Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-13 / 189. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ä MAGYAR SÍOCfALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁ GÁ N AK. N A Pl L AP3 A XXIII. évi. 189. szám Arat 80 fillér 1968. augusztus 13. kedd Megvalósulás útján a 250 milliós beruházás Gazdag program a népzenészek és művészek kecskeméti találkozójára A megye városainak csatornázásáról Ismeretes, hogy kommu­nális ellátottság tekinteté­ben milyen szánalmas örök­séget vett át megyénk a múltból. Ahogy például len­dületesen fejlődtek, új la­kótelepekkel, többszintes házakkal, üzemekkel gya­rapodtak a városok, nagy­községek, egyre nagyobb gondot okozott a közmű­vek, közülük is elsősorban a szennyvízcsatornák hi­ánya. Városaink e gondjának komplex-megoldása hova­tovább halogatást nem tű­rő szükségességgel a máso­dik ötéves terv idején ve­tődött fel. Az első nagyobb szabású csatornázási prog­ram is akkor készült el a megyeszékhely számára. E napi 12 ezer köbméter szennyvíz áteresztését, le­vezetését célul tűző terv 110 millió forint beruházá­si költséggel számol, ame­lyet a népgazdaság biztosít. A kivitelezési munkálatok kezdete, 1962. óta napjainkig Kecs­keméten 17 kilométer fő­gyűjtő csatorna épült meg. Még az idén elkészül az úgynevezett átemelő telep és a Műkert mögött készül a mechanikai tisztító-telep. Ennek szomszédságában van az az 1600 holdas terület, melynek öntözését előrelát­hatólag 1971-ben már a szennyvízzel biztosítják Gyorsabb ütemű előrelé­pés a csatornázásban a je­lenlegi ötéves terv felada­ta. Baján például 28 mil­lió forintos programmal nemcsak elkezdődtek, de 1970-re be is fejeződnek e munkálatok. Hiszen a 8,5 kilométeres gyűjtő vezeték- rendszer építése már a be­fejezés előtt álll. Ugyanígy jó ütemben halad a mun­ka Lajosmizsén, ahol napi 2 ezer köbméter szennyvíz elvezetését oldja meg a 6 milliós program végrehaj­tása. Az első szakaszban a köz­ség központját az Akasztói út melletti tisztító teleppel összekötő főcsatorna készül el. Kiskunfélegyházán ren­delkezésre áll már az 5 ki­lométer fővezeték építését célul tűz», 25 milliós költ­séggel számoló beruházási program. Azonos tervvel és költséggel számol Kalocsa is. A kivitelezés munkála­tait mindkét városban 1970- ben kezdik meg. Egyelőre csak a tanul­mányterve készült el a kis­kunhalasi csatornázásnak. A tervezetet elfogadták, s ennek alapján megrendel­ték a 30 milliós beruházási programot. A csatornaépí­tés itt is csak a negyedik ötéves terv során kezdődik el. Halason nagyon megkö­veteli majd a gyors ütemű kivitelezést az új kórház építése, hiszen ennek szennyvízlevezetését márazi új csatornarendszerre ter­vezték. Az együttesen 290 mil­lió forintot igénylő csator­naépítésből tehát mintegy 126 millió költ­ségű munka a negyedik ötéves tervidőszakra hú­zódik át. Aztán, az anyagi lehetősé­gektől függően például Bácsalmás, Kunszentmiklós.. Kiskunmajsa csatornázása jöhet számításba, ahol a többszintes épületek szapo­rodása, s az ipari fejlődés egyre inkább indokolja ezt. Végezetül egy-két elgon­dolkoztató adat: egy kilo­méter szennyvízcsatorna építési költsége 2—4 millió forint között mozog —, a taiajadottságoktói függően. Ennek egy, húsz méteres portaszakaszra eső hányada pedig nem kevesebb, mint 20—40 ezer forint. P, 1 Megyeszékhelyünk 600 éves jubileumi ünnepségei­nek sorozatában jelentős helyet foglal el a IL nép­zenei találkozó. A tavaly első ízben megrendezett ha­sonló ünnepség tanulságain ■okulva a városi tanács mű­velődésügyi osztálya igyek­szik az idei találkozót szí­nesebbé, gazdagabbá tenni Eddig száznál többen je­lentkeztek az ország min­den részéből a találkozó­ra, és mivel a résztvevők száma korlátozott, már le is zárták a jelentkezéseket Az idén még inkább kide­rült: a kiveszőben, kalló­dóban levő különféle nép­zenei ágaknak még számos művelője van az ország­ban. Időszerű tehát a ta­lálkozó megtartása, hogy még idejében megörökít­hessék a dudások, tekerő- sök, citerások és éneklő asz- szonyok-emberek művésze­iét. Nagyjából már kialakult a program. A kétnapos ta­lálkozót jól ki kell hasz­nálni hogy mindenről szó legyen az összes ereglő nép­Véget ért a szezon végi vásár Ellentétbein a rádióban elhangzott közleménnyel, miszerint Budapesten meg­hosszabbították a nyár végi engedményes vásárt, s hagy valószínűleg vidéken is így döntenek, megyénkben er­re nem kerül sor. Indoko­lásul ezzel kapcsolatban szinte azonosan nyilatkoz­tak tegnap, a vásár zárása előtt néhány órával a kecs­keméti Centrum Áruház és a ruházati kiskereskedelmi vállalat illetékesei : Az engedmény alá vont szezon végi cikkek összeállí­tásánál sokkal nagyobb vá­lasztékra törekedtek, mint a korábbi években. Az áru javarésze vevőre talált, hi­szen az érdeklődés is meg­haladta a tavalyit. A Centrum kecskeméti és kis­kunfélegyházi áruházában főként a fürdőruhák, a női és bakfis nyári ruhák, sely­mek, világos szövetek, fér­fiingek és a cipők voltak igen kapósak. A 3 millió forintot meghaladó forga­lomból csakugyan a vevők kerültek ki nyertesként, hi­szen a 20—40 százalékos engedményekből együttvé­ve mintegy másfél milliót takarítottak meg. A Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat számára a tavalyi 35 millióhoz képest 6 mil­liós forgalomnövekedést hozott a nyár végi enged­ményes vásár. Kecskeméti üzletei például a tavalyi 2,5 millióval szemben ezúttal 3,2 millió forintos forgal­mat bonyolítottak le. Kü­lön is említést érdemel a közelmúltban megnyílt Szi­várvány Kisáruház 1,1 mil­liós forgalma. A vásár sikere jóvoltából felszabadult raktári helye­ken pedig máris itt van, il­letve folyamatosan érkezik az áru nemcsak az őszi, ha­nem a téli idényre is. Mint a megkeresett kereskedel­mi vállalatok illetékeseitől külön-külön megtudtuk: nem lesz hiány a konku­renciában, s így a szép áru­ban eb a választékban sem. Legalábbis erre engednek következtetni a beszerzők eddigi útjai, amelyek ered­ménye máris ígéretes a ve­vők számára. Még az idén elkezdődik a a csatornaépítés Kiskő­rösön is, ahol 20 millió forintot igényelnek e munkálatok. Húsz hektó naponta Két műszakban mintegy hatvanan palackozzák a jó­féle kisüstit — a barack-, szilva-, törköly- és még ki tudja, hány féle pálinkát — a VOSZK kecskeméti, Árok utcai telepén. Napon­ta átlagosan 15—20 hekto­liternyit töltenek itt üve­gekbe. A második negyed­évben például 1 millió 168 ezer kész palack került ki a kezük alól, féldecistől a literesig. Napjainkban egyébként a termelés 95 százaléka a „mini-palac­kokba” kerül. művészek körében. Eddig a következőkről tudunk be­számolni. Augusztus 23-án este a városi művelődési házban kecskeméti és környéki művészeti csoportok adnak műsort a találkozón részt vevő népművészek tisztele­tére. Augusztus 24-én hórom kiállítás megnyitására ke­rül sor. Az első — a nem­rég elhunyt Király Bus népművész emlékére ren­dezett — kiállítás a Fegy­veres Erők Klubjában lesz és „A népművészeti tár­gyak helye és szerepe a mo­dem lakásban” címet vise­li. A kiállítás megrende­zésében közreműködik a kecskeméti Lakberendezési Áruház. A másik kiállítás: a magyar parasztfestők al­kotásainak bemutatója szá­mos alkotó személyes rész­vételével a művelődési ház­ban. Végül a harmadik: a népzenei találkozón részt vevő és egyéb művészeti al­kotásokkal foglalkozó nép­művészek tárgyainak be­mutatója (fafaragások, ké­zimunkák, szőttesek, ké­pek stb.). Szombaton, 24-én dél­után a városi tanács dísz­termében ünnepi fogadás lesz, majd ismerkedés az ének-zenei általános iskola és gimnáziumban, ahol az iskola tanulói és pedagó­gusai bemutatják, hogyan használják fel a népi zenét és éneket az oktatásban. Este 7 órakor kerül sor a találkozó fénypontjára a városi művelődési ház nagytermében, amikor a szereplők „Kötöttem bok­rétát” című műsorban mu­tatják be művészetüket. E műsorban zenészele, éneke­sek, táncosok szerepelnek és bemutatkozik egy mese­mondó is. Másnap, vasárnap dél­előtt a művelődési házban számos szakember, tudo­mányos kutató, valamint a találkozó résztvevőinek köz­reműködésével tanácskozás lesz, amelyen a népművé­szek népművelésben betöl­tött szerepét vitatják meg. Ugyancsak szűkebb tanács­kozást tartanak a hagyo­mányok megőrzésének mód­járól. A népzenei találkozó résztvevői vasárnap dél­után megkoszorúzzák Ko­dály Zoltán emléktábláját a szülőház falán, majd Kecskemét határában öt tanyai klubban mutatják be művészetüket, kisebb csoportokban. Este ünnepélyes búcsúz­tatással és a népzenészek báljával fejeződik be a kétnapos találkozó, amely­nek megrendezésében a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályán kívül jelentős szerepet vállalt a nőtanács megyei és városi titkársága, valamint a Népművelési In­tézet. Érdekessége lesz még a találkozónak, hogy Kecs­keméten ez alkalommal mutatják be a szegedi nép­rajzi filmfesztivál díj­nyertes filmjeit. B. í Közős erővel Már évekkel ezelőtt több termelőszövetkezet-közi vál­lalkozás jött létre a me­gyében. A jánoshalmi kö­zös gazdaságok például ser­téstenyésztésre, majd ké­sőbb szőlő- és gyümölcs- ültetvények létrehozására, valamint művelésére fogtak össze. A balotaszállásiak ugyancsak szőlő- és gyü- mölcstólepítésre alakítottak közös vállalkozást. Így tud­ták csak megoldani a ho- mokhasznosításL Baján a bácskai körzet termelőszö­vetkezetei építőipari válla­latot alapítottak. A kezdeti nehézségek el­lenére ezek a vállalkozások jó eredményeket mutatnak fel. Nem véletlen, hogy pél­dájuk nyomán egyre több kezdeményezés születik nap­jainkban is. Sikerrel kezd­te meg működését a tisza- kécsfced termelőszövetkezet­közi konzervgyár. Több ho- fnoki állami gazdaság is összefogott, hogy közös be­ruházásokat valósítson meg. Nemrég számoltunk be a Homokhátság termelő­szövetkezeteinek közös vál­lalkozásáról : a kereskedel­mi irodáról, amely alig egyhónapos működése so­rán máris sókat segített az áruk előnyösebb értékesí­tésében. Az ország kevésbé ellátott vidékein a zöldség- és gyümölcsfelhozatalt nö­velte, ami nemcsak a ter­melőszövetkezeteknek ho­zott hasznot, hanem a fo­gyasztóknak is kedvezett. Ä soroksári Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet, a kecskeméti területi szövet­séget kereste fel, hogy együttműködve a homoki gazdaságokkal, kölcsönös előnyök alapján, mellék­üzemágakat hozzanak lét­re. Közismert, hogy állan­dó gond legtöbb termelő- szövetkezetben a folyama­tos foglalkoztatottság el­érése. Ez nemcsak a tagság jövedelmének alakulását befolyásolja, hanem az árualap növelése szempont­jából is figyelemre méltó. A mezőgazdaságban az idényjelleget nem lehet megszüntetni még korszerű körülmények között sem. Jelenleg a modern mező- gazdasági termelést folyta­tó országok is hasonló gon­dokkal küzdenek. T anúi vagyunk tehát egy fejlettebb gazdasági forma kialakulásának. A lehető­ségek kihasználásának csak az elején tartunk. Van mód arra, hogy állami gazdasá­gok termelőszövetkezetek­kel, nagyobb ipari üzemek­kel, ktsz-ekkel, földműves- szövetkezetekkel fogjanak össze; Számos variáció le­hetséges. Egy-egy jelentő­sebb ipari üzem idényjelle­gű bedolgozásra köthet szerződést termelőszövet­kezetekkel, állami gazdasá­gokkal. A téli hónapokban sok szabad munkaerő varíj melynek lekötése népgazda­sági szempontból is fontos. Számos olyan terméket le­hetne előállítani, amire a nagyüzemek nem vállal­koznak, mert szériagyártá­suk jelenleg még nem gaz­daságos. Megyénkben különösen az éleímiszerfeldolgozásnak van jelentősége, hiszen az állami és szövetkezeti fel­vásárló és feldolgozó vál­lalatok, üzemek nem min­dig képesek valamennyi je­lentkező árut időben át­venni. É rdemes tanulmányozni az eddigi kezdeményezése­ket. Az eredmények máris biztatóak. Az említett együttműködést szolgáló kezdeményezések a megye gazdasági életére is ked­vezően hatnak. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents