Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-15 / 191. szám
IMS. augusztus 15. csfitörtflk 3. oldal Előnyösebb értékesítés, I m yg—W gn jaat a |m% sy| ■ ■ jba ■* a 1 ßciflUtrCltikoZlk közös oerunazasoK aßac*agrot Árukárok a vasútnál Az elmúlt három hónap alatt a vasút több mint 3 millió forint árukárt fizetett ki. Igaz ugyan, hogy ez az összeg mintegy 24 ezer forinttal kevesebb, mint amennyi az elmúlt év azonos időszakában terhelte a MÁV-ot, ám a csökkenés alig számottevő. Egész társadalmunkat sújtja — ugyanis milliók vesztek el a népgazdaság számára —, de az sem közömbös, hogy minden kártérítésre kifizetett forint egyben csökkenti a vasút dolgozóinak részesedési alapját. A legtöbb kár törésből fakadt, de jelentős a súlyhiány és az áruk elvesztése is, amit a MÁV-nak meg kéllett téríteni. A Szegedi MÁV Igazgatóság területén is főleg a kíméletlen tolatások okozzák a legnagyobb károkat Egyetlen állomásunkon például rövid idő alatt 5 vagon palackos küldemény sérült meg, két vagon tégla töredezett össze, 11600 forint értékben. Nagyobb gondot kell fordítaná többek között az áruszóródás elkerülésére. Ez elsősorban a szén-, cement- és gabonaszállítmányoknál fordul elő. Egy Bácsalmásról indított búzaküldeménynél Kecskemét Alsópályaudvarig 9180 kiló súlyhiány keletkezett. Az elszóródás mellett azonban sok a figyelmetlen, pontatlan mérlegelés. Előfordul az is, hogy az árat — tényleges mérlegelés nélkül — a feladó által bemondott súlyban tüntetik fel a fuvarokmányon. Mindezek csökkentik a MÁV bevételeit, hiszen tetemes kártérítéseket kell fizetni miattuk. Az új gazdaságirányítási rendszerben minden vasutasnak érdeke az árukárok megelőzése. Sziládi Sándor Neve: Bács-Kisktm megyei Agrárüzemek Társulása (Bács AGROT). Tagjai: a Hosszúhegyi, Kiskőrösi, Izsáki, Helvéciái és a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság Életrehí- vója: a gazdaságirányítás reformja. A teljesebb leíráshoz hozzátartozik, hogy ilyen gazdálkodási társulásból rajtuk kívül mindössze kettő van az országban: Fejér, illetve Tolna megyében. Szerződésüket július 11-én írta alá az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója, Klenczner András. Céljaikról, terveikről beszélgettünk Magyar Ferenccel, a Kecskemét-Szik. rai Állami Gazdaság igazgatójával, aki a többiek nevében is nyilatkozott. Kezdeményesők — Kitől származik az ötlet? — Elsőnek Nagy Ödön, ■a hosszúhegyi gazdaság igazgatója vetette fel a gondolatot Valamennyiünknek tetszett az elképzelés. Tehát mi magunk kezdeményettünk, akik legjobban éreztük az összefogás szükségességét. — Mit ért ez alatt? — A korábbi években sok problémám akadt nekem is az értékesítéssel. Az áru megfelelő elhelyezése nagyon kötött volt. Tavaly például gazdaságunk 54 vagon pecsenye- kacsát hizlalt Az árut viszont csak a BOV-nak tudtuk átadni, aki ennélfogva diktálhatta az árakat. Ilyen alapon nem is vált jövedelmezővé az ágazat Ki voltunk szolgáltatva egy-egy monopolhelyzetben levő vállalatnak. Az új mechanizmusnak most azt az alapelvét akarjuk megvalósítani, hogy közelebb kerüljön egymáshoz a termelő és a fogyasztó. Keressük a közvetlen értékesítés lehetőségeit Természetesen nem valamiféle elkülönülésről van szó. Továbbra is igényeljük például a kapcsolatot az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodájával Rendeltetés — Ebből már következtetni lehet a társulás rendeltetésére is? — A bel- és külföldi piackutatáson, illetve gazdaságos értékesítésen kívül, így módunk van a választék bővítésére, öt gazdaság termékei már igényeden kiegészíthetik az egyes standok, pavilonok kínálatát. Széttagolva eddig ugyanis a kisebb gazdaságok 15—20 ezer, a nagyobbak 50—V0 ezer hektó borral számolhattak. Együttesen 250—270 ezer hektóval kalkulálunk. Mintegy 60 százalékot a minőségi fajták tesznek ki. Ennek következtében azonos kezelés után nagy mennyiségben palackozhat, juk a tájegység borait, ami megbizhatóvá teszi az árunkat a piacon. Ezen kívül célunk az egységes műszaki fejlesztés megvalósítása. A közös beruházások révén nagyobb kapacitású, jobban kihasználható üzemeket építünk. A gépeket is hatékonyabban tudjuk üzemeltetni, ha szakosítjuk a gépparkot, és abba a gazdaságba küld. jük át a berendezéseket, ahol éppen kellenek. — Mindehhez függetlenített munkatársakra van szükség. — Három szakembert alkalmazunk, akik beszélnek valamilyen idegen nyelven és közgazdasági gyakorlattal rendelkeznek. Jártak már például Jugoszláviában, üzletkötés céljából. A konzervgyárral közösen a zöldség-gyümölcsfeldolgozás módszereit és a felvevő piacot tanulmányozták az NDK- ban, ahová félkész termékeket szállíthatunk. A tár. sulás ügyvezetője egyébként évenként változik. Jelenleg ezt a tisztet Borsodi Miklós, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója tölti be. Tervek — Milyen elképzelések foglalkoztatják az idén a szövetkezett gazdaságokat? — A következő években valamennyi gyümölcstelepítésünk termőre fordul, s mintegy 4 ezer vagonnyi téli és nyári almára, kajszi. és őszibarackra, illetve szilvára számítunk. A biztonságos értékesítés érdekében egy olasz céggel tárgyalásokat folytatunk közös vállalkozásé gyümölcsfeldolgozó létesítésére. A termékek — gyümölcsporok, félkészítmények, dzsemek — nyugati elhelyezését a partnerünk vállalná. — A jövőben a társulás akciója lesz már az a szolgáltató jellegű munka is, aminek a keretében a városföldi Dózsa, a lakiteleki Szikra, a tiszakécskei Szabadság és Tiszagyömgye Termelőszövetkezetek borait palackozzuk — fejezte be tájékoztatóját Magyar Ferenc igazgató. H. F. bírák, a nyugati demokráciának ezek a vizsgázott mesterei tévedhetetlenül mindig balra ütnek. Balra, mert csak ezen az oldalon találhatók a haladás hívei, az igazabb társadalmi rend tényleges harcosai. Jobbra — sem az NPD, sem a puccsista urak, sem a fegyveres fajgyűlölők felé — nem érdemes ütniük; onnan aztán senki sem fenyegeti azt a tőkés rendet, amely szerte a kapitalista világban szereti magát „felvilágosultnak”, „a történelem tanulságát meg. szívleltnek” és mindenek felett „a tiszta és abszolút demokrácia megvalósítójaként reklámozni. Mindez abban a megvilágításban is vizsgálható, hogy a világon nem volt úgynevezett „tiszta demokrácia” vagy abszolút szabadság; osztályok harca zajlik napjainkban és ha néhol fölöttébb paradoxmódon jelentkezik is az összefüggés — például a dúsgazdag dr. Spook professzornak a vietnami ame. rikai agresszió elleni fellépésében — korunk legfőbb jellemzője mégis csak a szocialista rend és a tőkés rend harca, amelyben a szocializmus javára változtak meg az erőviszonyok. Ebben a világméretű harcban mégis újra meg újra felbukkan a „tiszta demokrácia” jelszava és leghangosabban éppen a gu- mlbot és a rendőr-terror gyakorlói hivatkoznak rá A szocialista demokrácia híveinek p>ersze, kialakult véleményük van e jelszóról és tartalmáról — napjaink egyébként nagyon is időszerűvé teszik, hogy ennek a véleménynek néhány vonását élő problémákkal szembesítsük. A szembesítés még köny_ nyebb és sokatmondóbb, ha egy pillanatra a tegnapba is tekintünk. A demokrácia szóról, a görög népuralomról valaha még a polgári magyarázat azt mondotta, hogy az „olyan társadalmi berendezkedés, amely a népjogok elismerését, a kiváltságok, társadalmi előjogok tagadását jelenti”. A szocialista fogalmazás ennél sokkal pontosabb és a valósághoz hűségesebb, mert mi azt mondjuk, hogy a demokrácia olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom forma szerint az egész nép kezében van — de a demokrácia ténylegesen mindig valamely osztály diktatúrájának politikai formája. Mi nem tagadjuk, sőt valljuk, hogy nálunk proletárdiktatúra van, a hatalom a dolgozó osztályok, a munkásosztály, a parasztság és a velük együtt a szocialista társadalmi rendet építő értelmiség kezében van. A „KLASSZIKUS” demokrácia történelmi példáit emlegető polgári történész szívesen elhallgatja, hogy az antik görög demokrácia csak a rabszolga- tartók számára volt „teljes szabadság”; a rabszolga számára egyáltalán nem. Vagy a Velencei Köztársaság, a sokszor emlegetett fényes példa, nemesek, gazdag kereskedők „abszolút szabadságát” valósította meg ám a vagyontalanok számára szó sem volt demokráciáról. És a jelen nagyon elgondolkoztató példái a történelmi párhuzamok mellé sorakoznak: az amerikai demokrácia kétségkívül bőven ad a szabadságjogokból a tőkéseknek, a nagy- polgárnak a bankbetét-tulajdonosoknak, de húszmilliónyi néger és a velük együtt legalább harmincmilliónyi hivatalosan is nyomorgónak minősített amerikai számára szép jelszónál aligha több az amerikai demokrácia. Franciaországról beszéltünk már: éppen az elmúlt napokban adott látványos magyarázatot a kormányzat a demokráciából és a szólásszabadság korlátáiból a tőkés országban — egyetlen rendelkezéssel tették utcára a televízió és a rádió újságíró-munkatársainak 40 százalékát és tiltották be az önálló kommentárt, azaz a politikai kérdésekről való vélemény- nyilvánítást: mert a rádió és a televízió sokáig sztrájkoló munkatársai a kormányzat nézeteivel ellenkező álláspontot foglaltak el. Akárhány szép és ünnepi szólam hangzik el „a tiszta demokrácia” és „az abszolút szabadság" ernte. getósével, nincs, nem volt és nem is lesz társadalmi rend, kormány, amely lemondhatna a hatalmi eszközök alkalmazásáról, ha lényege, maga a társadalmi rend van veszélyben. A szocializmus védelme, önvédelme parancsolja, hogy a milliók és milliók, a nép elsöprő többsége demokratikus jogainak kiteljesítésével egy- időben igenis tilos jelzést mutasson a szocialista rend, a munkáshatalom, a szocialista vívmányok ellenségeinek. Éppen a szocialista demokrácia teljessége követeli meg, hogy tisztán és világosan lássuk: a legteljesebb demokrácia, a szocialista rend igazi hívei számara egyúttal azt is jelenti, hogy ennek a rendnek halálos ellenségei nem részesülhetnek ugyanebből. MI AZT VALLJUK. hogy a demokrácia fogalma a szocialista társadalmi rendszerben nyert először igazi tartalmat, mert a nép elsöprő többségének demokratikus jogait jelenti a múlt, a kizsákmányoló és elnyomó társadalmi osztályok e jogokból való kizárásával. A „tiszta demokrácia” hamis jelszavával szemben mi a szocialista demokrácia kiteljesedésében látjuk az emberi jövendőt. Gárdos Miklós Aratás után A svéd csemegekukorica szép termést ígér. Igaz, öntözik is, hogy minél nagyobbra nőjenek a csövek. Bokrosán fejlődik ez a fajRostmentes gyümölcslé Rostmentes gyümölcslé előállítását tervezik a mélykúti közös gazdaságok, összefogva a MÉK-kel. A, szükséges berendezéseket "lasz cégéktől szerzik be. Hasonló kooperációt vállal a MÉK a jánoshalmi tsz-ek- kel is. szárítmányok készítésére, napi 20 vagon nyersáru — szamóca, sárga- és őszibarack — feldolgozásával. Az új fajta feldolgozó üzemágakat a későbbiekben a környező kisebb községekben is meghonosítják. Látogatást tettünk a mélykúti Béke Termelőszövetkezetben, lencsevégre kaptuk, amit láttunk. A gazdaság 114 vagon kenyérgabona- és árpavetőmagot fémzárol. Ezen kívül egyéb növényi magot is előkészít továbbszaporításra. A fémzárolás 1 millió forint többletjövedelemhez juttatja a szövetkezetét. Képünkön a magtisztítás látható. Doszkocs Károlyné lezárja a vetőmaggal telt zsákokat. ta és minden szárán egykét cső található. Harminc- három holdon vetették és -lőzetes számítások szerint 1 millió 200 ezer forint bruttó jövedelemre számítanak a termésből. Az országban egyelőre még csak itt termelik ezt a csemegét 'külföldi megrendelésre. Székelyhídi Géza. a termelőszövetkezet közgazdásza elégedetten szemléli a szépen fejlődő csöveket.
