Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-24 / 198. szám

1968. augusztus 24, szombat 3. oldal Melléküzemági és kiegészítő tevékenység, CTdlfOmhOPOllcitCIC Beszélgetés a KNEB elnökhelyettesével u£CSI«UIEIhJu1 §#3lCilÍ3w néhány időszerű tsz-problémáról A héten láttuk Január óta van .nagyüzem’* a Csepel Autógyár ktm- szentmiklósi telepén, ahol a mintegy 70 munkás külön­féle tehergépkocsi-alkatrészek —- lengéscsillapító, lök­hárító stb. — préselésén és összeszerelésén dolgozik. A mólt hónapban elért 113 százalékos üzemi teljesít­mény jó biztatás a jövőre nézve. Képünk Pálfi József beállító lakatost mutatja be, aki 40 tonnás ex center­présen egy csuklópánt tartórészeinek hajlítását végzi. Négy megyét lát el a szövetkezeti szeszfőzdékből származó jó minőségű gyümölcspálinkával a VOSZK kecskeméti .palackozó telepe. Ottjártunkkor 20 ezer üveggel indítottak útnak a kisüstiből az AKÖV teher­gépkocsiján Szolnok megye vendéglátó egységeibe. A magyar nőmozgalom a világkongresszusra készül A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság az utóbbi hónapokban ismét több száz szakember és társa­dalmi munkatárs közre­működésével folytatott vizsgálatokat. Felkerestük dr. Páles Gyulát, a KNEB elnökének helyettesét, tiki mindenekelőtt a mezőgaz­daságot érintő vizsgálatok eredményeiről tájékozta­tott bennünket — Mostanában nemcsak a szakembereket s az érintetteket, de a közvé­leményt is sokat foglal­koztatja a tsz-ek mel­léküzem* és kiegészítő tevékenysége. Milyen ta­pasztalatokat tárt fel er­ről a KNEB vizsgálata? — A lefolytatott vizsgá­lat eredménye — összegez­ve — az, hogy a tsz-ek ilyen irányú tevékenysége alapvetően helyes irányban fejlődik: kedvezően befo­lyásolja a közös gazdasá­gok jövedelmét segíti a belső tartalékok feltárását a munkaerő egyenletesebb foglalkoztatását s hozzá­járul a falusi szükségletek jobb kielégítéséhez. A kétségtelenül kimutat­ható fejlődésnek azonban vannak káros kísérőjelen­ségei is. Sok tsz-nél pél­dául aránytalanul magas jövedelmet értek el a nem szorosan vett mezőgazda- sági tevékenységi körben foglalkoztatottak; ezért egészségtelen bér- és jőve- delemfeszültség alakult ki egyes ágazatok között több tsz-ben. Vizsgálatunk utol­só szakaszában ezen már segített a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ren delete, amely július 1-től a tsz-alkalmazottak munkabérét, az állami szakmai bértételekhez iga­zítva, alsó és felső bérha­tárok között állapította meg. A »káros — és sokat vi­tatott — kísérőjelenségek közé tartozott például az is, hogy a szövetkezeti gazda­ságok ún. vállalkozói szer­ződést kötöttek kisiparo­sokkal, vagy volt kisiparo­sokkal (néha deklasszált, vagy rovottmúltú emberek­kel is) bizonyos munkák el­vállalására, s elvégzésére. Azon a címen, hogy a be­szerzés a tsz részére törté­nik, a kisiparos nem egy­szer a kisipar fogalmát jó­val meghaladó mennyiségű termelőeszközhöz jutott, és a megengedettnél több munkaerőt foglalkoztatott, A közvetítő ügynökök aránytalanul magas jutalé­kos díjazása is joggal kelt ellenérzést a lakosság kö­rében. Az ilyen káros ki­növéseket minél gyorsab­ban meg kell szüntetni, mert sértik a szocialista elveket és komprommitál- ják a jó ügyet. Az új gazdasági mecha­nizmus kibontakozásával módosulnak a mezőgazda- sági vállalatok, valamint a felvásárló és feldolgozó nagyipari vállalatok kap­csolatai és az új munka- megosztás alapján a szük­séges kooperáció változato­sabb megoldásai lépnek előtérbe. Ezért egyrészről hatékonyan támogatni kell a termelőszövetkezetek te­vékenységének ésszerű ki- terjesztését, másfelől ta­nulmányozni kell mindazo- .kat az új problémákat, amelyek a fejlődés során a feldolgozó nagyiparban, az áruforgalomban és a ter­melőszövetkezetekben — egymással kölcsönhatásban — felvetődnek. A támoga­tás módjára és a káros je­lenségek kiküszöbölésére javaslatainkat már eljut­tattuk a megfelelő intéz­ményekhez. — Milyen tapasztalatai vannak a népi ellenőr­zésnek a mezőgazda­ság szakemberellátásá­val kapcsolatban! — Az elmúlt években a szakemberképzéssel foglal­kozó országos szervek ér­deklődésének középpontjá­ban „a képzés keretszá­mok” álltak; ezek kialakí­tása körül folyt a vita, és eléggé háttérbe szorult a színvonal követelrüénye. Tisztázatlan kérdések van­nak még az új követelmé­nyeknek megfelelő iskola­típusok megítélésénél, az egyes tanintézetek területi elhelyezése és a fejlett nagyüzemi gazdálkodás ál­tal igényéit szakképzés spe- cializációja körül. Vizsgá­latunk szerint az elhelyez­kedési nehézségekből téve­dés arra a következtetésre jutni, hogy több szakem­bert képeznek ki a szüksé­gesnél. E nehézségek nagy­részt abból származnak, hogy ma még a szakvezetői munkakörök jelentős há­nyadát olyan dolgozók töl­Agrárértelmiségiek, ker­tészek, sertésgomdozók a tagjai a jelenleg már hu­szonnégy tagot számláló pártalapszervezetnek, amely öt éve működik a jános­halmi tsz-közi vállalkozás­ban. Majdnem azóta, hogy létrejött a vállalkozás. — Én csak a legutóbbi egy évről beszélhetek — vallja a párttitkár, Kassai Béla. — Mivelhogy azóta vagyok itt Helybeli szüle­tésű lévén, szót érteni nem volt túl nehéz. Meg aztán valamicskét az őszibarack metszéséhez is értek, s ezt az emberek nálunk eléggé respektálják, főleg ott künn, a Putri-laposon, amely területet egyébként is én vagyok hivatva pat­ronálni. Ilyen bevezető után már bőven akad kérdés és mon­danivaló az itteni kommu­nisták ténykedéséről. A párttitkár elégedetten so­rolja: négy egyetemet, négy felsőfokú technikumot és két középiskolát végzett tagja van az alapszervezet­nek. Átlagéletkor 35—-38 év. A tagok között öt a nő. Verseny és prémium Kassai Béla a Kiskunha­lasi Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztályán betöltött munkakörét cse­rélte fel itteni tisztségével. A tanácsnál szerzett ta­pasztalatait jól hasznosítot­ta a közös vállalkozás idei terveinek készítésénél. Közreműködése mi újat hozott? — Sikerült a verseny- mozgalmat az egész vállal­kozásra kiterjeszteni. Ko­' tik be, akiknek nincs meg­felelő szakképzettségük. A volt Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek felső- és középfokú szakképzett­séget igénylő munkakörei­nek jelentős részében dol­gozóknak nincs meg az elő­írt szakképzettségük. A me­zőgazdaság szocialista át­szervezésének éveiben mindez nem okozott társa­dalmi méretekben jelent­kező nehézségeket Az el­múlt esztendőkben a me­zőgazdasági nagyüzemek­ben a gépesítés és a kemi- zálás gyors ütemben fej­lődött, s ez megköveteli, hogy az irányítást és a technológiai folyamatok szervezését minden fokon megfelelő szakemberek vé­gezzék. Az öntözéses gazdálko­dás, a nagyüzemi kertészet a szőlő-, a gyümölcsterme­lés és feldolgozás, valamint az állattenyésztés és hizla­lás ipari jellegének kiszé­lesedése is jól képzett szak­embereket igényel. Mindez — a mérnökök mellett — megkívánja az agrár­közgazdászak és üzemgaz­dászok nagyobb * számban, magasabb nívón történő képzését és racionális fog­lalkoztatását; az „üzem­mémö'k”-típusú, felsőfokú technikumi felkészültség­gel rendelkező középszintű vezetők alkalmazását, nagy számú technikus-brigád- vezető működését százez­rábban csak a sertéstelepen volt Most a versengésben, az eredményesebb hozamok eléréséért a hét brigád több mint kétszázhúsz tag­ja vesz részt A terv tíz­százalékos túlteljesítését vállalták. Ez csak a gyü­mölcstermesztésben 370 ezer forint többletet jelent. Persze, a túlteljesítés után prémium jár. A többlet 5— 10 százaléka, attól függően, hogy könnyebb vagy nehe­zebb körülmények között érték-e el. Ez így túlságosan egy­szerűen hangzik. Mennyi vesződség, rábeszélés volt szükséges ahhoz, hogy a jónak ígérkező elveket a gyakorlatban is kialakít­sák! Ahhoz is, hogy a sür­gős munkáikhoz, mint pél­dául mostanában az őszi­barack szedéséhez összpon­tosítsák a munkaerőt. Építkezés és felújítás S a többi feladat: a hű­tőház, meg a borpince épí­tése, a sertéstelep re­konstrukciója. Sokan meg­kérdezik az itt dolgozók közül: Miért kell Bucsi Gá­bornak, a közös vállalko­zás igazgatójának annyi­felé menni, szinte nap-nap után? A válasz ez: a száz- vagonos hűtőház építését saját brigád végzi, s az anyagbeszerzés rengeteg utánajárást igényel. De sür­get a 30 ezer hektós pince építése is, a jövő évi szü­retre el kell készülnie. Kéleshalmán. Halaszthatatlan a sertés­telep felújítása is. A koca­rekre menő, képzett szak­munkás foglalkoztatásál — Ügy tudjuk, hogy el­készült a KNEB második félévi ellenőrzési téma­terve is. Mi lesz az el­lenőrzések fő iránya a második félévben? — A kormány és a KNEB által jóváhagyott munkaprogramunkat a saj­tóval már ismertettük. Itt talán csak arra utalok, hogy vizsgálataink nagy ré­sze — például a járóbeteg­ellátás és a lakosság szá­mára szükséges szolgálta­tások helyzetének vizsgá­lata — nagyon közelről érinti a dolgozók életkörül­ményeit és igényli a szak­emberek, a lakosság aktív támogatását. Vonatkozik ez megyei bizottságaink saját vizsgálataira is. Fontos feladatunk lesz, hogy figyelemmel kísérjük az új gazdasági mechániz- mus kibontakozásának kö­rülményeit, főleg abból a szempontból, hogy egyre javuljanak a megvalósulás feltételei. Mindenkor fel­adatunknak tekintjük, hogy a törvény erejével fellép­jünk a felelőtlenek és a gazdasági bűncselekmények elkövetőivel szemben. Emellett most a szokásos­nál nagyobb energiát kell fordítanunk a restség és a bürokratikus akadályok el­hárítására, a jó és hasznos kezdeményezések sarkan­tyúzására, támogatására. G. F. állomány fertőzött, elöre­gedett, cseréim kell. De a friss állományhoz korsze­rűbb körühnényeki is szük­ségesek. Az utóbbi idők magas önköltsége, az egy kiló húshoz felhasznált 4,67 kiló abrak figyelmeztetett az előrelépés szükségessé­gére. Párfmunka és szakszervezet Nemcsak gazdasági ter­mészetű gondokkal birkó­zik a pártszervezet Már eldőlt a jó ideje húzódó vi­ta: kell-e a tsz-közi vállal­kozásban szakszervezet? Kell. Létre is jött, de füg­getlenített szb-títkár még nincs, s így a szakszerve­zeti teendőket is a kom­munisták vállalták maguk­ra. Tudják persze: ezt csak átmenetileg tehetik; az ér­dekképviseleti feladatok el­végzésének az alkalmazot­ti kollektívában kell kibon­takoznia. Munka- és védőruhák beszerzése, óvórendszabá­lyok betartása, külföldi ju­talomüdültetések, sőt a gyermeküdültetések meg­szervezése — mindegyik­hez köze van a pártszerve­zetnek. S már gondolnak a téli oktatásra is: a mar­xista középiskolába négyen jelentkeztek, s közülük ket­ten pártonkívüliek. Felesleges a kérdés: akad-e munkája á közös vállalkozás párttitkárának? Nem kell keresnie, ha a nap 48 órából állna, akkor is jutna feladat, mindegyik­re ... H. D. A napokban hagyta jóvá a Magyar Nők Országos Tanácsának vezető testü­leté a második félév mun­katervét. A nőmozgalom — a tervből ítélve — erőtel­jesen fokozza tevékenysé­gét az elkövetkező hóna­pokban, hogy méltó képpen felkészüljön a világ asszo­nyait érintő nagy esemény­re, a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség Ber­linben néhány hónap múl­va összeülő VI. kpngresz- szusára. A választott bi­zottságok, aktivisták or­szágszerte gyűléseken, an- kétokon vitatják meg, mi­vel járulhatnák hozzá a nők fórumának sikeres elő­készítéséhez. A KNEB szé­les körű felmérést végzett a dolgozó nők helyzetéről. Az ebből adódó nőmozgal­mi feladatokat a nőtanács októberben vitatja meg. Az év utolsó hónapjában kerül sor annak a vizsgá­latnak az értékelésére, amelyet az agrárértelmisé­gi nők helyzetének felmé­résére indítottak. Vállalkozó kommunisták — egy tsz-közi vállalkozásban

Next

/
Thumbnails
Contents