Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-27 / 200. szám
1968. augusztus 27. kedd 8. oldal Díjnyertesek A Kecskeméti Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya és a Pajtás c. üt törőlap országos pályázatot hirdetett „Ki tud többet Kecskemétről?” címmel. A pályázatra rengeteg dolgozat érkezett be. Az országos érdeklődés jellemzésére csak ennyit: Balassagyarmattól Apátfalváig, Soprontól Nyíregyházáig, Dö- börhegytől Mezőszemeréig, Nagydobszától Szegvárig és Érdtől Körmendig rengeteg pályamunka futott be a bíráló bizottsághoz. Megható és dicséretes az a lelkesedés, amely a nagy gonddal megírt dolgozatokból árad. Nem egy pályázó heteket, hónapokat töltött a szakirodalom tanulmányozásával. A pályázat végül is meghozta az eredményt: az országos érdeklődést Kecskemét iránt és azok tudásának gyarapítását, akik neki mertek vágni a nem kis feladatnak. Lapunk rövid híradásban már közölte az eredményt. Ezúttal személyesen is bemutatjuk azokat a pajtásokat, akik az első díjakat kapták. Arnóczki Mária | mártélyi tanuló. A híres szépségű mártélyi strandon találtunk rá, éppen tegnap érkezett haza az első díj „elköltéséből” — két hetet töltött ugyanis a kecskeméti úttörők balatonfenyvesi táborában. A nyúlánk, komoly kislány nem győz betelni a balatonfenyvesi tábor szép- ségéveL — Nehéz volt a pályázat? II pedagógusok és egy kormányhatározat jukat rengeteg fotóval, fakszimilével és rajzzal il- lusztrálták. A rendkívül értelmes, rokonszenves kislányokat csepeli lakásukon kerestük fel. Marika és Kati a Csillag- telep melletti iskola tanulója volt, ma már a Jedlik Ányos Gimnázium kötelékébe tartoznak. Ök így vallanak a pályázatról: — Osztályfőnökünk, egyben magyar tanárunk. Varga András tanár úr hívta fel figyelmünket a pályázatra és a kutatómunkában is sokat segített. A Széchényi Könyvtárban alig-alig hagytak bennünket dolgozni, mert még nem vagyunk 17 évesek, de amikor megtudták, miről van szó, elnézték fiatal korunkat. Nagyon jó volt a kéthetes balatoni táborozás, de azért szeretnénk Kecskemétet a valóságban is megismerni. Mert most még csak az irodalomból ismerjük. Megkérdeztük a városi tanács művelődésügyi osztályát, lehetne-e szó né- hánynapos meghívásról. A válasz: módot találnak rá, hogy, Marika & Kati megismerje a Hírős Várost. szőlő- és gyümölcstelepítés érdekelt, ennek az irodalmát kutattam — mondja. Szilvási Rozália apátfalvi pajtás a balatoni üdülésből hazafelé tartva kopogtatott be szerkesztőségünkbe. Szeptembertől már a hódmezővásárhelyi közgazdasági technikum tanulója. — Engem különösen a A balatonfenyvesi táborban is volt egy vetélkedő a VIT-tel kapcsolatban, ott is első díjat nyertem. Hogy nehéz volt-e? Megmondom őszintén, tanáraim is sokat segítettek, meg a könyvtár, ban is. —• Milyen pályára készülsz, Rozika? — Közgazdaságira A középiskola után egyetemre szeretnék menni. Szívből gratulálunk mind a négy nyertesnek. Balogh József Aas iskolareform végrehajtása befejező szakaszához érkezett. Ez volt a fő indok, azonban ezen belül még két jelenség felismerése tette szükségessé a Minisztertanács legutóbbi, oktatásról, pedagógusokról szóló határozatát. Az egyik jelenség: kifutóban van az úgynevezett demográfiai hullám, az iskoláskorú gyermekek száma csökken. Megszűnőben van tehát az az ok, amely elsősorban szülte a pedagógusok túlterheltségét. Ezzel párhuzamosan azonban oktatói körökben aggodalom támadt, kósza hírek kaptak lábra arról, hogy a testület létszámát a tanulók számának csökkenésével párhuzamosan lejjebb szállítják majd. A másik jelenség az, hogy oktatásunk színvonala általában sem felel meg maradéktalanul a korszerűség követelményeinek, de még kevésbé felel meg a felállított magas mércének vidéken, falun. A falusi gyerekek objektív okok miatt nem jutnak ugyanolyan mértékű és értékű képzéshez, mint a városiak, vagy a fővárosiak. A Minisztertanács határozata egy intézkedéscsokorral oszlatja el az aggodalmakat és szolgálja a színvonal emelését. Kimondja például, hogy a tanulólétszámot osztályonként csökkenteni kell és ugyanakkor mérsékelni a pedagógusok túlterheltségét'. Ennek során érdekes előírásokat, fékeket és ösztönzőket alkalmaz a határozat. Az egyes tanulócsoportok létszáma negyvennél több nem lehet. A cél nyilvánvaló: alaposabban foglalkozhassanak a pedagógusok a gyerekekkel. És hogy ezt még alaposabban tehessék, azt is előírja a határozat, hogy az általános iskolák felső tagozataiban és a középiskolákban a legfontosabb tárgyakat egy osztályon _ belül két csoportban kell oktatni, tehát így a pedagógus figyelme már legfeljebb — Nagyon sokat olvastam hozzá, különösen Kodály- és Katona-irodalmat. Mintegy hat hét alatt készültem el. Éppen a tanév végére esett a munka, amikor úgy is sokat kellett tanulni. De megérte ... Marikának van már gyakorlata a kutatómunkában, maga is szenvedélyes gyűjtő, régész szeretne lenni. Hódmezővásárhelyen, a Bethlen Gimnázium orosz —.angol tagozatos osztályában tanul tovább. Milyen volt a bizonyítvány? — Egy tized híján ötös. Horváth Mária Szimán Katalin sepeli pajtások ugyancsak lső díjat kaptak dolgoza- jkért, amely nemcsak tar- ilmában kiváló értekezés Kecskemétről, hanem kiáltásában is művészi, nagy zerkesztői gondosságra all. A megyeszékhelyről zóló magvas mondanivalóTovábbra is népszerű... A modem tömegkommunikációs eszközök egyre nagyobb térhódítása sem kisebbítheti a a könyv szerepét a művelt ember életében. Nemcsak a könyvtárak, könyvesboltok forgalmának növekedése bizonyítja ezt, de az üzemi könyvterjesztés is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kecskeméti, Arany János utcai boltját kerestük fel, megtudakolni, hozott-e az új gazdasági mechanizmus számukra változást? — Ami számunkra a legfontosabb — mondja Tassy Sándor, a bolt vezetője—, a vásárlókedv továbbra is változatlan. Eddigi tervünket túlteljesítettük, közel egymilliós forgalmunkból hatszázötvenezer forint értékű a bizományosok bevétele. Pedik ők szinte társadalmi munkában, csekély tiszteletdíjért dolgoznak. Valamikor hálátlan feladat volt a könyvügynökök munkája. Csupán cím- és árjegyzékekkel jártak vállalatról vállalatra, vagy nehéz könyvcsomagokat cipeltek. Ma már gépkocsi szállítja ki a könyveket, nem kell a vásárlóknak látatlanban választaniok. — A vásárlóknak milyen előnyöket nyújtanak? — A jól bevált részletfizetés továbbra is megmarad, örvendetes, hogy ilyen hatalmas forgalom mellett mindössze 15 személyt kellett fizetésre felszólítani. Az ezzel járó adminísetratív többletmunkát, sajnos, nem lehet kiküszöbölni, de a vásárlóknak nagyon kedvező ez a rendszer. Eltöröltük azt a megkötöttséget is, hogy egy bizonyos könyvet csak másikkal, vagy sorozatban lehet megvenni. — Melyek a legkeresettebb művek? — Ütleírások, a KRESZ, Vicsánszky: Virág a házban, ház körül, Michelangelo életéről a Kőbe zárt fájdalom, és mondanom sem kell, hogy Jókai műveinek mindhárom kiadása az utolsó darabig elkelt. — Közeledik az új tanév. A diákokra gondoltak-e? — Sokat várunk az iskolai akciótól. A könyvtárakban nem állhat szükséges mennyiségű kötelező olvasmány a gyerekek részére. Ezeket általában, az olcsó diákkönyvtár sorozatban árusítjuk, s mivel szeptemberben úgyis sok a kiadás, szintén részletfizetésre. Az új jegyzékkel a pedagógusok munkáját kívánjuk segíteni, nem a régi felsorolás szerint, hanem osztályonként csoportosítva állítottuk össze a kötelező olvasmányok anyagát. így a szülő is látja, mit kell elolvasnia a gyereknek, s ellenőrizheti felkészülését. K. K. húsz gyermek között oszlik meg. Ennek látszólag ellentmond, hogy a középiskolák első osztályaiban a létszám 35-nél kevesebb nem lehet. Itt a cél más. A minőségi követelmények szolgálata ugyanis csábítana arra a megoldásra, hogy egy-egy osztályban minél kevesebb gyerek legyen. Csakhogy ez azzal járna, hogy a növekvő számú jelentkező közül kevesebben juthatnának be a középiskolákba. Ennek megakadályozására írja elő a határozat a minimális 35-ös létszámot, de természetesen a fő tárgyakat itt is két csoportra osztva oktatják majd. Nagy vívmány, hogy a falusi, tanyasi általános iskolák felső tagozataiban is megszűntek az összevont osztályok, tehát kü- lön-külön oktatják az V., VI., VII., VIII. osztályosokat. Itt is fennáll azonban a veszély, hogy ha a létszám csökken, akkor ismét összevonnak osztályokat, ami a színvonal csökkenésével járhat. Ezért ezt a határozat megtiltja. Kü- lön-külön kell oktatni minden osztályt akkor is, ha azokban csak kevés gyerek van. Legfeljebb azt lehet megtenni, hogy ha egy iskolában mondjuk két ötödik osztály volt, akkor azt egy tanulócsoportba vonják össze. Minél kisebb faluba, vagy tanyavilágba jutunk, annál nagyobbak a gondok. Szaktantárgyakat nem szaktanárok oktatnak, sőt magas a képesítés nélküli pedagógusok aránya is. Ezen a helyzeten is változtatni kell, mégpedig úgy, hogy a falusi pedagógusoknak is maradjon ideje a tanítás mellett a felkészülésre, sőt az önképzésre is. Ez korántsem teljes felsorolás már önmagában nyilvánvalóvá teszi, hogy a jövőben nem kevesebb, hanem lényegesen több pedagógusra lesz szükségünk. Több tízezer újonnan kiképzett fiatalnak kell sorompóba állnia a tapasztalt idősebbek mellé, hogy ezeket a nemes célokat elérhessük. Különösen sok pótlásra és létszámnövelésre lesz szükség vidéken. Ennek érdekében úgy irányítják már a beiskolázást, hogy ezt az igényt figyelembe vegyék, ezen kívül pedig anyagi ösztönzéssel, komoly mértékben megemelt területi pótlékkal és letelepedési segéllyel biztatják a fiatalokat, hogy falusi állást vállaljanak. A határosat megvalósítása egyébként nem azonnal kezdődik. Az új tanév lesz a felkészülés ideje, amikor kidolgozzák, kiadják azokat az apró részletintézkedéseket, amelyek a megvalósításhoz szükségesek. A határozat gyakorlati végrehajtásának! időszaka pedig lényegében a negyedik ötéves terv tartama lesz. Szabó László — Mikó Lajos — Szabó István Bőrtömlőtől a repiilőhídig A társadalom sok évezredes története során a tudomány, a technika — benne a hadművelet és a haditechnika is — mindig az adott kor igényeinek megfelelő új harceljárási módokat és haditechnikai eszközöket alkotott. így van ez az átkelések — a folyóakadályok leküzdésével egybekötött harctevékenységek — területén is. Egy régi feljegyzés szerint egyszer egy ellenség által űzött törzs rohanó folyóhoz érkezett. Mögötte az ellenség, előtte a folyó zúgó örvényei. Ekkor az erdőből szarvas jött ki, majd egy ideig a part mellett futva hirtelen a vízbe lépett és gyorsan átszaladt rajta. A szarvas ismerte a gázlót — az ellenség űzte ember tőle tanulta meg a „folyóátkelés” mesterségét. így a sok évezred előtti ember a szarvastól leste el, hogyan kelhet át a folyón, majd a szélvihar kidöntötte fával és más kezdetiem ges eszközökkel igyekezett a folyót áthidalni. Késői utóda bonyolult szerkezetű hidakkal, a szárazföldön és a vízen egyaránt közlekedő kétéltű járművekkel küzdi le a folyóakadályokat. A szerzők könyvükben azt vizsgálják: hogyan ju* tott el a folyóátkelés hadú mestersége a háború gépi korszakának arra a szintjére, amikor a folyók a támadás ütemét többé már nem befolyásolhatják? A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált könyvet a hadművészet-hadi- technika története iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. Szeptember 2-án ünnepélyes tanévnyitás A pedagógusok számára véget ért a nyári szünidő: hétfőn ismét találkoztak a tantestületek tagjai, akiikre most mozgalmas napok várnak. Ezen a héten bonyolítják ugyanis le az általános és a középiskolákban a javító-, valamint az osztályozó vizsgákat, s ezt követik majd a pótbeira- tásoik. Az augusztus 31-ig sorra kerülő tanévnyitó értekezleteken az igazgatók ismertetik az új oktatási év legfőbb pedagógiai nevelési, szaktárgyi feladatait. Egyúttal megbeszélik azt is, kik tartják majd a tantestület tagjai közül a rendszeres kapcsolatot az ifjúsági szervezetekkel, a különféle más társadalmi szervekkel, a szülőd mun- kaközöséigekkel.
