Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
Figyelmet kérnek a gyerekek! A minap az egyik kecskeméti bérházat vérfagyasztó üvöltés verte fel. Unalmukban „sikító” versenyt rendeztek a gyerekek. A lakók szomorúan konstatálták, hogy megkezdődött a vakációnak az a szakasza, mikor már nem a jókedv, hanem az unalom szüli a játékokat A p^erekek még mindig örülnek a nyárnak, a szülők viszont... Sok apa és anya szorongással várta a vakációt, mert újabb gond, probléma jelentkezett: mi legyen a gyerekkel, míg ők dolgoznak. Akik szerencsés munkabeosztásuknál fogva csak nappal dolgoznak, jobb híján kénytelenek magukra hagyni gyerekeiket. A lakásban ott a kon. nektor, a televízió, megannyi veszély és károkozási lehetőség. A legkisebbeket, ahol lehetett, egy időre átirányították a nagyszülőkhöz, vagy vidéki rokonokhoz. A nyár második tétében többnyire már kimerültek ezek a lehetőségek. A kicsiket rábízzák a nagyobbakra. A nagyobbakat meg sok szülő egyszerűen kizárja a lakásból. (Tavaly egyik járási székhelyünkön fordult elő az a szomorú-furcsa eset, hogy az utcára zárt ikertestvérek egyszerűen betörtek a lakásukba. A hazaérkező szülők látván a feltört ajtót, kétségbeesetten hívták a rendőrt. Bementek a lakásba, ahol a két gyerek — miután néhány üveg befőttet elpusztítottak — békésen aludt.) A kizárás persze nem végződik mindig ilyen simán. A 14 éven aluliak sokszor furcsán és távolról sem elfogadható cselekedetekkel kárpótolják magukat az otthonért. Majdnem félmillió forintra rúg az a kártétel, amelyet a kecskeméti gyermekek okoznak a parkokban, a világítótestekben, s az épületek belső berendezéseiben egy év alatt. Legjobb lenne talán az állandó felügyelet, amely ellen a gyerekek — érthető módon — ösztönösen tiltakoznak. A tiltakozás jogos, hiszen még a legkisebbeknek is szükségük van. bizonyos magánéletre, enélkül nem válhatnak kiegyensúlyozott felnőttekké. Megoldást kellene találni az évtizedek óta húzódó problémára, olyan megoldást, amellyel ellenőrizni, s őrizni lehetne a szabadság korlátáit Több játszótér kellene, de amíg ez anyagi okok miatt nem valósítható meg, fel kell kutatni a rejtett lehetőségeket. Szombathelyen sportnapközik működnek, sportegyesületek adják oda pályájukat egy-egy hétre a városi kisdiákoknak. Van közelebbi példa is, Kiskunhalason a tanyai úttörők látják vendégül városi pajtásaikat néhány hétre. Ezek a lehetőségek persze korlátozottak és nehezen megvalósíthatók. De egy-egy nyugdíjas vagy KlSZ-tag, esetleg néhány leendő pedagógus a játszótereken, vagy a lakótelepeken sokat segítene a problémán. Vigyázni kell legdrágább kincsünkre, óvni a gyermekeket, hogyha „sikítanak” is néha, csak versenyből, vagy jókedvükben tegyék. B. P. Á zaj és az egészség A hangok világát a fülünk nyitja meg a számunkra. Az anya becézé- se, az anyanyelv fogalmai, vagy a tapasztalt mester tanácsai is, mind a fülünkön keresztül jutnak el hozzánk. De nemcsak az emiberi szót fogja fel fülünk, hanem a környezetünkben keletkező minden hangot. Ez szolgálhatja a védelmünket, mert jelzi a veszélyt, például a dübörgő vonat közeledtét. Ez Magról nevelt datolya pálma Kézimunka Horgolt kabát és köpeny Nagy divat a horgolt kabát. A horgoláshoz lehetőleg vastag fonalat használjunk. A kabátot a szabásminta szerinti szélességben horgoljuk. Egy sor rövidpálcával kezdünk, majd a következő sorokban egy rövidpálca, egy láncszem, egy szem kimarad és rövidpálca ismétlődik. Egy láncszemmel fordulunk, majd a rövidpálcát az előző sor egy láncszeme alatt öltjük át, így a rövidpálcák nem kerülnek egymás fölé, hanem sakktábla- szérűén váltakoznak. A kis gallér és kézelő sűrűn horgolt rövidpálca sorokból áll. A köpenyt a szabásminta szerint hosszanti irányban horgoljuk. Gombolás nélkül készül, az elején két-két sor fonás díszítéssel. Alapmintája ugyanaz, mint a kabáté. A fonásminta: Egy láncszem után a szálat kb. 2 cm magasságig felhúzzuk, ráhajtjuk a tűre és ugyan, abba a szembe visszaöltve ismét felhúzzuk. Háromszor ismétlődő felhúzás után az egészet egy szemmel lezárjuk, majd egy rövidpálcával leöltjük a következő, negyedik szem. be. Ezt ismételjük a sor végéig. Fordulás után az első sor leírása szerint dolgozunk, a felhúzásbkat mindig az előző sor rövidpálcájába öltve. Amikor a fonásmintával elkészültünk, az alapmintát úgy igyekszünk kialakítani, hogy a rövidpálcákat az előző sor rövidpálcájába és záró láncszemébe öltjük le. Hogy a fonásojc mindkét oldalon egyirányban haladjanak, az egyik elejét az oldalvarrásnál kezdjük és a fonással fejezzük be, a másikat pedig a fonással kezdjük és úgy haladunk az oldalvarrás felé. Szárnyalt leveleivel, szép formájával a datolyapálma egyike a legszebb és legmutatósabb szobanövényeinknek. Napos és északibb fekvésű szobáikban is szépen díszük. Az erőteljes tővé növekedett növény nyáron félárnyékos helyre állítva kertünknek is dísze. (Megfelelő szoktatás és edzés után azonban napos helyre is állíthatjuk.) A datolyapálma magról is jól szaporítható és talán még kedvesebb lesz a növény, ha magunk neveljük fel. Igaz, nagy türelmet igényel, mert a nagyon kemény burkú datolyamag is lassan csírázik, sőt 10 hét is eltelik, mire kikel. És bizony a kis pálmanövényke is, amelynek a szik- és az első négy-öt levele csak sima, lándzsaalakú, lassan fejlődik. Gyakran 4—5 év is elteük mire az első szárnyas levelei megjelennek, de megéri a vele való fáradozást és türelmet. Hogyan keltessük, neveljük tehát a datolyapálmát? A kemény héjú magot 1—2 napra áztassuk be egészen langyos vízbe. A kemény maghéjat finom reszelővei le is reszelhetjük egy kissé, hogy a csíra hamarabb áttörhesse. A magot lehetőleg mély, úgynevezett pálma cserépbe, de ne mélyre, könnyű, tápdús kerti földbe ültessük el. Bőven öntözzük és meleg, világos, szabadban, félámyékos helyen tartsuk. A fiatal növénykét, amelynek rendszerint a cserép aljáig lenő a hosz. szú karógyökere, egy év után ültetjük át egy számmal nagyobb cserépbe. Nagyon vigyázzunk azonban, hogy a gyökeret meg ne sértsük. Óvatosan, kissé visszahajlítva és ismét ne túl mélyen helyezzük az új földbe. A növény tövéről a magot ne távolítsuk el, mert a fiatal növény még hosszú ideig a magban levő tartaléktáp. anyagból is táplálkozik, s enélkül elpusztul. Az idősebb, a környezethez már jól alkalmazkodott pálma nevelése már egyszerűbb. 2—3 évenként elég, ha átültetjük. Télen csak mérsékelten, nyáron bőségesen öntözzük, különösen akkor, ha szabadban tartjuk. A talaj elhasználódott tápanyagait időnként hígított trágyaleves, vágj' virágtápsós öntözéssel pótoljuk. lehet kellemes, örömet adó, például a szép muzsika a zenekedvelő számára. De lehet kellemetlen, sőt ártalmas is. A technika fejlődée általában a zaj növekedésével is jár. Gyakran azonban csak akkor figyelünk fel arra, hogy milyen zajban töltjük életünket, ha hétvégi kiránduláson, vagy nyaraláson az erdő, vagy a vízpart pihentető csendjét élvezzük. A városi ember tehát megszokja a zajt. Ez azonban nem jélenti azt, hogy a megszokott zaj nem ártalmas az egészségre. A hangolj különböző formái szoros kapcsolatban vannak az egészségi állapottal. , A zörejek megbetegítik nemcsak a fület, hanem a szervezet egyéb részeit is. A gyakori fejfájás, fülzúgás, hallászavarok, az idegállapot kiegyensúlyozatlansága, sőt egyes idegeredetű szív- és gyomor- panaszok kialakulásáért sokszor az elviselhetetlen lárma a felelős. A zaj nemzetközi egysége a decibel. Egy átlagos lakás zaja például 30, egy szövőgépé 90, egy autóbuszé egy méterről 130 decibel. Ennél erősebb zaj már fülfájdalmat okoz. A különböző magasságú hangok azonban nem egyforma ártalmat okoznak. Minél magasabb rezgésszámé egy zörej, annál kellemetlenebb a fül számára. A .magas hang már kisebb erősségnél is ártalmasabb lehet, mint az erősebb intenzitású mély- hang. Megvizsgálták, hogy a különböző erősségű zörejek milyen egészségügyi ártalmakat okozhatnak. A Milyen táskát hordjanak a kisiskolások? A széles körben elterjedt véleménnyel ellentétben, amely azt tartja, hogy a kisiskolásoknál előnyösebb a hátitáska viselése az aktatáskával szemben — miután az aktatáskák rossz testtartáshoz szoktatják a gyerekeket —, nyugatnémet ortopéd körök annak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy az aktatáska hordása a diákok számára sohasem jelent maximális terhelést. Rövid ideig tartó és viszonylag csekély a teher. Ezerfkívül a gyermekek önkéntelenül is váltogatják a táskát a kezükben, úgy hogy az egyoldalú megterhelés gyakorlatilag nem is jöhet szóba. Ez a közlés meglehetősen nagy meglepetést keltett. Hiszen szembeszáll a „laikusok” eddigi véleményével és sok orvos is ellenzi, hogy a kisiskolások aktatáskát hordjanak. Végső következtetéseket az ortopédek közlése ellenére sem vonunk le ebben a kérdésben. Ismeretes, hogy a gyerekeknél gyakori a rossz tartás, s meg kell azt is mondanunk, hogy szerintünk a hátitáska viselése jobban elősegíti az egyenes testtartást, mint a nehéz aktatáska. A vita még nem dőlt el. vizsgálatok eredményei szerint a 40—60 decibeles zaj már rontja a gyomor működését, idegessé tesz és csökkenti a munkateljesítményt. 60—90 decibel mellett már a szív és a vérkeringés a belső elválásztású mirigyek működése is romük. 90—130-as zaj szintnél pedig az eddigi hatásokhoz még hallásromlás is járul, ami eleinte csak átmeneti jellegű, de az évek folyamán fokozatosan romolva a teljes süketségig vezethet. A zaj elleni küzdelem elsősorban technikai probléma. Az orvosok, különösen az üzemorvosok feladata a tervező mérnökök figyelmét felhívni e nagy egészségügyi probléma jelentőségére. Technikai feladat a zaj terjedésének megakadályozása is. A régi vastagfalú házakat merész statikájú, vasbetonoszlopokra támaszkodó vékonyfalú épületek váltották fel. Az új építőanyagok biztosítják a házak jó statikáját, de alig nyújtanak védelmet a zaj ellen. Ezért újabban világszerte foljmak a kísérletek a hanszigetelés minél hatékonyabb módjainak a felkutatására. A hangszigetelés megakadályozza azt, hogy egymással érintkező, szilárd anyagok a hangrezgést egymásnak to_ vábbítsák. Az említett módszereken kívül azonban nem hanyagolható el az egyéni védekezés jelentősége sem. Az erősen zajos munkahelyeken helyes a füldugók és fülvédők használata a súlyos ártalmak kialakításának megakadályozására. A városi zaj elleni küzdelemnek azonban etikai oldala is van. A rádió késő esti bömböltetése, a motorkerékpár értelmetlen túrázítatása, a munkadarabok fölösleges éjszakai csapkodása bűn, nemcsak embertársaink nyugalma, . hanem egészsége ellen is. Dr. S. R. HÉTFŐ: Csontleves^ töltött spárgatök, körte. KEDD: Karalábéleves, son- a kával töltött rostélyos metélt- i) tésztával, őszibarack. SZERDA: Zöldbableves, káposztás kocka, szőlő. CSÜTÖRTÖK: Zöldségleves, rántott sertéskaraj, burgonyapüré, savanyúság, görögdiny- nye. PÉNTEK: Gombaleves, kelkáposzta-főzelék, őszibarack. SZOMBAT: Almaleves hidegen, rakott burgonya kolbászszál, kovászos uborka. VASÁRNAP: Karfiolleves, kacsasült pecsenyekacsából* petrezselymes burgonya, uborkasaláta, kókusztorta. TÖLTÖTT SPÁRGATÖK. A péppé főzzük. Mikor kihűlt spárgatököt megtisztítjuk, — ötfelé osztva a rostélyos sze- majd mindkét végét levágjuk, let közepére helyezzük. Ez s a belét kivájjuk. Sertés- _ után a rostélyost Ssszeteker- húsból jól ízesített pörköltet jük, cérnával minden teker- készítünk; másik edényben eset átkötünk. Lábasba hetükörtojás, rizst párolunk. Ha a hús megpuhult, a zsírból kiszedjük ledaráljuk, azután. elkeverjük a párolt rizzsel, s a pörkölt zsírjával. Ezzel a masszával megtöltjük a tököt. Egy zománc tepsibe 10 deka zsírt teszünk, rá a megtöltött tököt. Tetejére 3 deci tejfelt öntünk, sütőben pirosra sütjük és szeletelve tálaljuk. SONKÁVAL TÖLTÖTT ROSTÉLYOS. öt szelet (15 dkg-os) rostélyost megmosva jól kiverünk. 15 deka főtt sonkát ledarálunk. 1 deci tejet 2 deka liszttel elkeverünk; hozzáadjuk a darált sonkát és folytonos keverés mellett sűrű lyezzük, 10 deka olvasztott zsírra, majd 20 percig sütőben sütjük, utána a zsírból kiszedjük a tekercseket. A visszamaradt zsíron 2 nagy fej apróra vágott vöröshagymát pirítunk. Meghintjük paprikával, 2 deka paradicsompürét, vagy 3—4 friss paradicsomot karikázunk rá. Az edénybe visszahelyezzük a rostélyosokat, annyi vízzel öntjük fel, hogy a húst ellepje és fedő alatt puhára pároljuk. Mikor a hús puha hozzáadunk 3 deci tejfelt 2 deka liszttel elkeverve. Ezzel felfőzzük és tojásos metélt tésztával tálaljuk.
