Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
1988. augusztus 11. vasárnap 3. oldal Rendelésre iö // )on az eső Három év múlva a megyében feltehetően a szabadszállási Lenin Tsz lesz az első közös gazdaság, amely egész területét, az elsőtől az utolsó négyzetölig az öntözés szolgálatába állítja. A lenyűgöző program azért is érdemel különös figyelmet, mivel Qz öntözésnek Szabadszálláson nincsenek számottevő előzményei. Maga a Lenin Tsz is, noha 3000 holdas szántóterülete mellett halad el a Kiskunsági Öntö- zőcsatoma, födjeinek tavaly mindössze a hat százalékát esőztette. Az idén. már ez az arány, nem utolsósorban az aszály kényszerítő sürgetése miatt 14 százalékra növekedett. Fürt a föld alatt A csatorna vizét ezen a nyáron a terület mély fekvésű lapályain fogták fel, s a szivattyúk segítségével Rizikó, de megéri Gratuláltam a szegedi vásáron nyert bronz plaketthez, aztán a következő kérdést tettem fel Judák Imrének, a Kiskunhalasi Gépipari Vállalat igazgatójának. — Kifizetődő-e egy ilyen kiállításon való részvétei? Igaz, ilyen rövid idő alatt nem mutatkozhat még any- nyi eredmény, hogy abból messzemenő következtetéseket lehessen levonni, de tudjuk: nem először állított ki Szegeden a vállalat. A fiatal igazgató szerényen, de határozottan válaszolta: — Drága, de megért ... Egy-két termékre már a vásár körüli időkben jön megrendelés. Már ez is előny. Az a párezer forint hamar megtérül... Nem kevésbé fontos, hogy megismernek bennünket: mit ra szóló megrendelés jövőre azt jelenti, hogy megérte a befektetett szellemi és anyagi energiát. Akik előállításában közreműködtek, 3—4 évig „megélnek belőle”. — Láttunk az ERTI-gé- pefc közt gödörfúrót is a kiállításon... — Az a gépünk országos körutat tesz meg. Visszük, 'bemutatjuk, s hirdetjük, hogy nemcsak erdőgazdaságokban hasznosítható. Termelőszövetkezeteknek is jó. de az útfenntartó vállalatok is kitünően alkalmazhatnak ilyet jelzőkövek leásásakor. Csinálunk szélesebb, keskenyebb fújószerkezetűt; amilyet a megrendelő kér... — A vevő kívánsága parancs! — toldom meg az ismert mondással. Judák elvtárs nagyon egyetért. Személygépkocsi-utánfutó. gyártunk, s azt korszerű, tetszetős kivitelben-e? — Láttuk a (kiállításon az ÉRTI csemeteültető gépet. Hogy jutottak” például ennek a gyártásához? Fantáziával — Az Erdészeti Tudományos Intézet tervezi a különféle erdészeti gépkonstrukciókat. Felfigyeltünk ró, hogy jóideje keres gyártó vállalatot... Megláttuk benne a fantáziát. Elvállaltuk a prototípus-készítést. Egyelőre „költöttünk rá”, de... ez a kockázat. Ennyit vállalni kell. Jól kell csinálni, s megéri. — Milyen újdonséiggal szerepeltek az idén a vásáron? — A világító aggregát- tai. A% árvízvédelem rendelte meg. Drága volt a prototípus, de a 20 daraib— Annál jobban megélünk, minél rugalmasabban alkalmazkodunk a piac igényedhez. Ezért fordítunk nagy gondot gyártmányaink önálló fejlesztésére. Elmondja az igazgató, hogy például az összes ko- csdfajták formai átalakítás alatt vannak. A szakemberek egy része azzal foglalkozik, hogy mindig szebb kócsdformákat alakítsanak 3d. — Már 1972-es típusú is formálódik. Egyedi gyártást rs Nem csoda, hogy teher- és személygépkocsi-utánfutóik iránt változatlanul nagy volt az érdeklődés a szegedi kiállításon is. — Nem egy termelőszövetkezet jelentette be látogatását. Már várom őket — fűzi hozzá az igazgató és elmagyarázza, hogy például tehergépkocsi-utánfutót egyedi gyártásra is vállalnak. Speciális felhasználásra —. elektromos gépcsoportokkal szerelve, izotópszállításra stb. A megrendelő adja meg a műszaki paramétereket; röntgen- vagy műhelykocsi után akarja akasztani —, s mi kívánsága szerint megcsináljuk. — Milyen a termetek propagandája? — Erre is sokat költünk, de ez is megtérül __Soks zor nem lehet tudni, most reklám, hirdetési, újságcikk vezérelte-e hozzánk a vevőt — közvetlenül lemérni a propaganda hatását nehéz lenne. Mégis: jó bornak is Ml a cégér... Vannak „önkéntes propagandistáink”. Ilyenek az olajbányászok. Viszik gyártmányaink jó hírét... Saját nevelés — Beszélt az önálló fejlesztésekről, tervezésekről... Rátermett műszaki gárda nélkül aligha menne ez? — Lelkes, invenciózus műszaki és mnnikósgárdánk van. Vannak elméletileg, gyakorlatilag képzett műszakjaink. művezetőink. Technikusok 20—25 évi gyakorlati tapasztalattal. Szerencsénk, hogy 5—6 évvel ezelőtt mertük bátran továbbképzésre kiemelni a tehetséges szakmunkásokat ... Most nyugodtan ki merem jelenteni, hogy amit gépeink megengednek, mindent meg tudunk rajtuk csinálni... Eszembe jutott, hogy pár évvel ezelőtt még tömegcikkeket gyártott a vállalat — Most már gépéket — mondta a folytatást Judák Imre, és a fejlődés érzékeltetésére néhány adatot említett. Tavaly 133 munkással dolgoztak, az idén már kétszázzal, s 1970-re háromszázra szeretnének feljutni. — Mindehhez korszerű munkafeltételeket is akarunk teremteni. — folytatta. — Háromszáz személyes fürdő, öltöző épül, decemberben adtok át. Folyik a kazánház és központi fűtés felszerelése. Jövőre szeretnénk az új műhelycsarnokot sorra venni. Aztán majd új étkezde következik. .. Volt olyan, álláspont, hogy új irodaház is hamarosan kellene, de azt mondtam: lássuk élőbb, hogy mit, milyet és milyen körülmények között termelünk? Megéri-e az új irodát .. .Ha úgy lesz, jöhet az is. Addig pompásan kibírtok. ahol eddig... Ezt csak aláírni lehet, olyan igaza van. Tóth István innen jutott él a csapadék a felszíni csőhálózatba, illetve a szórófejekbe. Ez a módszer a jövőben is alkalmazható lesz. Ám ennél többet jelent a következő két évben megépítendő kétezer holdas öntözőfürt, amelyhez a tsz területéből 1400—1500 hold tartozik, a fennmaradó jó félezer holdon pedig a kunszentmik- lósi Bösztöri Tsz, illetve a Solti Állami Gazdaság osztozik. A három gazdaság a „fürtöt”, 20—22 millió forintos költséggel, állami beruházásként kapja meg. A csőrendszert a földfelszín alatt vezetik. Utak a víznek A Lenül Tsz területén ehhez járul még a 30—32 kilométer hosszan kiépítendő belső csatornarendszer, amelynek a költsége 4—5 millió forint lesz. Valamelyes állami támogatást ehhez is kap a tsz; az idei több mint félmilliós építéshez a dunavecsei járási illetékesek már a gazdaság részére bocsátották az ösz- szeget. A munkák jól haladnak, s remélhető, hogy jövőre a tsz már több mint ezer holdat von be az öntözéses gazdálkodásba. Természetesen gondolnak arra is, hogy lesznek évek, amikor öntözésre nem lesz szükség, sőt éppen a belvizek okoznak majd gondot. Ezek elvezetését is jól szolgálja majd az árkok hálózata, s ehhez a csatornán reverzibilis zsilipet építenek. Rekordtermés garantálva Illetékes helyen már szóba került, hogy annak idején majd öntözési mintagazdasággá nyilvánítják a tsz-t. Ma még csak hat ilyen gazdaság van az országban. Számítások is készültek az öntözés gazdaságosságára vonatkozóan. Aszályos év ben egy-egy hold esőztetése átlag 700—720 forintba keiül, azonkívül, hogy az öntözőfürt amortizációja a működtető gazdaságokat terheli. A mérleg másik serpenyőjében viszont a 15 ezer ■forint holdankénti bruttó termelési értéket kell látnunk. Ez azt jelenti, hogy a Lenin Tsz a mostani 30 millió helyett 1972-ben 50 milliót produkál. A szántó kilenctized részén négy nö- vényfólót termesztenek; búzából 35, kukoricából (májusi morzsoltban) 45, olajlenből 13,5 és száraz lu- oemaszénából 80 mázsás átlagterméssel kalkulálva. A mély fekvésű lapályok némelyikén meghonosítják a rizstermelést. Teljes termést hoz a 200 holdas gyümölcsös, amelyre szintén jut öntözővíz. Három év múlva a Lenin Tsz-ben elmondhatják: hozzájuk rendelésre jön — az eső. H. D. Krími tájakon XI. Hazafelé HAJNALBAN jött az kijöttek búcsúzni tőlünk a autóbusz értünk, de már város vezetői, s újdonsült mindenki talpon volt. ismerőseink is, például a (Akadt talán, aki le sem gépgyár igazgatója és má- feküdt?) A Jaltától Szim- sok... Az elmaradhatatlan feropolig vivő kanyargós virágcsokorból jutott szin- úton még egyszer élvezhet- te mindegyikünknek. Még tűk a táj szépségeit, jel- egy kézfogás, ölelés, s már idézve az itt eltöltött kelle- lépkedünk is felfelé a biz- mes napokat. Mit is láthat- tonságot sugárzó négymo- tunk ennyi idő alatt? Alig toros IL—18-as lépcsőjén, valamit a 25 600 négyzet- Felzúgnak a motorok, s ba- kilométeres krími terület- rátáink integetnek, amíg bői. Nem jutottunk el Sze- csak látnak bennünket, vasztopolba, a Hős Város- KIJEVBEN leszálltunk ba, bár terveztük, de idő majd irány hazafelé. Mihiányában már nem lát- lyen gyorsan eltelt ez a né- hattuk a kertek városát, hány órás repülőút, s az a Bahcsiszerájt. Nem is be- nyolc nap is, amit távol szélve Kérésről, a nagyon szülőhazánktól töltöttünk. Revkin elvtárs búcsúzik a magyar csoport vezetőitől. (Tóth Sándor felvétele.) távoli tengerbe nyúló ön- Jólesik már jönni hazafelé, álló kis félszigetről, a Krím Legalább olyan türelmet- keleti csücskéről. Nem me- lenség él bennünk, mint az hettünk el a ridegebb észa- indulásnál, amikor útrakeK ki vidékre, ahol még folyik tünk. Lessük az elsuhanó a küzdelem a sívó homok- itthoni tájakat, s eszünkbe kaj, a száraz éghajlattal, jut: vajon volt-e már eső? Nem jártunk a kaukázusi Mi csak pihentünk, üdül- partvidéken, például Szó- tünk, de idehaza szorgos csiban. Nem bolyongtunk munka folyt addig is. a Kaukázus erdörengetegé- . , , , , . , ben és kőszikláin. S talán A stewardess cukorkával kettőt ha láttunk Krím 127 kma}> ?r?e™’ kogy ereszke- falujából,s egyet-egyet ipari dunk let?e- Ez mar Feri* és mezőgazdasági üzemei- hegy’ mllyen sokan allnak bői. Jóformán tehát semmit sem láttunk, s mégis az épület teraszán, csak kis pontok, tarka foltok az teli vagyunk élményekkel, ^berek. Zökken a gép. Mi lehet ennek az oka? S ^a.zal foldon vagyunk Ki gondolatainkban csak oda tudna megmondani, mi az tértünk vissza mindegyre, ™ »nongo érzés, ami eltolt bennünket, amikor lépdelünk lefelé a repülőhogy élményeink igazi forrása az a kedvesség és figyelmesség, mellyel ittlétünk során bennünket. LÁM MOST IS, utunk befejező állomásán, a szim- feropoli repülőtéren, ahová gép lépcsőjén, s nagyot ^halmoztak szippantunk a levegőből, a perzselő magyar nyár illatából ... Vége. F. TÖTH PÁL ’ Könyvek a Tanácsköztársaságról Az első magyar proletárhatalom megszületésének félévszázados jubileumára „A Tanácsköztársaság története” címmel jelentős monográfia lát napvilágot a Párttörténeti Intézet gondozásában. A kötet számtalan új forrásanyag, illetve a témáról korábban már megjelent feldolgozás alapján ad szintézist a dicsőséges 133 napról. Az 1919-es történelmi fordulat első feldolgozásaként monográfia készült Ausztria és a Magyar Tanácsköztársaság kapcsolatairól, hamarosan elemző mű lát napvilágot a proletárhatalom szociálpolitikájáról. A korszak további kutatásához nyújt segítséget az évfordulóra elkészülő sajtórepertórium is. Piackutatás után — új gyártmány kezdhetik. így esett a választás az ajtó diópántjára, amelynek hiánya jelenleg sok építkezés befejezését akadályozza. A kiskereskedelemtől már megkapták az első megrendelést; néhány napon belül hozzálátnak 100 ezer pár diópánt elkészítéséhez. A Dunapataji Vegyes és Építő Ktsz lakatosrészlege az év első felében 700 ezer forint értékű munkát végzett. Az összeg feléért árut — vaskapukat, portálokat — készítettek, másik részéért pedig javító-szolgáltató munkát végeztek. A szövetkezet vezetősége az elmúlt hetekben piackutatást végzett annak érdekében, hogy a lakatosrészlegnek újabb megrendeléseket szerezzen a második félévre. Olyan hiánycikkek felkutatására törekedtek, amelynek gyártását minden különösebb beruházás nélkül gyorsan meg-
