Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
1908. Július 28, vasárnap 1 oldal — A gömbölyű bortól a gerinces Három megyei vállalat a szegedi vásár díjazottjai között Nagy és előkelő mezőnyben tettek ki magukért borig Sokféle jelzővel illetik bírálatuk tárgyát a borkóstoló szakemberek, s ami örvendetes, a borász-tolvajnyelvet csaknem kivétel nélkül szemléletes magyar szavak, kifejezések alkotják. Érdemes egynéhány jelzőt elősorolni a borbírálatok gazdag szaknyelvéből. A legegyszerűbb minősítésen kívül — mint például édeskés, nehéz, savas, stb. — gyakoriak a következő jelzők: gazdag, gerinces, hosszú, nyújtott, sőt nyúzott, esetleg szúrós (ecetes ízű), kemény, testes, elegáns. Ami a színt illeti, az lehet például pirkadt is, ha a borban sárga és piros színárnyalatok keverednek. Lehet a bor kövér is, és ez igen kívánatos „komplex” tulajdonság. A kövér bor a szakkönyvek leírása szerint testes és telt ízű, olajos és többnyire édes. A nyújtott bor azonban egyáltalán nem hosszú bor. Az előbbi vizezett, üres, íztelen ital, az utóbbi viszont azért hosszú, mert ízét zamatét tartósan érezzük még a kóstolás után is — ami valóban kellemes dolog. Még tart a Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár. A „Napfény városa” — errefelé évente kétezernél is több a napfényes órák száma — méltó színtér arra, hogy itt bemutassák Szeged és Dél- Magyarország iparának fejlődését, segítve ezzel a piackutatást, a helyi igények felmérését. Joggal büszkék rá a szegediek, hogy a vásár megrendezésével a magyar ipar történetében ^is jelentős hagyományt elevenítettek fel. Dr. Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb-tit- kára mondotta el, hogy már 1876-ban volt országos ipari és mezőgazdasági kiállítás a „Tiszatáj” fővárosában. Egy 75 évvel ezelőtt kiadott lipcsei útikönyv is a „rendezvények és kiállítások városá’-ként említi Szegedet Szeged az ország déli kamuja. Kibocsátja az utazókat, turistákat, akik az E—5-ös nemzetközi főútvonal betonszalagján az északi államokból, vagy az ország más tájairól haladnak délre, illetve bebocsátja a Balkánról északra igyekvőket. Évente több százezren szállnak itt meg hosszabb- rövidebb időre. Találóan jegyezte meg a vb-titkár: nemcsak szegedi ügy, hogy évente — az ünnepi hetek keretében — reprezentatív módon mutassuk be, m i is van ebben az országban. A vásárnak ilyen jellege is hozta magával, hogy nem csupán a délkeletdíjával, a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás arany-, ezüst- és bronzplakettjével jutalmazzák az egyes vál(Enyedi Zoltán magyarországi üzemek, aztán Veszprém, Somogy megyék, hanem a főváros több nagyvállalata is örült a lehetőségnek, hogy bemutathatja legjobb termékeit. 116 magyar vállalat és 26 jugoszláv kiállító gyártmányainak seregszemléjén — mint már hírül adtuk — hat Bács-Kiskun megyei vállalat is részt vesz. Tájékoztattuk már olvasóinkat, hogy az idén először a szegedi tanács nagyfelvétele) lalatokat, illetve az arra méltó termékeket. Örömmel teszünk eleget kötelességünknek, amikor bejelentjük, hogy ebben az igazán nagy és előkelő mezőnyben derekasan kitettek magukért a Bács megyei kiállítók. A Szegedi Városi Tanács bronzplakettjével tüntették ki három vállalatunkat: a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat, Kalocsa; a Finomposztó Vállalat, Baja és a Gépipari Vállalat, Kiskunhalas — kiváló termékeit. Bács megyei fiatalok a Szegedi Ifjúsági Szombaton reggel 8 óra- 7 perckor elindult Kecskemétről a VIT jegyében sor- rakerülő II. Szegedi Ifjúsági Napokra a Bács megyei fiatalok különvonata. A mintegy kétszáz tagú csoportból körülbelül százan kecskemétiek, legtöbben a Kecskeméti Konzervgyár dolgozói. Egy részük utazási költségeihez a gyár — jó munkájuk jutalmaként — anyagilag is hozzájárult. A különvanat csak Kiskunfélegyházán állt meg, ahol újabb utasok csatlakoztak a Szegedre látogatókhoz. A Tisza-parti váródban először az idegen- forgalmi nevezetességekkel ismerkedtek meg a Bács megyei fiatalok, délután pedig részt vettek az ifjúsági napok ünnepélyes megnyitásán, és megtekintették a szegedi fiatalok Széchenyi-térről induló karneváli menetét. A számNapokon bat esti program a Dómtéren a Bánk bán előadásának megtekintésével fejeződött be. Vasárnap a fiatalok az újszegedi szabadtéri színpadon megtekinthetik a délután 2 órakor kezdődő „VIT koktél 68” című ifjúsági esztrádműsort A kétnapos kirándulásról vasárnap este érkeznek vissza Kecskemétre a Bács megyei fiatalok. A cikkhez közölt képen a Kiskunhalasi Gépipari Vállalat csemeteültető gépét láthatjuk. A praktikus szerkezettel egyszerre négy ember tudja végezni a csemeteültetést. Ez a vá- lalat, mint dr. Farkas Ödönné értékesítési előadó elmondotta, 1966 óta vesz részt a szegedi vásárokon. Teher- és személygépkocsi utánfutói, elektromos gépcsoportjai, ruhatár rendszerű öltözőberendezései, a köztisztasági eszközei, fényszórós aggregátjai bizonyára most is sikert arattak, s felkeltették a megrendelők érdeklődését Tóth István emberibb módon élhetünk itt. Tágas nappali, halványzöld garnitúra ülő- és fekvőbú torokból. képék, könyvek. A másik helyiség: félig szoba, félig konyha. Lehet hogy egyszer majd kettéválasztják, s nyernek egy kisebb szobát meg egy főzőfülkét — A konyhabútor egyelőre még a jövő zenéje — mondja Kállainé. S egyszerre már benne vagyunk a témában: mire is telik kettőjük jövedelméből, milyen beosztással kell él- niök. lehet-e és mennyit megtakarítani, s mi az, amire szükségük lesz a közeljövőben? Számvetés A családfő keresete átlagosan 2100 forint havonta. — Idényben, olykor-olykor vasárnapi műszak, túlóra is vastagítja a borítékot. A kismama a 600 forint gyermekgondozási segélyével járul a háztartás költségeihez. (Egyébként általában egy ezressel kevesebbet szokott hazahozni, mint a férje. 11O0—1200 forintot.) A családi pótlék a két gyermek után: 300 forint — Jobban jár, mintha bent dolgozna! — jelenti ki határozottan a férj. — M ért akkor a gyerekeket valahová ..albérletbe” kellene adni. s erre rámenne a többlet. Lássuk csak: bruttó 3 ezer forint. Vajon hány helye van ennek? Lakbér -1- biztosítási díj 122 Élelem 1200 Villany és gáz 220 Tv-, rádióelőfizetés 60 Üjságelőfizetés 31 OTP-törlesztés (tv és motorkerékpár) 600 2233 Ami marad ... hát annak bizony megvan a helye. Mert nem szóltunk még arról. ami rapszódikus, alkalomszerű kiadás: a ruházat és a kultúra, az apró-cseprő vásárolni valókról. A négyfelé parcellázott 700 egynéhány forint — erre épphogy elég. Életforma — Miskánák tavaly készült egy szürke Hágó-öltöny. Ne féljen, azért nekem is jut időnként egy- egy ruha. A fő szenvedélyünk a lakás. Amit spórolunk, azt a berendezés gyarapítása, az otthon szebbé tétele érdekében. Egyik év az öltözésé. a másik a lakásé. — Szórakozás, szenvedély? — mereng a férj a Szimfónia füstiébe. — A dohányzás is csak ritka passzió számomra. Ez a doboz cigaretta egy hétig is elég. Nagy ritkán egy pohár sör. Lottó, totó is csak véletlenül, ha eszembe jut. Mozi? Itt a tv. Sportember csupán annyira vagyok, hogy a Petőfi Népéből elolvasom, vagy a képernyőn megnézem az eseményeket. Szembetűnően árulkodik viszont Kállai Mihály legnagyobb szenvedélyéről, a lakás főhelyén álló könyv- szekrény. Jókai, Móra, Flavius Josephus, Steinbeck, Berkes! Karsai. Remarque: hamarjában ennyi szerzőt jegyzek fel magamnak. — „Hobbym” a második világháború kora. A fasizmus szédítő haláltáncának a kottafeiei az írói vallomások. És már csak azért is foglalkozni kell ezzel a karral, mert hullámverése, sajnos, napjaink politikájában is érezhető még. Tervek Minél több szép képpel is szeretnék a lakásukat díszíteni. S ezenkívül is még mennyi terv! Nem is lennének fiatalok, ha nem így lenne. A ruhatár bővítése, konyha-, illetve varia-bú- tor, szőnyeg, faliszőnyeg... Persze, beosztva, egyenletesen, folyamatosan, a lehetőségek keretei közt. S idővel talán egy nagyobb lakás is. Észre sem vesszük, lassan esteledik. Évike, az örökmozgó is piliedni kezd... Aggódom, hogy a háziasszonyt a vacsora készítésében tartom fel. — No, azért nincs mindig főtt étel — nevet. — Ma valami szendvicsfélét kap a család, teával. Jó, hogy itt van már a paprika-paradicsom idény; vajjal, szalámival remek harapnivaló. .. „-.fi.. Jóba Tibor Amiről beszélnek VANNAK a közéletnek pezsgőbb és csendesebb időszakai, összefügg ez a politikai vonatkozású kampányfeladatokkal. mint például a tanácsválasztás, vagy bizonyos fordulópontokhoz kötődő tennivalókkal — legutóbb például a gazdasági reform bevezetésével. Ilyenkor, azt mondjuk: aktivizálódik a közélet. Bizonyos célok, feladatok érdekében a társadalom különböző rétegei között megélénkül a kapcsolat, számos kis- és nagygyűlést tartunk, érvelünk, agitálunk — s élvezzük ennek a hasznos tevékenységnek izgalmát, fordulatosságát. Aztán elmúlik ez az időszak is más, egyszerűbb, csendesebbnek tűnő feladatok következnek, s megfeledkezünk a „kampány” okozta fellendülésről. S ez, látszólag, szinte törvényszerű. Mert hiszen ki bírná az állandó felfokozott állapotot, az örökös „hajrát”, a többszörös munkatempót? S ki szeretné, ha munkahelyén vagy lakásán állandóan. csak társadalmi ügyekkel keresnék fel, nem hagyva időt a pihenésre? Így hát maradnak a kampányok és a csendes hétköznapok ... De mintha mégsem lenne minden rendben e körül. Hasonlóképpen van ez a nemzetközi helyzettel is. Az eseményektől — sokszor sajnos, tragikus eseményektől— függően ennek is megvannak a hullámgörbéi, melyeket szintén le lehet mérni a közvéleményben. A különbség csak az, hogy ezeket legtöbbször nem mi szabályozzuk, tőlünk függetlenül jönnek létre, s így némelyekben azt a hiedelmet keltik, mintha nem lenne semmi közünk hozzá. s feladatunk sem akadna velük kapcsolatban. TAPASZTALJUK, hogy belpolitikai és nemzetközi kérdésekről is mindig beszélnek valamit az emberek. Hiszen erre nevelődtünk. erre neveljük gyermekeinket is. A közéleti érdeklődés — egy csekély passzív réteget kivéve — a vérünkben van. Társadalmunk létalapja, demokráciánk alapelve ez. Azt is érzékelheti ük. azonban, hogy a felvetődő kérdéseikre nem mindig kapnak kielégítő választ. Szakmai zsargonnal élve, a kérdések „megválaszolatlanul” maradnak. Belpolitikai vonatkozásban talán azért, mert most nincs olyan nagyobb feladat, mely kényszerítene bennünket, hogy el jussunk a társadalom legszélesebb rétegeihez, külpolitikai síkon pedig tán azért, mert hiányoznak ennek a válaszadásnak szer- | vezeti: keretei. S néha, mert ebhez az ösztönzést „felülről” várjuk, illetve a megszokott „mankó” nélkül nem merünk nekivágni a dolognak. Az emberek pedig beszélnék, beszélgetnek — és kérdeznek, sokat és okosan kérdeznek. De előfordul az is, hogy roppant tájékozatlanság érződik szavaik mögött Van rá eset hogy kiválóan képzett szakemberek is bizonytalanok például a nemzetközi helyzet megítélésében. Kiderül, hogy nem értek rá odafigyelni a franciaországi változásokra. nem olvasták a diákmozgalmak értékeléséről szóló cikket a Népszabadságban, vagy csak futtában nézték át az öt test- vérpártaak a csehszlovák elvtársakhoz intézett levelét s így a későbbi reagálásokat sem tudják jól megítélni. AMIKOR megkérdezzük egy-egy pártalapszervezet- nél vagy tömegszervezetben, hogy miért nem tartanak időnként külpolitikai tájékoztatókat sokféle kifogást hallunk. „Úgysem érnek rá az emberek meghallgatni —, nincs előadó —, hogy is mernénk mi önállóan állást foglalni a kényes kérdésekben”... S mindben van valami igazság. De csak féligazság. Mert az érdeklődés azt mutatja, hogy kellő időpontot választva, mindig akadna résztvevője a tájékoztatóknak. kötetlen beszélgetéseknek. A széleskörű marxista—leninista oktatás ma már szinte kizárja, hogy bármelyik faluban, vállalatnál stb.. Me legyen legalább néhány felkészült — vagy felkészíthető — előadó. S ami a kényes kérdéseket illeti, valóban vannak kényes kérdések is. S az is előfordulhat, hogy azokra nem tud mindjárt válaszolni a vita vezetője. De az is tény, hogy az adott téma rendszerezése. áttekintése eloszlatja a legtöbb félreértést. Egy-egy rosszindulatú vagy provokatív kérdés ellen természetesen nincs orvosság. De még ez is jobb, ha olyan helyen hangzik el, ahol ennek célzatosságát ki lehet tapintani. s okos érvekkel forrásaira is fényt lehet deríteni. MACTARÍN szólva — amiről beszélnek, s ami iránt érdeklődnek, arra válaszolni kell. És ez nem kampányfeladat. Nem kell hozzá felsőbb utasítás, csak egy kis kezdeményező-képesség és nagyfokú felelősségérzet. Hogy a válasz a való tényeknek megfelelő, s pártunk rugalmas és elvi politikáját tükröző le- I gyen. F. TÓTH PÁL Intézkedések a takarmánygondok enyhítésére Mint már hírül adtuk a kormány 1968. július 25-i ülésén megtárgyalta a mezőgazdaság helyzetét és az aszálykárok ellensúlyozására in tévedéseket határozott el, illetve ajánlásodat tett a termelő üzemeknek. Erről adott részletes tájékoztatást a sajtó, rádió és televízió munkatársainak dr. Sághy Vilmos a mező- gazdasági és élelmezési miniszter első helyettese, szombaton délelőtt. Utalt arra, hogy az országos esőzések valamivel kedvezőbb helyzetet teremtettek, de ahol lehet az öntözést folytatni kell. Minél több másodvetéssel igyekezzenek pótolni nagyüzemeink az eddigi kieséseket. A kormány mint ismeretes az 1968/69. gazdasági évre 600 ezer tonna abraktakarmány behozatalát határozta el a tenyésztési kedv és biztonság megőrzése érdekében. Énnek elosztása, fel- használása tekintetében máris megtörténtek az intézkedések.
