Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-27 / 200. szám
1988. augusztus 27. kedd S. oldal Illatosítják a homokot Még az idén elszánt támadást indítunk a homok ellen — adja tudtomra a harcias programot Horváth István, a Kiskunsági Tsz Szövetség ittkára. S olyan módon, amilyenre eddig gondolni sem mertek. És ekkor röppen fel az új növényféle neve; a pi- rétrumé. — Magyarul rovarporvi- rág. Dalmáciából ered, hasonlít a margarétához. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat a virágjából von ki olyan anyagot, amely a növényvédelemben használatos. Tizenvala- hány hold van belőle az egész országban, de igény lenne legalább 800 holdra. Egy különös virág Kiderült: ez a különös virág nagyszerűen tenyészik a meszes homokon. Amilyenből ezer holdak vannak Zsanán meg Balo- taszálláson! Az itteni gazdaságok már el is vállaltak belőle 500 holdat. Mivelhogy legutóbb a betakarítás gépesítését is megoldották; nem kell fésűvel szedni a virágot. Évelő, 7—10 éves kultúra. Palántája hidegágyban felnevelhető. A holdan- kénti ráfordítás; 3000 forint. És a legszerényebb számítások szerint is tízezer forintos átlagbevétel érhető el. A gazdaságoknak a termést megszárítva kell átadniuk. A vállalat felerészben állja a berendezés költségeit. Ám a pirétrum szárítása egy rövid hónapnál nem tart tovább. Egyéb tartósításra is fel lehet használni a szárítót. Levendulamezők Kelebián ötlet ötletet szül. Á ke- lebiai Népfront Tsz-ben már készítik elő a területet a tízholdas levendula- telepítés alá. (Mert egy 15 éves kultúra már ültetvénynek számít, mégha azt a bank nem is akarja elismerni.) A tíz hold egyelőre az elszaporítást szolgálja — a jövő évi 200 holdas telepítéshez. Jövedelmezősége a pirét- ruméhoz hasonló. Azzal a plusz előnnyel, hogy a lepárló költségeit teljesen a vállalat állja. Ehhez járul még a kapor termesztése és illóanyagának kivonása, mivel — bár erre külön nem áldoz a vállalat — szüksége van rá a kozmetikai iparnak. S ugyancsak a Népfrontban terem majd két év múlva a borsos mentha, 70 holdon. Ehhez most ősszel ötholdas törzstelepet csinálnak. Az illatos növény a tőzeges altalaj felett nagy hozamot ad, s holdanként 10—12 ezer forint joggal várható belőle. Bealkonyul a rozsnak A szövetség úgy véli: az illatos növények szinte kockázat nélkül termeszthetők, szervestrágyát nem igényelnek, holdanként 4— 5 mázsa vegyes műtrágya kiszórása szükséges csupán. Végeredményben a ráfordítás alig több, mint a rozstermesztés esetén, a várható hozam pedig egyszerűen össze sem hasonlítható. A rossz homokon küszködő tsz-ek termelésszerkezete gyökeresen átalakítható. A terület 40 százalékán 2—3 mázsás átlagot adó rozs, hatmázsás kukorica, kevés paprika, paradicsom — a zsanai Igazság Tsz-ben például mindeddig így alakult a vetésrend. Még nem volt év, hogy elérték volna az egymilliós bruttó bevételt. Ennél maga a százholdas pirétrum többet ad! Ezen kívül, a gyorsan melegedő homokon kifizetőnek mutatkozik a primőr — a spárga, a retek és a szamóca — termesztése, s a gazdák egyenletes foglalkoztatását is segíti. A szövetségi titkár még további elképzeléseket ismertet: — A leggyengébben termő buckákon, amelyeket első ízben a nagyüzemi átszervezés után törtek művelés alá, legmegfelelőbbnek a birkatartás mutatkozik. A valamivel jobb homokon pedig nagyarányú javítást kell végezni. Máris elhatároztuk, hogy házilag új fajta altalajlazítókat készítünk. Törekvésünket neves támogató segíti, dr. Egerszegi Sándor, a Tudományos Akadémia, agrokémiai osztályvezetője. Ilyen arányú frontális támadásra a homok ellen — állami támogatás nélkül! — korábban még nem volt példa. H. D. keseredését A Bajai Független Üjság július 7-i száma közölte dr. Stem József „Részeg a Piave” című versét, amelynek utolsó szaka a tények erejével lázított: „Részeg a Piave, holtra itta magát, Százezer bús anya siratja a fiát, Hatszor nekiindul minden láb, minden kar, Százezer magyarral kevesebb a magyar!” A Kiskunság népének háborúellenes harcát a munkásosztály vezette. A munkásszervezetek nyáron és az ősz elején gyakran rendeztek összejöveteleket. Ezeken tájékoztatás hangzott el a politikai helyzetről, s megvitatták az időszerű kérdéseket, elsősorban a béke ügyét. Különösen Kecskeméten és Kiskunhalason volt élénk a mozgalmi élet. Az utóbbi városban Hibó Sándor, Hatházi Imre és Mig G. Károly vezetésével a helyi szociáldemokrata szervezetben harcos szellem érvényesült, s ez az összejöveteleiken is kifejeződött. Kecskeméten a legjelentősebb megmozdulást a szeptember 15-i pártértekezlet képezte. Ezt a Kis- faludy u. 6. szám alatti helyiségben tartották meg. Bódy János és más felszólalók élesen támadták a kormányzatnak a háború folytatására irányuló politikáját. Egy alkalommal országos fórumon is kifejezésre juthatott a Kiskunság munkásainak hangja. Az építőmunkás szakszervezet augusztus 21-i kongresszusán ugyanis E'ódy János is felszólalt. A helyi mozgalom problémáiról beszélt, majd a béke szükségességét hangoztatta. Felszólalása nagy tetszést keltett, s Bódyt a szakszervezet központi vezetőségébe is beválasztották. Ebben az időszakban a Duna—Tisza közén zajló politikai életnek kétségtelenfül a kiskunfélegyházi választás volt a legérdéke- sebb eseménye. E kerületet hosszá éveken át Holló Lajos képviselte a parlamentben. Miután a nagy hazafi júniusban meghalt, megüresedett a félegyházi mandátum. Július végére írták ki a pótválasztást, s megindult a harc a képviselőségért. A kormánypárt Fazekas Ágoston Pest megyei alispánt jelölte, a Károlyiféle „függetlenségi és 48-as párt” viszont Horváth Zoltán ügyvédet kívánta Holló Lajos utódjául Az utóbbit a szervezett munkásság is támogatta. Károlyi Mihály Félegyhásán A kiskunfélegyházi baloldal július 16-án a Keresztesi vendéglő udvarán nagygyűlést rendezett. Mintegy ezren jelentek meg. Sokan nem is fértek el az udvaron, ezért a környező utcákban várakoztak. Az érdeklődést csak fo- hozta, hogy a nagygyűlésre a párt országos vezetői, Károlyi Mihály, Hock János és Nagy Vince is leutaztak a fővárosból. A tömeg nagy éljenzéssel fogadta őket, majd a gyűlésen gyakran hangzottak fel a békét és a demokratikus választójogot követelő kiáltások. Károlyi Mihály beszédében elítélte a háborút, s a hazánkat romlásba vivő nőmet szövetséget. Követelte „a mindenkori háborút kizáró világbékét.” EgySzakszerű hizlalás növekvő prémium A Kiskunfélegyházi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetben néhány héttel ezelőtt kezdődőt a hízott libák átvétele, illeve szállítása. A tervek szerint a szezonban 40 ezret juttatnak a baromfifeldolgozó üzembe. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hizlalással foglalkozók egyre szakszerűbben végzik munkájukat s az átadott libák nyolcvan százaléka után megkapják a „májliba” prémiumot. A kiskunfélegyházi tömő-közösség százhetvennyolc tagja hetenként átlag 1500 libával járul hozzá a felvásárlási tervek teljesítéséhez. Kiemelkedő eredményt ért el közülük Mészáros József, a közösség elnöke, aki már eddig ezer hízott libát adott át, s a szezon befejeztéig újabb ezerért veszi fel a jól megérdemelt forintokat Említésre méltó még Pólyák Antalné teljesítménye, aki a szerződött 1200 hízott liba felét már leadta. Gyárban az e!si fűszerpaprika Megérkezett az első fűszerpaprika-szállítmány a KaloosavidéM Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat telepeire. Az első rakományt megyén' kívüli termelő szállította, de rövidesen Kalocsa környékén is megkezdik a szedést, értékesítésit. A jó középes termést ígérő boikrok még mindig erőteljesen fejlődnek, s a hűvös időben lassan színeződnek a csövek. Önállóság és tekintély AZ IPARI, mezőgazda- sági üzemek, kereskedelmi vállalatok nagyobb önállósága az egész ország életében jelentős változásokat hozott. A megnövekedett jogok és lehetőségek következtében az üzletekben nagyobb a választék, jobb a minőség és az egészséges konkurrencia a tér. meló üzemeket arra ösztönözte, hogy szélesítsék kapcsolataikat, s mindinkább a valóságos igények kielégítésére törekedjenek. Mindez azonban nem ment simán. A vállalatvezetők sokat tudnának beszélni arról, hogy mennyi zökkenővel, szokatlan helyzettel kellett megbirkózni addig, amíg „átálltak” a régiről az újra. Áltálában egészségesebb, nagyvonalúbb és körültekintőbb munka folyik a termelő és gazdálkodó, valamint a kereskedelmi egységekben. A vezetők és dolgozók egyaránt arra törekszenek, hogy öregbítsék vállalatuk jó hírnevét, vagy megalapozzák azt, fejlesszék gyártmányaikat, bővítsék a választékot. El kell azonban mondanunk, hogy akadnak olyan üzemek, kereskedelmi vállalatok, ahol még ma sem megy rugalmasan a munka és rosszul értelmezik az önállóságot. Azt mondhatnánk erre, hogy majd ráébrednek saját hibájukra, módszerül* tarthatatlanságára és önmaguk kárán tanulják meg a „leckét”. Ez a megoldás azonban túlságosan kényelmes volna és károsulna a népgazdaság is. Helyes tehát, ha arra törekszünk, hogy megalapozott érvekkel, okos szóval felvilágosítsuk ezeknek a vál- lalatolmak a vezetőit, megértessük velük, hogy az Paradicsomszezon A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepének paradicsomfeldolgozó gépsorai teljes kapacitással dolgoznak. Naponta mintegy 65 vagon paradicsomot szállítanak be a gazdaságokból. Á konzervgyár az augusztus 20-a utáni dőszakra naponta 110 vagon paradicsom feldolgozására készült fel. Képünkön az I-es telep sűrítőberendezése látható, amely naponta több mint 60 vagon paradicsomot sűrít. önállóság nem korlátlan uralmat, nem a sajátos helyzettel való visszaélés lehetőségeit jelenti, hanem éppen az ellenkezőjét: Ügy gazdálkodni a lehetőségekkel, hogy azáltal a dolgozók, s rajtuk keresztül a társadalom egésze, vagy meghatározott köre elégedett legyen, azt lássa és érezze, hogy érdekei egyeznek a népgazdaság, a termelő egység érdekeivel. Az önállóság csak akkor jár együtt a tekintéllyel, ha nem a minden áron haszonra való törekvés jellemzi a munkát, ha nem fordulnak elő olyan esetek, amelyről nemrégiben írtunk például a megye húsellátásával kapcsolatban. Az új gazdasági mechanizmus rugalmasabb lehetőségei egyáltalán nem azt jelentik, hogy most már „mindent lehet”. Ezt az elvet nem szabad uralkodóvá tennni egyetlen vállalatnál, üzemben, kereskedelmi szervnél 6em, mint ahogy általában nem is ez az uralkodó. JŐ PÉLDÁINK is vannak már arról, hogy az Önállóság kereteiben milyen lehetősége van a tekintély, megszilárdításának. A Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat például az év elején még megrendelési hiányokkal küzdött. Ma már alig tudja kielégíteni az igényeket, mert a piackutatás eredményéként változtatott termékein, amelyek iránt nagy a kereslet. Az OVF Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei részlege szerződést kötött a MÉLYÉPTERV Vállalattal különböző berendezések sorozatgyártására, ami biztosabb munkát, jobb minőséget is jelent. Sorolhatnánk még a hasonló példákat, hiszen napról napra kapunk hírt arról, hogy különböző munkahelyeken hogyan segítik a dolgozók lakásépítési törekvéseit — gondolunk itt a Bajai Finomposztó Gyárra, a Szerszám- és Gépelemgyá- rak kecskeméti telepére és így tovább. Persze az elmondottakon kívül igen nagy fontossága van annak a tényezőnek is, hogy milyen termékeszersmind kifejezte a más elnyomott kis nemzeteik ügyének támogatását. Beszéde hatalmas sikert aratott. A másik két szónok, Hock János és Nagy Vince, szintén a békét és Magyarország függetlenségének kikiáltását hirdette. Egyúttal felhívták a fél- egyháziakat arra, hogy a választásom Horváth Zoltánra szavazzanak. A reakció jelöltje azonban a közigazgatásra támaszkodott, amelynek szerved mindent megtettek a választók terrorizálására. A katonák szabadságolásával és a felmentésekkel például sok választópolgárt tudtak befolyásolni. Visz- szaéltek a hatalommal úgy is, hogy a csépiéihez szükséges szenet csak olyan gazdáknak adtak, ákik írásban Fazekas támogatása mellett nyilatkoztak. Mindezek következtében nem csoda, hogy az alispán lett a képviselő. Vihar előtti csend A békevágy mindjobban erősödött a Kiskunság dolgozóinak körében. S a 'közvélemény hangulatát híven tükrözték a baloldali sajtó termékei. Napról napra jelentek meg olyan írások, amelyek a béke ügyével, a háború befejezésével foglalkoztak. „Vajon meddig tart még az öldöklés, a vérontás, a nyomor, a szenvedés?” —• írta a Bajai Független Újság. „Ügy várjuk a békét, mint a megváltást” — így a Félegyházi Lapok. A Bajai Független Újság szeptember 1-i számálban a „Perspekáva” című írás kigúnyolja a hatalmasok ígéreteit: „Ne féljünk, lesz béke, csak türelem. Várjunk még néhány tíz esztendeig ... Addig csak hadd folyjon a gőzölgő, piros folyam...” A néptömegek azonban nem akarták időtlen-időkig várná a békét. Az imperialista háború azonnali befejezését követelték. Ezekben a hónapokban már lehetett érezni, hogy a társadalom életében nagy változás közeleg. S bár július és szeptember között látszólag „nyugalmasan” teltek a hetek, — ez már a vihar előtti csend volt! Dr. Merényi László, i történettudományok kandidátusa. két állítanak elő a nagyobb önállósággal rendelkező üzemek és azt menynyiért hozzák forgalomba; vagyis, hogyan „fogják meg a vevőt”. Erre is tudnánk jó példákat említeni, nem csak a kereskedelemből — ahol elsősorban az áruk választéka, a jobb és olcsóbb cikkek száma gyarapodott, de tapasztalható az előzékenység, udvariasság is —, hanem az iparból, ahol — hogy csak egyet említsünk — például egymással versenyezve hosszabbította meg két televíziógyár termékeinek szavatossági idejét. AZ ÖNÁLLÓSÁG tehát csak akkor jár együtt a tekintély növekedésével, egy-egy üzem, vállalat, gazdaság munkájának elismerésével, a jó hírnév növekedésével, ha a társadalmi érdekeket is szem előtt tartva törekszik a megérdemelt haszonra, a nyereségre, ha elsősorban a meglevő igényeket elégíti ki a kapun belül és kívül egyaránt. Gál Sándor
