Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-06 / 157. szám

1968. Július 6. szombat S. oldal Szőlős szorgalom r Agasegyházán Ágasegyháza határában mindenféle gyümölcs meg­terem. S csaknem mind a szőlősorok között. Szorga­lom. leleményesség, s a homoki életmódból fakadó kényszerűség varázsolta egyetlen kertté a több mint tízezer holdas határ tekin­télyes részét. A helybeli fogyasztási szövetkezet el­nöke, Szűcs Gábor adja tudtomra: a tavalyi 5—6 millió forintos felvásárlás zömmel a gyümölcsfélék értékesítéséből adódik; sza­mócától a téli almáig egész nyáron át van felhozatal. Nagyrészük asszony Hogyan élnek hát az itt gazdálkodó Mathiász Tszcs gazdái? Néhány adat itt is útbaigazít: a tavalyi kis­kereskedelmi forgalom 12 millió, a kisvendéglői for­galom pedig majdnem 3 millió forint volt. A tszcs- irodai kimutatásból kide­rül: a szőlőértékesítés a 12 ezer hektót meghaladó mustban fejezhető ki leg­inkább; 438 gazdát figye­lembe véve 17 261 forint volt az egy tagra jutó átla­gos közös értékesítés. Több mint száz gazda pedig a közösből is szépen részese­dett; havi kétezernél na­gyobb az átlagkereset. A családok jövedelmét vizsgálva, bonyolítja az összképet, hogy a tszcs-ta- gok jó része asszony, míg a férfiak százával járnak el dolgozni akár a Helvé­ciái, akár az Izsáki Állami Gazdaságba, az erdészetbe, sőt Kecskemét üzemeibe is. Elsősorban mégis ők azok, akik napi munkájukból ha­zatérve vállukra veszik a permetezőgépet — hogy csak a most időszerű mun­kát említsük. Ami itt mél­tánylást érdemel, az megint csak a szorgalom. Családi művelés, készpénzért Az összes terület nagyobb hányada közös művelésben van, s ez megközelíti a két­ezer holdat. Nem lehet vé­letlen, hogy az elnök, Izsák József, amikor erről beszél, szinte következetesen tsz-t említ, s nem tszcs-t. Érde­kes, hogy a tagok a közöst, benne a 120 hold nagyüze­mi szőlőt, családi művelés­re vállalták — készpénz- fizetés ellenében. — A brigádműveléssel járó kötöttségek, munka- szervezési gondok így nem jelentkeznek — indokolja az elnök. — A kellő minő­ségű munka pedig minden­kinek érdeke, hiszen ez a művelés rendszeres havi jövedelmet nyújt. Számot vetettek a való helyzettel: a 2—3 aranyko- ronás homoki legelőkön, mivel az ilyen „értékű” szántók is csak ennek ne­vezhetők, csodát nem lehet művelni. De hasznosítani még ezt is lehet. Máris ez­ret meghaladó birkaállomá­nyuk van, s a külterjes marhatartás programja is egyre közelebb kerül. Jövő évtől kezdve talán javul valamelyest a takarmány­termesztés lehetősége is; elkészül a határon keresz­tül húzódó vízrendező csa­torna. Lehet öntözni. Az erdősítésben is van „fan­tázia”. a tszcs-nek máris van 70 hold új fenyvese. Építkezés — felújítás nélkül De hát a szőlő — mégis­csak az az igazi! Ez adja a fő jövedelmet, s. ez a ma­gyarázata annak is, hogy az évről évre terjeszkedő belterület új háztulajdono­sai kilenctized részben a tszcs-tagok közül kerülnek ki. Tavaly újabb 80 porta kelt el a községben. Rá­adásul a • közös még vá­lyoggal és olcsó fuvarral is segíti fészekrakó gazdáit Építkezik maga a közös is, méghozzá a szőlővel összefüggésben. Saját anya­gi forrásaik felhasználásá­val, közel egymillió forin­tos költséggel épül a há­romezer hektós pince, előt­te a présházzal. Ősszel már itt dolgozzák fel és tárol­ják a termést, illetve an­nak egy részét. A főváros kőbányai kerületében rövi­desen megnyílik a második borkimérés; úgy mondják, ez meglehetősen reprezen­tatív lesz. Látszólag tehát minden rendben. Csakhogy a több mint 600 hold tagsági sző­lőnek legalább a fele elöre­gedett, keveset termő. Nem vélllen, hogy a közös ré­szére főképpen ezeket ajánlják fel. A tszcs pedig egyelőre csak az idős gaz­dáktól váltja meg, hiszen felújítás nélkül ez vajmi kevés gyarapodást jelent Ahhoz, hogy hozzákezdje­nek a rekonstrukcióhoz, a nagy anyagi áldozaton túl az is szükséges, hogy ösz- szefüggő táblát alakítsanak ki. Mindennek még a kez­detén sincsenek, noha már vettek egy lánctalpas trak­tort is a talajegyengetéshez. A szolgáltatás nem nyerészkedés Fontos a felújítás, kissé a község jövője áll vagy bukik rajta. A parcellás szőlőből, köztes gyümölcs­fákból eredő jövedelem, ha ma még kielégítő is, évről évre kevesebb. A fiatalság rendszeres munkaalkalmat keres, amit a tszcs jelenleg csak kis részben biztosít. Halogatásra nincs idő te­hát. Tudjuk, e sürgetés főleg akkor indokolt, ha a tszcs- közöst ugyanazok a jogok illetik meg, mint a terme­lőszövetkezetet. Ezt ma még nem mondhatjuk ki egyér­telműen, bár több lépés is történt az utóbbi hónapok­Chilei szárazság: Nyolc hónapja nem volt eső SANTIAGO. Chile kilencmilliónyi la­kosságának élelmiszer, víz- és elektromos energia ellá­tását fenyegeti az ország­ban 120 éve nem tapasztalt szárazság. Nyolc hónapja nem hul­gyobb részén. Emiatt több mint 150 000 juh elpusztult és mintegy 300 000 négyzet­kilométernyi terület vált pusztasággá. A vízierőművek munká­jához szükséges víz hiánya miatt 15 százalékkal korlá­tozták az elektromos ener­att eső az ország legna- gia felhasználását. (MTI) ban. (Legutóbb például a családi pótlékot a tsz- gazdákéhoz hasonlóan ren­dezték.) A forgalmi adózás viszont méltánytalan meg­különböztetéssel sújtja a csoportot, olyan esetben is, amikor tagjai részére nö­vényvédőszert, vagy szőlő­karót igyekszik közösen be­szerezni. Ilyen okok miatt bukott meg a gazdák ré­szére végzett lucemadará- lás is. Holott a tagság ré­szére nyújtott szolgáltatá­soktól mi sem áll távolabb, mint a nyerészkedési szán­dék. A Mathiász Tszcs törek­véseiből kitűnik: minden­képp szükség van a csoport­beli közös tevékenységek egyértelműbb élismerésére. A homoki legelőkön még így sem lesz könnyű a ver­seny, H. D. Meggy külföldre Lassan a meggyidénynek is a végéhez küzeledünk. A MÉK kecskeméti telepe e hét közepéig a kecskeméti és a kiskunfélegyházi Já­rás termelőitől 100 vagon­nal vett át a megyei összes forgalom pedig ennek több mint a háromszorosát teszi ki. Jelenleg 2 vagon körül jár a naponta felvásárolt mennyiség. Ennek ellenére felvételünk idejében is 11 vagon meggyet indítottak útnak egyrészt a hazai kon­zervipar céljaira, túlnyo­mó részét pedig több kül­földi állam megrendelői­hez. Mindez a cég 60 va­gon kapacitású előhűtője és tárolója segítségével oldha­tó meg. Képünkön két kislány adogatja a hűtővagonba a csomagolóból rakodólapon továbbított, meggyel teli ládákat, Hajagos Mihály pedig gondosan elrendezi a szállítandó árut. A statisztika tükrében Rács megye az élen a „motoros versenyben“ A kereseteik és az élet- színvonal emelkedése tük­röződik az adatokból, ame­lyek arról számolnak be, hogy a motorkerékpár- állomány most már lassab­ban fejlődik, mint a sze­mélygépkocsiké. Egy év­tizeddel ezelőtt még tizen­kétszer annyi motorkerék­pár volt az országban, mint amennyi személykocsi, 1967 végén már csak kb. három és félszer annyi, annak el­lenére, hogy a motorállo­mány tíz év alatt meghá­romszorozódott, sőt 125 köbcentiméter fölött az öt­szörösére emelkedett. Budapesten ma mintegy két és félszer annyi sze­mélykocsit tartanak nyil­ván, mint amennyi motor- kerékpárt. A megyékben azonban még mindig csak­nem kétszerannyi a motor- kerékpárok száma, mint a személykocsiké. Motorkerékpár-állomány (125 cm3 felett) Minden 10 000 lakosra Bács-Kiskun m. 325 db Csongrád m 282 „ Békés m. 263 „ Vidéki átlag 202 „ Ami az egyes megyék mo­torkerékpár-állományát il­leti — az 1967. év végén nyilvántartott összesen 18,3 ezer darabbal Bács megye vitathatatlanul az élen ha­lad. Nálunk 325 darab 125 köbcentiméteren felüli mo­tor jut minden tízezer la­kosra az országos 186-os és a vidéki 202-es átlaggal szemben. 1968 első negyedében a megye motorkerékpár-állo­mánya további 1068 darab­bal emelkedett, nem utolsó­sorban a mintegy 10 száza­lékos ármérséklés következ­tében. Főleg a 250 köbcenti­méteres & az ennél is na­gyobb gépek vásárlása emelkedett erősen — csak­nem a háromszorosa volt az egy év előttinek. Az el­adásoknak kb. a kétharma­da OTP-hi teli evél re tör­tént A. & 7J Lent” is! A HAZAFIAS Népfront bajai járási bizottságán a televízió hosszú idők óta egyik legsikerültebb adásá­ról, az „Interpelláció”-ról beszélgettünk, melynek so­rán a Szolnok megyei Ta­nács V. B. elnökhelyettesei válaszoltak a megye lako­saitól beérkezett kérdések­re. Elmondottuk, hogy ilyen műsor — merjük csak le­írni — hallatlanul jó szol­gálatot tesz a demokratiz­mus elmélyítése ügyének. Az „Interpelláció”-t na­gyon sokan látták, hallot­ták, s nemcsak Szolnok, hanem más megyékben is igen pozitív visszhangot keltett. A helyes elvek — a demokratizmusról — és a gyakorlati élet eleven ta- találkozása volt ez az adás is. Sok százezer nézőben, hallgatóban, vezetőkben és vezetettekben fogalmazódó- dott meg hasonlóképpen a gondolat: nincs kényes kérdés, melyről ne lehetne az ország nagy nyilvános­sága előtt is. mondhatni a társadalom aktív részvéte­le mellett — szót érteni, véleményeket cserélni, vi­tatkozni. “EGYSZÓVAL-"erről Bolyt az eszmecsere ott a nép­frontnál Nagyon jó folya­mat ez, szögeztük le. Lel­kesítő körülmény, hogy fent, azaz megyei, orszá­gos „szinten” minden al­kalmat megragadnak arra, hogy a közügyek iránti ele­ven érdeklődésre, azokban való aktív részvételre, vé­leménynyilvánításra, bírá­latra bátorítsák az embe­reket — de lent még ta­lálkozni lehet régi, rossz beidegzettségekkel, — ál­lapítottuk meg, s népfron- tos meg nőtanácsibeli be­szélgető partnereink mind­járt példával is szolgáltak. A járási tanácsülésen felszólalt egyik község já­rási tanácstagja. Mint nő, a termelőszövetkezeti nőta­gok foglalkoztatásával kap­csolatban mondta el észre­vételeit. Hogy tudniillik, akik beléptek rendes tag­nak a tsz-be, joggal elvár­ják, hogy rendszeresen tud­janak dolgozni. Otthon az elnök, mármint a téesz-é, szinte kérdőre vonta a járási tanácstagot — hallhattuk most itt a népfrontnál —, hogy „miért kellett ezt tanácsülésen el­mondani ?”­Több vonatkozásban fur­csán konzervatív felfogást árult el ez az elnök. Egy­részt ami egy járási tanács­tag jogait illeti, másrészt, ami a demokratizmust ille­ti. Nemhogy joga, de köte- 1 essége volt a járási ta­nácstagnak a járási testü­letet informálni olyan ta­pasztalatról, amely sokak érdekét érinti, s lehet, hogy nemcsak saját községében van úgy. örülnie kellene, hogy egyik gondjuk kapott hangot a járásnál, ahol ugyanakkor a megoldáshoz vezető utakról tájékozta­tást, segítséget várhat. Még akkor is, ha abba egy kis bírálat vegyül. MAS, HASONLÚ jelen­ségről is tettek említést a járási elvtársak. Nagycsa­ládos anyák találkozóját rendezték meg nemrégen. A szervezők kezdeményezé­sét csak dicséret illeti, ösz- szehívtak édesanyákat, akiknek mindennapját hat­ványozottan több fáradság, gond kíséri, mint a gyer­mektelenekét, vagy kis csa­ládosakét. Sok — mondhat­juk — az életet jól isme­rőknek is meglepő tapasz* talatot szereztek nőtaná­csiak. népfrontosok a ta­lálkozás felszólalásaiból. Olyan esetekről többek közt, amelyek azt tanúsít­ják, hogy az öt-tíz, vagy még több gyerekes csalá­dokkal való törődés nem egyszer nehézkes, lassú, nem eléggé hatékony. „De már kaptunk jelzé­seket — jegyezték meg az elvtársak —, hogy otthon — itt-ott — ugyancsak nem vették jó néven ezek­től az édesanyáktól, amiért elmondták bajaikat.. — MI ITT, a járásnál őszinte szóra bátorítjuk az embereket, de egyik-másik községben, egyik-másik személy — mert csak sze­mélyekről van szó — nem azt a következtetést vonja le az észrevételekből, ja­vaslatokból, kritikákból, hogy javítson a munkáján, hanem a presztízsen esett foltocskát fájlalja... Már­pedig mielőbb túl kell jut­ni odalent is ezen az ósdi állásponton... Gon­doljanak csak az idézett tv* adás tanulságaira, ami á szókimondás bátorságát is illeti... s egyébként is} ezért tanácskoznánk akár itt, akár ott, hogy hallgas­suk el, amin változtatni kellene? Tóth István napig vendégeink Ma érkezik a Csehszlovák Néphadsereg Művészegyüttese Július 1-én érkezett ha- zányba kéthetes vendég- szereplésre a csehszlovák néphadsereg Munkaérdem­renddel kitüntetett Bra- tiszlavai Művészegyüttese. Először Zalaegerszegen lép­tek fel, s most a nagyobb vidéki városokat látogatják sorra. Műsoruk a hasonló együt­tesekhez képest szokatlanul újszerű. Az első részben zenés, táncos esztrád össze­állítást láthat a közönség, a második rész pedig színes, látványos revüműsor. Tánc, dal, derű fűszerezi az ösz- szeállítást. Szombaton délben érke­zik Kecskemétre az együt­tes. Itt szállnak meg. Este Szolnokon lépnek fel, va­sárnap pedig Kecskeméttel ismerkednek. Délután ellá­togatnak Helvéciára, este pedig a Katona József Színházban mutatkoznak be p megyeszékhely közönsé­gének. Hétfőn Félegyházán tartanak előadást. A kéthe­tes körút a jövő szombaton ér véget Pesten, a Néphad­sereg Központi Klubjának nyári helyiségében, Az érdeklődők számára megjegyezzük, hogy a kecs­keméti előadásra a Fegy­veres Erők Klubjában lehet jegyet kapni,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents