Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-09 / 159. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIII. évf. 159. szám 1968. Július 9. KEDD Äras 80 fillér Nemzetközi szövetkezeti nap ¥7 • 1 rr •• •• Kiskoroson Lelkes társadalmi munkások szazai Tovább szélesedik a honismereti mozgalom Országszerte megemlékeztek a szövetkezők nemzetközi ünnepéről, amelyet hagyományosan minden év július első vasárnapján, tartanak. Megyénkben Kiskőrösön volt a központi ünnepség. A régi sportpályán a községből, s a megye minden részéből több ezren gyűltek össze, hogy részt vegyenek a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából rendezett nagygyűlésen. Az elnökségben helyet foglalt: dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, az Országos Szövetkezeti Tanács első elnökhelyettese, Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese, dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, továbbá számos közéleti, szövetkezeti vezető. A nagygyűlést Brachna János, a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg. Ezután az ünnepség szónoka dr. Molnár Frigyes emelkedett szólásra. Dr. Molnár Frigyes beszéde Bevezetőjében külön köszöntötte a 250 éves jubileumát ünneplő Kiskőrös lakosságát. A továbbiakban röviden ismertette a nemzetközi szövetkezeti mozgalom kialakulását, fejlődését, majd így folytatta: — Jelenleg 61 ország, 612 ezer szövetkezete, 224 millió taggal egyesül a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében. A szövetség igen helyesen a szövetkezetek nemzetközi erejére támaszkodva törekszik az emberiség egészét foglalkoztató nagy kérdések megoldására. Ezt tükrözi az idei nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából kibocsátott felhívása is. A felhívás célkitűzéseit a magyar szövetkezeti mozgalom minden tagja tiszta szívvel tudja képviselni, hiszen ezek egyben szocialista államunk és egész lanság elleni harc, együttműködés minden lehető módon helyi, országos, nemzetközi szinten a nemzetközi kereskedelem fejlesztéséért és a technikai segélynyújtás útján támogatni minden olyan konstruktív törekvést, amelynek célja a gazdasági fejlődés előmozdítása és az élet- színvonal emelése az egész világon. Magunkénak valljuk e célokat és lehetőség szerint dolgozunk értük. A következőkben foglalkozott a hazai szövetkezeti mozgalom eredményeivel, többek között hangoztatta: — Jelenleg Magyarornépíink alapvető célkitűzé- szágon a dolgozó lakosság sei is, a nemzetközi prob- 30—31 százalékát a szövet- lémák megoldása és nem- kezetek foglalkoztatják. Ki- zetközi kapcsolataink fej- emelkedő fontosságuk van lesztése érdekében. a mezőgazdasági termelőA felhívás a következő szövetkezeteknek, amelyek főbb gondolatokat tártál- a mezőgazdasági termelés- mazza: a világ összes bé- nek kb. 80 százalékát ad- kés erőinek küzdelme a vi- jak és a mezőgazdaságban lágbékéért és a nemzetkö- foglalkoztatottaknak _ is zileg hatékonyan ellenőr- csaknem 80 százalékát főzött leszerelésért, bizalom mörítik. A nemzeti jöve- az Egyesült Nemzetek Szer- delem előállításában a szövezetének munkája iránt, s részvétel az ENSZ szervezeteiben, e szervezetek feladatainak teljesítésében, az ENSZ közgyűlésének az emberi jogökról szóló 20 vetkezetek 20—22 százalékban részesednek. A kiskereskedelmi forgalomnak mintegy 30 százalékát a fogyasztási szövetkezetek bonyolítják le. Az ipari A Hazafias Népfront kongresszusán Ortutay Gyula akadémikus az egész ország elé példaképül állította azt a nagyarányú mozgalmat, amely néhány lelkes kutató, helytörténész és néprajzi szakember munkája nyomán bontakozott ki Bács megyében alig néhány év alatt Az első eredmények a honismereti mozgalomban az évtized elején láttak napvilágot. Itt mindenekelőtt a foktőie- ket és a csávolyiakat kell megemlíteni. Azóta igen gyorsan szélesedő mozgalommá vált megyénkben a helytörténeti kutatás és a falukrónikák vezetése. Jelenleg a községek mintegy telében vezetnek falukrónikát, amelyben rögzítik a község életének minden apró mozzanatát Voltaképpen a jelen hiteles történetét írják, alapot szolgáltatva ezzel a későbbi történetírás számára Ez a munka egyszersmind igen alkalmas eszköze a szűkebb haza megismerésének és megszerettetésének. Néhol kisebb kollektíva vezeti a krónikát másutt viszont úgyszólván az egész község részt vesz a munkában. Hasonlóképpen széles körű mozgalommá bontakoztak ki a községekben és a városokban a hely történetének feldolgozására vonatkozó törekvések. A felszabadulás 20. évfordulója alkalmából mintegy 50 községben készült el a helység történeti emlékeinek összegyűjtése. Néhányat — az elsők között a kiskun- halasit és a Soltit — ki is adtak könyvalakban. A mozgalom azóta tovább terebélyesedett, s a tervek szerint a 25. évfordulóra mindenütt elkészülnek ezzel a munkával. Ott, ahol a város, vagy a község fennállásának évfordulóját ünnepük, vagy készülnek a közeljövőben megünnepelni, a jubileum további ösztönzést jelent a kutatóknak. A falukrónikákon és a történeti kutatásokon kívül mind több helyen foglalkoznak néprajzi és népzenei kutatásokkal is. Igen értékes például a határrészek, dűlőutak földrajzi nevének összegyűjtése, hiszen a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta átalakult az egykori területi elrendezés és ezek a nevek évre elfogadott deklaráció- termelés 9,6, az építőipari jának érvényesítése, min- termelés 8,3 százalékát a den ember szabadsághoz és kisipari termelőszövetkeze- egyenlőséghez való jogának tek adják, teljes elismerése és érvény- E vázlatosan felsorolt téré juttatása, az ínástudat- nyék is mutatják, hogy a szövetkezeti mozgalom gazdasági, szervezeti eredményeitől jelentős mértékben függ a népgazdaság (Folytatás a 3. oldalon) A megye vezetői megtekintették a mezőgazdasági kiállítást. (Pásztor Zoltán felvételei.) hovatovább feledésbe me: rülnek. Különösen Kiskunj félegyházán, Kalocsán és Kiskőrösön láttak hozzá a kutatók nagy szorgalommal ehhez a gyűjtéshez. Fontos része továbbá a helytörténeti mozgalomnak az irodalmi hagyományok ápolása. Kecskeméten a Kodály., és a Katona-kultusz, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Apostagon Petőfi, Móra és Nagy Lajos emlékéj nek ápolása vált szinte az egész lakosság szívügyévé. Ügyszólván mindenütt igyekeznek felkutatni és megmenteni a paraszti élet emlékeit is, a régi használati eszközöket, edényeket és ruhákat. A mozgalom védnöke, táj mogatója a Hazafias Népfront, együttműködésben számos társadalmi szerve-; zettel, valamint a helyi párt- és tanácsszervekkel. Az idén alakult meg a Mej gyei Helytörténeti Tanács, amely a kutatások szakmai irányításának, ellenőrzésének, segítésének nehéz feladatát vállalta. A népfront azonban elérkezettnek látj ta az időt a mozgalom széj les körű összefogása érdekében az országos szerv létrehozására is. Július 1-én a Hazafias Népfront Országos Tanácsa megalakította az Országos Honismereti Bizottságot, amely átfogja a honismereti munka valaj mennyi ágát és feladatának tekinti, hogy megadja a szélesebb kibontakozás^ hoz az eszmei segítséget. Az elhatározás igen időj szerű, hiszen a közeljövő^ ben újabb feladatokat jelent a honismereti mozgat lom számára az úgynevej zett hármas évforduló —• az őszirózsás forradalom, a Magyar Kommunista Párt megalakulása, és a Tanácsj köztársaság 50 éves jubileumának — megünnepléj se, valamint a felszabadulás 25. évfordulója. Éppen ezért az Országos Honismereti Bizottság megalakulása után megkezdődtek az előkészületek megyénkben a Megyei Honismereti Bíj zottság létrehozására. Az egész napos kultúrmű :oron számos csoport fellépett. Egy kép az előkészületekről. Közös magyar-ukrán javaslatot fogadtak el Hazaérkezett Géniből az a magyar delegáció, amelynek tagjai a kormányt, a munkadókat, illetve a munkavállalókat képviselték a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 53. konferenciáján. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, delegációnk vezetője elmondotta, hogy a konferencián a többi között határozat született a dolgozó lányok, asszonyok jobb szakmai felkészítéséről. A csökkent munkaképességű dolgozók helyeztének javításáról. A magyar küldöttség is tevékenyen részt vett a vitában, sőt a magyar és az ukrán delegáció közös javaslatot is terjesztett elő azzal kapcsolatban, hogy egyes fejlett tőkés országok elszívják a fejlődőben levő országok különösen jól képzett szakembereit. A konferencia a javaslatot elfogadta, s megbízta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igazgató tanácsát, vizsgálja meg az átáramlás okait, dolgozzon ki javaslatot, milyen módon lehetne hozzásegíteni a fejlődő országokat ahhoz, hogy kvalifikált szakemberei ne vándoroljanak ki, megtalálják boldogulásukat hazájukban.
