Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-17 / 193. szám
1968. augusztus 17, szombat S. oldal Elindult a siker útján A szépen berendezett pesti lakásban hárman beszélgetünk: Haralyi Ervin, a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet elnöke, Szabó István gépkonstruktőr és az újságíró. A termelőszövetkezet elnökéé a szó: — Igen, emlékszem. Én főagronómus voltam a Garat Állami Gazdaságban. 1957-et írtak, akkor mutattuk be először a görgős ekét a szakemberek előtt. — Azóta sokat változott, tökéletesedett a találmány. Akkor még kúpos görgőket szereltünk fel — veszi át a szót Szabó István. Házigazdánk kellemes, kedves, szellemes társalgó. Haját ezüstösre „festette” az idő és a sok küzdelem. A 111. harca ez — így mondja. Ennyi újítása és találmánya van ugyanis ed. dig. Egy albumot muítat, amelyben még a garai felvételek láthatók. Ha összehasonlítjuk a képeket a legújabb színes felvételekkel, jól látni, hogy menynyivel tökéletesedett az eke. A nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezetben az idén már folyamatosan szántanak a görgős talaj- forgatóvaL — Tökéletes munkát végez, a szántás után nem kell boronáim, tárcsázni, porhanyós, asztalsimaságú talajt hagy maga után. Házigazdánk örömmel hallgatja a dicsérő szavakat, majd hozzám fordul. — A Bács-Kiskun megyei vezetőktől, szakemberektől kaptam a legtöbb segítséget, amiért hálás köszönettel tartozom. Garán kezdődött. de később is, amikor a norvég Kvernelánds nevű cég megkért, hogy a világversenyeken első helyezést elért ekéit görgőkkel szereljük fel, Kecskeméten, a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézetben kaptam segítséget. Az egyik műhelyben dr. Mészöly Gyulának, az intézet igazgatójának támogatásával Gyöngyössy József üzemvezetővel alakítottuk át a norvég ekét. Ki is próbáltuk. A teljesítmény jelentősen emelkedett. Ez még 1963-ban történt. 1968-ban új fejezet kezdődött a találmány történetében: A bácskai körzetben dolgoznak az ekék. Erről egyébként a Petőfi Népe már írt egy cikket. Elém teszi a Vörös Csillag Traktorgyár üzemi Lapjának egyik információ-* ját. Az újság július 17-én jelent meg. Érdemes idézni a szövegből: „Az utóbbi hónapokban a görgős eke iránt óriási az érdeklődés. Az iráni földművelésügyi miniszter bemutatót kért és évente mintegy háromezer darab eke megrendelését helyezte kilátásba. Ezenkívül norvég, nyugatnémet, angol és svájci cégek érdeklődnek iránta.” Két nyugatnémet cég nemrég kelt levelét mutatja. A Gebrüder Eicher, valamint a Bemard Krone tulajdonában levő gyártó vállalatok mintapéldányokat kémek az ekéből. Szeretnék megvásárolni a gyártási jogot. A cégek képviselői Magyarországon a bácskai körzetben látták dolgozni az ekéket, s ezért sürgetik a választ. Megérkezik a postás és a Vörös Csillag Traktor,gyár levelét hozza, amely szintén. a görgőé ekével kapcsolatos. Részletes ismertetőit kémek, mert gyártani akarják. i Köziben cseng a telefon is — szintén görgőseke- ügybem, — A megye déli részén tizennyolc dolgozik már — mondja a nemesnádudvari tsz elnöke. — minden termelőszövetkezetben elégedettek vele. — Most újabb három termelőszövetkezet kért ekét Bács-Kiskun megyéből: a tabdi Szőlőskert. a páhi Ifjú Gárda és a kecskeméti Petőfi. A találmány tehát elindult a siker útján. — Örülök, hogy sínen vagyunk már. Remélem, hogy megoldódik rövidesen a nagyüzemi gyártás is, megoldódik és a sok erőfeszítésnek meg lesz a gyümölcse — búcsúzik Szabó István. Budapestről Kecskemét felé utazva Haralyi Ervin megjegyzi: — Jövőre mi is szeretnénk beszerezni legalább 6—6 darabot ebből a csodálatos masinából. Nekünk sem közömbös, hogy mennyi a szántás költsége. Már eddig is bebizonyosodott, hogy a görgős ekével a ráfordítás felére csök- kenthetői. K. S. Szakmai gyakorlaton A nyári gyakorlat — bi- baj, ha a diák veszteség- zony áldozat. Annyival is nek érzi. Akkor bizonyo- megrövidül a vakáció. Nagy san nem tanult, nem taBeszélgetés a szakszervezeti munkáról Tóth Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat lakatos-csoportvezetője fiatal kora ellenére már „öreg” mozgalmi ' munkás. Tizenhat éve vesz részt tevékenyen a szakszervezeti mozgalomban, jelenleg a vállalat szb-titkára és a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának tagja. Vele beszélgettem a napokban. — Mit tart az elmúlt hónapok legnagyobb eredményének? — A forgácsoló részlegben végrehajtott bérrendezést. ami az SZB javaslatára történt. — válaszol gondolkodás nélkül. A vállalat vezetősége módosította a munkák besorolását külön minőségi prémiumok fizetését tette lehetővé, s azóta ez a részleg is egyenletesen termel, dolgozói nemi kívánkoznak más műhelyekbe. — Szerettük volna bevezetni a második félév kezdetén a csökkentett munkaidőt. Nem sikerült, a vállalat csekély létszámú műszaki gárdája nem tudta kidolgozni időben azokat a terveket, amelyek megvalósítása lehetővé tette volna kevesebb munkaidőben is az azonos teljesítmény elérését. Sok feltétele van ugyanis annak, hogy sza" baddá tudjunk tenni minden második szombatot. Célgépesítés, újabb technológiai feltételek megteremtése stb. De minden jel arra mutat, hogy januárra sikerül. — Hogyan sikerült az oktatási évad? — Szíjj Béla főikönyvelőnk — ő az szb propagandistája — vezette az Időszerű kérdések ■ tanfolyamát. Huszonnyolcán vettek részt a foglalkozásokon. Tizenkilencen a pártoktatás anyagával ismerkedtek, huszonheten pedig gimnáziumban. technikumban vagy másutt tanultak. Elégedettek lehetünk üzemünkben a munka- és egészségvédelemmel is. Bi- czó Benjámin biztonsági Bővítik Eszes Károly és vendége, Oltyán Gábor a kis kerti traktor sebességvál tóját javítja. pasztáit semmit, nem latta hasznát az üzemben eltöltött időnek. A tiszakécskei Szabadság Tsz-ben az idén két másodéves mezőgazdasági gépészmérnök-hallgató volt nyári gyakorlaton. Az egyik „saját fiuk”, a tsz ösztöndíjasa, Eszes Károly, helybeli fiú. A másik, Oltyán Gábor, Tiszakürtről való. öt kérdeztük tehát: hogyan telt az egy hónap? — Egy kicsit belekóstolhattunk. már abba, ami élethivatásunk lesz. Főnökünk, a gépcsoport vezetője gondoskodott róla, hogy minden munkafolyamatot végigpróbáljunk. Így aztán nagyon tanulságos és érdekes, változatos is volt ez az idő. S itt nagy dicséret következik a Szabadság Tsz- ről, pedig neki aztán igazán nem érdeke hízelegni a tsz-nek, hiszen rövid vendég, nem függ tőlük: — A gödöllői egyetemen tanulunk minden gépről, a legújabbakról is, de nincs meg mind. Itt ilyenekkel is találkozhattam. Ügy látom, ha egy új gép megjelenik a piacon és jó, a Szabadság igyekszik megszerezni. igazán jól felszerelt a gazdaság és a műhely. Itt komolyan veszik a gépesítést. Meg is látszik az eredményeken. A két fiatalember egymás szavába vágva tiltakozik, amikor felteszem a kérdést: nem lett volna jobb mégis ehelyett a Balatonon? — Van idő a vakáció alatt a pihenésre is. De ez a gyakorlat sokkal inkább nekünk kell, nem pedig a gazdaságnak. Nem sajnáljuk az időt... Napbarnítottak, vidámak, buzgók. Elhiszem nekik. M. L. megbízott és Szabó József munkavédelmi felügyelő, valamint aktíváik munkáját dicséri, hogy néhány apró sérüléstől eltekintve nem történt az idén baleset nálunk. Külön említést érdemel a nőbizottság tevékenysége. Bán Lászlómé vezetésével nap mint nap lelkiismeretesen foglalkoznak az üzemünk létszámának felét kitevő nők, problémáival. Figyelemmel kísérik a fiatalkorúak helyzetét, s ahol szükség van akár erkölcsi, vagy anyagi segítségre, azonnal intézkednek. Tizenkét bizalmink munkáját sem lehet elhallgatni. Burka Gáspámé, Mészáros István és a többiek —, bár darabbérben dolgoznak —, mindig találnak időt társaik segítésére. Nem utolsósorban az ő érdemük, hogy üzemünkben a szervezettség kilemcvenkét százalékos. — Terveik? — Az eredmények mellett van adósságunk is. A szocialista brigádmozgalom lendülete megtört. A múlt évben már négy okleveles kollektívánk volt, sajnos, nem haladtak tovább. Nem volt aki a naplót vezesse... Szóval az idén nem lesz értékelés. Érezzük a felelősséget, s ennek tudatában szervezzük újjá a kis közösségeket. Azt hiszem, hamarosan már erről is beszámolhatok. O. L. az Almásfüzitői íimföldgyárat Piacon a szőlőskertek királynője Az alumíniumprogram keretében erőteljesen bővítik az Almásfüzitői Tim- földgyárat is. Képünkön: Szerelik a vasúti teherkocsik gyors kirakodását szolgáló vagonbuktatót. Egymást váltva érkeznek a különböző szőlőfajták a MÉK telepeire. Az idei gazdag csemegeszőlő-termés kiszorította az étkezésre is alkalmas borszőlőket a piacról. Nincs keletje a kék bogyói ú opportónak, és a saszlát sem vásárolják étkezésre. A külföldi piacon is kizárólag a nagy bogyójú. nemes csemegeszőlők keresettek. Exportálják a szőlőskertek királynőjét, s vevőt keresnek a Pannónia kincsének. Cjbó] a nyeregbe ül 1964, a Mosonmagyaróváron megrendezett országos szántóverseny óta a válogatott keret tagja Brenner Márton, és így megyénk állandó képviselője a vetélkedőkön. Legközelebb augusztus 23-án, az V. országos szántóversenyen áll rajthoz. Néhány éve a hartai Lenin Tsz gépműhelyében dolgozik. Itt kerestem fel. Mikor készül a szántóversenyre? — érdeklődtem. — A fölkészülésre körülbelül két hét jutott. Ennél persze többet kellene szántani. Ismerkedem a mosonmagyaróvári gyártmányú kétvasú dkével, és az UE—50-es erőgéppel, amelyikből három darabot az üzemiben próbáltunk ki a sorozatgyártás előtt, ösz- szehangoJom őket, ugyanis ezekkel indulok a versenyen. — Egyébként teljesen felhagyott a traktoros élettel? — Ötödik éve, hogy leszálltam a gépről. Természetesen mindig kerestem a lehetőséget, hogy szántsak. Sokszor előfordul, hogy azt mondom a vezetőnek: No, amíg reggelizel, addig fordulok néhányat. — Mi a titka a jó szántásnak? — Nem tudom elképzelni, hogy valaki ne tudjon szántani. Valaki, aki hosz- szabb ideje traktoros, és közben — gondolkodik. És természetesen az ember a különböző elméleteket is Igyekszik figyelemmel kísérni. — Miben látja az ötvenes évek versenyei és a mai szántóvetélkedők közti különbséget? — Elmondhatom a véleményem, hiszen 1950-ben ültem gépre először, mint munkagépkezelő. Gyerek voltam még szinte, a kuplungpedált éppen csak elérte a lábam. Rövidesen segéd-, majd felelős vezető lettem. Nem dicsekszem vele, de az ifjúsági országos versenyen értem el első helyezést, és kaptam sztahanovista oklevelet is. Elsősorban a mennyiség számított. Ma már egészen kifinomult minőségi szempontok alapján ítéljük meg a szántást, hiszen ez a művelet kihat a növény fejlődésére, és valamennyi munkafolyamat elvégzésére. — Hogyan érte el a kerettagságot? — 1959-ben. részt vettem Solton az első járási szántóversenyen. De csak a megyeire jutottam tovább. A második országos versenyen — nem szégyellem — a tizenharmadik lettem. A következőn pedig, Mosonmagyaróváron, az ötödik helyen végeztem. Ekkor beválasztották a válogatott keretbe. Két éve már második helyezést értem' el. Az első helyet még nem sikerült megszereznem. Elhiheti, nem is olyan könnyű. Huszonharmadikán délelőtt újra megpróbálja. Halász Ferenc
