Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

Füst Milán: Oh latin szerelem! Borág s borostyán közt, hol ama fürtösfejü Arcán kis ágyának s álmának minden melegével Megjelenik reggel s ittasan bámulja világod: Kérlek Vénusz, küldd el ez egyszer galambjaid arrafelé Csattogva fénylő, szép nyaka mellett; ők Súgják meg neki titkom, hogy régen szeretem S hogy nem mertem mindeddig szólni neki, mert féltem az anyjától S hogy biz" Isten mondom, félek tőle ma is. De sose búsuljon azért, mert most aztán elviszem ám, eltépem és elrablóm, Amily biztos, hogy élek, oly biztos, hogy megszöktetem onnan, —« Csak aztán jól készüljön a kedves, mert nincs Isten, aki tervem megakasztjai -* Mivelhogy, — énekeljetek ti szép mezők! — én elviszem őt+J S a vén zsugorit majd ketten kinevetjük. Hajnal előtt A nyírfák kérgében a csend ll! S a hű csillag figyel. Nem halljátok-e hát A kis csillagok sóhaját? Nekik már menni kell, De én még itt maradhatok S mért is ne tenném? Sóhajra mindenkor van ok S minek halnék meg ily korán, Ha még egy pirkadatot láthatok? Majd rózsaszín leszek s áradni fog i Szívemből énekem, akár a nagy tüzek S a hold alól a szél Máris ringatná habjain, — nem érzitek1 Oh kár fáradnod vélem égi dajka, — lásd öreg vagyok S nem érdemiek már annyi gondozást, De ott, de ott, az ablakokba’ fenn Kigyúlt a fény, világosság lett hirtelen S megállított, 4 Vaj’ mi történik ott? ‘ . Már gondolom, — légy gyengéd égi lány, Ott gyermek született talán... Oh, én öreg csavargó, látod, hogy sírok. — Nyolcvan esztendeje, 1888 július 17-én született Füst Milán Kossuth-díjas költő, író, (egy éve halt meg), aki elsőként vezette be a magyar irodalomba a szabad verset. Ténagy Sándor: Sóhajom, vérem Keserves pirosom, dal, ha kibuksz a számon. fogak marásától sebes, lehelletemtől parazsas. testemből kihasított, ropogó izmú kisded, mosolygó apagyilkos, magaddal hetykén nem törődő, szerelmes lányok felhő-húsát fogdosó, táncos vőfély tündérek lakodalmán, élelmet, bort asztalra rakó, hízzon a lélek, boldogtalan vitéz, menyasszonyt először táncoltató, ágybontó szobalány, örömtől szomorodó, magadra hetykén fütyülő, mégis diadalt filő, köznapi göncben is mutatós legényke, szorgos kisinas, gépek utcáiban reménnyel randevúzó, a munka csillagos kisüléseit, a szándék röppályált figyelő, koromtól, füsttől maszatos, elektronszemü ördög, háromműszakos álmodozó, fémek virágait hittel csokorba fonó, kisfröccsre, mókára hivó, erőből jó szívvel kölcsönt is adó, tízóraidat megfelező, dal, emberben embert kereső, ünnepi ruhában is csóró, hat-lmas csak a lelked, ha bántanak bottal, mosollyal mindent visszafizetsz, csak rokonaid, szeretteid éljenek, el ne fogyjanak, öregapád, a csillagszámoló nyugdíjas paraszt, öreganyád, a fejed búbját simogató, mindene te vagy, testvéreid, sógoraid, a vaslovat nyergelő huszárok, csak kibírd, csak meg ne ráncosodj, ssontodba ne vágjon reuma, tüdődre ne üljön üszők, esak mozogj fáradatlan, lélegezz kis szélvészeket, erősödj, súlyosodj, próbáld magad, időd: a történelem, belőle ki sose futhatsz, égő vaskoronás, ropogó forradalmas, sunyi maghasadásos, hazád: az ember, nélküle semmire juthatsz, retteg, dadog, fizet, vakaródzik, s önmagát újra szüli, dal, szemérmes kismagyar, földet, köveket simogató, anyaföld melegétől lobogó, pipacsot, bogáncsot válogató . . barázdát frissen bevető, testét testeddel takaró, kedvesed a Jövő, este majd véle ágyba fekszel s még szebben kipirulsz, keserves pirosom, sóhajom, vérem) Pedagógusok munkakörülményeinek Lugossy Jenő miniszterhelyettes nyilatkozata Jel t! let Sei a közoktatás időszerű kérdéseiről Vugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes köz­oktatás-politikánk időszerű kérdéseiről adott tájékozta­tását közöljük az alábbiakban: Az előrehaladás fontos feltétele «— Kérjük miniszterhelyettes elvtársat, tájékoztassa olvasóinkat az oktatásügy legfontosabb feladatairól. — Megvizsgálva a pedagógusok munkáját, az a meg­győződés alakult ki bennünk, hogy napjainkban a köz­oktatás előrehaladásának egyik legfontosabb feltétele a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítása. A pedagógusok túlnyomó többsége jelenleg egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy teljesen eleget tegyen a megkívánt korszerű követelményeknek. Minduntalan azt tapasztaljuk, hogy nem jelentéktelen részük saját­ságos időzavarral küzd. Túlságosan sok tennivaló há­rul rájuk, s ezek sehogyan sem fémek bele a rendel­kezésükre álló időbe. Különösen a nők számára tűnnek szinte megoldhatatlannak ezek a nehézségek, akiknek a tanításon felüli gondja még a sokszor emlegetett „második műszak”, a családdal való törődés is. Tekint­ve, hogy a nők száma a pedagógusok között egyre és úgy tűnik, megállíthatatlanul emelkedik — a pedagó­gusképző intézetek első évfolyamain 80 százalékos a nők aránya —, még súlyosabbá teszi ezt a problémát. Ezért határozott törekvésünk, hogy javítsunk a peda­gógusok munkakörülményein, remélve, hogy több ide­jük és energiájuk marad majd a korszerű pedagógiai munka számára. Csökken az osztálylétszám f S- Melyek itt a legfontosabb tennivalók? ' — A pedagógusok túlterhelését — egyebek között —J nagymértékben fokozzák a magas osztály létszámok. A tanulócsoportok túlnyomó többségének létszáma negy­ven, s nagyon gyakran jóval negyven felett van. A légi kiválóbb pedagógus sem tud ilyen körülmények között például egyénileg foglalkozni tanítványaival, pedig ez fontos lenne a korszerű oktatásban, elsősorban a hát­rányos helyzetű tanulók fokozottabb segítése szempont­jából. A másik ilyen gátló tényező a kötelező óraszá­mok magas volta. A korszerű oktatás több felkészülést kíván a pedagógustól, ezért szükséges a kötelező óra­számok fokozatos csökkentése. Terveink szerint először heti 20 óra lenne a kötelező norma. Ez magától érte- tődőleg nem jelentene munkaidő-csökkentést, hiszen is­meretes, hogy a pedagógusok tényleges munkaideje nem azonos a tanított órák számával, Kedvezmény a vidékieknek — Sokat beszélnek nálunk a pedagógushiányról, il­letve arról, hogy a most végző fiatalok nem mennek falvakba, tanyákra tanítani. Nem növelik-e majd a tervezett intézkedések ezeknek a helyeknek a gondjait? — Kis helyekre, falvakba, tanyákra valóban nem szívesen megy a fiatal pedagógusok egyrésze. A mi­nisztérium ezért több olyan intézkedést tervez, amely — reméljük — javít ezen a helyzeten. Először is könyi nyíteni szeretnénk az ilyen, egyébként valóban nem könnyű helyzetben dolgozó pedagógusok sorsán, többek között azzal, hogy az úgynevezett területi pótlékot je­lentősen megemeljük, növeljük a letelepedési segélyt is és 1970 után is fenntartjuk mindazokat a kedvezmé­r Diószegi Balázs. Asszonyok, nyékét, amelyeket a lakásépítésben a pedagógusok ed­dig is élveztek. Ezenkívül a pedagógusképzésben beve­zetjük a területi elvet. Ez azt jelenti, hogy a felvételi keretszámokat a jövőben a megyei tanácsok kapják meg, s ők gondoskodnak arról, hogy ezeket a helyeket olyan fiatalok között osszák szét, akiktől várható, hogy tanulmányaikat befejezve vállalják a kis falvak, ta­nyák pedagógusainak munkáját A pályázati rendszer — Sok vitát váltott ki a végzett pedagógusok elhe­lyezésének új módszere a pályázati rendszer. Mi er­ről miniszterhelyettes elvtárs véleménye? — A vita még nem zárult le, de aki azt mondja, hogy nem helyes ez a rendszer, az csak a mondat első felét mondja eL Második fele az, hogy ml más lehet, mint ez. Más út nincs. Ha a pedagógusok nem szaba­dion, hanem központi elosztás alapján jutnának állás­hoz, megsértenénk a Munka Törvénykönyvének a sza­bad munkavállalásról szóló rendelkezését. A pedagógu­sok akkor ilyen értelemben nehezebb helyzetbe kerül­nének, mint a más foglalkozású dolgozók. «— Sokan azt mondják, hogy igy megint csak a kis­iskolák járnak rosszul, mert oda nem pályáznak a fiatalok. — Igen, ez csakugyan lehetséges. Csakhogy a jó he­lyek betöltődnek. Budapesten és az ország nagy váro­saiban nincsenek üres státuszok. S így halad ez foko­zatosan tovább. Végül a fiatal pedagógus majd eldönti, hogy marad-e a pályán, s elmegy tanyára is, vagy más foglalkozás után néz. Egyébként visszatérve a pályá­zatra, van hely a most végzett pedagógusok számára, jóval több, mint ahány pályázó van. Tehát, aki peda­gógusként akar dolgozni, nem marad állás nélkül. A szakközépiskolák-a Az új szakközépiskolákkal kapcsolatban a szülök és a diákok körében nagyfokú bizonytalanságot ta­pasztaltunk. Nem ismerik eléggé ezt az új típusú is­kolát. __ Igen, ez a bizonytalanság elég általános. Legjobi b an a pályaválasztásban érhető tetten a tájékozatlan­ság A pályaválasztásban kétségtelenül növekednek az egészséges elemek, a szülők és diákok jobban számol­nak a realitással, a lehetőségekkel. Évről' évre többen jelentkeznek például szakmunkástanulónak. De ha meg­vizsgáljuk a beiskolázás számait, másféle jelenségek­kel is találkozunk. A 35 ezer 400 gtmnázlúmr helyre mindössze 28 ezren, jelentkeztek, a 25 ezer 600 szakkö­zépiskolai helyre 34 ezer 900-án, a technikumok 5 ezer férőhelyére pedig 11 ezer 800-an. A technikumok irán­ti nagyfokú érdeklődés abból következik, hogy a szü­lők és a diákok nem tudják, milyen képesítést ad a technikum. Nem tudják például, hogy ma már nem várhatnak tőle technikusi oklevelet, — Milyen ütemben tervezi a minisztérium a szakkö- zéfnskolák bevezetését? — Most készült el több száz szakközépiskolai tan- terv. Nem tévedés, csakugyan több száz tantervről van szó. Ez a vállalkozás — nagyságát és színvonalát te­kintve — páratlan a magyar pedagógia történetében. Ezeket a tanterveket még az idén jóváhagyjuk, s ezzel megteremtődik az alap ahhoz a célkitűzésünkhöz, hogy 1970-ben már egyáltalán ne induljanak technikumi! csak szakközépiskolai osztályok. t— a közvélemény figyelemmel kísérte az 5+1-es ok­tatási formával kapcsolatos vitákat. Mi erről minisz­terhelyettes elvtárs véleménye? — Mint a vitáiból is kiderült, az 5+1-es tanítási rendszer feltételeit nehezen tudtuk megteremteni. Ezért az 5+1 helyett kétórás gyakorlati foglalkozást veze­tünk be. Azokon a helyeken, ahol az 5+1-nek mégis jó feltételeket teremtettek — ilyen iskola nem sok van —, ott tovább maradhat ez a forma, de engedélyezésének jogát a minisztérium fenntartja magának. A felszaba­duló óraszámot a heti órák csökkentésére kell felhasz­nálni. Eszerint a kötelező óraszám a gimnáziumokban 30—32 lesz. Azért csak ennyi, mert a matematika eb, bői a nyereségből az első és a harmadik osztályban ka­pott heti egy órát Űj tantárgy: a honvédelmi ismeretek — Nincs ezzel ellentétben az, hogy a jövőre beveze­tésre kerülő új tantárgyat, a honvédelmi ismereteket évi 20 órában kell tanítani? Hogyan fér el ez az óra­szám ebben a keretben? ■— Ügy, hogy az új tantárgy bevezetése tulajdonkép­pen nem érinti a heti óraszamot Anyagát zömmel a testnevelési órákba kell beilleszteni, kiseob részben pe­dig annak az évi tíz napnak a terhére helyezik el, amelyet eddig az iskolák társadalmi munkára fordítot­tak. Tekintve, hogy a mezőgazdaságban fokozatosan ja­vulnak a munkakörülmények, s egyre kevésbé igény­lik a diákok segítségét jut idő bőven honvédelmi is­meretekre. — Befejezésül a tervezett intézkedésekkel kapcsolat- ban mégegyszer hangsúlyozom a fokozatosság fontos­ságát. Iskoláinkat nem látványos produkciókra, hanem szolid alapozásra ösztönözzük, s tervezett intézkedé­seinkkel ezt a munkát kívánjuk segíteni,

Next

/
Thumbnails
Contents