözni az írókat azzal, hogy vállaltuk az ősbemu­tatók kockázatát. Tehettük, mert közönségünk mellénk állt ebben a törekvésben. Radó Vilmos végül üd­vözölte a társulat új tag­jait, majd Túr ián György főrendező ismertette a mű­sortervet. Kitért az új da­rabok előkészületeire, s örömmel jelentette be, hogy mind Végh Antal Holnap vasárnap, mind Raffai Sa­rolta Diplomások című új művének bemutatása az évad kiemelkedő esemé­nyének ígérkezik. Köszön­tötte a társulatot az évad­nyitó alkalmából a megyei tanács vb nevében Kádasi László, majd Gyólai Viktó­ria, a színház pártszerve­zetének, Csapiár Vilmos pedig szakszervezeti bi­zottságának nevében. Délután már megkezdőd­tek az Isten veled édes Piroskám című zenés víg­játék próbái, amellyel táj- előadásokon mutatkozik be az évad elején a színház. M. L. A KTE-pályán megtartott tanévnyitó résztvevői az ünnepi beszédet hallgatják. Az új tanév sikeréért I mét megnyitotátk ka­puikat az iskolák. Bács- Kiskun megyében az új el­sőosztályosokkal kiegészül­ve csaknem 100 ezer tanu­ló kezdi meg a tanévet az ’általános és középiskolák­ban, valamint a szakmun­kásképző intézetekben. Az utóbbi években so­kat fejlődött iskolahálóza­tunk. Igyekeztünk megte­remteni a tanulás korsze­rű feltételeit; sokat áldoz­tunk a tanyavilágban élő gyermekek körülményei­nek javítására; városban, falun és tanyán egyaránt felvettük a küzdelmet a hátrányos helyzet ellen, hogy egyenlő esélyeket te­remthessünk mihamarabb minden gyerek számára a tanuláshoz. Hosszú harcot folytattunk a korszerű mód­szerek elterjesztéséért, si­keres küzdelmet az iskola- reform bevezetéséért. Joggal vagyunk büszkék arra, amit eddig végez­tünk. De tudnunk kell, hogy ezeken az alapokon megvetve lábunkat új küz­delemre indulunk. Olyan ifjúságot akarunk nevelni, amely tanulmányai befe­jeztével a szocialista tár­sadalom meggyőződéses hí­vévé válik, értelmi és tes­ti képességeivel szolgálja hazáját, képes megbirkóz­ni azokkal a feladatokkal, amelyeket a szocializmus teljes felépítése és tovább­fejlesztése ró rájuk. Iskoláink nemcsak oktat­nak, hanem nevelnek is. A két célt összekapcsolva úgy is nevezzük: oktató­nevelő munka. Ma ennek az oktató-nevelő munkának a hatékonyságát kell nö­velnünk. T úlzás volna azt állíta­ni, hogy iskoláink felvér­tezhetik a tanulókat egy egész életre szóló korsze­rű tudással. De megadhat­ják a szükséges alapokat, s elérhetik, hogy a tanulók ezekre az alapokra építsék a továbbiakban a korszerű ismereteket önműveléssel, a hivatásuknak és érdeklő­désüknek megfelelő irány­ban. Ma már nem küzdünk olyan alapvető gondokkal, mint a pedagógushiány. Jól felkészült tanítók és tanárok oktatják a fiata­lokat. Nem kis részben az ifjúsági mozgalomnak kö­szönhetően javult az iskolai fegyelem is. A fiatalok jó­része nem csupán az osz­tályzatokért, hanem becsü­letből tanul, a jövőre gon­dolva dolgozik egész éven át. Mindinkább megértik a szülők is, hogyan segít­hetnek az iskolának. Ellen­őrzik gyermekeik munká­ját, érdeklődnek tanulmá­nyi eredményeikről, és együtt dolgoznak a peda­gógusokkal gyermekeik jö­vőjéért. A fáradsággal és áldoza­tokkal megépített alapo­kon tovább! Ez a jelszó az idei tanévnyitón. Bízunk a nevelők hivatásszereteté- ben a tanulók akarásában és a szülők megértésében. Így remélhetjük, hogy si­kerül az 1968—69-es tan­évet jobb, szilárdabb isme­reteken nyugvó ered­ménnyel zárni. Tövis Ferenc, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának helyettes vezetőié

Next

/
Thumbnails
Contents