Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-09 / 186. szám

t. oldal 1968. augusztus 9. péuteft Az NSZEP Központi Bizottságának határozata a pozsonyi nyilatkozatró! Ä Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága szerdán plenáris ülést tar­tott, amelyen Hermann Axen, a Politikai Bizottság póttagja* a Központi Bi­zottság titkára tartott be­számolót. A plenáris ülés egyhan­gúlag elfogadta a Politikai Bizottság jelentését és Wal­ter Ulbricht zárszavát, to­vábbá a szocialista orszá­gok kommunista és mun­káspártjai képviselőinek pozsonyi tanácskozásával kapcsolatos határozatot. A határozat a többi közt kiemeli, hogy a pozsonyi nyilatkozat az európai béke Washingtonba vezet Miamiból az út ? A SZOKÁSOS parádés külsőségek között zajlott le az USA köztársasági párt­jának 1968. évi konven­ciója. Győzött a valószínű jelölt. 1968. novemberében Richard Nixon küzd meg a demokrata párt elnakjelölt- jével. 1856 óta ez volt a köz- társasági párt 19. konven­ciója. Három amerikai és 41 külföldi televíziós tár­saság közvetítette a forró Miami Beach-i napok min­den mozzanatát. Köztársa­sági szempontból érdekes­sége volt a konvenciónak, hogy a párt történetében először rendezték meg egy déli államban, s hogy a gyülekezet ideiglenes elnö­ke első ízben néger, Edward Brooke szenátor személyé­ben, aM ellen tüntettek is a párt politikájával felet­tébb elégedetlen négerek. Sok más színes és érde­kes színfoltja akadt még a hatalmas propagandaap­parátussal mesterségesen „feldobott” konvenciónak. A legérdekesebb azonban mégis — a döntés. Azt mondtuk: nem meglepő, mert Nixon indította el leg­korábban a kampányt. (Rockefeller elkésve „szállt be”.) Mert Nixon ügyes taktikázásával már évek óta eredményes munkát folytat pártja „mindenható appa­rátusának” megnyerésére. És mert — utoljára, de nem utolsósorban — a háborús emlékek miatt még ma is rendkívül tekintélyes „nagy öreg”, Eisenhower tábor­nok, az USA történetének utolsó köztársasági párt­elnöke is kiállt mellette (Hogyne állt volna ki! Hi­szen Nixon, aki alelnöke volt „Ike”-nak, családilag is bebiztosította magát a tábornoknál: Eisenhower unokája eljegyezte Nixon egyik lányát. AKKOR HAT miért ér­dekes mégis a döntés? A sok ok mellett kettőt emlí­tünk. Az egyik az, hogy Nixon mégsem feledtetheti: két döntő csatában kika­pott már! Először 1960-ban, John F. Kennedytől. Igaz, olyan minimális arányban, amelyre az USA történeté­ben még nem volt példa —, de mégiscsak veszített. És 1962-ben, amikor Kalifor­nia kormányzójának akarta megválasztatni magát, ugyancsak alulmaradt! (Pe­dig Kalifornia a szülőföld­je a ma már New York-i ügyvédpolitikusnak.) És Amerika jellegzetesen „si­kerország” —, ezért okozott mégis csak némi megle­petést Nixon jelölése, noha az előzetes jóslatok is őt tippelték. Feledtetni tudta tehát Nixon a korábbi bu­kásait? Meglehet, hogy mégis a New York Times tapintott rá az igazságra, midőn azt írta: A republi. kánusok inkább veszítenek Nixonnal, mintsem győz­nek Rockefellerrel. i. (En­nek két fő oka: a konzer­vatív pártgépezet a New York-i kormányzót „túl li­berálisnak” tartja, ám alig­hanem fontosabb a másik ok, a Rockefeller család ir­datlan nagy tőkeereje, amit a vetélytárs csoportok nem szeretnének „bejuttatni” a Fehér Házba. A másik ok, amely a pa­pírforma ellenére is meg­lepő vonást kölcsönöz Ni­xon jelölésének az, hogy a jelölt semmiféle konstruk­tív, csakugyan új fajta poli­tikai alternatívát nem kí­nált a hatalmon levő de­mokratákkal szemben. Min­den jel arra vall, hogy az USA választóinak jórésze a kudarcok miatt (vietnami háború, zavargások, faji kérdés stb.) kiábrándult a nyolc éve kormányzó de­mokrata pártból, s hajla- nék arra, hogy a másik párt jelöltjét juttassa a Fehér Házba. Ám ha ez a másik jelölt éppen Nixon, meg­gondolhatja magát a vá­lasztó: miért ö, amikor ő sem lesz jobb, mint a de­mokraták? A realistább­nak, józanabbnak ismert Rockefeller esetében más­képp állt volna a kérdés: az ő személye talán csak­ugyan igazi választási le­hetőségeket kínált volna a demokrata párt jelöltjével Kon MEGVÁLASZTÁSA utá­ni első beszédében Nixon mindenesetre korábbi ma­gatartásánál liberálisabb színben igyekezett feltűnni. Nixomt általában „mérsé­kelt konzervatívnak” köny­velik el, s ezekben a Miami Beach-i napokban, úgy tűnt, inkább mérsékelt és kevésbé konzervatív. Je­löltté választás utáni első beszédében azt mondta, hogy Vitaiamban a tárgya­lásos megoldás híve. Kije­lentette, hogy tárgyalásokat akar kezdeni a Szovjetunió­val a legfontosabb nemzet­közi kérdésekről. És hang­súlyozta: „A konfrontáció kora elmúlt. Az együttmű­ködés karának kell meg­kezdődnie.” Tudjuk persze, hogy az amerikai politikusok ren­geteget ígérnek és sokfélét mondanak választási had­járataik alatt, s ezekből megválasztásuk után vaj­mi keveset valósítanak meg. (A jelenlegi elnök személye folytán ezt ha akarnák se felejthetnék el.) TUDJAK ezt nagyjából az amerikai választóik is. Kérdés, hogy ennek tuda­tában megmaradnak-e a kipróbált úton, s a demok­rata párt — eddig még ki nem jelölt — emberét jut­tatják-e az elnöki székbe? Vagy hitelt és esélyt ad­nak-e Nixonnak, hogy Flo­ridából a Fehér Házba jut­va, hozzákezdhessen ígére­tei beváltásához? B. T. biztosítását is szolgálja, megerősíti a bukaresti nyi­latkozatot, valamint az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i nyilatkozatát. Végül han,gsúlyozza a ha­tározat: „Az NSZEP Köz­ponti Bizottsága kijelenti, a Német Szocialista Egy­ségpárt teljes erejével hoz­zá fog járulni ahhoz, hogy a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai­nak nyilatkozatában foglalt feladatokat a Szovjetunió Kommunista Pártjának és más szocialista országok marxista—leninista párt­jainak testvéri együttműkö­désével megoldják.” (MTI) Elutazott a töröl; kereskedelmi küldöttség Csütörtökön elutazott Bu­dapestről az a török keres­kedelmi küldöttség, amely Ahmed Sirri Batumak, a török kamarák uniója el­nökének vezetésével a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara vendégeként öt napig tar­tózkodott Magyarországon. A delegációt fogadta Tordai Jenő, külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. A küldött­ség meglátogatott néhány Ipari vállalatot, többi kö­zött a tatabányai Haldex meddőhányó üzemet, az Esztergomi Szerszámgép- gyárat, az Egyesült Gyógy­szergyárat és a Vörös Csil­lag Traktorgyárat (MTI) A magyar delegálás is felszólal! a Biztonsági Tanács ülései NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa szerdán délután, ma­gyar idő szerint 20.35 óra­kor, újból összeült hogy folytassa a Jordánia ellen elkövetett újabb izraeli ag- ressziós cselekmények kö­vetkeztében kiéleződött kö­zel-keleti helyzet vitáját. A jordániai, izraeli, Szí­riái, dán és az iraki dele­gátus után a Magyar Nép- köztársaság képviseletében Tárdos József szólalt fel. Rámutatott arra, hogy nem lehet agressziónak nevezni az arab lakosság fegyveres ellenállását a betolakodók­kal és megszállókkal szem­ben, miként azt Izrael kép­viselője tette felszólalásá­ban. Agresszor az, aki erő­szakkal elfoglal idegen föl­deket és nem hajlandó on­nan visszavonulni. A Biztonsági Tanács ülé­sét ezután elnapolták, pén­teken, magyar idő szerint 15.30 órakor folytatják. Nagygyűlés a VIT-küldöttség tiszteletére Tegnap este Budapesten a Sportcsarnokban ünnepi nagygyűlés volt a IX. Világifjúsági és Diáktalál­kozón részt vett magyar küldöttség tiszteletére. Méhes Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára a magyar VIT- de­legáció vezetője tett jelen- tést. A többi közt hang­súlyozta, hogy a világ if­júságának nagy seregszem­léjén jóleső érzés volt ta­pasztalni hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság, pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, ifjúsági szö­vetségünk, a KISZ iránt megnyilvánuló élénk érdek­lődést és őszinte rokon- szenvet. Vég® tolmácsolta Ivan Panov elvtárs, a Bolgár Dimitrovi Komszomol Köz-i ponti Bizottsága első titká­ra kérésére a KISZ tag­jainak a Dimitrovi Kom- szamol, a bolgár ifjúság üdvözletét és jókívánságait. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára is felszólalt. Beszé­dében többek között mél­tatta a nagy találkozó je< lentőségét, s a Központi Bi. zottság elismerését fejezte ki azért, mert küldötteink Szófiában eredményesen képviselik hazájukat, if­júságunkat és a KISZ-t. A sütőipar fejlesztése a Minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Jó­váhagyólag tudomásul vet­te a külügyminiszter jelen­tését a Török Köztársaság­ban tett látogatásáról és ot­tani tárgyalásairól. A kormány elfogadta a népi ellenőrzésről szóló tör­vény tervezetét és úgy ha­tározott, hogy az országgyű­lés elé terjeszti. A Központi Népi Ellen­Mim a repsÉiláiusok eliökjelöltje MIAMI BEACH Richard Nixon a vára­kozásnak megfelelően már az első forduló vége előtt megszerezte a szükséges 667 szavazatot, s ezt köve­tően az államok képvise­lőinek többsége módosítot­ta szavazatát, hogy a vá­lasztás egyhangú legyen, így a republikánus párt jelöltje az 1968. november 5-4 elnökválasztáson Ri­chard Nixon lesz. Nixon győzelme a párt úgynevezett mérsékelten konzervatív szárnya sike­rének tekinthető, politikai megfigyelőik szerint A volt alélnöik két évvel ezelőtt, a republikánus pártnak az 1966-os választásokon elért sikerét követően tért vissza a politikai életbe és hala­déktalanul lépéseket tett az 1968-as elnökjelöltség megszerzésére. Sokat lendített ügyén az a nagyszabású anyagi tá­mogatás, amelyben egyes tőkés csoportok részesítet­téle Nixon egyébként nem volt jelen a szavazáson, illetve a konvenció ülé­sén* hanem főhadiszállá­sán maradt a Miami Beach-i Hilton szállóban, ahol párthívei nagyszabású ünneplésben részesítették. Az USA és az egyes amerikai államok zászlóival agyon­dekorált Miami Beacb-i terem. őrzési Bizottság és a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium meg-i vizsgálta a sütőipar terme, lő tevékenységét és fejlesz-* tésének lehetőségeit. Az er­ről szóló együttes jelentést a kormány megvitatta, el-' fogadta és határozatokat hozott. A Minisztertanács tudo­másul vette a mezőgazdán sági és élelmezésügyi mi­niszter beszámolóját az idő­szerű mezőgazdasági mun­kák menetéről, majd a mi­niszter előterjesztése alap­ján rendeletet hozott a fű- szerpaprika feldolgozásáról és forgalomba hozataláról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Afrikai csúcsértekezlet A kairói A1 Ahram szer­dán közölte, hogy az afrikai csúcsértekezlet szeptember 13-án ül össze Algírban és előreláthatólag három na­pon keresztül folyik majd. A csúcsértekezletet az af­rikai külügyminiszterek szeptember 4-től 11-ig tar­tó konferenciája előzd meg, amelyen elkészítik a csúcs- értekezlet elé terjesztendő ajánlásokat Lovas egységeket támadtak a szabadságharcosok Éles vita az amerikai politikusok között SAIGON Szerdán több órán át folytak heves harcok Dél- Vietnamban a fegyvermen- tes övezettől délre, ahol a Franco-ellenes megmozdulások Spanyolországban Spanyolországból érkező hírek szerint az ország északi tartományában, Gu- ipuzeoaban fokozódtak a Franco-ellenes megmozdu­lások. Spanyolországnak ez a legszegényebb vidéke és az itt élő baszk lakosság rendkívül elégedetlen. A hatóságok kegyetlen megtorlásokkal válaszoltak a megmozdulásokra, A San Sobastián-i titkosrendőrség főnökének múlt héten tör­tént meggyilkolása ürü­gyén a tartományban rendkívüli állapotot ve­zettek be. Szerdán San Sebastian- ban nagyarányú razziát tartott a rendőrség. Nem hivatalos adatok szerint mintegy ötven embert tar­tóztattak le. szabadságharcosok az ame­rikai I. lovashadosztály egységeit és dél-vietnami kormánycsapatotoat támad­tak. A hazafias erőknek a legutóbbi napokban Da Nang környékién végrehaj­tott támadásai, az ameri­kai támaszpontra neheze­dő katonai nyomás miatt az amerikaiak és csatlósa­ik négyezer katonát küld­tek a Shau völgyébe a fel­szabadító hadsereg feltéte­lezett fegyverraktárának felderítésére. Elszórt harcokról érkez­tek jelentések Saigon kör­nyékéről és a Mekong del­tájából. PÁRIZS A vietnami—amerikai előzetes megbeszélésekhez fűzött kommentárjában az AP hírmagyarázója azt ír­ja, hogy az amerikai poli­tika irányítói között éles vita folyik arról: helyes lenne-e vagy sem, elren­delni Észak-Vietnam bom­bázásának teljes beszünte­tését Diplomata körök szerint a két pólus a vi­tában Clifford hadügymi­niszter és Rusk külügymi­niszter. Közismert hogy Clifford kezdeményezte a bombázások korlátozását, ami végül is a párizsi megbeszélések megkezdé­séhez vezetett Az ameri­kai kormányon belül to­vábbra is folytatódik az az érvelés, hogy valamilyen alapot kell találni a bom­bázások beszüntetésére, még ha az nagy kockázattal jár is — írja a hírmagya­rázó.

Next

/
Thumbnails
Contents