Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-10 / 160. szám
1968. Július 16, szerda I. oldal Kivédték az aszály csapásait Mostanában, ha mező- gazdasági üzemek vezetőivel beszélget az ember, feltétlenül megkérdezi: Az aszály milyen kárt tett a különböző növények termésében? A napokban ez volt Mayer Józseffel, a jánoshalmi Üj Alkotmány Tsz elnökével folytatott eszmecserénk fő témája is. felesleges aggodalom — Nagyon féltünk az aszálytól — kezdte az elnök, de már első szavainak hangsúlya, s a tekintete elárulta: Felesleges volt aggodalmuk. A háromszáz holdról learatott őszi árpa hozama oszlatta el. Tizenhat mázsa átlagtermést terveztek, s 18_ at takarítottak be. Egy mázsával többet, mint tavaly, amikor az időjárás nem volt ilyen kegyetlen a mezőgazdálkodáshoz. Csoda történt talán? Szó sincs róla. A korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával védték ki az aszály csapásait. Mayer elvtáre elsorolta, hogy tarlóhántással, keverőszántással és 30 centis vetőszántással előkészített talajba holdanként 130 kiló jó vetőmagot juttattak. Előzőleg egy-egy holdon 6 mázsa vegyes műrágyával pótolták, illetve növelték a talaj táperejét. S gondjuk volt a vetés ápolására is. A Repülőgépes Növényvédő Állomással karbamidos levél- trágyázást végeztettek. Az egyik tábla négy 5-5 holdas parcelláján különböző dózisokkal kísérleteket is végeztek, s az eredmény: Ahol a karbamidból maximális mennyiséget juttattak a vetésre, ott 2 mázsával több volt az árpa átlagtermése, mint a levéltrágyázásban nem részesített kontroli-parcellán. A tervezettnél összesen 600 mázsával több takarmánygabonához jutott a tsz a korszerű agrotechnikának köszönhetően. A ráfordítás költsége tehát bőven megtéri” „Erős” a búzaföld is Az 523 holdon termesztett Bezosztája I-es búza ágyát is az árpáéhoz hasonló módon készítették el. Errefelé azelőtt a kisparaszti gazdaságokban általában 110 kiló magot vetettek el holdanként (aki 120-at, annak társai ezt mondták, „erős lehet a földed, hogy ennyi szemet elbír”). a szövetkezeti gazdaságban azonban nem féltek a 200 kilótól sem. Természetesen ápolták a vetést is. S jóllehet, a kevés gép miatt a búza egy része későn került földbe, ahol azonban optimális időben végezték el a vetést, ott a tervezett 15 mázsánál több lesz az átlaghozam. Egyébként a tsz négy SZK—4-es kombájnja június 30-án, vasárnap fogott hozzá a kenyérgabona betakarításához. Két hetet szánnak erre a munkára. Az Oj Alkotmány vezetősége gondoskodik az aratás részvevőiről: A tsz- közi vállalkozás konyhájáról a kombájnosokat ingyen, a szállítókat és a szérűn dolgozókat térítés ellenében ebédhez juttatja. Hűsítő italokat is küldet nekik. Már csak a jégverés árthat — És a kukorica? — Májusi morzsoltban számítva 30 mázsa átlagtermést terveztünk, s már látszik, ennél többet takarítunk be. Persze, ha nem lesz jégverés. Már csak ez árthat a 430 holdon termesztett takarmánynövényünknek. S elmondta a tsz-elnök, hogy megalapozott reményeiket az őszi mélyszántásnak, a vegyes műtrágyának (holdanként 6,5 mázsa), s nem kis részt a vegyszeres gyomirtásnak köszönhetik. Az utóbbira ugyan rákényszerültek, mert sok az idős szövetkezeti gazda, akik a kukoricaföldnek mintegy a 30 százalékát tudják csak megkapálni. A többi területen pótolta őket a Hungazin és a K—64-es. Ezeket ősszel, illetve tavasszal használták fel. S azt tapasztalták, hogy az őszi gyomtalanítás jobb — Hungazinnal —, különösen aszály esetén, mert a hiányos tavaszi csapadék nem elegendő a vegyszer talajba „mosásához”. Jugoszláv és magyar magot juttattak a földbe, mégpedig a terület kétharmadán román gyártmányú szemenként! vetőgéppel, a többi parcellán sortrágyázással — s a szintén román gyártmányú kombinált kultivátorral végezték el az ekézést, miközben holdanként még egy mázsa nitrogén-műtrágyával fokozták a talaj táperejét. — Nagyon megéri a ke- mizálás — összegezte Mayer József. — Szövetkezetünk terméseredményei szolgáltatják a példát, hogy nem kell tőle félni, mini korábban. Hiszen a vegyszerek csak azután kerülnek forgalomba, minek előtte a kutatóintézetek alapos kísérleteket folytattak velük. Az asszonyok helytállása Az Űj Alkotmány tsz- ben nemcsak a korszerű agrotechnika biztosította az aszály elleni küzdelem sikerét. A szövetkezeti gazdák helytállása is. És nem csupán az aratásban dere- kas munkát végzőkről van szó, hanem azokról, akik korábban is mindent megtettek a jó termésért. Az elnök elsősorban a 65 holdas kertészetben dolgozó asszonyokat, leányokat említi. — összesen 34 holdon van fűszerpaprikánk — mondja —, s a körzeti felügyelő szerint is párját ritkítja a környéken. Ennek az a magyarázata, hogy a kertészet dolgozói idejében végezték el a palántázást, s a növényápolás munkáját. A 31 holdas vegyes kertészetünkben szintén. S mert a mélyfuratú kutunk csak június elején, az öntözőberendezés pedig 30-ra készült el, addig kannákban juttatták a vizet a zöldségfélékre. Gyakran vasárnap is öntöztek. Szemléletbeli változás eredménye ez már, amiben viszont szerepet játszik az, hogy a gazdáink minden hónapban készpénzben megkapják a tervbe vett jövedelmük 80 százalékát. Elgondolni is rossz: Az aszály mennyire tönkre sújtaná a parasztokat ezeken a földeken, ha még egyéni gazdálkodást folytatnának. A múltból számos példa van erre. A szocialista nagyüzem teremtett számukra lehetőséget, hogy eredményesen küzdjenek az időjárás viszontagságaival szemben. S hogy a jövőben fokozatosan semlegesítik az időjárás veszélyeit, arra már nem nehéz következtetni. Tarján István Présgéppel a tarlón Kővágó István vontatja az NDK-gyáxtmányú bálázó gépet a Szikrai Állami Gazdaság gabonatarlóján. A gép naponta 20 holdon préseli össze a szalmát. Kalászos csaknem 400 holdon termett a gazdaságban, s minden szalmát ily módon takarítanak be. — 16-08? — Igen, Sohajda József, a Kecskeméti 9. AKÖV igazgatója beszél. — Megkezdődött a csúcs- forgalom? — Bátran állíthatjuk. A többi szállító mellé teljes erővel „belépett” a konzervgyár és a gabona. — Győzik? — Az előző években, bizony, sokszor besegítettek a testvérvállalatok, de ebben a szezonban már nincs erre szükség. Szállító járműveinket alaposan előkészítettük, bírják az igénybevételt. Természetesen nagy segítséget jelent az a 30 darab öttonnás IFA tehergépkocsi is, amit az idén vásároltunk. Nemrégen tűntek fel a megye útjain hatalmas, pirossárga Skodáink is. Ez a négy — egyenként 8,6 tonnás zárt gépkocsi meggyorsítja háztól-házig vállalt szállításainkat. Naponta átlag 560—570 tehergépkocsink hordja — viszi a különböző árut. — Mit jelent a meleg? — Járműveink részére. A Fémmunkás Vállalat Kiskunhalasi Gyáregysége az utóbbi években egyre szebb eredményeket ért el. Jól előkészített, gondos munkával sorra-rendre teljesítették termelési terveiket, s a múlt évben a vállalat hat gyáregysége közül megérdemelten kerültek az első helyre. Termékeiket — több mint 400 félét — az iparban, és a mezőgazdaságban széles körben használják. Nyílászáró szerkezetek szerelvényeiből, könnyű tetőszerkezetekből, könnyűbeton hollandi ágyból tavaly 74 millió forint értékűt gyártottak, s ennek többek között az lett az eredménye, hogy a gyáregység dolgozói 26 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. Vajon mi a helyzet most? Eltelt már lassan az idei év fele, bizonyosan újabb fejlődésről, szép eredményekről adhatok számot az olvasóknak. Nem egészen úgy... — Igazgató elvtárs értekezletet tart, de mindjárt befejezik — mondja a titkárnő. szerencsére nem sokat. A motorok bírják, s eddigi tapasztalataink szerint az olvadó aszfalt, vagy a tengelyig érő homok a gumikban sem tesz sok kárt. Természetesen, jó lenne a szállítások egy részét éjszaka végezni, de ezt, sajnos, a szállíttatok nem tudják vállalni. — A gépkocsivezetők hogyan bírják"? — Nem mondok újat, ha azt állítom, hogy sokat szenvednek, és lelkiismeretes fáradozásukért minden dicséretet megérdemelnek. A vezetőfülkében nagyon meleg van, de figyelmük ennek hatására sem lankadhat egy pillanatra sem. örömmel mondhatom, baleseti statisztikánk nem emelkedett ebben a kánikulában. Tavasszal saját költségünkön nyolcvan új „pilótát” képeztünk ki, és így még létszám- hiány sem akadályozhatja a munkánkat. Bízunk abban, hogy minden árut el tudunk szállítani saját gépjárműveinkkel. O. L. — Milyen értekezlet? — érdeklődöm. — A szokásos napi megbeszélésen vesznek részt a műszakiak — hangzik a válasz. Értekezlet mindennap az igazgatónál? Most, amikor egyre nagyobb mozgalom indul az értekezletek ellen? Később, az igazgató részletes magyarázatot ad. Tényleg szükség van arra, hogy állandó szoros kapcsolatot tartson a középkáderekkel. Az ő helyzetünkben ez a mindennapos rövid megbeszélés elengedhetetlen ... — Nem egészen így képzeltük el az idei évet — mondja Drevenka Gusztáv igazgató. — A vállalat erre az évre 82 millió forint értékű termelést bízott ránk, de mi előzetes megbeszélések alapján vállaltuk, hogy elérjük a kilencvenet. Nem raktárra termelünk, termékeinket azonnal használják a megrendelők, nem lehet csodálkozni azon, ha mi is szerettünk volna mindent megtenni a nagyobb eredmények eléréséért. És akÚj kiadvány Az ipar helyzeti a gazdasági reform kezdetén Űj kiadványa a Statisztikai Időszaki Közleményeknek „Az ipar helyzete az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor” című kötete. Ezzel a Központi Statisztikai Hivatal Iparstatisztikai Főosztálya azt a célt kívánja elérni, hogy az utóbbi 8—10 évben végbement fejlődés rövid áttekintésével együtt az iparról az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor! állapotnak megfelelően helyzetképet állítson össze. A kötet szerzői arra törekedtek, hogy az ipar legjellemzőbb és várhatóan leginkább változó mutatóit vizsgálják. Bemutatják az ipar 1960—67. évek közötti fejlődését, a kapacitáskihasználás és beruházások alakulását, s az ipar ágazatainak fontosabb jellemzőit az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt. A kötet ezenkívül igen értékes táblázatokat tartalmaz az ipari termelésre vonatkozóan. kor jött néhány előre nem látott objektív akadály. Beterveztünk az első félévre egy új gyártmányt, acél- szerkezetes, keretes csőállványt előregyártott elemekből. Az összerakható, nagyon korszerű szerkezet iránt igen nagy az érdeklődés, de sajnos csak most, a második félévben tudjuk megkezdeni a sorozatgyártást. A múlt év végén nem volt a nullszériához anyagunk, csak januárban tudtuk elkészíteni és a különböző vizsgálatok, a gyártási engedély megszervezése öt hónapig tartott. Ez 3 millió forintos kiesést jelent — remélhetőleg egymilliót pótolni tudunk belőle, — teszi hozzá. A másik. Évek óta gyártjuk a könnyűbeton hollandi ágyakat, —, évente kétezret. Néhány héttel ezelőtt kaptuk az értesítést, a megrendelő nem tart igényt a második félévre betervezett ezer darabra. Nyolcmillió forint kiesés. Hol az anyag ? De nem is az a legnagyobb baj —, sóhajt az igazgató —, hanem az anyagellátásunk. Szinte hihetetlennek tűnik, de az első félévben 800 tonna rúd- és idomacél hiánya húz bennünket. Nem lehetetlen, hogy ez a mennyiség az év végéig még meg is növekszik. — Mit szól ehhez a vállalat? — Minden „részvétük’^ a mienk — tárja szét tanácstalanul a karját. — Módosítják a tervünket, tudomásul veszik, hogy objektív okok miatt nem tudjuk teljesíteni. Adnának anyagot, de honnan? Ezért kell mindennap megbeszélést tartani a műszakiakkal! Azért, hogy soha nem látott gondossággal szervezzük a munkát és tudjunk gazdálkodni a rendkívül kevés alapanyaggal. Kötbér, kötbér... — Az anyagellátó vállalat? — Szinte nevetséges, hogy a Termelési Értékeket Készletező Vállalat egyik osztálya állandóan kötbérrel fenyegetőzik, viszont a másik osztálya nem biztosítja a gyártás feltételét jelentő nyersanyagot. Sajnos, a helyzetünk nagyon bizonytalan. Huszonhat brigádunk közül tizenegy elunyerte a szocialista címet. a szerelvénygyártó részlegünk megkapta ta-: valy a szocialista üzem címet. Ilyen körülmények között hogyan érjük el az idén a szocialista gyár kitüntetést. Harminc munkással kevesebbet foglalkoztatunk a tervezettnél, csakhogy ne legyen keresetkiesés. Volt a tavasszal kényszerszabadság bőven... Sajnos, a szép eredmények helyett csak objektív akadályokról tudtam beszámolni. Remélhetőleg az illetékesek is tudnak ezekről, s az anyagellátás jobb megszervezéssel hamarosan kijuttatják a hullámvölgyből a szorgalmas kiskunhalasi kollektívát. Opauszky László Minden árut elszállítanak
