Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-05 / 156. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! VZTÖFI a MAGYAR SZOCfALISTA MŰNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIII. évf. 156. szám 1968. július 5, PÉNTEK Arat 80 fillér Hazaérkezett Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség Csütörtökön délelőtt hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar párt- és kormányküldöttség, amelyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezetett. A delegáció tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Tímár Mátyás, a Központi Bizottság tagja, a kormány elnökhelyettese, Péter János, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és Szipka József, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A delegációval együtt visszaérkezett F. J. Tyitov, Kérném, hogy erről is tájékoztassa olvasóinkat. a Szovjetunió budapesti [különösen fontos Magyarnagykövete. ország számára. £ P^rt" és kormánykül- Kádár János ezután hang-| VÄLASZ: A Szovjetunió dottseg fogadasara a Feri- súlyozta: ezt a munkát is I párt- és állami vezetőitől len?1 SS Kállai ' igyekeztünk becsületei el- | tájékoztatást kaptunk a Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, s az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány több tagja. a Központi Bizottság osztályvezetői, a politikai élet több más vezető személyiségei. Jelen voltak a fogadtatásnál N. N. Szika- csov követtanácsos vezetésével a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tagjai. A bácskai körzet termelőszövetkezeti vezetőinek tanácskozása A bácskai körzet valamennyi termelőszövetkezetének elnöke és a nagyobb területen gazdálkodó szőKádár János nyilatkozata a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli útjáról Kádár János, a magyar párt- és kormányküldöttség vezetője a delegáció megérkezése után, a repülőtéren nyilatkozott Szepesi Györgynek, a Magyar Rádió és Televízió főmunkatársának. Az alábbiakban — némileg rövidítve —, közöljük az interjút. RIPORTER: Szeretettel köszöntjük újra itthon Kádár János elvtársat. Külön köszönetét szeretnék mondani azért, hogy rögtön megérkezése után fogadott bennünket, és válaszol kérdéseinkre. A televízió jóvoltából figyelemmel kísértük útjukat Volgográdban, Tal- linnban és szinte ott voltunk szerdán a forró hangulatú moszkvai nagygyűlésen. Kérem Kádár elvtárs beszéljen benyomásairól, a szovjet emberekkel történt találkozásairól. VÄLASZ: Nagyon köszönöm az üdvözlést. Amikor javasolták, hogy itt találkozzunk önökkel, készséggel beleegyeztem, mert úgy gondolom, erről az útról lehet és kell, érdemes is többször és többféle formában beszélni. Pártunknak, dolgozó népünknek, a magyar közvéleménynek nem kell magyarázni, hogy harcaink, jelenünk és jövőnk szempontjából milyen nagy jelentőségű, mennyire fontos a magyar —szovjet viszony, a magyar—szovjet barátság. A Szovjetunióban az emberek — vezetők, középszintű tisztségek betöltői és a munkásemberek egyaránt —, számukra fontos kapcsolatnak tartják a magyar—szovjet barátságot. Jólesik ezt hallani és ez így is van; ez a két párt, a két ország, a két nép barátságát tükrözi. Mi természetesen tudjuk, hogy a két ország súlya, nagyságrendje nem azonos, s amilyen jólesik a szovjet embereknek az az értékelése, hogy mindkét párt, mindkét ország, mindkét nép számára hasmos ez a barátság, gondolom annyira megfelel az igazságnak, hogy a mi számunkra még fontosabb, szinte azt lehetne mondani, életbe vágóan fontos. A szovjet párt- és állami vezetőkkel rendszeres kapcsolatban állunk. Különböző formák között, különböző alkalmakkor találkozunk, kicseréljük véleményünket, ismertetjük álláspontunkat és beszélünk arról, hogy mit kell együtt tennünk az alapvető nemzetközi kérdésekben. A jelenlegi helyzetben szintén jó és fontos volt ez a láto- gotás, mert ilyen szintű magyar párt- és kormány- küldöttség utoljára 1963- ban járt a Szovjetunióban, s azóta hosszú idő telt el. Az ilyen látogatások — akár a magyar küldöttség utazik a Szovjetunióba, akár szovjet küldöttség jár Magyarországon —, egyrészt alkalmat adnak fontos, időszerű kérdések megbeszélésére, másrészt a politikai szándékban az is benne van, hogy demonstráljuk barátságunkat, egységünket és együttműködésünket. Ennek megfelelően most az volt a célunk, hogy egyébként is jó, bensőséges kapcsolatainkat tovább erősítsük és kielégítően fejlődő együttműködésünket mind a politikai, mind a gazdasági és a kulturális élet terén tovább szélesítsük és növeljük, mert ez kölcsönösen előnyös országainknak — és mint már említettem —, A küldöttség fogadtatása a Ferihegyi repülőtéren. * végezni és — végiggondolva az egész programot — az a véleményünk, hogy elértük célunkat. Megfelelő megbeszéléseket folytattunk és bensőséges találkozásaink voltak a szovjet emberekkel. Mint a magyar pártós kormányküldöttség tagjainak, különösen jólesett az a szívélyesség és barátság, amellyel mindenütt találkoztunk, akár amikor Brezsnyev, Koszigin és Pod- gomij elvtársakkal tárgyaltunk, akár pályaudvarokon, gyárakban és más helyeken, ahol szovjet munkásokkal találkoztunk. Vasárnap Volgográdban olyan helyeken jártunk, ahol sok helybeli ember és sok turista is megfordul, hiszen a város a híres sztálingrádi csata színhelye. Még a kirándulók is rendkívül szívélyességgel köszöntöttek bennünket. Ez azért is nagyon sokat jelentett nekünk, mert jól tudjuk, hogy nem a személyeknek vagy legalábbis nem elsősorban a személyeknek szólt, hanem a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek, amelyet a Szovjetunióban tisztelnek, szeretnek és becsülnek. Nagyon jó érzés volt ez számunkra. Egyébként természetesen megragadtuk az alkalmat, hogy közvetlen benyomásokat szerezzünk a szovjet élet fejlődéséről. RIPORTER: A küldöttség képet alkothatott útján a szovjet ország fejlődésének üteméről, az emberek életéről, a kommunizmust építő munka I eredményeiről.-szovjet élet fejlődésének -alapvető, fő jellemzőiről. Tájékoztattak bennünket a /olgográdi terület vezetői, valamint a velünk rokon nép hazájában, Észtországban a köztársaság vezetői is. Ezek az adatok, számok örvendetes, erőteljes és lendületes fejlődést mutatnak. . Ami az egész Szovjetunió helyzetének alakulását illeti, az elvtársak elmondták, hogy mint bennünket, őket is nagymértékben foglalkoztatják a nemzetközi kérdések. Ez munkájuk jelentős része. Emellett azonban nem hanyagolják el az építéssel kapcsolatos feladatokat sem. Ök is most tartanak ötéves tervük közepénél, s a terv időarányos részét túlteljesítették. Ez azt jelenti, hogy az ötéves terv első két esztendejében évi 10 százalékkal növekedett az ipari termelés. A növekedés az idei első félévben is ennek megfelelő arányú volt. Nem akarom és nem is tudnám a számokat sorolni, de az bizonyos, hogy ha a szovjet ipar termelése három év alatt 30 százalékkal növekedik, az már valami ; az már komoly meny- nyiséget — és minőségi előrelépést — jelent. Bizonyos összehasonlítást tehettünk Volgográdban is. Jómagam itt már több ízben töltöttem rövidebb időt, utoljára hét évvel ezelőtt. Az azóta bekövetkezett fejlődés óriási. A volgográdi terület vezető elvtársai elmondták, hogy tíz év alatt •az ipari -termelés három-- szorosára növekedett. Mellesleg megjegyzem, •hogy a volgográdi terület jóval nagyobb, mint Magyarország, a szovjet méretekben ez a terület a mi fogalmainknak megfelelően megyét jelent. Érdekes volt számunkra az Észt Szovjet. Szocialista Köztársaságban tett látogatás is. Itt is nagyarányú a fejlődés. Iparuk gyors ütemben fejlődik, s rendkívül magas színvonalú, igen fejlett és egészségesen növekszik a mezőgazdasági kultúra. Más éghajlati viszonyok között • dolgoznak, mások a termékeik, északi fekvésű az ország, sok a csapadék. Növénytermesztésük és állattenyésztésük kiváló. Nem hiszem, hogy e vonatkozásban Európában sok versenytársuk akad, beleértve a legfejlettebb kapitalista országok mezőgazdaságát is. RIPORTER: Arra kérem Kádár elvtárs, foglalja össze tárgyalásaik, látogatásuk eredményeit. VÁLASZ: Ezt röviden összefoglalni igen nehéz, inkább csak érinteni lehet. Megbeszéléseink során — ahogyan ilyenkor szokásos — mindkét részről tájékoztatást adtunk saját helyzetünkről. Sok időt szenteltünk a kétoldalú kapcsolatoknak. Megállapodtunk mindazokban a témákban, amelyeket a további munka során napirenden tartunk. Egyébként megállapítottuk, hogy a magyar—szovjet együttműködés egészséges, jó és megfelelően - fejlődik. Ez így van politikai téren, a vetkezetek párttitkárai tanácskozásra jöttek össze csütörtökön Baján. Megvitatták a TOT irányelve alapján a termelőszövetkezetek szakvezetőinek javadalmazását, az alkalmazottak bérezésével kapcsolatos rendelkezést, továbbá a jövő évi terményforgalmazással és felvásárlással kapcsolatos irányelveket, a szerződéskötések előkészületeit. Szó volt a termelőszövetkezetek rendelkezésére álló anyagi, műszaki fejlesztési lehetőségekről is. A napriendeket dr. Varga Antal, a szövetség titkára terjesztette elő. Külön megtárgyalták a termelőszövetkezetek személyzeti munkájával kapcsolatos tennivalókat, amelyet Váradi Albert, a járási tanács vb-elnökhelyettese terjesztett elő. A beszámolók felett élénk vita alakult ki és megállapították, hogy a szakvezetés javadalmazásával kapcsolatos kérdéseket széles körben vitatják meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára. nemzetközi politikában is, s ami szintén örvendetes, mindinkább, mind szélesebben fejlődik országaink társadalmának közvetlen érintkezése. összefoglalóan annyit mondhatok, hogy a küldöttség hivatalos tárgyalásai, az egyes vezetőkkel folytatott megbeszélések, a gyűlések, a szovjet dolgozókkal való számtalan találkozó küldöttségünk eredeti missziójának megfelelően zajlott le. A misszió célját, mindig nyíltan, programszerűen hirdettük: az volt a szándékunk, hogy a látogatás mozdítsa elő a két párt, a két kormány, a két ország, a két nép barátságát, testvéri, mindkét országra nézve hasznos kapcsolatát, együttműködését. Szeretném azt is megemlíteni, hogy a magyar— szovjet kapcsolatnak természetesen nemcsak Magyarország és nemcsak a két fél, hanem szélesebb értelemben a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom szempontjából is megvan a maguk meghatározott jelentősége. A magyar—szovjet kapcsolatok kedvező alakulásának pozitív hatása tehát a két ország érdekein túl hasznosan és jól szolgálja az ösz- szes szocialista országok, valamint a nemzetközi munkásmozgalom törekvéseit is. Ezzel az érzéssel jöttem haza és általában a küldöttség tagjai is így értékelik látogatásunk eredményeit — fejezte be nyilatkozatát Kádár János.
