Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-12 / 162. szám

1968, július 12, péntek 5. oldal Egy anya kálváriája Üdülő mezőgazdasági ... Volt egyszer, hol nem volt egy édesanya, túl az élete nyolcvanadik évén. Ennek az édesanyának négy gyermeke volt. Va­lamennyien meglett, ke­nyérkereső emberek. És uramfia, a négy gyermek együttvéve sem tudott a megfáradt, megtört, idős anyára gondot viselni... — valahogyan így kezdeném, ha mesét mondanék. Szo­morú, cseppet sem álomba ringató mese lenne ez, tu­dom. De sajnos, nem a fantázia világában termett, amit elmondok. Szereplői itt járnak-kelnek köztünk. Mentségük egyenként akad ugyan, de a végeredmé­nyért — anyjuk hányatta­tásáért, otthontalanságáért — egyetemlegesen felelő­sek. Bízunk benne, hogy a történet nemsokára meg­nyugtató befejezést nyer. D>e az előzményeket tanul­ságul, okulásként feltétle­nül el kell mondanunk, A tényállás D. néni jelenleg a leg­nagyobb fiánál lakik. Az istállóban. István ott esz- kábált néki össze ládákból egy priccset. Lakótársai: a háztáji baromfiállomány. S most, hogy a csirkék nő­nek, röpködnek. bizony nem éppen a legmegnyug­tatóbb a számára ez a kör­nyezet. Egyébként az éle­lemre nincs panasza, ren­desen ellátják. Az már más lapra tartozik, hogy a menyével sose értették meg egymást, s most, hogy egy háztartásban élnek, gyako­ri a súrlódás. A mindenna­pi falatra nincs tehát gondja, csupán a szerete- tet hiányolja. , . A gyerekek Szóljunk hát róluk, akik első tipegő lépteiktől egé­szen a szárnyukra bocsát- tatásáig, mindent attól az asszonytól kaptak, akit most egyiküktől a másik­hoz dobál a sors. Hosszabb, rövidebb ideig tartózkodik náluk. aztán továbbáll. Van a négy közt olyan, aki a maga módján szere­ti is, de olyan is, aki tudni sem akar róla. És az, hogy 41. — Holnap estig ne mu­tatkozz a házban. A ház­vezetőnőmet hazatelegrafá- lom. Idén nem megyek le Siófokra. De tavasszal le­megyek. És ha ott talállak — akkor véged. Schirmbaum eltette a kulcsot. Kiszállt a kocsiból, a zsebébe nyúlt. Ott volt benne a pénz, a személyi igazolvány. A szájából a hátsó zápfoga mögül elő­vette azt a kis fiolát, ame­lyet az akció kezdetén — a „Páter” parancsa szerint —, oda erősített. a tartásához erejéhez mér­ten egyenlő arányban mindegyik hozzájárulna, eddig megoldatlan. István A legidősebb fiú. Ennek az istállója az otthona. Ist­ván szereti őt. de maga is több apróságnak az apja, a lakás parányi, s az any­ját tisztességesen csak úgy tudná elhelyezni, ha vala­melyik kicsit a földre fek­tetné. Ha módjában állna, szívesen maguknál is tar­taná a mamát végérvénye­sen, különösen, ha a test­vérei sem feledkeznének meg a tartási kötelezett­ségről. No meg, ha a fele­ségével ki tudna jönni a mama. Pál Istvánékat megelőzően náluk lakott D. néni. Szé- vették, jól tartották. Az ő lakásuk a legtágasabb. De hát csak ők egyedül vi­seljék gondját, a testvé­rek meg nevessenek a mar­kukba? Így került egy házzal tovább az idős asz- szony. Mária Az elsőszülött. Férje a tsz-ben dolgozik. Rajtuk kívül három kissebb-na- gyobb gyerek, meg a ne­gyedik a feleségével: te­hát heten laknak egy fedél alatt, két szűk szobában, meg a konyhában. Ennek ellenére mindig szívesen látják a mamát. A kony­hában egy vaságy, ezen szokott aludni. Minden jel arra mutat, hogy D. néni­nek itt része lehetne ab­ban a szeretetben. amire a leginkább szüksége van. S ha náluk tartózkodik, meg is kapja. A kedvenc éte­leit is, nem nagy áldozat, hiszen, olyan szerény. De hát ebben a csöpp lakás­ban még ő is* állandóra alig-alig fór el.-, János A legkisebb és a legkono­kabb fiú. Alkalmazott, fix- fizetéses. Mégis ő az, aki eddig a legkevesebbel já­Gömöry elszáguldott. Schirmbaum sétált az ut­cán. Onnan figyelte a szál­ló előtti parkolóhely for­galmát. Külföldiek jöttekés mentek. És Schirmbaum agyában egy terv új körvonalai sej­lettek fel. Másnap délelőtt testes, vöröshajú férfi állt meg a Magyar Nemzet kiadóhiva­talában a pult előtt. Da­rabka papírt kért, és hir­detést szövegezett... * Bécsben, a „Páter” la­kásában harsány káromko, rult hozzá édesanyja öreg napjainak elviselhetővé té­teléhez. Lakás tekintetében sem lehet rá számítani, de szülőtartást is bizonyára csak akkor fizet majd. ha a törvény erre kötelezi. Miért ? Van egy igen-igen szo­morú motívuma ennek az esetnek. D. néni voltakép­pen emiatt kénytelen az istállóban, a prifcsen éj­szakázni. Ez a fájóan fur­csa motívum, hogy külön- külön — az egy Jánost ki­véve — a maguk módján szeretik őt a gyermekei, azok házastársai, az uno­kák. Csak éppen egymással acsarkodónak. marakodnak azon, hogy kinél-kinél ne lakjon. Megdöbbentő ver­sengés. A megoldás A szereplők közül kettő egyazon tsz tagja. Az egyébként hivatása magas­latán álló szövetkezeti ve­zetőségnek és a pártalap- szervezetnek éppen a néni ide-odaköltözése miatt nem volt eddig tudomása arról, hogy milyen mostoha kö­rülmények közt él. Tevé­keny, sokat vállaló és a legjobb megoldást mindig meglelő párttitkáruk az ügyet azóta már kézbe vet­te. Talán még ez évben sikerül az asszonylány fia­tal házas fiának másik la­kásba költöznie, feleségé­vel. Így egy kis szoba meg­ürül, ahol a mamának nyomban rendes, tiszta, nyugodt helye lesz. D. néni négy gyermeke közül kettő kész vállalni a szülőtartásból rá eső anya­gi áldozatot. Talán még Pál is hajlandó erre. János hallgat. De ha a szív néma marad is. az idős asszony jobb sorsa érdekében ér­vényt kell szerezni a tör­vénynek. Aki négyet be­csületben felnevelt, azt el is kell, hogy tartsa a négy. S bizony, nem csak azért, mert paragrafus van rá. Mindenekelőtt azért» mert emberek vagyunk! i i i-t* i d -1* tvj dás hallatszott. Egy titkár­külsejű férfi ugyanis a pes­ti lap egy példányát he­lyezte az asztalra. — Ezek ott Pesten va-i lanti nagy marhaságot csi­náltak — mondta a fiatal­ember. A hirdetés szövege fgy hangzott: „Terepjáró Volks­wagen komplett motor­blokkal, de hibásan eladó. „Pesti autós jeligére.” A „Páter’ sietve öltözkö­dött, hogy a délelőtti mün­cheni gépre helyet kap­jon. Lóhalálában vágtatott a repülőiéire, mert miha­marább Eberlingnél kívánt lenni. — A Kopasz Oroszlán­ban várom — mondta a „Páter” a telefonba. Egy kis káromkodásért Eber- ling sem megy a szomszéd­ba. Most sem tagadta meg önmagát. Lecsapta a kagy­lót és rá sem hederítve az előszobájában ülő és kihall­gatásra váró beosztottjai­ra, a Kopasz Oroszlán fe­lé száguldott. A kis emeleti szeparéban a „Páter” jóízűen falato­zott. — Mondja, maga mindig eszik? — kérdezte Eber­ling, amikor a szobába lé­pett. r— Először dühös voltam, dolgozók A nyári hónapokban egybeesik a mezőgazdasági munkák idénye és az üdü­lési szezon. Az egyes gaz­daságok mégis megtalálják a módját, hogy egy-két hétre nélkülözzék dolgozói­kat. Általában a munka­ritmusnak azt a változását használják ki, ami a kü­lönböző kultúrák művelése, illetve betakarítása között adódik. A szőlő- és gyü­mölcstermesztő állami gaz­daságok munkásainak pél­dául ezekben a hetekben kínálkozik alkalom arra, hogy elutazzanak, a gabo­nával foglalkozóknak pedig főleg augusztusban jut er­re idejük. A MEDOSZ Bács-Kiskun megyei elnöksége Hajdú­szoboszlón és Sopronban bővítette az üdülési lehe­tőségeket, ahová több mint 20 házaspár utazik. Csak­nem száz felnőtt jut el az idén külföldre. A szakszer­vezet üdülőiben jelenleg 92 fiú és lány tartózkodik, s még ugyanennyien készü­lődnek. Ezenkívül 166-an részesülnek SZOT gyer­meküdültetésben. Harmin­cuknak pedig szanatóriu­mokban próbálják vissza­adni a teljes egészségét aztán rájöttem, nem az én nyakam van a hurokban — kedélyeskedett a reveren- dás. — Ha ebben a papi ro hában látom, mindig rosz- szul érzem magam — mor­gó tt Eberling — jobban áll magának a Gestapo uniformisa. — Eszi, nem eszi, népi kap mást — kedélyeske­dett a „Páter”. — Tudom, ha rám néz, eszébe jutnak a bűnei és rögtön vacog a foga. Eberling nem volt derűs kedvében. Kedvetlenül el­zavarta a pincért, csupán egy narancsot, egy üveg vodkát és egy pár kocka jeget kért tőle. — Valami baj van Pes­ten — tért a tárgyra a „Páter”. — Útközben gondolkod­tam rajta, mi lehet a prob­léma. Azí hiszem, három dologra kell felkészülnünk. Az első az, hogy Wocheck eltűnt a szemünk elől. Ez a kisebb baj. A második az, hogy Woch ecket talán meg­ölték. Bajnak ez ' sem ki­csi, de nem is jóvátehetet­len. A harmadik és a leg­veszélyesebb, hogy pesti embereink elszakadtak egy­mástól. Erre vall a hibás önállóan összesen 14 üzem szervezte meg mun­kásainak a pihenését. Mintegy 1800 dolgozó, il­letve családtag tölt el egy­két hetet a vállalati nya­ralókban szerte az ország­ban. Az idén fogad először vendégeket a Vadkerti-tó mellett például a Kiskőrösi Gépjavító Vállalat, a Kis­kőrösi Vízgazdálkodási Társulás üdülője, a Szelidi- tónál pedig a Kalocsai Ál­lami Gazdaság nyaralója. A Kecskeméti Katona Jó­zsef Könyvtár társadalom- tudományi felmérést készí­tett a Kecskeméten köl­csönzött könyvek alapján. Az egy havi megfigyelések — áprilist, mint átlaghóna­pot vették alapul —, rend­kívül hasznos eredménnyel jártak. A többrétű kimuta­tást tartalmazó dossziéból mi is kiragadtunk néhány adatot. Egy hónap alatt több mint 16 ezer kötet könyvet motorra utalás abban a hirdetésben. — Én arra gondoltam — mondta a „Páter” —, hogy talán Schirmbaum irataival lehet baj. — A gondolkodás soha nem volt a legerősebb ol­dala — dühöngött Eber­ling. — Ha baj van az iga­zolványával, akkor már nincs szabadlábon. És mit gondol, ha letartóztatták Schirmbaumot, akkor né­hány óra eltávozást kért, hogy feladhassa ezt a hir­detést? Hallgattak. — Mindenekelőtt tudni kellene, hogy mi a helyzet a pesti csoportunkkal. Most már valóban parancsnokot kell rájuk küldeni, valakit, aki eléggé erős ahhoz, hogy rendet teremtsen. Rá­adásul olyan személyt, aki szabadon mozoghat, valódi iratokkal rendelkezik, kö­vetkezésképpen le sem tar­tóztathatják. Tud valakit ajánlani? — Akire gondolok, isme­ri is. Mindenre elszánt em­ber, érzelmek és megfonto­lások nélkül. Kemény, mint a gránit és azt hi­szem, nincs parancs, amit végre ne hajtana. Ráadá­sul szép is, [Folytatjuk.) Az új áruházban Mint már hírt adtunk ró­la, kedden reggel megnyílt a vásárlók előtt Kecskemé­ten a Széchenyi tér 1. szám alatti bérház földszintjén a Szivárvány Kisáruház. Az új ruházati üzlet bő válasz­tékot kínáló négy osztálya, a korszerű kereskedelmi formának megfelelően ön­kiválasztó rendszer, a mo­dern berendezés méltán avatja a boltot a megye- székhely egyik legkulturál­tabb kereskedelmi létesít­ményévé. (Pásztor Zoltán felvétele.) kölcsönzött a könyvtár. Legnagyobb érdeklődés a szépirodalom iránt nyilvá­nult meg. A társadalomtu­dományi könyvek forgalma 772 kötet volt. A felmérés­ben a brosúrák és a fo­lyóiratok kölcsönzése nem szerepelt. Megállapították például, hogy a férfiak között nyolc­szor nagyobb az érdeklődés a társadalomtudományi mű­vek iránt, mint a nőknél. Ez részben azzal is ma­gyarázható, hogy a nőknek a ház körüli elfoglaltság, a gyermeknevelés 6tb. miatt kevesebb idejük jut az ol­vasásra. A műveltség, Iskolai vég-' zettség szerepe igen nagyi a 8 általános iskolával nem rendelkezők csupán 17 kön tetet kölcsönöztek. A nyolc általánost végzettek 141-et, az érettségizettek 264-et míg az egyetemi, főiskolai végzettségűek 350 kötetet. Tehát — amint az adatok is bizonyítják —, a művelt­ség gyarapításával párhu­zamosan növekszik az ér­deklődés a társadalomtudós mányi irodalom iránt. A témakör szerinti felmér rés kimutatja, hogy fő­képpen az állami és párt­oktatásban használatos könyvek iránt nagy az ér­deklődés. Majd a bel- és külpolitika, történelem kö­vetkezik. A jog iránt hul­lámzó volt az érdeklődés. Ezzel szemben a pártisko­lán működő szociológiai í tanfolyam lényegesen fel­lendítette a szociológiai té­mával foglalkozó művek forgalmát. Marx, Engels, Lenin mű­veiből 105 kötetet kölcsö­nöztek. Ebből 68-an felső­fokú képesítésűek, 28-nak van érettségije és kilenc­nek általános iskolai vég­zettsége. bi = í. T. BODROáISA rÚDOK PANlhEVt* A 0PAS2 OROSZLAKIB/M Kik mennyit és mit olyasnak? Egy felmérés tapasztalata

Next

/
Thumbnails
Contents