Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-14 / 164. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) főbb mozzanatait ismertette a -külügyminiszter. Majd ezt mondotta: A párizsi tárgyalások kezdete a legfőbb jele annak, hogy változóban van a nemzetközi légkör. Azon, hogy a párizsi tárgyalások, vagy legalábbis megbeszélések hogyan folytatódnak, eldől majd a kérdés: valóban enyhülés felé haladunk-e, vagy minden eddiginél nagyobb arányú nemzetközi összeütközések irányába. Bizonyos fokú kedvező változás érzékelhető a kö- ael-keleti válság területén i«. Kezdenek kibontakozni a politikai megoldás körvonalai, amelyeket az arab országok magukévá tehetnek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa novemberi határozatának végrehajtására az Egyesült Arab köztársaságnak reális tervei vannak. Izrael viszont — agresszív és hódító törekvéseinek megfelelően — elutasítja az ENSZ határozatát és ésszerűtlen magatartásával egyre jobban elszigeteli magát, s leginkább éppen azt veszélyezteti, amiért küzdeni szándékozik: saját létét. Az idő nem Izraelnek dolgozik. Első lépésként elkerülhetetlenül a csapatok visszavonását kellene megkezdeni. Ennek módozatait kellene nemzetközi megállapodásban meghatározni. Az európai biztonság Az európai biztonság ügyével kapcsolatban is vannak biztató tünetek, bár konkrét előrelépés a biztonság irányában nem történt. Mi szükséges az európai kérdések rendezéséhez? Nemzetközi jogi elismerést kellene kapniok olyan tényeknek, amelyek már az idő próbáját kiállták. Melyek ezek a tények? A mai Lengyelországot mai határai között kell északon, keleten, délen és nyugaton egyaránt elismerni. Történelme során Lengyelországot négyszer osztották fel a nagyhatalmak. Most visszakerült Lengyel- ország legősibb történetének legindokolhatóbb határai közé. Nem szabadna Európában egy országnak sem lenni, amely kétségbe vonja Lengyelország mai határainak végérvényes jellegét. Ha összeül majd az összeurópai konferencia az európai biztonsági rendszer megszilárdítása ügyében, akkor annak ebben a kérdésben is nyilatkoznia kell. A két német államról szólva többek közt ezeket mondta Péter János: Európa biztonsága ügyében is az egyik legfontosabb kérdés a két német állam tényének elismerése. Mi minden kormányközi, diplomáciai tárgyaláson arra törekszünk, hogy a figyelem középpontjába állítsuk a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyidejű elismerésének a szükségességét. A földkerekség egész területén minden ország érdeke azt diktálja, hogy a két Németország tényét ismerjük el és ebből kiindulva keressük a német kérdés és az európai problémák megoldását. A Magyar Népköztársaság baráti kapcsolatai a Német Demokratikus Köztársasággal ismertek. A Német Szövetségi Köztársasággal is vannak hivatalos kapcsolataink. Kereskedelmi képviseleteink államközi megállapodások alapján működnek országainkban. Mi készek vagyunk — miként a kereskedelmi képviseletekre vonatkozó tárgyalás, majd a diplomáciai kapcsolatok lehetőségének a tanulmányozása idején — most is a hivatalos elismerés szintjének emelésére, ha ez az eljárás erősíti az európai béke és biztonság ügyét. Ehhez azonban az kell, hogy a Német Szövetségi Köztársaság a két német állarr létének tényéből kiindulóar foglalkozzék a német nép és Európa kérdéseivel. A bonni kormánynak az európai viszonyokhoz való nem kielégítő igazodásának legszembetűnőbb jele, az európai országok kormányaihoz intézett javaslata az erőszak alkalmazásáról való lemondásra irányuló kölcsönös nyilatkozatokkal kapcsolatban. Ilyen ajánlatot a Német Szövetségi Köztársaságnak elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság kormánya elé kellene terjesztenie. Európa fő problémája ugyanis a két német állam egymáshoz való viszonya, s ebben az a revansista, militarista és neonáci fenyegetés, amely Nyugat-Németországból a Német Demokratikus Köztársaság ellen irányul. A Német Szövetségi Köztársaság útja az európai biztonság üdéiben való konstruktív szerephez — legalábbis bizonyos mértékig — a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő kapcsolatai alakulásán át vezet. Mi a két német állam tényének elismerésével szolgáljuk az európai biztonság ügyét minden olyan fórumon, amely erre alkalmat nyújt. Így részt veszünk az európai biztonsági konferencia előkészítésében — illetve, a kérdés bonyolultságának tudatában helyes ezt szerényen mondani: a konferencia gondolatának érlelésében működünk együtt minden jó szándékú törekvéssel. Ennek a konferenciának az érlelése során két problémakörnek kell megvilágosodnia és világos választ kapnia ahhoz, hogy a konferencia ügye előre haladjon. Az egyik: a mai katonai szervezeteken nyugvó viszonylagos nyugalmat nem szuronyokra épített új biztonsági rendszernek kell felváltania. A Varsói Szerződés nevében tettünk már ajánlatokat nyugati partnereinknek, hogy kölcsönösen számoljuk fel a katonai szervezeteket. Eddig a reagálás éppen az ellenkező törekvést mutatta. A nyugat-európai kormányok jelentős része, nemzetközi sajátos szervezeteikben is, így az Európai Tanácsban, az Európai Közösség Bizottságában, a NATO-parlament- ben és így tovább, mindenütt a katonai szervezetek erősítése mellett foglal állást. Nem akarják felismerni, hogy ezt az állás- foglalást túlhaladta az idő. Mi egyelőre, ilyen tapasztalatok ismeretében, a Varsói Szerződés erősítése és mindenképpen védelmi ké szültségünk fokozása mellett vagyunk, szövetségeseinkkel együttműködve. Ezzel egy időben hangsúlyozzuk nyugati partnereinknek, hogy az európai kormányok egyik fő feladata tanulmányozni az új biztonsági rendszer lehetséges kereteit, amelyek majd a két katonai rendszer után kialakulnak. Alapjában úgy képzeljük el, hogy növelni kell Európában a kétoldalú szerződéses kapcsolatokat a különböző rendszerű országok között és ezek révén keli fokozatosan kialakítani olyan biztonságos hálózatot, amely Európa összes népei érdekeinek megfelel. Az Amerikai Egyesült Államok érthetően érdekelt az európai viszonyok alakulásában, miként az európai országok számára sem közömbös, hogy az Amerikai Egyesült Államok miként viszonyul egyes európai kérdésekhez. Ezért az európai biztonsági konferencia előkészítése során szükséges, hogy egyfelől világosan érvényesüljön az elv: Európa az európaiaké, másfelől azonban azzal is tényszerűen kell számolni, hogy Európa sorsa az egész világ sorsát érinti és mind az Egyesült Államok, mind a harmadik világ országai érdekeltek az európai rend kialakulásának a mikéntjében. Péter János ezután azt fejtegette, hogy a nemzetközi viszonyok új, kedvező mozzanatai közé tartozik az is, amit az atomsorom- pó-egyezmény jelképez. — Nagy munka előzte meg e szerződést. Létrejötte nagy eredményt jelent. De az a körülmény, hogy Kína, India, Franciaország nem írta alá — legalábbis egyelőre — valamint az, hogy az Euratom szervezethez tartozó nyugat-európai országok sem határoztak még, végül az, hogy az ENSZ- tagállamok mintegy fele még várakozó állásponton van, azt mutatja, hogy ez a szerződés olyan, a mi szempontunkból elvi alapokon nyugvó kompromisz- szum, amelynek az elfogadtatásáért jelentős nemzetközi munkát kell még végezni olyan országoknál, amelyek csatlakozása a fegyverkezési verseny fékezése szempontjából különösen fontos. Kapcsolataink a baráti államokkal... Péter János a továbbiakban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkkal, a magyar párt- és kormány- küldöttség legutóbbi szovjetunióbeli látogatásával foglalkozott. Rámutatott: ebben az évben nekünk kezdődnek sajátságos évfordulóink — tulajdonképpen hosszú sorozatban —, amelyeknek megvan a maguk összefüggése a Szovjetunióval és főleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. A párt- és kormánydelegáció, amely Kádár János elvtárs vezetésével a közelmúltban a Szovjetunióban járt, tárgyalásokat folytatott minden jelentős nemzetközi kérdésről és természetesen kétoldalú kapcsolatainkról is. Emellett alkalma volt közvetlen élményeket gyűjteni a Szovjetunió mai életéről. A továbbiakban a látogatás felejthetetlen élményeit idézte fel a külügyminiszter, majd a Német Demokratikus Köztársasággal kötött barátsági szerződésről beszélt. Szólt a Gomulka és Czyrankiewicz elvtársak vezette lengyel párt- és kormánydelegáció, a Dub- cek elvtárs vezette csehszlovák párt- és kormány- küldöttség látogatásának jelentőségéről. Elmondotta, hogy előkészítés alatt van a magyar —bolgár és a magyar—román új barátsági szerződés is. • Jól és egészségesen fejlődnek kapcsolataink déli szomszédunkkal, a baráti Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal is. A Mongol Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke, Szambu elvtárs magyarországi látogatása élénkítő- en hatott Mongóliához fűződő kapcsolataink fejlődésére. Nagy örömünkre éppen a napokban tartózkodott hazánkban a koreai néphadsereg küldöttsége Kim Csang Bong hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, miniszterelnökhelyettes vezetésével. Mi a szocialista világrendszer ez idő szerinti végváraira: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra, i a Vietnami Demokratikus Köztársaságra, a Kubai Köztársaságra féltő szeretettel tekintünk s hozzájuk fűződő kapcsolatainkra nagy gondot fordítunk. Az a törekvésünk, hogy az ismert viták ellenére, kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal és Al...és a más rendszerű Kiemelkedő esemény volt nemzetközi kapcsolataink terén a közeli múltban Húsain elnöknek, az Ifidial KöztárSáság elnökének magyarországi látogatása. Indiára, India fővárosára: Üj-Delhire az egész földkerekségről intenzív figyelem összpontosult a világkereskedelmi konferencia eseményei miatt. Külkereskedelmi miniszterünk, Bíró elvtárs vezetésével a Magyar Népköz- társaságot nagyon aktív delegáció képviselte ezen a jelentős konferencián. Ilyen szellemben tekintve a harmadik világ, Ázsia, Afrika, Latin-Ame- rika országaira, fogadtunk delegációkat mindezekről a területekről, olyan országokból is, amelyekkel eddig alig volt kapcsolatunk. A velük folytatott tárgyalások során gazdasági megállapodásokat kötöttünk együttműködésünk fejlesztésére, amely kölcsönösen hasznos s az általános nemzetközi viszonyokat is javítja. Az útnak, amelyet a Szurdi elvtárs vezette kormánydelegáció tett Latin- Amerikában, s a látogatásoknak, amelyeket a delegációból kivált részleg jószolgálati küldöttségként tett, most kezdenek érni az eredményei. További kölcsönös látogatások és megállapodások várhatók. Közvetlen nyugati szomszédunkkal, az Osztrák Köztársasággal — a két ország és Közép-Európa általános érdekeinek megfelelően — fokozatosan és általában egészségesen fejlődnek kapcsolataink. Országhatáraink természetesen nemcsak két ország határait, hanem Európa két felének a határmezsgyéiét jelentik. Kapcsolataink fejlődébániával is tovább javuljanak. Sajnos, a múlt években a kereskedelmi kapcsolataink is nagyon mélyre süllyedtek. Viszont az idén nőtt már mindkét viszonylatban kereskedelmi forgalmunk. Ez itt-ott még a budapesti üzletek kirakataiban is észrevehető. A Kínai Népköztársaság az első genfi konferencia idején, 1954-ben alkotó szerepet töltött be a nemzetközi egyezmények létrehozásában. Mi arra törekszünk, hogy részt vegyünk minden olyan nemzetközi akcióban, amely elősegítheti a feltételek kialakulását a Kínai Nép- köztársaságnak a nemzetközi életbe való visszatérése, ENSZ-beli jogos helyének elfoglalása számára. Három földrészein: Európában, Ázsiában és az amerikai féltekén, egymástól nagyon eltérő éghajlati viszonyok • között, más-más történelmi háttérrel, sokféle gazdasági, politikai és társadalmi feltétel között épül a szocializmus. Ma különösen időszerű, amit Lenin 1916- ban mondott arról, hogy minél több ország lép a szocializmus útjára, annál többféle módon fog épülni a szocializmus. Azt már tudjuk, hogy milyen sokféle kapitalista ország van, de csak most kezdjük megtanulni elfogadni és elviselni, hogy milyen sokféle szocialista ország lehet. társadalmi népekkel sében jelentős eseménynek ígérkezik Minisztertanácsunk elnökének közelgő bécsi látogatása, Közös ,egß- vei további lehetőségeket tudunk feltárni. Az együttműködés bővítése szélesebb körben is éreztetheti kedvező hatását az európai viszonyokon. A magyar—francia államközi kapcsolatok alakulásában — közvetlenül a legutóbbi francia belpolitikai események előtt —, fontos lépést jelentett, ahogy sokan fogalmazták, új fejezetet nyitott Fock elvtárs franciaországi hivatalos látogatása. Mi a jelenlegi francia külpolitikai tevékenységet sok vonatkozásban olyannak ítéljük, mint amely segít az európai feszültségek enyhítésében és a háborús veszélyek csökken tésében. Az olaszországi választások után alakult kormány külpolitikai állásfoglalásai egyelőre nem térnek el a várhatótól, de mindenesetre szeretnénk remélni, hogy a távolabbi és közeli múlt néhány, részben mondvacsinált problémáját közös jóakarattal sikerül kiküszöbölni és akkor a magyar— olasz kapcsolatok fejlődése is megközelítheti a kívánatos lehetőségeket. Az Amerikai Egyesült Államokkal, főleg a párizsi megbeszélések megindulása óta, néhány vonatkozásban sikerült kapcsolatainkat előbbre vinni. Megkértük mi is az agrement-t kijelölt nagykövetünk számára. Az Egyesült Államok az agrement-t meg is adta. Feltételezésünk szerint nem lesz annak akadálya, hogy a nagykövetünk rövid időn belül el is foglalja állomáshelyét. A gazdasági kapcsolatok javításának — amelyre néhány kedvező jel van már —, tovább fognak nőni a lehetőségei. Jelentem az országgyűlésnek, hogy törökországi hivatalos meghívás alapján e hónap végén Ankarában magyar—török külügyminiszteri megbeszéléseket tartunk. A látogatás során megnyitjuk a rodostói Rá- kóczi-emlékmúzeumot. Úgy ítéljük meg, hogy a magyar—török kormányközi hivatalos kapcsolatok a látogatás révén új lendületet kapnak. Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia, Nagy-Bri- tannia, Hollandia, Belgium és Svájc vonatkozásában részben voltak, részben készülnek hivatalos kormányközi látogatások, amelyek az európai béke és biztonság ügyét szolgálják. Külpolitikai tevékenységünk széles alapokon nyugszik. Hatékonyságában döntő szerepe van annak a belpolitikai légkörnek, amelyben a magyar nép alkotó munkáját végzi. A gazdasági mechanizmus terén bevezetett reformok jó eredményei is segítik nemzetközi kapcsolatainkat és nemzetközi értékünk növelését. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységében jelentős szerepe van az országgyűlésnek. Legutóbb Kállai elvtárs vezetésével országgyűlésünk küldöttsége Belgiumban járt. A napokban ért véget az indiai parlamenti küldöttség látogatása hazánkban. Meghívása van parlamentünknek csehszlovákiai látogatásra, amelyre valószínűleg a jövő hónap elején sor kerül. Parlamenti küldöttség készül Mongóliába és Koreába is. A törvényhozó testületek képviselőinek “ hivatalos találkozód sokat segítenek a népek közötti barátság mélyítésében s a nemzetközi béke és biztonság ügyének erősítésében. Külpolitikai tevékenységünk a magyar nép alapvető érdekeit kívánja szolgálni. Minél kedvezőbb nemzetközi viszonyokat kíván kialakítani a Magyar Népköztársaság fejlődése számára, s a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi kapcsolatai révén — szerény lehetőségeink határai között —, a szocializmus és a béke ügyét kívánja segíteni az emberiség közös ügye javára. Kérem az országgyűlést; hogy Népköztársaságunk külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolót vitassa meg. A kormány külpolitikai beszámolója feletti vita tanulságait Péter János foglalta össze. Az országgyűlés a kormánybeszámolót és a vitában elhangzottakra adott külügyminiszteri választ egyhangúlag jóváhagyta. Ezután napirend szerint a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvényjavaslatának tárgyalása következett. Ezzel az ülésszak tárgy- sorozata lezárult. Kállai Gyula megköszönte a képviselőknek a háromnapos vitában való aktív, értékes részvételt, s az ülésszakot berekesztette. (MTI)
