Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

Figyelmet kérnek a gyerekek! A minap az egyik kecs­keméti bérházat vérfa­gyasztó üvöltés verte fel. Unalmukban „sikító” ver­senyt rendeztek a gyere­kek. A lakók szomorúan konstatálták, hogy meg­kezdődött a vakációnak az a szakasza, mikor már nem a jókedv, hanem az unalom szüli a játékokat A p^erekek még min­dig örülnek a nyárnak, a szülők viszont... Sok apa és anya szorongással várta a vakációt, mert újabb gond, probléma je­lentkezett: mi legyen a gyerekkel, míg ők dolgoz­nak. Akik szerencsés mun­kabeosztásuknál fogva csak nappal dolgoznak, jobb híján kénytelenek magukra hagyni gyerekei­ket. A lakásban ott a kon. nektor, a televízió, meg­annyi veszély és károko­zási lehetőség. A legki­sebbeket, ahol lehetett, egy időre átirányították a nagyszülőkhöz, vagy vidé­ki rokonokhoz. A nyár második tété­ben többnyire már kime­rültek ezek a lehetőségek. A kicsiket rábízzák a na­gyobbakra. A nagyobbakat meg sok szülő egyszerűen kizárja a lakásból. (Ta­valy egyik járási székhe­lyünkön fordult elő az a szomorú-furcsa eset, hogy az utcára zárt ikertestvé­rek egyszerűen betörtek a lakásukba. A hazaérkező szülők látván a feltört aj­tót, kétségbeesetten hívták a rendőrt. Bementek a la­kásba, ahol a két gyerek — miután néhány üveg befőttet elpusztítottak — békésen aludt.) A kizárás persze nem végződik mindig ilyen si­mán. A 14 éven aluliak sokszor furcsán és távol­ról sem elfogadható cse­lekedetekkel kárpótolják magukat az otthonért. Majdnem félmillió forintra rúg az a kártétel, amelyet a kecskeméti gyermekek okoznak a parkokban, a világítótestekben, s az épü­letek belső berendezései­ben egy év alatt. Legjobb lenne talán az állandó felügyelet, amely ellen a gyerekek — ért­hető módon — ösztönösen tiltakoznak. A tiltakozás jogos, hiszen még a leg­kisebbeknek is szükségük van. bizonyos magánélet­re, enélkül nem válhatnak kiegyensúlyozott felnőt­tekké. Megoldást kellene találni az évtizedek óta húzódó problémára, olyan megoldást, amellyel el­lenőrizni, s őrizni lehetne a szabadság korlátáit Több játszótér kellene, de amíg ez anyagi okok miatt nem valósítható meg, fel kell kutatni a rejtett lehetőségeket. Szombathelyen sportnap­közik működnek, sport­egyesületek adják oda pá­lyájukat egy-egy hétre a városi kisdiákoknak. Van közelebbi példa is, Kis­kunhalason a tanyai úttö­rők látják vendégül vá­rosi pajtásaikat néhány hétre. Ezek a lehetőségek persze korlátozottak és nehezen megvalósíthatók. De egy-egy nyugdíjas vagy KlSZ-tag, esetleg né­hány leendő pedagógus a játszótereken, vagy a la­kótelepeken sokat segítene a problémán. Vigyázni kell legdrá­gább kincsünkre, óvni a gyermekeket, hogyha „si­kítanak” is néha, csak versenyből, vagy jóked­vükben tegyék. B. P. Á zaj és az egészség A hangok világát a fü­lünk nyitja meg a szá­munkra. Az anya becézé- se, az anyanyelv fogalmai, vagy a tapasztalt mester tanácsai is, mind a fülün­kön keresztül jutnak el hozzánk. De nemcsak az emiberi szót fogja fel fü­lünk, hanem a környeze­tünkben keletkező min­den hangot. Ez szolgálhatja a védelmünket, mert jelzi a veszélyt, például a dü­börgő vonat közeledtét. Ez Magról nevelt datolya pálma Kézimunka Horgolt kabát és köpeny Nagy divat a horgolt kabát. A horgoláshoz le­hetőleg vastag fonalat használjunk. A kabátot a szabásmin­ta szerinti szélességben horgoljuk. Egy sor rövid­pálcával kezdünk, majd a következő sorokban egy rövidpálca, egy láncszem, egy szem kimarad és rö­vidpálca ismétlődik. Egy láncszemmel fordulunk, majd a rövidpálcát az elő­ző sor egy láncszeme alatt öltjük át, így a rövidpál­cák nem kerülnek egymás fölé, hanem sakktábla- szérűén váltakoznak. A kis gallér és kézelő sűrűn horgolt rövidpálca sorok­ból áll. A köpenyt a szabásmin­ta szerint hosszanti irány­ban horgoljuk. Gombolás nélkül készül, az elején két-két sor fonás díszítés­sel. Alapmintája ugyanaz, mint a kabáté. A fonásminta: Egy lánc­szem után a szálat kb. 2 cm magasságig felhúzzuk, ráhajtjuk a tűre és ugyan, abba a szembe visszaöltve ismét felhúzzuk. Három­szor ismétlődő felhúzás után az egészet egy szem­mel lezárjuk, majd egy rövidpálcával leöltjük a következő, negyedik szem. be. Ezt ismételjük a sor végéig. Fordulás után az első sor leírása szerint dolgozunk, a felhúzásbkat mindig az előző sor rö­vidpálcájába öltve. Ami­kor a fonásmintával elké­szültünk, az alapmintát úgy igyekszünk kialakíta­ni, hogy a rövidpálcákat az előző sor rövidpálcájá­ba és záró láncszemébe öltjük le. Hogy a fonásojc mind­két oldalon egyirányban haladjanak, az egyik ele­jét az oldalvarrásnál kezd­jük és a fonással fejezzük be, a másikat pedig a fo­nással kezdjük és úgy ha­ladunk az oldalvarrás felé. Szárnyalt leveleivel, szép formájával a datolyapál­ma egyike a legszebb és legmutatósabb szobanövé­nyeinknek. Napos és észa­kibb fekvésű szobáikban is szépen díszük. Az erőtel­jes tővé növekedett nö­vény nyáron félárnyékos helyre állítva kertünknek is dísze. (Megfelelő szok­tatás és edzés után azon­ban napos helyre is állít­hatjuk.) A datolyapálma magról is jól szaporítható és ta­lán még kedvesebb lesz a növény, ha magunk ne­veljük fel. Igaz, nagy tü­relmet igényel, mert a na­gyon kemény burkú da­tolyamag is lassan csírá­zik, sőt 10 hét is eltelik, mire kikel. És bizony a kis pálmanövényke is, amelynek a szik- és az első négy-öt levele csak sima, lándzsaalakú, lassan fejlő­dik. Gyakran 4—5 év is elteük mire az első szár­nyas levelei megjelennek, de megéri a vele való fá­radozást és türelmet. Hogyan keltessük, ne­veljük tehát a datolya­pálmát? A kemény héjú magot 1—2 napra áztas­suk be egészen langyos vízbe. A kemény maghé­jat finom reszelővei le is reszelhetjük egy kissé, hogy a csíra hamarabb áttörhesse. A magot lehe­tőleg mély, úgynevezett pálma cserépbe, de ne mélyre, könnyű, tápdús kerti földbe ültessük el. Bőven öntözzük és me­leg, világos, szabadban, félámyékos helyen tart­suk. A fiatal növénykét, amelynek rendszerint a cserép aljáig lenő a hosz. szú karógyökere, egy év után ültetjük át egy szám­mal nagyobb cserépbe. Nagyon vigyázzunk azon­ban, hogy a gyökeret meg ne sértsük. Óvatosan, kis­sé visszahajlítva és ismét ne túl mélyen helyezzük az új földbe. A növény tö­véről a magot ne távolít­suk el, mert a fiatal nö­vény még hosszú ideig a magban levő tartaléktáp. anyagból is táplálkozik, s enélkül elpusztul. Az idősebb, a környe­zethez már jól alkalmaz­kodott pálma nevelése már egyszerűbb. 2—3 évenként elég, ha átültet­jük. Télen csak mérsé­kelten, nyáron bőségesen öntözzük, különösen ak­kor, ha szabadban tart­juk. A talaj elhasználó­dott tápanyagait időnként hígított trágyaleves, vágj' virágtápsós öntözéssel pó­toljuk. lehet kellemes, örömet adó, például a szép mu­zsika a zenekedvelő szá­mára. De lehet kellemet­len, sőt ártalmas is. A technika fejlődée ál­talában a zaj növekedé­sével is jár. Gyakran azonban csak akkor figye­lünk fel arra, hogy milyen zajban töltjük életünket, ha hétvégi kiránduláson, vagy nyaraláson az erdő, vagy a vízpart pihentető csendjét élvezzük. A vá­rosi ember tehát megszok­ja a zajt. Ez azonban nem jélenti azt, hogy a megszo­kott zaj nem ártalmas az egészségre. A hangolj kü­lönböző formái szoros kap­csolatban vannak az egészségi állapottal. , A zörejek megbetegítik nemcsak a fület, hanem a szervezet egyéb részeit is. A gyakori fejfájás, fülzú­gás, hallászavarok, az idegállapot kiegyensúlyo­zatlansága, sőt egyes ideg­eredetű szív- és gyomor- panaszok kialakulásáért sokszor az elviselhetetlen lárma a felelős. A zaj nemzetközi egy­sége a decibel. Egy átla­gos lakás zaja például 30, egy szövőgépé 90, egy autóbuszé egy méterről 130 decibel. Ennél erősebb zaj már fülfájdalmat okoz. A különböző magasságú hangok azonban nem egy­forma ártalmat okoznak. Minél magasabb rezgés­számé egy zörej, annál kellemetlenebb a fül szá­mára. A .magas hang már kisebb erősségnél is ártal­masabb lehet, mint az erősebb intenzitású mély- hang. Megvizsgálták, hogy a különböző erősségű zöre­jek milyen egészségügyi ártalmakat okozhatnak. A Milyen táskát hordjanak a kisiskolások? A széles körben elter­jedt véleménnyel ellentét­ben, amely azt tartja, hogy a kisiskolásoknál előnyösebb a hátitáska vi­selése az aktatáskával szemben — miután az ak­tatáskák rossz testtartás­hoz szoktatják a gyereke­ket —, nyugatnémet or­topéd körök annak a né­zetüknek adtak kifeje­zést, hogy az aktatáska hordása a diákok számára sohasem jelent maximá­lis terhelést. Rövid ideig tartó és viszonylag cse­kély a teher. Ezerfkívül a gyermekek önkéntelenül is váltogatják a táskát a ke­zükben, úgy hogy az egy­oldalú megterhelés gya­korlatilag nem is jöhet szóba. Ez a közlés meglehető­sen nagy meglepetést kel­tett. Hiszen szembeszáll a „laikusok” eddigi véle­ményével és sok orvos is ellenzi, hogy a kisiskolá­sok aktatáskát hordjanak. Végső következtetéseket az ortopédek közlése ellené­re sem vonunk le ebben a kérdésben. Ismeretes, hogy a gyerekeknél gya­kori a rossz tartás, s meg kell azt is mondanunk, hogy szerintünk a háti­táska viselése jobban elő­segíti az egyenes testtartást, mint a nehéz aktatáska. A vita még nem dőlt el. vizsgálatok eredményei szerint a 40—60 decibeles zaj már rontja a gyomor mű­ködését, idegessé tesz és csökkenti a munkatelje­sítményt. 60—90 decibel mellett már a szív és a vérkeringés a belső elválásztású miri­gyek működése is romük. 90—130-as zaj szintnél pe­dig az eddigi hatásokhoz még hallásromlás is járul, ami eleinte csak átmeneti jellegű, de az évek folya­mán fokozatosan romolva a teljes süketségig vezet­het. A zaj elleni küzdelem elsősorban technikai prob­léma. Az orvosok, külö­nösen az üzemorvosok fe­ladata a tervező mérnökök figyelmét felhívni e nagy egészségügyi probléma je­lentőségére. Technikai fe­ladat a zaj terjedésének megakadályozása is. A ré­gi vastagfalú házakat merész statikájú, vasbe­tonoszlopokra támaszkodó vékonyfalú épületek vál­tották fel. Az új építő­anyagok biztosítják a há­zak jó statikáját, de alig nyújtanak védelmet a zaj ellen. Ezért újabban világ­szerte foljmak a kísérletek a hanszigetelés minél ha­tékonyabb módjainak a felkutatására. A hangszi­getelés megakadályozza azt, hogy egymással érint­kező, szilárd anyagok a hangrezgést egymásnak to_ vábbítsák. Az említett módszereken kívül azonban nem hanyagolható el az egyéni védekezés jelentő­sége sem. Az erősen zajos munkahe­lyeken helyes a füldugók és fülvédők használata a súlyos ártalmak kialakítá­sának megakadályozására. A városi zaj elleni küz­delemnek azonban etikai oldala is van. A rádió ké­ső esti bömböltetése, a motorkerékpár értelmetlen túrázítatása, a munkadara­bok fölösleges éjszakai csapkodása bűn, nemcsak embertársaink nyugalma, . hanem egészsége ellen is. Dr. S. R. HÉTFŐ: Csontleves^ töltött spárgatök, körte. KEDD: Karalábéleves, son- a kával töltött rostélyos metélt- i) tésztával, őszibarack. SZERDA: Zöldbableves, ká­posztás kocka, szőlő. CSÜTÖRTÖK: Zöldségleves, rántott sertéskaraj, burgonya­püré, savanyúság, görögdiny- nye. PÉNTEK: Gombaleves, kelkáposzta-főzelék, őszibarack. SZOMBAT: Almaleves hidegen, rakott burgonya kolbász­szál, kovászos uborka. VASÁRNAP: Karfiolleves, kacsasült pecsenyekacsából* petrezselymes burgonya, uborkasaláta, kókusztorta. TÖLTÖTT SPÁRGATÖK. A péppé főzzük. Mikor kihűlt spárgatököt megtisztítjuk, — ötfelé osztva a rostélyos sze- majd mindkét végét levágjuk, let közepére helyezzük. Ez s a belét kivájjuk. Sertés- _ után a rostélyost Ssszeteker- húsból jól ízesített pörköltet jük, cérnával minden teker- készítünk; másik edényben eset átkötünk. Lábasba he­tükörtojás, rizst párolunk. Ha a hús meg­puhult, a zsírból kiszedjük ledaráljuk, azután. elkeverjük a párolt rizzsel, s a pörkölt zsírjával. Ezzel a masszával megtöltjük a tököt. Egy zo­mánc tepsibe 10 deka zsírt teszünk, rá a megtöltött tö­köt. Tetejére 3 deci tejfelt ön­tünk, sütőben pirosra sütjük és szeletelve tálaljuk. SONKÁVAL TÖLTÖTT ROS­TÉLYOS. öt szelet (15 dkg-os) rostélyost megmosva jól ki­verünk. 15 deka főtt sonkát ledarálunk. 1 deci tejet 2 de­ka liszttel elkeverünk; hozzá­adjuk a darált sonkát és foly­tonos keverés mellett sűrű lyezzük, 10 deka olvasztott zsírra, majd 20 percig sütő­ben sütjük, utána a zsírból kiszedjük a tekercseket. A visszamaradt zsíron 2 nagy fej apróra vágott vöröshagy­mát pirítunk. Meghintjük pap­rikával, 2 deka paradicsom­pürét, vagy 3—4 friss paradi­csomot karikázunk rá. Az edénybe visszahelyezzük a rostélyosokat, annyi vízzel öntjük fel, hogy a húst ellep­je és fedő alatt puhára pá­roljuk. Mikor a hús puha hozzáadunk 3 deci tejfelt 2 deka liszttel elkeverve. Ezzel felfőzzük és tojásos metélt tésztával tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents