Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-13 / 189. szám
1968. augusztus 13. kedd 5. oldal Hatan a testvérvárosból A már beszerelt szovjet dobozgyártó gépeken folyik a termelés a Nagykőrösi Konzervgyárban. Közgazdászok a mezőgazdaságban Kecskeméten is van konzervgyár, meg Nagykőrösön is. A két szomszédvár nincs távol egymástól. Krímben járt magyarok mesélték (ott kinn hallották), hogy Nagykőrösön a konzervgyárban szimfero- poii szerelők dolgoznak. Tehát nem messze ide testvérvárosiak tartózkodnak, nézzük meg őket, vajon mit csinálnak, hogyan érzik magukat. Kovács Sándor, a konzervgyár igazgatója készségesen fogad bennünket. Elmondja, hogy nagyarányú üzemkorszerűsítés és bővítés folyik náluk. Jellemző erre, hogy míg 1965-ben 5500 vagon termák hagyta el a gyárat, addig az idén már 8500, s 1971-ben — a rekonstrukció befejezése után — 11 ezer vagon kon- zervet gyártanak. A szimferopoli Kujbisev A három zsanai termelőszövetkezet: az Igazság, a Haladás és a Napsugár egyesülésre készül. A három tsz vezetőségi ülésein megtárgyalták az egyesülést és előkészítő bizottságot is alakítottak. Ez a bizottság már elkészítette a termelési előtervet és a 'homokhasznosítási tervet. A három gyenge kategóriájú termelőszövetkezet egyesülésével Zsanán egy kiienc-tízezer holdon termelő közös gazdaság létesül, amelynek előzetes tervek szerint úi növényfajták meghonosítása is célja. Eddig például a sivár homokon mindössze másfélhárom mázsa rozs termett meg. Ehelyett a jövőben a 9—10 mázsát termő tritica- lera térnek át. Nagy gondot fordítanak majd a lucerna termesztésére és 300 holdon megGépgyár szállítja és szereli a konzervdobozgyártó automata gépsorokat, valamint az azokat kiszolgáló gépeket. A konzervdoboz nagyon fontos az üzem számára, ugyanis a fogyasztó szívesebben vásárolja meg az egyes konzervféle- ségeket, ha dobozban és nem üvegben van éltévé. A nagykőrösi gyár pedig régebben termékeinek csak 10 százalékát tudta dobozodban forgalomba hozni. 1970-ben már termékeik 50 százalékát szállítják majd a kereskedelemnek ízléses, dekoratív kivitelű dobozokban. Ivan Antonovics Roma- nyenkö főkonstruktőr és öt társa a tavasszal jött Nagykőrösre. Mühl Jenő, a gyár műszaki főmérnöke meséli, hogy először Szimferopol- ban találkozott velük. Amikor megtudták, hogy testpróbálkoznak egy új fajta növény: a pirétum meghonosításával is. Ezzel a nálunk még alig ismert növénnyel kiválóan hasznosítható a sovány homok is, virágából növényvédőszer készül. Különösebb gondozás nélkül 9—12 évig is elél a parcellán és virágzata mázsánként 3 ezer forintért értékesíthető. Átlagtermése 8—10 mázsa holdanként. A pirétum zsanai meghonosításához 700 ezer forint beruházási iköltség áll rendelkezésre, szárítóberendezés létesítésére. A palántákat már nevelik a rémi Dózsa Tsz kertészetében. A három zsanai termelő- szövetkezet ezt a gazdasági évet még önállóan fejezi be és csak a zárszámadás után mondják ki az egyesülést. vérvárosuk tőszomszédságából való, Kecskemétről kapott kottákból magyar dalokat énekelve kedveskedtek neki. Egyébként Romanyenko elvtárs csoportja tervezte az itt szerelés alatt álló gépcsoportot. Legutóbb a Japán melletti Szahalin-szigeten járt hasonló megbízatással, ahol halkonzervüzemet rendeztek be. Most, amikor Magyarországra jött első dolga volt felkeresni a testvérváros Kecskemétet. Volt az Aranyhomok Szállodában, s bejárta utcáit. Nagyon tetszett neki a Hírős város, amely különösen a sok fa miatt hasonlatos Szim- feropolhoz. — Testvérvárosi kapcsolatainkat nagyszerűen tudtuk hasznosítani — mondta a főkonstruktőr. — Amikor valamelyik gépalkatrészt pontosan be kellett igazítani, akkor a kitűnő célgépekkel felszerelt Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikumban használhattuk a számunkra éppen szükséges megmunkáló gépet. Ivan Antonovics csoportjához tartozik German Blinov üzemvezető, Oszkár Levitan villanyszerelő, Vlagyimir Voljarov, Jakov Livsic és Fjodor Taraszen- ka lakatos. Vlagyimir Voljarov — aki 1945-ben mint katona Kecskemét felszabadításában is részt vett —, éppen a dobozpalástot készítő és A nyár derekán vagyunk. Minden gazdaságban mérlegelik az eddigi eredményeket számolgatják, hogy a rendkívüli időjárás milyen kárt tett, s ebből mennyit lehet pótolni. így van ez a nemesnád- udvard Kossuth Termelő- szövetkezetben is, ahol szintén évközi számvetést végeztek. Az aszály okozott károkat itt is, de azért búzából 860 hold átlagában sikerült elérni a 17 és fél mázsás termést. A kétszeres pedig — ami az abrakta- karmány-készlet szempontjából fontos csaknem 18 és fél mázsát termett holdanként, , összeforrasztó automata gépet állította be. Szívesen válaszolt kérdéseimre. — Huszonhárom év alatt egészen megváltozott Kecskemét — mondta mosolyogva. — Nagyobb lett, szebb lett, kimondhatatlanul sokat fejlődött. Nagyon jó érzés volt számomra, hogy Kecskemét Szimfero- pol testvérvárosa lett. Most, hogy újra láttam büszke is vagyok rá. — Nagyon örülünk, hogy itt, a testvérváros közelében dolgozhatunk — mondta Levitan és Livsic elv- táns. — Szívesen vállaltuk ezt a munkát, mert tudtuk, hogy barátok közé jövünk. Nem is csalódtunk, minden nagyon szép és kellemes itt. A Nagykőrösi Konzervgyárban dolgozó szimfero- poliak lapunkon keresztül üdvözletet is küldtek haza munkatársaiknak, ismerőseiknek, családjuknak, amelyet így fejeztek be: — Azt a feladatot, arnely- lyei megbíztak bennünket — a dobozgyártó automata gépsor felszerelését —, határidőre, jó minőségben végezzük el, szeptemberben fejezzük be. Munkánkkal a szovjet—magyar barátság, a testvérvárosi kapcsolat szorosabbra fűzéséhez is hozzá kívánunk járulni. Kifelé jövet az üzemből láttuk, hogy a már beszerelt szovjet gépeken termelnek a konzervgyáriak. Nagy Ottó Az esős napok után frissebb lett a határ. Bár az is igaz, hogy a termelőszövetkezetben nagy erőfeszítéseket tettek az öntözés érdekében. Sikerült mintegy 600 holdra növelni azt a területet, amit mesterséges csapadékkal tudnak ellátni, egyrészt a Dunavölgyi Főcsatornából, másrészt a Sárközi Il-es csatornaszelvényből és az öt csőkútból. Többek között 100 hold cukorrépa, 30 hold uborka kap program szerint esőt és öntözik a tarlóvetést; a silókukoricát és a napraforgót is. Így elegendő takarmányra számítanak, amire azért ALIGHA kell külön is bizonyítani, hiszen sokéves tapasztalatok igazolják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemék eredményes gazdálkodásának egyik fontos feltétele a jól képzett szakemberek irányító tevékenysége. Ezért is olvastuk örömmel a híradást, hogy ebben az évben négyezer új mezőgazdasági szakember, mérnök, technikus fejezi be tanulmányait és hagyja el a felső és középfokú tanintézeték falait. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta megduplázódott a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek száma. Ezek mellett a valóban szép eredmények mellett sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a szakemberek megoszlása a különböző üzemekben rendkívül egyenetlen. Például a mezőgazdasági termelőszövetkeze- i tökben, amelyek hazánk szántóterületének mintegy kétharmadán gazdálkodnak. a mezőgazdasági szakembereknek alig több mint egyharmada dolgozik. A termelőszövetkezetek egyharmadában pedig alig találunk magasabb képzettségű, egyetemről, vagy főiskoláról kikerült szakembert. Emellett szinte mindenütt kevésnek bizonyul a szakemberek száma az olyan fontos szakmában, mint a gépész, kertész, az építőipari mérnökök, a tartósító. ipari és növényvédelmi mérnökök és nem utolsósorban közgazdászok. A „hiánylista* tehát bosszú, és nyilván minden szakma kiváló művelőjére szüksége lenne a mezőgazdaságnak. Most mégis egy, a mezőgazdasági üzemekben. elsősorban a tsz-ekben még korántsem meggyökeresedett szakmával, pontosabban a közgazdászok szerepével foglalkozunk. AZ ÜJ gazdasági mechanizmus körülményei között. amikor valósággá válik a tsz-ek önállósága, ennek megfelelően megnő a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége, ezzel együtt felelőssége. A vezetés hatékonyságának növelése érdekében eddig is sok intézkedés született. Ilyenek voltak a munkára való ösztönzés fokozása, az operatív termelésszervezés lehetőségednek a kiszélesítése, a szakemberek hatáskörének a megnövekedése. Mindezt követi az információáramlás bősége, a technológia fejlődéséről, a piaci lehetőségekről, az Úgyis fordítanak különös gondot, mert a kertészet mellett az állattenyésztés is fontos üzemáguk. Tavaly tehenenként már csaknem 3200 literes tejhozamot értek el. Szállítottak exportra hízó libákat, pecsenyebárányokat. Az idén új istállót építenek a tehénállomány növelésére. Az erőfeszítéseknek köszönhetően nem fogott ki rajtuk tehát az aszály. Azt tartják, hogy az ügyes gazda mindig megtalálja a le. hetőséget az időjárás okozta váratlan terméscsökkenés pótlására. A jó agrotechnika, az öntözés itt is segített J vitel megszervezéséről. A szövetkezetek gazdasági kapcsolatai bővülnek, jellegük megváltozik és ezzel együtt tehát a szövetkezeti vezetés feladatai is nőnek. Ezért a vezetés hatékonysága növelésének egyik fontos mozzanata lehet, hogy — felhasználva a meglevő belső tartalékokat illetve figyelembe véve az új erők alkalmazásának a lehetőségét — a vezetésben továbbfejlesztik a munkamegosztást, s képzett közgazdászt alkalmaznák. A TSZ-VEZETÖKNEK a gazdasági döntések az üzemi tervek kialakításakor a lehetséges változatok sokaságából kell kiválasztani azt a változatot amely az adott körülmények között a legnagyobb eredményt hozza. Helyesen választani viszont csak akkor lehet ha a döntést alapos közgazdasági elemző munka előzi meg. amely utólag értékeli a lezajlott termelési és gazdasági folyamatokat és felméri a lehetőségeket alapot nyújt az új elhatározásokhoz. A tsz-ekben eddig ás végeztek gazdasági elemzést eddig is tervek alapján gazdálkodtak. Ezek a döntések azonban általában rövid távra szóltak és — kevés kivételtől eltekintve — csak résztapasztalatok voltak gyakran, alig haladták meg a kisparaszti kalkuláció színvonalát Pedig a reális tervezésnek, a gazdaságszervezésnek elengedhetetlen feltétele. hogy a tervezők, a gazdaságvezetés, időben tájékozódjon a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehetőségeiről, a beruházások alakulásáról, a hitetlfeHételekről és egyéb a gazdaságot érintő ügyletekről. döntésekről. A mai viszonyok között minden gazdasági döntést — legyen az beruházás, hitel- felvétel, vagy termelési szerkezetváltozás 1— alapos, hosszú távra szóló közgazdasági elemzésnek kell megelőznie. Minden meggondolatlan, szubjektív tapasztalatokon alapuló döntés komoly, gyakran csak hosszú évek munkájával helyrehozható károkat okozhat a szövetkezeteknek.' EZT A RENDKÍVÜL széles körű és mélyreható köz- gazdasági elemző munkát nyilvánvalóan nem lehet felelősségteljesen félkézzel végezni. Olyan szakemberekre. közgazdászokra van szükség, akiknek ez a hivatása. akiknek az ilyen jellegű munka a teljes körű feladata. Ma még a szövetkezetekben csak elenyésző számban találunk közgazdászokat. Még ellenállással is találkozhatunk, nemcsak a közgazdászok,- hanem általában a szakemberek beállításával szemben. Ennek is. mint sok más tényezőnek az a fő oka, hogy nem látják világosam a közgazdasági muqgia közvetlen jövedelemnövelő hatását. Pedig mér sok példa bizonyítja, hogy a mai viszonyok között milyen sokat tehetnek a mezőgazdasági üzemek jövedelmező gazdálkodása érdekében. ^ ------ V. &' V lagyimir Voljarov beállítja a dobozpalástot készítő és összeforrasztó automata gépet. Egyesülés előtt a három zsanai termelőszövetkezet Ügyes gazda módjára
