Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-27 / 200. szám

1968. augusztus 27. kedd 8. oldal Díjnyertesek A Kecskeméti Városi Ta­nács Művelődésügyi Osztá­lya és a Pajtás c. üt törőlap országos pályázatot hirde­tett „Ki tud többet Kecs­kemétről?” címmel. A pá­lyázatra rengeteg dolgozat érkezett be. Az országos érdeklődés jellemzésére csak ennyit: Balassagyar­mattól Apátfalváig, Sop­rontól Nyíregyházáig, Dö- börhegytől Mezőszemeréig, Nagydobszától Szegvárig és Érdtől Körmendig rengeteg pályamunka futott be a bí­ráló bizottsághoz. Megható és dicséretes az a lelkesedés, amely a nagy gonddal megírt dolgozatok­ból árad. Nem egy pályázó heteket, hónapokat töltött a szakirodalom tanulmá­nyozásával. A pályázat vé­gül is meghozta az ered­ményt: az országos érdek­lődést Kecskemét iránt és azok tudásának gyarapítá­sát, akik neki mertek vág­ni a nem kis feladatnak. Lapunk rövid híradásban már közölte az eredményt. Ezúttal személyesen is be­mutatjuk azokat a pajtá­sokat, akik az első díjakat kapták. Arnóczki Mária | mártélyi tanuló. A híres szépségű márté­lyi strandon találtunk rá, éppen tegnap érkezett ha­za az első díj „elköltésé­ből” — két hetet töltött ugyanis a kecskeméti úttö­rők balatonfenyvesi tábo­rában. A nyúlánk, komoly kis­lány nem győz betelni a balatonfenyvesi tábor szép- ségéveL — Nehéz volt a pályá­zat? II pedagógusok és egy kormányhatározat jukat rengeteg fotóval, fak­szimilével és rajzzal il- lusztrálták. A rendkívül értelmes, ro­konszenves kislányokat cse­peli lakásukon kerestük fel. Marika és Kati a Csillag- telep melletti iskola tanu­lója volt, ma már a Jedlik Ányos Gimnázium kötelé­kébe tartoznak. Ök így val­lanak a pályázatról: — Osztályfőnökünk, egy­ben magyar tanárunk. Var­ga András tanár úr hívta fel figyelmünket a pályá­zatra és a kutatómunkában is sokat segített. A Széché­nyi Könyvtárban alig-alig hagytak bennünket dolgoz­ni, mert még nem vagyunk 17 évesek, de amikor meg­tudták, miről van szó, el­nézték fiatal korunkat. Na­gyon jó volt a kéthetes ba­latoni táborozás, de azért szeretnénk Kecskemétet a valóságban is megismerni. Mert most még csak az irodalomból ismerjük. Megkérdeztük a városi tanács művelődésügyi osz­tályát, lehetne-e szó né- hánynapos meghívásról. A válasz: módot találnak rá, hogy, Marika & Kati meg­ismerje a Hírős Várost. szőlő- és gyümölcstelepítés érdekelt, ennek az irodal­mát kutattam — mondja. Szilvási Rozália apátfalvi pajtás a balatoni üdülésből hazafelé tartva kopogtatott be szerkesztő­ségünkbe. Szeptembertől már a hódmezővásárhelyi közgazdasági technikum ta­nulója. — Engem különösen a A balatonfenyvesi táborban is volt egy vetélkedő a VIT-tel kapcsolatban, ott is első díjat nyertem. Hogy nehéz volt-e? Megmondom őszintén, tanáraim is sokat segítettek, meg a könyvtár, ban is. —• Milyen pályára ké­szülsz, Rozika? — Közgazdaságira A kö­zépiskola után egyetemre szeretnék menni. Szívből gratulálunk mind a négy nyertesnek. Balogh József Aas iskolareform végrehajtása befejező sza­kaszához érkezett. Ez volt a fő indok, azonban ezen belül még két jelenség fel­ismerése tette szükségessé a Minisztertanács legutób­bi, oktatásról, pedagógu­sokról szóló határozatát. Az egyik jelenség: kifu­tóban van az úgynevezett demográfiai hullám, az is­koláskorú gyermekek szá­ma csökken. Megszűnőben van tehát az az ok, amely elsősorban szülte a peda­gógusok túlterheltségét. Ez­zel párhuzamosan azonban oktatói körökben aggoda­lom támadt, kósza hírek kaptak lábra arról, hogy a testület létszámát a tanu­lók számának csökkenésé­vel párhuzamosan lejjebb szállítják majd. A másik jelenség az, hogy oktatásunk színvona­la általában sem felel meg maradéktalanul a korsze­rűség követelményeinek, de még kevésbé felel meg a felállított magas mércének vidéken, falun. A falusi gyerekek objektív okok miatt nem jutnak ugyan­olyan mértékű és értékű képzéshez, mint a városi­ak, vagy a fővárosiak. A Minisztertanács hatá­rozata egy intézkedéscso­korral oszlatja el az aggo­dalmakat és szolgálja a színvonal emelését. Ki­mondja például, hogy a ta­nulólétszámot osztályon­ként csökkenteni kell és ugyanakkor mérsékelni a pedagógusok túlterheltsé­gét'. Ennek során érdekes elő­írásokat, fékeket és ösztön­zőket alkalmaz a határo­zat. Az egyes tanulócso­portok létszáma negyven­nél több nem lehet. A cél nyilvánvaló: alaposabban foglalkozhassanak a peda­gógusok a gyerekekkel. És hogy ezt még alaposabban tehessék, azt is előírja a határozat, hogy az általá­nos iskolák felső tagozatai­ban és a középiskolákban a legfontosabb tárgyakat egy osztályon _ belül két cso­portban kell oktatni, te­hát így a pedagógus fi­gyelme már legfeljebb — Nagyon sokat olvas­tam hozzá, különösen Ko­dály- és Katona-irodalmat. Mintegy hat hét alatt ké­szültem el. Éppen a tanév végére esett a munka, ami­kor úgy is sokat kellett tanulni. De megérte ... Marikának van már gya­korlata a kutatómunkában, maga is szenvedélyes gyűj­tő, régész szeretne lenni. Hódmezővásárhelyen, a Bethlen Gimnázium orosz —.angol tagozatos osztályá­ban tanul tovább. Milyen volt a bizonyít­vány? — Egy tized híján ötös. Horváth Mária Szimán Katalin sepeli pajtások ugyancsak lső díjat kaptak dolgoza- jkért, amely nemcsak tar- ilmában kiváló értekezés Kecskemétről, hanem kiál­tásában is művészi, nagy zerkesztői gondosságra all. A megyeszékhelyről zóló magvas mondanivaló­Továbbra is népszerű... A modem tömegkommunikációs esz­közök egyre nagyobb térhódítása sem kisebbítheti a a könyv szerepét a mű­velt ember életében. Nemcsak a könyv­tárak, könyvesboltok forgalmának nö­vekedése bizonyítja ezt, de az üzemi könyvterjesztés is egyre nagyobb nép­szerűségnek örvend. A Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat kecskeméti, Arany János utcai bolt­ját kerestük fel, megtudakolni, ho­zott-e az új gazdasági mechanizmus számukra változást? — Ami számunkra a legfontosabb — mondja Tassy Sándor, a bolt veze­tője—, a vásárlókedv továbbra is vál­tozatlan. Eddigi tervünket túlteljesí­tettük, közel egymilliós forgalmunkból hatszázötvenezer forint értékű a bizo­mányosok bevétele. Pedik ők szinte társadalmi munkában, csekély tiszte­letdíjért dolgoznak. Valamikor hálátlan feladat volt a könyvügynökök munkája. Csupán cím- és árjegyzékekkel jártak vállalatról vállalatra, vagy nehéz könyvcsoma­gokat cipeltek. Ma már gépkocsi szál­lítja ki a könyveket, nem kell a vá­sárlóknak látatlanban választaniok. — A vásárlóknak milyen előnyöket nyújtanak? — A jól bevált részletfizetés tovább­ra is megmarad, örvendetes, hogy ilyen hatalmas forgalom mellett mindössze 15 személyt kellett fizetésre felszólí­tani. Az ezzel járó adminísetratív több­letmunkát, sajnos, nem lehet kiküszö­bölni, de a vásárlóknak nagyon ked­vező ez a rendszer. Eltöröltük azt a megkötöttséget is, hogy egy bizonyos könyvet csak másikkal, vagy sorozat­ban lehet megvenni. — Melyek a legkeresettebb művek? — Ütleírások, a KRESZ, Vicsánszky: Virág a házban, ház körül, Miche­langelo életéről a Kőbe zárt fájdalom, és mondanom sem kell, hogy Jókai műveinek mindhárom kiadása az utolsó darabig elkelt. — Közeledik az új tanév. A diákok­ra gondoltak-e? — Sokat várunk az iskolai akciótól. A könyvtárakban nem állhat szükséges mennyiségű kötelező olvasmány a gye­rekek részére. Ezeket általában, az olcsó diákkönyvtár sorozatban árusítjuk, s mivel szeptemberben úgyis sok a ki­adás, szintén részletfizetésre. Az új jegyzékkel a pedagógusok munkáját kívánjuk segíteni, nem a régi felsoro­lás szerint, hanem osztályonként cso­portosítva állítottuk össze a kötelező olvasmányok anyagát. így a szülő is látja, mit kell elolvasnia a gyereknek, s ellenőrizheti felkészülését. K. K. húsz gyermek között osz­lik meg. Ennek látszólag ellent­mond, hogy a középisko­lák első osztályaiban a lét­szám 35-nél kevesebb nem lehet. Itt a cél más. A mi­nőségi követelmények szol­gálata ugyanis csábítana arra a megoldásra, hogy egy-egy osztályban minél kevesebb gyerek legyen. Csakhogy ez azzal járna, hogy a növekvő számú je­lentkező közül kevesebben juthatnának be a középis­kolákba. Ennek megakadá­lyozására írja elő a hatá­rozat a minimális 35-ös létszámot, de természete­sen a fő tárgyakat itt is két csoportra osztva ok­tatják majd. Nagy vívmány, hogy a falusi, tanyasi általános iskolák felső tagozataiban is megszűntek az össze­vont osztályok, tehát kü- lön-külön oktatják az V., VI., VII., VIII. osztályoso­kat. Itt is fennáll azonban a veszély, hogy ha a lét­szám csökken, akkor is­mét összevonnak osztályo­kat, ami a színvonal csök­kenésével járhat. Ezért ezt a határozat megtiltja. Kü- lön-külön kell oktatni minden osztályt akkor is, ha azokban csak kevés gyerek van. Legfeljebb azt lehet megtenni, hogy ha egy iskolában mondjuk két ötödik osztály volt, akkor azt egy tanulócsoportba vonják össze. Minél kisebb faluba, vagy tanyavilágba jutunk, annál nagyobbak a gondok. Szaktantárgyakat nem szak­tanárok oktatnak, sőt ma­gas a képesítés nélküli pe­dagógusok aránya is. Ezen a helyzeten is változtatni kell, mégpedig úgy, hogy a falusi pedagógusoknak is maradjon ideje a tanítás mellett a felkészülésre, sőt az önképzésre is. Ez korántsem teljes fel­sorolás már önmagában nyilvánvalóvá teszi, hogy a jövőben nem kevesebb, ha­nem lényegesen több peda­gógusra lesz szükségünk. Több tízezer újonnan ki­képzett fiatalnak kell so­rompóba állnia a tapasz­talt idősebbek mellé, hogy ezeket a nemes célokat el­érhessük. Különösen sok pótlásra és létszámnövelés­re lesz szükség vidéken. Ennek érdekében úgy irá­nyítják már a beiskolázást, hogy ezt az igényt figye­lembe vegyék, ezen kívül pedig anyagi ösztönzéssel, komoly mértékben meg­emelt területi pótlékkal és letelepedési segéllyel biz­tatják a fiatalokat, hogy falusi állást vállaljanak. A határosat megva­lósítása egyébként nem azonnal kezdődik. Az új tanév lesz a felkészülés ideje, amikor kidolgozzák, kiadják azokat az apró részletintézkedéseket, ame­lyek a megvalósításhoz szükségesek. A határozat gyakorlati végrehajtásának! időszaka pedig lényegében a negyedik ötéves terv tar­tama lesz. Szabó László — Mikó Lajos — Szabó István Bőrtömlőtől a repiilőhídig A társadalom sok évez­redes története során a tu­domány, a technika — ben­ne a hadművelet és a ha­ditechnika is — mindig az adott kor igényeinek meg­felelő új harceljárási mó­dokat és haditechnikai esz­közöket alkotott. így van ez az átkelések — a folyó­akadályok leküzdésével egy­bekötött harctevékenységek — területén is. Egy régi feljegyzés sze­rint egyszer egy ellenség által űzött törzs rohanó fo­lyóhoz érkezett. Mögötte az ellenség, előtte a folyó zú­gó örvényei. Ekkor az er­dőből szarvas jött ki, majd egy ideig a part mellett futva hirtelen a vízbe lé­pett és gyorsan átszaladt rajta. A szarvas ismerte a gázlót — az ellenség űzte ember tőle tanulta meg a „folyóátkelés” mesterségét. így a sok évezred előtti ember a szarvastól leste el, hogyan kelhet át a folyón, majd a szélvihar kidöntöt­te fával és más kezdetiem ges eszközökkel igyekezett a folyót áthidalni. Késői utóda bonyolult szerkezetű hidakkal, a szárazföldön és a vízen egyaránt közleke­dő kétéltű járművekkel küzdi le a folyóakadályo­kat. A szerzők könyvükben azt vizsgálják: hogyan ju* tott el a folyóátkelés hadú mestersége a háború gépi korszakának arra a szintjé­re, amikor a folyók a tá­madás ütemét többé már nem befolyásolhatják? A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált köny­vet a hadművészet-hadi- technika története iránt ér­deklődő olvasóink figyel­mébe ajánljuk. Szeptember 2-án ünnepélyes tanévnyitás A pedagógusok számára véget ért a nyári szünidő: hétfőn ismét találkoztak a tantestületek tagjai, akiikre most mozgalmas napok várnak. Ezen a héten bo­nyolítják ugyanis le az ál­talános és a középiskolák­ban a javító-, valamint az osztályozó vizsgákat, s ezt követik majd a pótbeira- tásoik. Az augusztus 31-ig sor­ra kerülő tanévnyitó érte­kezleteken az igazgatók is­mertetik az új oktatási év legfőbb pedagógiai neve­lési, szaktárgyi feladatait. Egyúttal megbeszélik azt is, kik tartják majd a tantes­tület tagjai közül a rend­szeres kapcsolatot az ifjú­sági szervezetekkel, a kü­lönféle más társadalmi szervekkel, a szülőd mun- kaközöséigekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents