Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-31 / 204. szám
1968. augusztus 31, szombat 3. oldal Kutatások kavalkádja Tanulságok az aszály után Érdekes gyűjtemény, pontosabban évkönyv került hozzánk a minap; a hazai mezőgazdasági kutatásnak a tavalyi esztendőben elért eredményeit tartalmazza. Olyan eredményekről van szó, amelyeket már az üzemi gyakorlat is igazolt. A 88 szellemi termék — számszerűit ennyit említ az előszó — elterjesztése tehát mindenképpen üdvös és indokolt. Valamennyinek az ismertetésére, de még a felsorolására sem vállalkozhatunk. Inkább a megyei kutatás eredményeinél maradunk — ezek is bőséggel szerepelnek. A merevszárútól az etiléngázig Bács-Kiskun hagyományaihoz és adottságaihoz híven, elsősorban a kertészeti kutatásban jeleskedik. Dr. Mészöly Gyula, és Bál. dy Béla a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben tavaly nemesítette ki a kecskeméti merevszárú paradicsomot. Ez sok tekintetben hasonlít a korábbi Kecskeméti törpéhez, de jobb termőképességű, s rövidebb tenyészidejű. Az intézet kalocsai telepén pedig Dimitrov György, Márkus Ferenc és Kákonyi Ferenc Kalocsai 57—231 jelzéssel új fűszer- paprikát nemesített, csípősét, az eddigi fajtáknál korábban érőt, s az öntözővizet jói meghálálok Az intézet kecskeméti központjában új magnélküli görögdinnye is „született”, a Triploid-1., dr. Kiss Árpád, Fehér Béla, Fitos La- josné és Vidéki Lászlóné közreműködésével. A leírás szerint sok tekintetben különlegességnek számít Nem kimondottan megyei produktum a Ceglédi bíborkajszi, Nyújtó Ferenc, a DUTIMEKI osztályvezetőjének a nemesítése, ám a hagyományos fajtákhoz képest olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek nem kis jelentőségűek Bács-Kisbun gyümöicsterHorváth László, a Bács megyei Építési és Szerelőipari Vállalat asztalos üzemének vezetője nemcsak kitűnő szakember, hanem jó pedagógus is. Vezetése alatt nyerték él az üzemrész dolgozói a szocialista brigád címet. Megnyerő közvetlensége miatt minden dolgozó szereti. Több országos versenyen díjat nyert tanuló került ki a keze alóL A szakmunkásképzés tulajdonképpen nem az ő közvetlen feladata. A kijelölt oktató mellett mégis külön foglalkozik a tanulókkal. — Nyolc-tíz ifjúmunkást foglakoztatunk évente. Valamennyiüknek meg kell adni az érvényesülési lehetőséget. Csodákra nem vagyunk képesek, de ha megszerettetjük velük a szakmát, akkor már „ki lehet hozni” belőlük valamit. Űjra és újra kezükbe ad- juík javításra a rosszul sikerült darabokat. Ezáltal szinte belső kényszert éreznek a munka jó elvégzésére. — Előfordul-e, hogy valakinek még így sem sikerül? mesztése és exportja szempontjából. Soroksáron, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tangazdaságában kísérletezték ki a fóliás paradicsom gyorsított érlelését — etiléngázzal. Figyelemre méltó, hogy ezt a módszert — az ottani tapasztalatok alapján — már tavaly is alkalmazta a megye több nagyüzemi kertészete, így a kecskeméti Béke és a tiszaíkécskei Űj Élet Tsz-é. Mibe került a bor Miklóstelepen? A fővárosi Kertészeti Kutató Intézet tavaly a megye három állami gazdaságát — a helvéciait, a hosszúhegyit és a bajait — vonta be nagyszabású növényvédelmi 'kísérleteibe, amelynek célja a téli alma hullásának a megakadályozása volt Több szert is alkalmaztak, ezíek közül a Po- monit nevű vált be legjobban. Százmázsás átlagtermésnél ezer forintos többletbevételt érhetnek él a gazdaságok ezáltal. Továbbra sem került Nyugvópontra a nagyüzemi szőlőtelepítési rendszerek kérdése — az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató- intézet homoki telepein végzett kísérletek erre utalnak. Sikerrel gépesítették a gyalogművéLésű szőlőit Lakiteleken és Miklóstelepen. Öt év átlagában egy hektó bort — kadarkát és kövidinkát -- 365 forintért „termeltek”. A nagy pincékben a borok tartósítása, fehérje tartalmuk stabilizálása, főleg most, a palackozás térhódításaikor, változatlanul gond. Éppen ezért jelentősek azók a sikeres kísérletek, amelyeket a beír ton it nevű kötőanyaggal végeztek Jánoshalmán és Kiskunhalason. Erdészek eredményei A legkülönbözőbb vizsgálatok leírásánál bukkannak fel a megye helységnevei. Példáid.: a bálakazlak szela naika — Az oktatónak nem lehet általános recept szerint dolgozni. Éppen itt kezdődik a feladat súlya: megérezni, egyénileg kinek mi a hasznosabb. Hol van az a határ, amikor a sorozatos kudarc után a tanulónak már szinte kín a munka? Ilyenkor más munkadarabot keli adni a kezébe, hogy annak hatására feloldódjon. Nem szabad engedni, hogy meggyűlölje a szakmát, inkább azt keli elérnünk, hogy szenvedélyévé váljon! Horváth László maga is szenvedéllyel csinál mindent, amibe belekezd. Sok elfoglaltsága mellett levelező tagozaton elvégezte a gimnáziumot. Kis szőlőjüket együtt gondozza a feleségével, s emellett még művelődésre is jut ideje! — Nagyon szeretek olvasni, színházba járni, s két kislányommal foglalkozni. Számomra ez a szórakozás. Ma, amikor a televízió házhoz szállítja a kultúrát, az általános műveltség megszerzése nem lehet külön érdem. Ennek mindenki számára magától értetődővé természetessé lőztetéses szárítását a Vá- tosföldi és a Bajai Állami Gazdaságban is kipróbálták. Azonkívül — különösnek tűnik, hogy éppen a kopár Duna—Tisza közén — az erdészeti kísérletek legkülönbözőbb színteréül szolgált a megye. Ki gondolná, hogy Ladánybene határában nemrég honosították meg az erdei fenyő magtermesztését? A kiskunhalasi Beoker Antal a nyárfatelepítés köztes növényeiről ír dolgozatot, amely szakmai berkekben nagy feltűnésre számíthat. Palotás Ferenc, az ÉRTI bajai munkatársa a Duna árterületi nyár- és fűzrönk- termesztés lehetőségeit fejtegeti. Dr. SzodTridt István, az intézet kecskeméti munkatársa viszont a fenyőknek a homoki erdőgazdálkodásban betöltött szerepéről közöl átfogó tanulmányt. Közhelyként hangzik, hogy a tudományos kutatások szerepe a mezőgazdaságban is fokozódik. Az új módszerek gyors elterjedése előtt nyitottak az utak. Nemcsak a tavalyiak, de az idén és az ezután szüle- tőek előtt is. H. D. A BNV-n tíz. és tízezrek tették szóvá a könnyűipari és sok más pavilonban: miért nem vásárolható meg a helyszínen a bemutatott áru? Azért, mert az UFI — a Nemzetközi Vásárok Szövetsége — alapszabálya szerint a zömmel exportbemutatón csak üzletkötésekre kerülhet sor, helyszíni eladásra azonban nem. Más lesz a helyzet a Budapesti Őszi Vásáron, amelyre kivonul a Centrum Áruház is, hogy már a vásárvárosban kínálja az újdonságokat, zömmel azokat, amelyeket a közönség a pavilonokban láthat. A pavilonokban pedig lesz újJÖ PÁR HETE már, hogy az országban hol üt, hol ott, vagy mindenütt esik az eső. A talaj komolyan beázott, az eikék könnyedén hasítják a barázdákat, az éltető víz eljutott a kukorica mélyebbre nyúló gyökereihez is, a rétek, legelők kizöldültek. Minden jel arra mutat tehát, hogy túljutottunk egy igen súlyos aszályperióduson. Elérkezett tehát a tanulságok levonásának ideje. A tanulságok pedig igen meglepőek. A tényekkel szemben nemcsak a városi közvélemény áll kicsit értetlenül, de a parasztok, sőt a szakemberek is. Egy ilyen, hónapokig . tartó vízhiány, és ennek a végén érkező perzselő hőség korábban bármikor esztendőkre tette volna tönkre a parasztokat és megrázta volna az egész országot is. Most pedig? Igaz, vannak gondjaink. A kertészeti termékek árai általában magasak és az állattenyésztők többé vagy kevésbé súlyos takarmánygondokkal küzdenek. De mégis tény, hogy a népgazdaságot az aszály nem rázta meg, koplalást nem .okozott. Minden előzetes riadalom ellenére az átlagos búzatermésünk a donság. A könnyűipari csarnokban például az „öltözködés- divat 68—69” jeligével rendezett kiállítás felvonultatja a könnyűipar szinte minden új termékét. A KGM pavilon a „lakberendezésháztartás” címet viseli, s a tv-től kezdve az alumí. nium fogasig, az új zománcedényektől a hűtőszekrényig ezernyi cikket tár az érdeklődők elé. A vásárrendezőségnek az a törekvése, hogy elsősorban a nagyközönség ismerje meg a magyar ipar nagy őszi bemutatóját, ezért most nem lesznek szakmai napok. Horváth László egy ipari tanulóval ismerteti a szakma rejtelmeit. kell válni, akár vezető valaki, akár nem. Általános műveltséget mond szerényen, ugyanakkor nagy hozzáértéssel beszél egy nem is túlságosan közismert operáról. Adytól, Marxtól idéz. Mindezt a minden iránt érdeklődő ember élénkségével. — Az érdektelenség ellen mindig küzdöttem. Ugyanúgy az elvtelenség ellen is. Amit ő mond, azt senki nem tekinti üres szólamnak. Mert munkája, cselekedetei igazolják szavait. Az ipari tanulók nemcsak könnyed humora, megértő, baráti modora miatt szeretik. Érzik, hogy olyan ember, akit példaképnek lehet tekinteni. K. K. Szenvedélye Vásárolni is lehet rr a Budapesti Őszi Vásáron 13 mázsa felett van, tehát messze meghaladja a korábban jó esztendőkben szokásos átlagokat. Kukoricatermésünk rekordokat nem ígér, de a Mezőgazda- sági Minisztérium szakemberei erősen bíznak abban, hogy a tavalyi átlagot meghaladja. Sertés- és szarvasmarha-állományunk egyaránt magasabb a tavalyinál. Hol van tehát a magyarázata annak, hogy viszonylag csekély károkkal vészeltük át a természet kegyetlenkedéseit? Furcsán hangzik, de igaz, hogy semmi külön, vagy különleges magyarázat nincs, a siker titka az elmúlt esztendő következetes mezőgazdaság-építő mimikájában, az agrártermelés általános fellendítésében kereshető. Az elmúlt esztendőkben az országos agrárpolitika és a parasztság nem az aszály leküzdésére, hanem a korszerű mezőgazdaság megteremtésére készült. Ennek jegyében esztendők óta tisztességesen, gondosan műveljük talajainkat, a földeket képessé tettük arra, hogy minden nedvességet befogadjanak és megőrizzenek. Korábban a gyomok voltak azok, amelyek a nedvesség jó részét elpárologtatták, a táperő jelentős hányadát elpazarolták a talajból. A korszert vegyszerek alkalmazása és a jó gazdák' gondossága megszabadította a földeket a gyomoktól, ez a negatív tényező az idén alig jelentkezett. A talajerő visszapótlásával világszínvona- lpn még korántsem állunk, de bárki elismerheti, hogy évről évre több szerves és műtrágyát kapnak talajaink, tehát a jóltáplált növények könnyebben vészelik át a viszontagságokat. ÉS VÉGÜL mások lettek magük a növények is. A nálunk használt legfontosabb intenzív búzafajta, a Bezosztája, az idén bebizonyíthatta, hogy kü lönleges viszonyok között is képes beváltani a hozzáfűzött reményt. Szépen állta a sarat másik intenzív búzafajtánk, a hazad Fertődi is. Kukoricát már általában a hibrid fajtákból termelünk, az idén azonban közel egy- hatodnyi arányban megjelentek a legújabb fajták: az igényes, de sokra képes egyszeres keresztezés ű hibridek is. Ha az idén is lesznek helyenként kiemelkedő rekordtermések, abban már a terjeszkedő öntözésnek van oroszlánrésze. Az öntözéses gazdaságok vezetői persze az idén tele voltak panasszal. Nem tudták bővíteni a területet, sőt sokszor a meglevőt sem voltak képesek kihasználni, szivattyúk, csöveik, szórófejek és főleg pótalkatrészek hiányában. Valóban az AGROKER az ipartól először csak annyit rendelt, amennyit a gazdaságok tavaly ősszel igényelték. Akkor még senki nem tudta, hogy aszály lesz. Tavasszal már négyszeresére emelte rendelését az AGROKER; de a hirtelen igényt az ipar kapacitás, nyersanyagok és számos esetben rugalmasság hiányában csak részben tudta kielégíteni. Ehhez azonban gyorsain hozzá kell tenni, hogy nem mindenütt segített volna az elégséges műszaki erő, mert kevés volt a vizünk. A meRékfolyásokfoan alig csörgedezett valami, de nem tudott elég vizet adni az Alföld fő folyója, a Tisza sem. Vessünk még egy pillantást az állattenyésztésünkre, a takanmáinyhelyzetre is. Itt egy tanulság a szembeötlő: helyesen jár el az a gazdaság, amelyik vállalja a kockázatot, a vetőmag és traktorköltséget, és a másodvetéseket a porba is belerakja. Az idén ugyanis az a majd félmillió hold, amely a vetés idején még reménytelennek tűnt, az esők hatására mostanra szépen kikelt, fejlődésnek indult, enyhíteni főgja a gondokat. AZT VISZONT nem tanácsolhatjuk, hogy jövőre most mór mindenki emelje fel a szálastakarmányt termő területeket, mert akkor aszály esetén is lesz elegendő szénája. Sajnos, a mezőgazdaság területe korlátozott, szántóföldünk kevés, aligha lesz gazdaság, amely felborítja vetésszerkezetét és várható bevételeinek alakulását csak azért, hogy egy különleges helyzetre felkészüljön. Azt viszont meg kiéli tennie minden gazdaságnak; hogy a lehető leggondosabban számoljon minden fő- és mellébtakarmánnyaL mert a pazarlást ezután még kevésbé engedhetjük meg. Végezetül pedig ismét csak annyit mondhatunk, hogy szocialista mezőgazdaságunk alapjában véve kiállotta a súlyos próbát, ami reményt nyújt a jövőre, ígéret arra, hogy fokozódó felelősségérzettel és gondossággal, az időjárás szeszélyei ellenére is még nagyobb eredményeket érhetünk el. Földeákl Béla Ki a felelős? = Bennünk megvolt a jószándék — mondja a kiskunfélegyházi Vörös Október Termelőszövetkezet párttitkára. — S mégis, ha most kötbérigénynyel lépünk fel, kész a veszekedés. Azon túl, hogy gazdaságunk mintegy 80 —100 ezer forint haszontól esett el, sokan úgy érzik, mi csaptuk be őket. Hogyan történt? Tavasz- szal a városi tanács kérésére elhatároztuk, hogy a Majsai úton egy ízléses elárusító pavilont nyitunk. Zöldséggel, gyümölccsel és más élelmiszerekkel látjuk el a nemrég épült lakónegyedben élő családok százait, s itt vásárolhatnának be a Vegyipari Gépgyár II-s telepének dolgozói is. Annak rendje és módja szerint megrendeltük a Gépjavító Vállalat bajai üzemében a pavilont. Május 25-re vállalták is átadását. Azóta már többször módosították a határidőt, de most a legutóbbit, az augusztus 25-re tett ígéretet sem váltották be. Nem szerelték be még a vizet, a villanyt, hiányzik a pavilon padlója, festése, van tehát munka még bőven, a környékbeliek pedig állandóan érdeklődnek arról, hogy mikor nyitunk? Ezt mi is szereU nénk tudni. A fentiekhez csupán az a megjegyzésünk, hogy a történtek egyáltalán nem öregbítik a bajai üzem jóhírét, a s.
