Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-09 / 159. szám

1968. Július 9, kedd 3. oldal A segédüzemek aranyai A tapasztalatok szerint viszonylag gyorsan alkal­mazkodtak az igényekhez, a gazdasági reform adta lehetőségeikhez a termelő­szövetkezetek, kezdtek gyártani olcsó, mozgékony beruházásokkal hiánycik­kekként számontartott áru­kat. A standokra közvetle­nül szállítják a friss zöld­ségféléket, gyümölcsöt —a kecskeméti közös gazdasá­gok például 13 pavilont tartanak fenn. Az áruellá­tás javításához az elmúlt évben ezenkívül csaknem 400 mázsa baromfi, 210 ezer tojás és 15 vagon kenyér „tálalásával” járultak hozzá. Számottevő a megye­székhely tsz-einek ipari jel­legű. szolgáltató tevékeny­sége: tavaly a bevételek 32 százaléka származott eb­ből. A magas arányt (a megyei átlagot 20 száza­lékkal meghaladja) a mos­toha közgazdasági viszo­nyok, a kedvezőtlen talaj­adottságok indokolják. A segéd ü zeniekből származó jövedelemmel megalapo­zottabbá. korszerűbbé lehet változtatni a növényter­mesztést, illetve az állatte­nyésztést. Gazdálkodási melléfogás, ami megbosz­szulja magát, ha ez nem így történik, mint például a Petőfi Tsz-ben. Mérleg­hiánya bizonyította, hogy melléktevékenységgel nem lehet pótolni az alapvető mezőgazdasági termelést, Körültekintőbb tervezést igényelt volna a Béke Ter­melőszövetkezet gépkocsi­javító szervizüzeme is, amely csak félig készült el, alig dolgozik, a fenntartá­sa, személyzete mégis tel­jes költséget igényel. A gazdaságoknak volt idejük rájönni, hogy nem minden arany, ami segéd­üzemág. Alapos gazdasá­gossági számításoknak kell megelőzniük létrejöttüket. Érdemes arra törekedni, hogy az állandó jellegű foglalkoztatáshoz elsősor­ban a tsz-tagok jussanak Ök ugyanis felelősséget vállalnak a közösért, ugyanakkor a mezőgazda­ságban átlagosan csak 164 napot dolgozhattak tavaly. Ezzel szemben a csaknem hétszáz alkalmazott 222 na­pon át talált munkát, bár több melléküzem csak év­közben alakult meg. Az ésszerű gazdálkodást szolgáló segédüzemek fon­tos ár- és jövedelemszabá­lyozó eszközt jelentenek egy-egy gazdaság kezében. A termékeiket igényli ala­kosság és ma még az ipar is. A munkakörülmények korszerűsítésére. védőbe­rendezések alkalmazására, munkaruhák használatára számos lehetőség van — akárcsak a bővítésre. Az elárusító tevékenységből az idén például több mint 14 millió forint bevételre szá­mítanak. Ha ennek ará­nyában szabályozzák to­vábbra is a piaci árakat és késztetik versenyre a ke­reskedelmet, akkor a fej­lesztés mindenképpen meg­éri. Nekik is — nekünk, fo­gyasztóknak is. Halász Ferenc Nemzetközi szövetkezeti nap (Folytatás az 1. oldalról) és egész lakosságunk élet- színvonalának növelése. Hazánkban a szövetkeze­tek kiterjedt gazdasági te­vékenységükön, a tagság és a népgazdaság érdekeinek és szükségleteinek kielégí- tésén túl hozzájárulnak ahhoz a nagyszerű össz­népi társadalmi, politikai és kulturális fejlődéshez, amely társadalmunk szo­cialista átalakulásának eredményeként a szocializ­mus végleges győzelmét je­lenti. A megye szövetkezeti mozgalmáról többek között a következőket mondotta: — Ma nem kis büszke­séggel mondhatjuk, hogy ígéretes együttműködés Erdészeteinknek újabban a jelentős nyárfaprogram­mal is bővült feladatai egy­re több korszerű gép alkal­mazását teszik szükségessé. Ebből a tennivalóból vál­laltak részt a közelmúltban a Kiskunhalasi Gépipari Vállalat dolgozói. A vállalat vezetősége nemrégiben kapcsolatot lé­tesített az Erdészeti Tudo­mányos Intézettel, s az in­tézetben kialakított, álta­luk szerkesztett géptípusok­ból többnek a gyártására máris a vállalat műhelyei­ben kerül sor. A kooperáció első eredményeit megteste­sítő négy gépet — gödörfú­rót, csemeteültetőt, suháng- kiemelőt és talajmarót — a BNV látogatói már szem­ügyre is vehették. Azóta újabb hasznos géppel, az ekére szerelhető talajfertőt- tenítővel — amely lényegé­ben nem más, mint vegy­szerszóró adapter — bővült a kiskunhalasi vállalat gyártmányainak választéka Ezek a sokat tudó masi­nák elsősorban a sík terep- viszonyokhoz alkalmazkod­nak kiválóan. Egyelőre ugyan csupán az ÉRTI meg­bízásából, az erdészetek­ben való használatra gyárt­ják. Szó van azonban arról, hogy esetleg már a közeljö­vőben a nagyüzemi gazda­ságok is — közülük minde­nekelőtt a fásítási program­ban résztvevők — vásárol­hatnak az új gépekből. J. T. A kecskeméti Nagykőrösi utca díszére, az érdekelt vál­lalatnak pedig dicséretére válik ez az új vállalati szék­ház, melyet valamivel több, mint egy év alatt hozott létre a Bács-Kiskun megyei TÜZÉP Vállalat saját épí­tőbrigádja. A példa mindenképpen követésre kínálja magát. (Pásztor Zoltán felvétele) realitását az objektív kő- töttek a gazdasági szakem- rülmények is alátámaszt- berek cseréjéről, a módo- ják. Jóformán azonosak zatok és feltételek kidol- éghajlati és talajadottsá- gozása már folyik. ránák tanulmánya az írásait rendszeres«! közli „Ekonomika Ukrainy” c. mindkét lap. közgazdasági folyóirat A Krím Könyvkiadó ed- 1967. XII. havi számában, dig három, magas példány- Mind nagyobb tömegek- számú kiadványt jelente- galnk, azonosak gondjaink re terjednek ki a kapcso- tett meg területeink kap- is. Az új szőlő- és gyü- latok. Hagyományossá vált csolatáról. A Magyar— mölcstelepítések, nemkü- az úttörők levelező moz- Szovjet Baráti Társaság és lönben az ezekkel járó galma. Csak Kecskemét a Hazafias Népfront me- összes gondok, ugyanúgy dasági ^zemmmtból *célsze­1—» á 1 1 T! 4" r\rr /vt* rí T rni r, 1 v. rílrn Arír% ni r*n rí n «1-, rí i«í —— rí + ríl n 1 t\ n J- 1 - n f *—V—, T—» n — összegezésként megálla­píthatjuk: a testvéri kap­csolatok megteremtése mind politikai, mind gaz­városából több mint ezer gyei elnöksége elsősorban megtalálhatók a Krímben, úttörő levelezik szimfero- krími barátaink tájékozta- mint megyénkben. A ta- poli pajtásokkal. De egész tására jelentette meg az Űj pasztalatok átadása ese- üzemek kollektívái között élet Bács-Kiskun rónáin tenként több éves kísérle- intenzív levelezés ala- című kiadványt tezésektől mentesíti a part­Nem túlozunk, amikor nert. kijelentjük, hogy kapcso­latainknak történelmi ha­gyományai vannak. A kecskeméti Mathiász Jánost már a múlt században olyan jól ismerték és tisz­te kult ki. Fejlődik a turistafor­galom is a két terület kö­zött. Különösen a jubileu­mi évben értünk el szép eredményeket. Mintegy 400 rű és hasznos volt. Azokat a területileg illetékes párt- bizottságok a proletár in­ternacionalizmus szellemé­ben irányítják. A Hazafias Népfront, a Magyar—Szovjet Baráti lesztésére lehetőségeink, Társaság, illetve a testvér­Kapcsolafaink fej­S? « issa terveink vannak. Elsősor­ban az internacionalista ne- nevelés érdekében kíván­juk hasznosítani a baráti, területünkön a Szovjet— Magyar Baráti Társaság igen hasznosan tud közre­működni a testvéri kap­cári szőlőbirtokok főfel ügyelőjének hívták meg. A Krím-félsziget felszabadí­nagyobb, ami arra serken- . .. P maevar -------------------­-----­. ..--------s------tasaban sok ezer magya kibontakoztatására. l átogattak hozzánk. Az ér­deklődés ennél lényegesen testvéri együttműködést, csőlátók propagálásában, Kun Béla vezetésével. Na­gyon sok olyan veterán él ti megyei szerveinket hogy olcsóbb utazási megoldaso- internacionalista vett reszt kát keressenek. Tájékoztatjuk egymást életünkről. Kiváltképpen nagy tetszést aratott a Petőfi Népében — „Ven­dégünk volt a Krimszkaja Pravda” cím alatt — a Űj utakat-módokat kere- szélesebb társadalmi ala- sünk a két terület közötti pokra való helyezésében, turizmus szélesebb körű Haté­kony* propagandával tuda­tosítjuk a testvérterületi nem sikertelenül, azt a ,suí kapcsolatok értelmét, je- megyei párt-vb elismerése Krímben, aki megyénk ,enPt6ségétj mind gya’korla­ti, mind politikai szem Igyekszünk is eleget tenni feladatainknak. Hogy bizonyítja: e sorok írója abban a megtiszteltetésben pontból. Elősegítjük, hogy részesült, hogy a megyei pártküldöttség tagjaként tanulmányozhatta a test­vérterület SZMBT-szervei- nek tevékenységét. Sávolt Béla, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Bács-Kiskun me­zetőink informatív jellegű Testvéri kapcsolataink szerveink megegyezést kö- gyei Elnökségének titkára felszabadításában részt. Barátságunk szim- minél több termelési egy- bolizálásaként választotta ség között alakuljon ki testvérlap fejlécével meg- Szimferopo-1 tanácsa a vá- közvetlen érintkezés. Ter- jelent összeállítás. Az egész ros díszpolgárává Imre veink között szerepel a oldalas anyagban a test- Gábor elvtársat, Kecske- kulturális értékek kölcsö- vérmegye vezetői, dolgozói mét város tanácsa pedig nős bemutatása, sportkap- számoltak be életükről, Andrej Kovtun nyugalma- csolatok kiépítése, munkájukról. Megyei ve- zott vezérőrnagyot. Illetékes párt- és állami Bács-Kiskun megye az or­szág legnagyobb szövetke­zeti' megyéje. Erről a kö­vetkező főbb összehason­lítások tanúskodnak. Or­szágosan a termőterület 58 százaléka, megyénkben pe­dig 70 százaléka van a szö­vetkezetek kezelésében. Nálunk működik az or­szág termelőszövetkezeti csoportjainak és szakszö­vetkezeteinek egynegyede. A szocialista iparban fog­lalkoztatottak közül orszá­gosan a szövetkezeti ipar­ban 12, megyénkben 24 százaléka dolgozik. A szo­cialista kiskereskedelmi forgalomból országosan 30 százalékot bonyolítanak le a szövetkezetek, megyénk­ben ez az arány 50 száza­lék. Mi, akik benne élünk, tudjuk, hogy az elmondot­tak nem egyszerűen csak a statisztika számai. Gaz­dag élet van az említett összehasonlítások mögött! Parasztságunk helyesen cselekedett, amikor figye­lembe vette a megye sok­rétűségét, a természeti, a gazdasági adottságokat, sőt, még a történelmi múltat is, s különböző típusú szö­vetkezeteket' hozott létre. A következőkben ismer­tette a különböző szövet­kezetek eddig elért ered­ményeit, majd néhány fon­tos feladatra hívta fel a figyelmet. — A szövetkezetek is a gazdasági reform életbe­lépésének fontos és egyben bonyolult időszakát élik. Szövetkezeti mozgalmunk­nak az új körülmények között főképpen a követ­kező három kérdéscsoport­ban kell célszerű megoldá­sokat keresni. Először is az önálló szövetkezeti, válla­lati jellegű gazdálkodás megvalósításában, az új gazdasági mechanizmus teremtette kedvező lehe­tőségek között. Másrészt egész társadalmi rendsze­rünk demokratikus fejlő­désének megfelelően a szö­vetkezeti önkormányzat, a szövetkezeti demokrácia mind teljesebb érvényesí­tésében, a szövetkezeti tag­ság alkotó és kollektív ösz- szefogásának továbbfej­lesztésében, az önigazgatás kiterjesztésével. Végül pe­dig a szövetkezeti moz­galmunk tapasztalatainak rendszerezésében, további elméleti feldolgozásában, egybevetve gazdag hazai ismeretanyagunkat a nem­zetközi szövetkezeti moz­galom, s elsősorban a szo­cialista országok szövetke­zeti tapasztalataival és el­méleti következtetéseivel. Végezetül az új mecha­nizmus eddigi tapasztala­taival foglalkozott az ün­nepi szónok. Beszédét ez­zel fejezte be: — A szövetkezeti moz­galom nemzetközi ünnepe alkalmából közös céljaink sikerébe vetett hittel, a mozgalom tagjai iránt ér­zett nagyrabecsüléssel tol­mácsoljuk jókívánságain­kat a magyar szövetkezők népes családjának. A nagygyűlést gazdag kulturális műsor, számos sportrendezvény követte. Több kiállítás is nyílt. A megye vezetői a mezőgaz­dasági szövetkezetek, a konzervgyár és a MÉK kö­zös kiállítását tekintették meg először, majd elláto­gattak a Kiskőrösi Vegyes­ipari Ktsz által gyártott iparcikkek bemutatójára is. A látottakról nagy elisme­réssel nyilatkoztak. A községben ezenkívül néprajzi, közúti és az isko­lák képzőművészetét be­mutató kiállítás is nyüt. A délután vidám hangu­latban, jó szórakozással telt el. Igazi felejthetetlen élmény volt a 46. nemzet­közi szövetkezeti nap ren­dezvénysorozata. Rendelkezés a magánkereskedői árakról Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke utasítást adott ki a magánkereske­dői árak szabályozására. A rendelkezés értelmé­ben a fix és a maximált hatósági árforma a magán- kereskedőkre akkor vonat­kozik, ha az így kategori­zált árut az állami és szö­vetkezeti nagykereskede­lemtől az ipartól, ktsz-ek- től, mezőgazdasági nagy­üzemektől szerzik be. Egyéb beszerzési források esetén szabad árat alkal­mazhatnak. Megelőzhetik a fix vagy maximált árfor­mát a mezőgazdasági nagy­üzemtől vásárolt mezőgaz­dasági termékek, élelmi­szerek, élvezeti cikkek ese­tén, az úgynevezett ható­ságilag korlátozott árfor­mák azonban a magánke­reskedők által forgalomba hozott élelmiszerek és él­vezeti cikkekre minden­képpen érvényesek. A be­szerzési forrástól függetle­nül nem kötelező a maxi­mált ár a magánkereske­dői ruházati szakmában. Bárhonnan vásárolja az árut a magánkereskedő, fix áron kell eladnia az utasításban külön felsorolt 11 féle cikket. Ezek a kö­vetkezők: étkezési zsír, liszt, normál fehér kristály- cukor, 1 kilogrammos elő­recsomagolt finomított kristálycukor, normál koc­kacukor. kimért porcukor, finom fehér kenyér, fehér kenyér, vizies zsemle, tejes- kifli, szelvényes és szegle­tes fenyőfűrészáru. Mindenfajta használt cikket vagy anyagot szabad áron hozhatnak forgalom­ba a magánkereskedők. Ha az Állami Kereske­delmi Felügyelőség a mél­tányos hasznot meghaladó nyereség miatt a kereskedő ellen feljelentést kíván ten­ni, előzetesen be kell sze­reznie a fogyasztói ár meg­állapítására illetékes árha­táság szakvéleményét. (MTI) Egészségügyi tanácskozás Hétfőn délelőtt Kecske­méten tartotta tanácskozá­sát az SZMT és a megyei tanács vb egészségügyi osz­tálya mellett működő egész­ségügyi akcióbizottság. Az SZMT székházában lezaj­lott ülésen dr. Mándoki An­tal, a megyei orvosi rende­lőintézet ellenőrző főorvosa ismertette a megye mező- gazdasági üzemeiben tar­tott egészségügyi brigád- vizsgálat tapasztalatait, el­sősorban a növényvédősze­rek alkalmazásával kapcso­latban. Szabó László, a Vö­röskereszt megyei titkára az alkoholizmus elleni küz­delem helyzetéről, a gyó­gyult alkoholisták utógon­dozásáról tartott beszámo­lót. A referátumokat élénk vita követte^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents