Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-15 / 191. szám
1968. augusztus 15. csütörtök 8. oldal Jugoszláviai útijegyzet I. Múlt mesél a jelennek A városépítési terv halálra ítélte már a zsindely es tetejű múltat, de az új cserép még várat magára... Ebbe a házba szerettünk volna bejutni, megcsodálni a török kori háremépület belsejét, de ml sem képeztünk kivételt; becsapódott orrunk előtt az ajtó. _ Fiatalok a mecset tövében. (Pásztor Zoltán felvételei.) Kecskemétről, a sima Alföldről rugaszkodott neki Zasztawánk az E—5-ös útnak Szeged, felé. Majd átlépve a magyar—'jugoszláv határt. Szabadka és Növi Sad érintésével a nemzetközi úton haladtunk tovább Bosznia-Hercegovinába. A Maievica lankáit érintve érkeztünk Loznicá- ra. ahol már turistákra jellemző kíváncsisággal csodáltuk meg a városka sajátos népi hagyományait, szokásait, építészeti különlegességeit A több száz éves háremépületek, mecsetek. már csak történelmi emlékek. Az idősebb korosztály körében ugyan akadnak még hívők, de már egyre csökken a számuk. Estefelé a mecsetek tövében ülő, mosolygós arcú fiatalok már nem az ima/ kezdetére várnak, ott be-, szelik meg a napi esemé-j nyékét, s az sem leheteti len, hogy randevúra érkezr nek. Egy 70 kilométeres ..lépéssel” közelebb Doszt nia szívéhez Vlasenica már a városiasodás komoly szándékát sejteti, de ap egykori zsindelyes háztetők még a múltat idézik. (Folytatjuk) Petőfi-zászlóalj Huszonöt évvel ezelőtt, amikor Jugoszlávia népeinek legjobbjai élet-halál harcukat vívták a hazájukat leigázó fasiszták ellen, Horvátországban, a partizán seregek második hadtestének parancsnoksága hírül adta: Szlavóniában megalakult és a közös célért harcba indult a Petőfi Sándor nevét viselő magyar szabadságharcos zászlóalj. Tagjai már a korábbi hónapokban is részt vettek különböző partizánalakulatok küzdelmeiben, de e naptól kezdve Kiss Ferenc jugoszláviai magyar kommunista parancsnoksága alatt (a politikai biztos Ge- ri Károly, a parancsnokhelyettes Peleskó György, az alakulat törzsének főnöke Käufer Sándor volt) önálló egységgé szerveződtek. A zászlóalj, amely kezdetben kilencven főből állt, a Dráva menti községekben önként jelentkező magyar antifasisztákkal egészült ki, létszámát hamarosan megkétszerezte. Az egység tagjai, a legszebb magyar forradalmi hagyományok folytatóiként azt vallották, hogy ha a fasizmus elleni harcban a testvéri népek oldalára állnak, megrövidítik saját népük szenvedéseit is, közelebb hozzák felszabadulásának napját. Így történt, hogy a későbbiek során Jugoszláviába külföldről is érkeztek magyarok, akik felvételüket kérték a Petőfi-brigádba. A Petőfi-zászlóalj létszáma 1944 végére, mintegy 1200-ra nőtt. Ekkorra már mint a jugoszláviai népfelszabadító hadsereg roham- dandára, négy zászlóaljjal rendelkezett, s jelentékeny harci vállalkozásokat hajtott végre. Amikor a jugoszláv népfelszabadító hadsereg támadásai már az ország nagy részében kibontakoztak és a szovjet hadvezetőség segítségével sok győzelmes ütközetet vívtak a fasisztákkal, a Petőfi Sándor zászlóaljon kívül más magyar harci csoportok is létrejöttek. A hírhedt Borból és a fasiszták más koncentrációs táboraiból megszökött foglyok, munkaszolgálatosok, a Horthy- hadseregből átállt katonák, mind több helyen csatlakoztak a harcosokhoz. Ejtőernyősként érkezett a jugoszláv erdőkbe a többi között Szalvai Mihály is, a spanyolországi nemzetközi brigád kiváló harcosa, néphadseregünk későbbi tábornoka, aki néhány évvel ezelőtt hunyt el. A jugoszláv partizánok bizalommal, testvérként fogadták be soraikba a magyar antifasisztákat, akik bátor, önfeláldozó helytállásukkal megbecsülést szereztek népünknek, hozzájárultak a fasizmus fölött aratott győzelemhez, vérükkel pecsételték meg a közös célért küzdő népek internacionalista testvériségét. SZTK-rendeU épül Kiskörösen Korszerű. kétemeletes, tizennégy munkahelyes rendelőintézet építését tervezik Kiskőrösön. A beruházási program elkészült, s már megrendelték a kiviteli terveket. Tavasszal látnak hozzá a 10,5 millió forintos építkezéshez. Gondolkodjunk helyettük is A bajai KlSZ-táborról már sokszor megírtuk, hogy milyen vadregényes helyen fekszik, mennyire jól érzik ott magukat a fiatalok, s milyen sokat tanulnak az előadásokból is, egymástól is. MÁJUS ÓTA tartanak ezek a táborok, s az utolsót a vakáció végén zárják be. KISZ-titkárok, if- júgárdisták, sportfelelősök, klubvezetők — a KISZ-élet valamennyi területének vezetői', képviselői, társadalmi munkásai jönnek ide tanulni, s természetesen üdülni is. Hiszen ezek a fiatalok nem érzik tehertételnek a többnyire meglehetősen zsúfolt programot. Nemcsak azért, mert egészségesek, vidámak, munkabírók, hanem azért is, mert itt azzal foglalkoznak, ahhoz kapnak segítséget, amit olyan szívesen, lelkesedéssel és áldozatkészen végeznek otthon. Ezúttal a kuütúrfelélősök táborát látogattuk meg. Csupán egy délelőtti foglalkozásra, de ez is elég volt ahhoz, hogy képet kapjunk az itt folyó munkáról. s a fiatalok gondjairól is. Gond ugyanis akad bőséggel a KISZ-munkálban. De hallgassuk meg előbb Komáromi Attilának, a tábor vezetőjének rövid tájékoztatását. — Kerek félszáz hallgatóra számítottunk, de többen jöttek, pontosan hatvanegy a létszám. Többségük fiatal, 16 év körüli. Csak egy akad köztük, Gyöngyös Károly, a halasi MÁV KISZ -szervezet kul- túrfelelőse. aki már tíz éve van ezen a poszton. — Ezért olyan tematikát állítottunk össze — folytatta —, hogy elsősorban azokat segítse, akiknek még új a feladat. Tehát afféle előkészítő tanfolyam a tábor az ősszel kezdődő évadra. A KISZ kulturális munkája nagyon sokoldalú, ez tükröződik a. programban is. Előadásokat hallgatnak a népművelésről, a KISZ politikai oktatás és a kulturális munka kapcsolatáról, az Olvasó népért mozgalomról, a filmművészetről, még a tánczenéről és a kirándulások szervezéséről is. Az előadásokat többnyire hosszantartó vita követi és lehetőség szerint gyorsan összeállított rendezvények. illusztrálásául a hallottaknak. Így például rendkívül jól sikerült klubnapot rendeztek és egy vidám kirándulást is. AZ ELŐADÁST, amelyen mi is részt vettünk, Bodor Jenő, a megyei pártbizottság művelődési és propagandaosztályának munkatársa tartotta a művelődés- politikai irányelvekről. Ügynevezett „száraz téma” ilyen fiataloknak, de mind az előadó, mind a fiatalok dicséretére szolgáljon: a hallgatóság szorgalmasan jegyzetelt. És nemcsak jegyzetelt hanem az utána következő vitában bebizonyosodott. hogy jól meg is értették a hallottakat. S itt következnek azok a gondok, amiket az imént említettünk. Anélkül, hogy részleteznénk a vitát, szóljunk a legfontosabbakról. Sűrűn elhangzott az a panasz, hogy a KISZ-tagságnalí csupán egy része aktív. Sokan csak belépnek, s utána alig néznek a KISZ felé. Némelyik kultúrfelelős véleménye szerint meg kellene rostálni a tagságot és kizárni azokat, akik ritkán jönnek el a taggyűlésre. más rendezvényekre. Mások szerint az üzem, vagy gazdaság vezetőinek is több segítséget kellene adniuk, anyagiakban és erkölcsi támogatásban is. További gond a megfelelő ifjúsági vezetők hiánya. Különösen az üzemi és a tsz-alapszervezetek- ben kevés a rátermett fiatal, s gyakran jobb híján bíznak meg valakit olyan feladattal, amihez nincs meg a megfelelő képzettsége. Egyik-másik falusi KISZ- szervezet kultúrfelelőse még azt is elmondta, hogy nehezen tudnak összebarátkozni a faluból eljáró középiskolás fiatalokkal. Mindez gond, nehézség valóban. Orvoslásuk többnyire csak a felnőttek segítségével lehetséges. Itt a táborban több ízben is elhangzott, hogy forduljanak bizalommal a fiatalok a munkahely párttitkárához és a gazdasági vezetőkhöz is. Ha ők maguk hallgatnak a bajokról, hogyan várhatják a segítséget? A KISZ-tagok kisebb-na- gyobb hányadának részvétlensége azonban elsősorban mégis csak azon múlik, hogy tud-e az alapszervezet színes, érdekes programot nyújtani és vonzó légkört teremteni. Bizonyos, hogy ez nem könnyű feladat. Nagyon találóan foglalta össze a vitazáröban az előadó a tanulságot: — A KISZ FELADATA többek között, hogy azok helyett is gondolkodjék, akik nem akarnak. Nincs olyan ember, aki ne érdeklődnék valami iránt. Sokszor az a hiba, hogy nem azt nyújtjuk, ami érdekli az úgynevezett közömbös fiatalokat. Ha közel akarunk kerülni hozzájuk, tudnunk kell, mi érdekli őket s akkor szívesen velünk tartanak. A tábor voltaképpen ezt a célt szolgálta. Megtanítani rá a legöntudatosabb fiatalokat, a KISZ-tagokat és tisztségviselőket, hogy mint kell gondolkodniuk mások helyett is. M. L. Monstreszínpadon az Aida Jubileumi év — jubileu- dukciókkal itt mindig ér- dítás szinte megcsapja le- mi összeállítás. Röviden demes próbálkozni. Most, vegöjével, atmoszférájá- summázva ezek a szem- hogy a felújított fesztivál val a publikumot: két-két pontok diktálták a Sze- történetében immár har- óriás méretű fáraőszobor gedi Szabadtéri Játékok mádszor került színre az magasodik a színpad sarkaiban, s közte a növekvő, lépcsőzetes tér egy tízemeletes ház magasságába csúcsosodik. Természetesen újszerű ebben a miliőben Mikó András rendezése is, ami az opera nagy térlehetőségóben a bevonulási jelenetben kulminál. Vaszy Viktor zenekara egyöntetű hangzás effektusaival fokozza a színpad emelkedett hangulatát. Jól sikerült a szólisták megválogatása is. A barcelonai tenorista, Pedro Lavirgen ideális Rada- mes, félelmetesen magabiztos az angol Peter Glossop Amonasrója és tiszta szövegű, nivellált énekkultúrájával Maria Biescu címszerepe is. Nem idei műsortervét. Az ed- Aida, csak megerősíti a lehet panasz a hazai énedig lezajlott bemutatók tényt: a jó előadás siker- kesekre sem, Komlóssy a Bánk bán, a János vi- re számíthat a szegedi Erzsébetre szinte rászab- téz, s a rigai balett mű- Dómnál. ták Amnerist; Gregor Jóvészeitől látott Hattyúk Sőt. Az Aida harmadik zsef, Sinkó György, Karitava — megfeleltek az premierje talán a legsi- kó Teréz — szegedi műelőzetes várakozásnak, keresebb produkció a tíz vészek — biztos pontjai Egyszersmind bebizonyo. esztendő során. Varga Má- az előadásnak. A bemu- sodott, hogy jó előadás- tyás díszletterve alapján tató szenzációja a Bar- sal, a tér kőszínháztól el- eddig még nem látott ha- kóczy Sándor koreográfiá- ütő, speciális körűimé- talmas, monumentáls jára készült balettbetét nyeinek ismeretében szak- Egyiptom-kép fogadja a szólóját Medveczki Ilona szerűen megoldott pro- nézőtérre érkezőt, az in- táncolja. N. I.
