Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-18 / 194. szám
1968. augusztus 18, vasárnap 3. oldal Városföldiek húsz éve Új termékek A Kalocsai Asztalos Nagy síkság kevés Inos, az alakulási jegyzőfával, sok tanyával. Távol- könyvet nem tudóim meg- ról idesejlenek Kecskemét mutatni, eltűnt az idők so- tornyai. A szárazságban ke_ Irán. De emlékszem: húszán A főkönyvelő és az 1950 óta itt dolgozó tsz-kovács, Vízhányó János, a régi emlékeket idézi a kezdettől fogva itt szolgáló, de szükség esetén még ma is „üzemképes” parasztszekér oldalához támaszkodva. ményre taposott dűlőutak. De ha felázik a föld, traktor legyen a „talpán”, amelyik itt elközlekedik. Ez nem homokvidék. Jól termő fekete föld. Városföld, Dózsa Tsz. Tóth László főkönyvelő agyonfogdosott, szakadozott szélű papírlapokat mutat: — Tagosítási határozat, 1949 szeptemberéből — magyarázza. — Ekkor vontuk össze a területet, hogy egy helyen legyen a közös. Itt a végösszeg: 378 hold. Ekkor már egy éve működött a hármas típusú tszcs, a Dózsa. Pillanatig az emlékeibe mélyed, majd folytatja: — Alakulásunk időpontja: 1948. augusztus 20. Sajléptek be annak idején, 120 vagy 130 holddal. Zsellérek, akik a felszabaduláskor kapott, vagy bérelt földön gazdálkodtak. Állami tartalékterületet is vettünk igénybe. Se gép, se istálló, 3—4 rossz ló csupán. Azért elvetettünk. Az igazat megvallva, az egyéniek is segítettek, bérmunkában. Később tsz-tagok lettek. Aztán a következő évben, 1950-ben újból tago- sítani kellett: a tsz területe ekkor már közel ezer holdat számlált, s a gazdák száma is meghaladta a százharmincat. Egyesülés történt egy kisebb közös gazdasággal. A „házasság” nem bizonyult tartósnak, 1953ban — az akkori politikai események hatására — többen kiléptek, s egy új tsz-t alakítottak. Ám egyéni gazdák továbbra is léptek be a Dózsába. 1956-ban a tagság megint ketté vált, s a szomszédságban ismét újabb tsz alakult. De az „anyagazdaságot” ez sem viselte meg, 1961-ig újból több mint 1600 holdra növekedett a terület, majdnem másfél száz gazda művelésében. Akkor jött a nagy átszervezés, s ezzel együtt a korábban többször is kilépők szövetkezete csatlakozott a Dózsához, de immár véglegesen. Ekkor a terület 3200 hold, a taglétszám 280 körül. Pár év múlva egy 300 holdas he- tényegyházi minigazdasággal egyesültek. Ez év elején pedig az egyik nyárlőrinci tsz-szel történt fúzió, s így a mostani Dózsa Tsz négyszázötven tagja hatezer holdon gazdálkodik. döttnél, de a megrázkódtatás így is nagy volt. Aszályos évek, beadás, mérleghiány. Az egyetlen alapító tag, aki megtalálható most is a tsz-ben — maga Tóth László. A többiek nyugdíjba mentek, vagy közben elpártoltak a tsz-től. — Huszonnyolc éves fiatalember voltam 1948-ban — vallja a főkönyvelő. — Gimnáziumi érettségivel, fronttal, hadifogsággal mögöttem, Mint idevalósi ember, itt akartam megélni. Es mindjárt kezdetben én lettem az elnök. Azóta legalább tíz elnökünk volt. Volt olyan év, nem is egy, hogy két elnök cserélődött. Én is voltam később még vagy kétszer is. Kürtösi Károly, az egykori 25 holdas mintagazda 1960-ban lépett be tagnak, s mindjárt elnökké választották. Eladdig traktora sem volt a tsz-nek! Azzal A Polyák-ikrek, Vera és Sára éppen egyidősek a tsz-szel. Bármelyik férfivel felveszik a versenyt a szarvasmarha-gondozásban. Az E—5-ös úttól a lakiteleki betonig húzódik a terület. Két évtizede... Hányattatások közepette is hatalmas ívelés! Ha csak tehették, a gyapotot kisebb területen vetették a szerzőA telep kitesz magáért Kiterjedt körzetből kapja a feldolgozásra szánt gyümölcsöt a Bács-Kiskun megyei Szesz- és Szikvízipari Vállalat jánoshalmi főzdé- je. Fő szállítóik a kiskun- halasi járás nagyüzemi gazdaságai, de a bajai járás is „besegít”, végül pedig a MÉK környékbeli telephelyei látják el őket áruval. — Jelenleg az idei körte, pálinkát főzi az üzem — tájékoztat Rostás Kálmán telepvezető. — A minőség első osztályúnak ígérkezik. A közeli napokban már a vörös- és a kékszilva főzésére készülünk fel. Az aszályos időjárás a szeszipari termelésre is kihat. Hozzávetőleg kétharmadnyi mennyiség feldolgozására számítunk, mint a múlt évben, legalábbis ami a szilvát illeti. Kiemelkedő termelési eredményeket hozott a vállalat e telepe számára a múlt év második hat hónapja, nem kevésbé az idei első félév. A június végi adatok azt mutatják, hogy a 16 munkás az eredeti tervet 109,5 százalékra teljesítette és 150 ezer forint híján négymilliót kitevő értéket termelt. A feldolgozott nyersanyag 140 vagon- nyi volt, s ebből a meny- nyiségből 150 ezer liter gyümölcspálinka készült. Végső soron az üzem munkásai közül mindegyik csaknem negyedmillió forintot termelt a félévben. Dicséret illeti nemcsak a főzőmestereket, de a dolgozók mindegyikét, beleértve a nélkülözhetetlen előkészítő munkákat végző asszonybrigád tagjait: Her- czegih Lajosnét, Kiss Pong- rácnét, Lencse Józsefnél és Madarász Jánosnét is. kezdte, hogy vásárolt két használt Hoffert A gazdák kölcsönadott pénzéből, s még egy sereg intézkedést tett, hogy úgy teremjen a föld, ahogyan attól várni lehet. Ebben, a következő évtől kezdve nagy segítségére volt Sárfi Róbert főagronómus, aki tavaly ment nyugdíjba. 1960-tól kezdve évente 800 ezer—egymillió forintot tartalékolnak évente. Nem érte meglepetés a tsz-t a gyengébb években sem. Az egy tagra jutó évi átlagjövedelem tavaly 23,5 ezer forint volt. Havonta garantált a bérezés. Ez év elején, s azóta is, folyamatosan, több mint ötven fiatal lépett be tagként. Közöttük néhány olyan, aki egyidős a tszszel. Üj épületek a központban, termőre forduló 450 hold szőlő, rangos tanyaházak a központban — ezek a jelen, s a közeljövő ismertető jegyei. És már azt tervezgetik: milyen lesz a következő húsz év. Talán könnyebb. H ^ és Építő Ktsz-ben Tizenhat szakmában háromszázötvenen dolgoznak e ktsz-ben. Közöttük az alapítótagak, az asztalosok „viszik a prímet”, s nem utolsósorban nekik köszönhető, hogy a kollektíva híre messze túljutott a város határain. Termékeik — virágállványok, heverők — a bútorboltokban keresett árucikkek. Ám mindig akad valami újdonságuk is. Magas, ősz hajú férfi lép az irodába. — Greif Béla, szövetkezetünk műszaki vezetője — mutatja be Szvétek Lajos, a ktsz elnöke. — Éppen kapóra jött, még nálam is jobban ismeri a legfiatalabb gyártmányokat — ugyanis ő a szövetkezet főújítója. A műszaki vezető szabadkozik. — Az igaz — mondja szerényen —, hogy sokat foglalkozom újítással, s mindent elkövetek azért, hogy gyártmányaink szebbek, jobbak és főleg olcsóbbak legyenek, de az érdem nem egyedül az enyém. Két fiatal technikus — akik korábban itt dolgoztak szakmunkásként és levelező úton szerezték meg képesítésükét — na. gyón sokat segít a tervezésben. A kivitelezésnél pedig asztalosaink odaadó szorgalma és szaktudása biztosítja a sikert. Miről is számolhatnék be hirtelen? Nézzük csak ezt a virág- állványt. Nem új cikk, de már új módszerrel gyártjuk, s ez meghozta a várt sikert. Az újítás lényege az, hogy az állvány szétszedhető, lapos papírdobozban sérülés mentesen szállítható. A virágtartó lapocskákat poliészter fényezéssel készítjük, fröccsenhet rá víz, nem csúfítja el, mint az előzőekét. A tavalyi kétezerrel szemben az idén nyolcezer darabra kaptunk megrendelést, de már jövő évi szállításra is lekötött a vállalat hatezret. Két színes fényképet vesz elő, s ezek segítségével mutatja be egyik új gyártmányukat, amelyet még nem ismernek a vásárlók, hiszen csak augusztus végén kerül az üzletekbe. — Kalocsai kamaszhevej rő. Vég- és háttámlája poliészter fényezésű, bármely oldalra átszerelhető. Huzata ötféle szövetből, tízféle színben készül. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet elfogadta, engedélyez^ te a gyártását. Az új termék iránti keresletet igazolja, hogy szeptember vé-; géig 350-et, december utolsó napjáig pedig újabb 500-at kell szállítanunk a kereskedelemnek. Itt van már a jövő évi szerződések tervezete. Ebből a kamaszheverőbői legkevesebb 4 ezerre számítanak. Ügy hisszük, a vásárlók körében is sikert arat, hiszen ára mindössze 780 forint. Kollektívánk most dolgom zik egy új típusú, kétszemélyes heverő terveinek elkészítésén. Erről még nem tudok sokat mondani, csak annyit: modern formájú, poliészter fényezett felületekkel készül. Bízunk abban, hogy januárban már elkezdhetjük a gyártását és sikerül olcsón előállítani. Opauszky László Utmesteri telepet avattak Kecskeméten Tegnap Kecskeméten — a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet mellett — ünnepélyesen felavatták az ország első út- mesteri telepét. Az ünnepélyes átadáson ott voltak a szomszédos közúti igazgatóságok vezetői, Sohajda József, a 9-es számú AKÖV igazgatója, Laczi Endre, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára. Cs. Nagy Pál, a Kecskeméti Közúti Igazgatóság vezetője avató beszédében elmondta, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium három évvel ezelőtt tűzte célul az útmesteri telepek létrehozását. Korábban szakasztechnikusi körzetek gondoskodtak az utak fenntartásáról, karbantartásáról. Az útmesteri telepek feladata a korszerű útfenntartás megvalósítása. Megyénkben hat útmesterség alakult, s mintegy 2500 kilométer hosszúságú út karbantartásáról gondoskodnak. A kecskeméti telep építése 1967 augusztusában kezdődött 1,3 millió forintos beruházással. A főépületben az irodák, a munkásszállás, a fürdő, az étkezőhelyiség helyezkedik el. Épült ezen kívül karbantartó műhely, raktár, s a közeljövőben nagy teljesítményű aszfaltkeverő berendezést is kap a telep. Cs. Nagy Pál végül az építők munkáját méltatta, s megjutalmazta a telep létrehozásában kiváló teljesítményt nyújtó dolgozókat. Rostás Kálmán telepvezető Herezegh Lajos főzőmesterrel a műszakkezdés előtt megbeszéli a napi teendőket. — Gondjaink ellenére is az a célkitűzésünk, hogy a második félévet az előzőhöz hasonló teljesítményekkel zárhassuk — mondta búcsúzásul a telepvezető. Képességeiket és lelkesedésüket ismerve kijelenthetjük: ez a szándék egyúttal ígéret is. J. % Az új kecskeméti útmesteri telep.