Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

Kirívó szabálytalanságok! Egy gépjármű-ellenőrzés tapasztalatai ■ Szombat délután. A me­gyeszékhelyen és a környe­ző községekben ilyenkor készülődnek az emberek a hétvégi víkendre pihenés­re, s az országutakon, de bent a városban is megin­dul a gépjárművek árada­ta. Ezen a délutánon ren­dőrségi ellenőrzésen vet­tünk részt, amelynek az volt a célja, hogy felmérje a lakott területen elköve­tett szabálytalanságokat. Kecskeméten, Lajosmizsén és Tiszakécskén összesen 1270 járművezetőt igazol­tattak, s 304 személygép­kocsit, 113 tehergépkocsit, 493 motorkerékpárt és 27 lovas kocsit vizsgáltak meg közlekedésbiztonsági szem­pontból. Részegen az úttesten A széles körű ellenőrzés azt bizonyította, hogy a gépjárművezetők legna­gyobb része jól ismeri a KRESZ előírásait, s asze­rint közlekedik. Bizonyíték erre, hogy az 1270 vezető közül mindössze 14-et je­lentettek fel, s 56-ra szab­tak ki helyszínbírságot. Mint minden alkalommal, most is voltak durva, az életet, testi épséget veszé­lyeztető szabálytalanságok. Érdemes ezek közül néhá­nyat felidézni. Kecskeméten a Bethlen körút és a Nagykőrösi utca sarkán a járókelők furcsa akrobata mutatványnak voltak tanúi. Egy lovas ko­csi bakjáról „szaltóval” ért földet Csizmadia Pál. Né­hány bátor férfinak sike­rült a lovakat megállítani, s a földre huppant embert .... az út szélére vonszolni, war.-Akkor derült ki, hogy Csizmadia Pál eszmélet­lenségig leitta magát, s et- Vtői zuhant le a bakról... V”VA Szegedi úton az egyik rendőrjárőr figyelt fel_ a cikcakkban hajtó kerék­párosra. Vida Sándor a Vá­rosföldi Állami Gazdaság dolgozója szintén ittasan próbálta megtartani egyen­súlyát a kétkerekűn. Ez természetesen nem sike­rült .., Jogosítvány nélkül Nagyon gyakori a veze­tői igazolvány nélküli köz­lekedés, pedig a büntetés ezekben az esetekben igen súlyos. Mégis sokan pró­bálkoznak azzal, hogy ki- játszák a rendőr éberségét, 1 - de tegyük hozzá, ez egyre kevesebb sikerei jár. Lajosmizse. A rendőrjár- őr felé egy 125-ös Csepel közeledett. Amikor a veze­tő felfedezte a rendőröket, visszafordult, s a legna­gyobb sebességre kapcsolt. Szerencsés Pált természe­tesen utolérték s kiderült róla: hónapok óta közleke­dik a dűlőutakon, mert nincs és nem is volt veze­tői engedélye... Kecskeméten, a Zöldfa utcában a járőr egy moto­rozó fiatal lányt intett le. Török Erzsébet fiúismerő­sétől, Labancz Jánostól kapta kölcsön a motort, hogy a forgalomban gyako­rolja a vezetést. A véletle­nen múlott, hogy ez a „gyakorlati” óra nem a kórházban fejeződött be ... A sebesség megszállotjai A lakott területek for­galma azt kívánja, hogy a járművek lassan haladja­nak. A KRESZ ezért is ír­ja elő minden járműre kö­telezően a sebességet. Kuti Béla kecskeméti kiskeres­kedő bár tudta a szabályt, mégsem tartotta be, mert 80 kilométerrel száguldott a Halasi úton. A radart ke­zelő rendőrök állították meg. Tiszakécskén, az EU— 16-46 rendszámú motorke­rékpár vezetője bukósisak nélkül vágtatott át a köz­ségen. A szolgálatban levő önkéntes rendőr motorjá­val megpróbálta elfogni, de az eszeveszetten rohanó motorost nem érte utol. A felelősségrevonást azonban nem kerüli el, mert a rend­szám alapján már azono­sították a tulajdonost: La­kos Mihály tatárszentgyör- gyi lakos személyében ... A késő estig tartó ellen­őrzés tanulságai kézenfek- vőek: a szabályos közleke­dés jelentős mértékben csökkentheti a manapság egyre szaporodó szerencsét- lenségek számát. Ezért is örvendetes a rendőrség ilyen irányú, s egyre sű­rűbb ellenőrzése. Gémes Gábor Ismerje meg megyénket Rejtvéiypólyizat Egyelőre nincs tovább Igen, nincs tovább ... Már ami a fordulókat, kér­désfeltevéseket illeti. A kedves pályázók egy része még talán az utolsó forduló válaszainak beküldéséhez készíti elő a levelezőlapot, de már minden rejtvény­megfejtőnk csaknem teljes „mérleget” tud csinálni he­lyes, vagy kevésbé pontos válaszainak arányairól. S egy kicsit azt az érzést is felfedezik magukban, hogy — kár. Kár, hogy már befejeződött a játék. Mert volt ennek a rejtvénypá­lyázatnak — s az a jó, hogy ez tovább is hat min­den játékosban — egy sa­játos hangulata. Ha mind­össze 18 kérdésen keresztül is, de szép megyénk életé­hez — maihoz és régihez —, közös igyekezetünk eredményeihez, egy-egy tájhoz, e szűkebb haza ne­ves személyiségeihez — másként jutottunk köze­lebb most az újságolvasás révén. Mert gondoljunk csak bele. Mikor egy-egy kérdést elolvastunk, már az arra késztetett bennün­ket, hogy előre eltöp­rengjünk kissé. Az ám, ná­lunk lenne az ország leg­nagyobb termálvízkészlete? Vajon melyik részén a me­gyének? Mit is jelent ez nekünk? Hogyan állapítot­ták ezt meg? — torlódnak egymásra a kérdések. Te­hát már eleve foglal­koztunk a témákkal, kon­centráltunk rájuk, s szinte „készültünk” a megfejtés­re. Könnyedén, játszva, kü­lön „totózgatva” is egy-egy lapszám átnézésekor, hogy Kigyulladt egy személygépkocsi: Egy halott, három súlyos sérült vajon melyik cikk foglal­kozhat az adott kérdéssel. Aztán a megtalált szöveg nemcsak feleletet adott, de kellően helyére tette eddi­gi ismereteinket, egyre bő­vítette azokat. Lett légyen az villanyvezeték, anyasági segély, hétközi otthon, vagy híres ember — a me­gyéről összegyűjtött isme­retkészletünket csiszolva, szemléletünket tágította... Szép játék volt. Megnyugtatjuk olvasóin­kat, nem is hagyjuk abba a játékot Már is törjük a fejünket, legközelebb mi­lyen közös mulatságra » in­vitáljuk Önöket? Most per­sze, mint minden játéknál, számot kell vetnünk, ho­gyan is sikerült kinek-ki- nek a szereplése? Nos, mindjárt előre bocsátjuk: külön izgalmas játék ez a bizonyos összegezés is. A több ezer levelezőlap szor­tírozása — betűk, abban nevek szerint, majd annak megállapítása, hogy ki, hány kérdést fejtett meg helyesen, aztán a lehető legigazságosabban katego­rizálni, kik milyen „fajsú­lyú” nyeremények sorsolá­sában találkozzanak For­tunával. Mindaz ami még ezzel jár, — egy-két nap alatt nem oldható meg. Nagy munka ez, s mint­hogy egy szerkesztőség erői — különösen vidéken — erősen végesek ilyen fela­datokra, pár hétig — ami­kor egyben szíves türelmü­ket is kérjük — módot adunk pályázóinknak a vá­rakozás izgalmára. Elvég­re ezt is a játékba kalku­lálhatjuk... Mi nem ke­vésbé izgulunik, higgyék el nekünk. Jövő hét csütörtökén egyébként, amikor a 6. for­duló helyes megfejtéseit közöljük, a pályázat nye­reményeit is ismertetjük. Különös szerencsétlen­ség történt pénteken, a késő délutáni órákban a Dusnok és Sükösd közötti országúton. Levacsics Ru­dolf, jugoszláv állampolgár Zastava típusú személy- gépkocsija, feltehetően elektromos rövidzárlat kö­vetkeztében, menetközben kigyulladt, majd az útszéli fának ütközött. A gépkocsi vezetője Levacsics Rudolf, valamint 16 éves Anica és 14 éves Verica nevű leánya súlyos égési sérüléseket szenvedtek. A mentő a kór­házba szállította őket. A személygépkocsiban ült még Hatvai József 48 éves dusnoki vadőr is, aki az elszenvedett égési sérülé­seibe a helyszínen bele­halt. A rendőrség a tragi­kus gépkocsi-szerencsétlen­ség ügyében, a tűz keletke­zésének megállapítása cél­jából vizsgálatot indított. A Baromfiipari Or­szágos Vállalat Kis­kunhalasi Gyáregysé­ge felvételre keres elektrikusokat Jelentkezni lehet a gyáregység műszaki osztályán. Kiskunhalas, Állomás utca 7. 5429 Eredményes munka a Kecskeméti Petőfinél C gy csomó sportág- ^ ban elért kimagas­ló eredmény igazolja, sok­rétű tevékenység folyik a Kecskeméti Petőfi SC ber­keiben. A megalakulástól napjainkig — hosszú, ne­héz utat tettek meg. Csen- ki Ferenc, a sportkör el­nöke szívesen emlékezik vissza. Hogy is kezdő­dött? ... — A megye alakulásá­val szinte egyidőben jött létre a Bástya, a közal­kalmazottak és a hivatali dolgozók sportköre. Elein­te labdarúgásban, asztali- teniszben, sakkban és te­kében versenyeztünk, né­hány évvel később kosár­labda- és teniszcsapat is alakult. A sportkör az át­szervezés — 1957 óta — a Petőfi SC nevet viseli. A férfi kosárlabdacsa­pat jelenleg az NB I-ben 7 győzelemmel és 6 vere­séggel a táblázat 6. he­lyén áll. Eszenyi Sándor, Borsos Antal, Tokaji Sán­dor vezetők, Tóth Győző, Kovács Tamás, Szabó Fe­ri, Beóka és a többiek is valahányan részesei az el­ért eredménynek. uóth Iván edző — ^ aki 10 éve irányí­tója a csapatnak — nem tagadja, hogy az előke­lőbb helyezés elérésére törekednek. Az utánpót­lást közel hatvan fiatal képezi, s az ifjak tavaly az országos versenyben a 3. helyet szerezték meg. Jelenleg a megyei felnőtt bajnokságban is az első helyet foglalják el. "T eke szakosztályuk * 1950-től a városi bajnokságban szerepelt. A megyei bajnokság meg­nyerése után az osztályo- zón másodikak lettek és ők is átlépték az NB II. küszöbét, ahol most a 9. helyen állnak. A második csapat a városi bajnoksá­gon vesz részt. Ebben a sportágban házi versenyek is folynak. Mintegy 50 közalkalmazott részvételé­vel. A szakosztály vezető­je Dorogi Béla azon a vé­leményen van, hogy a ha­gyomány továbbfejlesztése céljából egy modem pá­lya kellene... Az íjászat három éve honosodott meg. öt nehéz és 24 körmyűíjász dolgo­zik a szakosztályban. Iván, Gál I. osztályú, Koczka III. és Mikus IV. osztályú versenyző. A könnyűíja- sok nagy része fiatal. Ba­ja Béla szakosztályvezető ért a nyelvükön, mert szé­pen összetartja a fiata­lokat. Néhány évvel ezelőtt te­nisziskolát is létesítettek. Most már 15 férfi, nyolc nő és hat ifjúsági igazolt versenyzőjük van. Tavaly hatvanan sajátították el a teniszezés tudományát. A női és férfi csapatuk is az NB Ill-ban versenyez. J A nők veretlenül nyerték a bajnokságot és a követ­kező idényben mór az NB II-ben indulnak. únius 15—25. között Kecskeméten ren­dezték meg a serdülő ed­zőtábort, augusztus 12—15. között tartják meg immár másodszor az Aranyho­mok Kupa meghívásos országos versenyt Mintegy 60—70 résztvevőt várnak, s a tenisz éjgárda is itt lesz. Nem véletlen, hogy or­szágos szinten is felfigyel­tek a Kecskeméti Petőfi tenisz-szakosztály munká­jára. A 25 tagú asztalitenisz­szakosztály többsége fiatal. A megyei bajnokságban veretlenül az első helyen állnak. Bíznak a maga­sabb osztályba való ju­tásban. A megyei férfi fel­nőtt bajnokságot Dézsi, a városit Varga, a megyei középiskolást pedig ifjú Nagy nyerte. Dr. Nagy Imre szakosztályvezető munkája látszik a fiata­lok eredményein, természetjáró szak­” osztály 30 taggal alakult. Már több mint százan vannak. Tisza-parti telepükön — amely egye­lőre a természetjárók, dol­gozók és sportolók üdülé­si lehetőségeit fedezi — telt ház van. Eredményes munka után megérdemelt a pihenés. Coubertin: ...hívjanak meg minden nemzetet V» 99 coubertin .azt is megálla­pította, hogy még ugyanazon sportág hívei is ellenségei vol­tak egymásnak. A német tor­na képviselői kétségbevonták a svéd tornarendszer értékeit, az .angol labdarúgók pedig tudni sem akartak az ameri­kai rögbiről. Egyre erősödött az üzleti szellem is. Coubertin nem elégedett meg a sport­élet bajainak megállapításá­val, hanem receptet is aján­lott. Javaslata így hangzott: — Szabályos időközökben is­métlődő versenyeket kell ren­dezni, ezeken jogot kell kap­nia minden jelentős sportág­nak és az indulás lehetőségét biztosítani kell a részvétel le­hetőségét minden nemzetnek. Így jutott Coubertin arra a gondolatra, hogy fel kell újí­tani az ókori olimpiai játéko­kat. Javaslatával 1892-ben lé­pett a nyilvánosság elé, a Sor- bonne-on tartott előadást ez­zel a címmel: .„Az olimpia új­jászületése”. Két esztendővel később elérkezettnek tartotta az időt, hogy nemzetközi érte­kezletet hivasson össze. A színhely ismét a híres francia egyetem volt. Az újságírók, külföldiek, és franciák egy­aránt feltették a kérdést: — Miért éppen a Sorbonne-t választotta a tanácskozás szín­helyéül? A SZELES LÁTÓKÖRŰ, fá­radhatatlan francia tudós így válaszolt: — Azért, hogy mindenki érezze, hogy többről van szó, mint egyszerű sporttanácsko- zásröi. Kétezer hallgató előtt, tizen­három európai nemzet képvi­selőjének jelenlétében ismer­tette elképzelését Coubertin: — Javaslom, hogy a testgya­korlatok fellendítése és ápolá­sa érdekében, de különösen a népek közötti barátságos érint­kezés megteremtése céljából, a hellén olimpiának megfelelően, négy évenként nagy versenye­ket tartsanak és ezekre hívja­nak meg minden nemzetet:. . Egyhangú szavazással emel­ték határozattá 1894-ben Pierre Coubertin javaslatát. A francia tudós először azt tervezte, hogy a XX, század egy párizsi olimpiával kezdődik majd. A görögök azonban csak görög földön tudták elképzelni az eb Hajós Alfréd az első magyar olimpia bajnok. Athénban 1896-ban a 1.00 és az 1200 méteres úszásban győzött. ső versenyeket. Várni sem volt türelmük és már 1896-ra elvál­lalták, hogy megrendezik a küzdelmeket. MAR A LEGELSŐ modern olimpián, mint ahogy később iS, az atlétika volt a játékok gerince. Ezt jelképezi, hogy 1896-ban Athénban a program a százméteres síkfutással kez­dődött. Amerikában ebben az idő­ben a sprinterek nagy népsze­rűséget szereztek maguknak, mert ők érték el a pályán a legnagyobb gyorsaságot és ez­zel mintegy szimbolizálták a modern élet egyre rohanóbb tempóját. A legjobb rövidtáv- futók nem is utaztak át a tengerentúlról a görög fővá­rosba, csak a második vonal­hoz tartozó versenyzők jelen­tek meg a napfénytől vakítóan fehér márványstadionban. Az amerikaiak még így is meg­nyerték Burke révén a száz­méteres síkfutást, kerek 12 másodperces idővel. Az Egye­sült Államok versenyzői egyéb­ként, ellenfeleik csodálkozásá­ra, szöges cipőben versenyez­tek. A magyar Szokolyl Ala­josnak nem volt Ilyen jó és hasznos felszerelése, neki meg kellett elégednie a 100 méte­res síkfutásban a harmadik hellyel. Gyors iramban fejlődött az atlétika. Négy esztendővel ké­sőbb, a párizsi olimpián már 10.8 másodperces idő kellett az amerikai Jarvis-nak száz méteren a győzelemhez. KI LEHET igazán jó sprin­ter? Mi a nagy gyorsaság tit­ka? Ezekre a kérdésekre ke­restek választ a nagy verseny napjaiban a francia lapok és a Bois de Boulogne-ban, az atlétikai pálya közönsége. Eleinte még az Egyesült Álla­mokban is, ahol pedig hamar kifejlődött a rövidtávfutás, hogy különleges alak, bizonyos testméreti adottság kell a nagy gyorsasághoz. Tait Mackenzie professzor 74 kitűnő futó ada­tait gyűjtötte össze és e szerint a leggyorsabb atléták átlagos testmagassága 174 centiméter, mellkasuk szélessége az átla­gosnál szélesebb, a lábuk pe­dig viszonylag hosszú. A ké­sőbbi vizsgálatok szerint vi­szont nem az alak a fontos, hanem az idegrendszer, mert a gyorsaság idegrendszerbeli adottság. EGY ATLÉTIKAI szakember ezt így határozta meg: — Jó sprinter az lehet, aki­ben a gyors mozgásra való készség, tehát a hirtelen moz­dulatokra való , beidegzettség kezdettől fogva megvan. Ezt legfeljebb fokozni lehet, de azt megszerezni nem. ■ M. K. A Bács-Kiskun me­gyei Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vál­lalat TMK üzeme, most végzett, fiatal általános lakatosokat KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés: Kecske­mét, Ceglédi u. 38. ____ 5372

Next

/
Thumbnails
Contents