Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

1908. Július 28, vasárnap 1 oldal — A gömbölyű bortól a gerinces Három megyei vállalat a szegedi vásár díjazottjai között Nagy és előkelő mezőnyben tettek ki magukért borig Sokféle jelzővel illetik bírálatuk tárgyát a borkós­toló szakemberek, s ami örvendetes, a borász-tol­vajnyelvet csaknem kivé­tel nélkül szemléletes ma­gyar szavak, kifejezések al­kotják. Érdemes egynéhány jelzőt elősorolni a borbírá­latok gazdag szaknyelvé­ből. A legegyszerűbb minősí­tésen kívül — mint például édeskés, nehéz, savas, stb. — gyakoriak a következő jelzők: gazdag, gerinces, hosszú, nyújtott, sőt nyú­zott, esetleg szúrós (ecetes ízű), kemény, testes, ele­gáns. Ami a színt illeti, az lehet például pirkadt is, ha a borban sárga és piros színárnyalatok keverednek. Lehet a bor kövér is, és ez igen kívánatos „komp­lex” tulajdonság. A kövér bor a szakkönyvek leírása szerint testes és telt ízű, olajos és többnyire édes. A nyújtott bor azonban egy­általán nem hosszú bor. Az előbbi vizezett, üres, ízte­len ital, az utóbbi viszont azért hosszú, mert ízét za­matét tartósan érezzük még a kóstolás után is — ami valóban kellemes dolog. Még tart a Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár. A „Nap­fény városa” — errefelé évente kétezernél is több a napfényes órák száma — méltó színtér arra, hogy itt bemutassák Szeged és Dél- Magyarország iparának fej­lődését, segítve ezzel a piackutatást, a helyi igé­nyek felmérését. Joggal büszkék rá a szegediek, hogy a vásár megrendezé­sével a magyar ipar tör­ténetében ^is jelentős ha­gyományt elevenítettek fel. Dr. Csikós Ferenc, a sze­gedi városi tanács vb-tit- kára mondotta el, hogy már 1876-ban volt országos ipa­ri és mezőgazdasági ki­állítás a „Tiszatáj” főváro­sában. Egy 75 évvel ezelőtt kiadott lipcsei útikönyv is a „rendezvények és kiállí­tások városá’-ként említi Szegedet Szeged az ország déli ka­muja. Kibocsátja az utazó­kat, turistákat, akik az E—5-ös nemzetközi főútvo­nal betonszalagján az észa­ki államokból, vagy az or­szág más tájairól haladnak délre, illetve bebocsátja a Balkánról északra igyekvő­ket. Évente több százezren szállnak itt meg hosszabb- rövidebb időre. Találóan je­gyezte meg a vb-titkár: nemcsak szegedi ügy, hogy évente — az ünnepi hetek keretében — reprezentatív módon mutassuk be, m i is van ebben az ország­ban. A vásárnak ilyen jel­lege is hozta magával, hogy nem csupán a délkelet­díjával, a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás arany-, ezüst- és bronzplakettjével jutalmazzák az egyes vál­(Enyedi Zoltán magyarországi üzemek, az­tán Veszprém, Somogy me­gyék, hanem a főváros több nagyvállalata is örült a le­hetőségnek, hogy bemutat­hatja legjobb termékeit. 116 magyar vállalat és 26 jugoszláv kiállító gyártmá­nyainak seregszemléjén — mint már hírül adtuk — hat Bács-Kiskun megyei vállalat is részt vesz. Tájékoztattuk már olva­sóinkat, hogy az idén elő­ször a szegedi tanács nagy­felvétele) lalatokat, illetve az arra méltó termékeket. Öröm­mel teszünk eleget köteles­ségünknek, amikor beje­lentjük, hogy ebben az iga­zán nagy és előkelő me­zőnyben derekasan kitettek magukért a Bács megyei kiállítók. A Szegedi Városi Tanács bronzplakettjével tüntették ki három vállala­tunkat: a Bács-Kiskun me­gyei Textilfeldolgozó Vál­lalat, Kalocsa; a Finom­posztó Vállalat, Baja és a Gépipari Vállalat, Kiskun­halas — kiváló termékeit. Bács megyei fiatalok a Szegedi Ifjúsági Szombaton reggel 8 óra- 7 perckor elindult Kecske­métről a VIT jegyében sor- rakerülő II. Szegedi Ifjú­sági Napokra a Bács me­gyei fiatalok különvonata. A mintegy kétszáz tagú csoportból körülbelül szá­zan kecskemétiek, legtöb­ben a Kecskeméti Konzerv­gyár dolgozói. Egy részük utazási költségeihez a gyár — jó munkájuk jutalma­ként — anyagilag is hozzá­járult. A különvanat csak Kis­kunfélegyházán állt meg, ahol újabb utasok csatla­koztak a Szegedre látoga­tókhoz. A Tisza-parti vá­ródban először az idegen- forgalmi nevezetességekkel ismerkedtek meg a Bács megyei fiatalok, délután pedig részt vettek az ifjú­sági napok ünnepélyes megnyitásán, és megtekin­tették a szegedi fiatalok Széchenyi-térről induló karneváli menetét. A szám­Napokon bat esti program a Dóm­téren a Bánk bán előadásá­nak megtekintésével feje­ződött be. Vasárnap a fiatalok az újszegedi szabadtéri szín­padon megtekinthetik a délután 2 órakor kezdődő „VIT koktél 68” című ifjú­sági esztrádműsort A két­napos kirándulásról vasár­nap este érkeznek vissza Kecskemétre a Bács me­gyei fiatalok. A cikkhez közölt képen a Kiskunhalasi Gépipari Vállalat csemeteültető gé­pét láthatjuk. A praktikus szerkezettel egyszerre négy ember tudja végezni a csemeteültetést. Ez a vá- lalat, mint dr. Farkas Ödönné értékesítési előadó elmondotta, 1966 óta vesz részt a szegedi vásárokon. Teher- és személygépkocsi utánfutói, elektromos gép­csoportjai, ruhatár rendsze­rű öltözőberendezései, a köztisztasági eszközei, fény­szórós aggregátjai bizonyá­ra most is sikert arattak, s felkeltették a megrende­lők érdeklődését Tóth István emberibb módon élhetünk itt. Tágas nappali, halvány­zöld garnitúra ülő- és fek­vőbú torokból. képék, köny­vek. A másik helyiség: fé­lig szoba, félig konyha. Le­het hogy egyszer majd kettéválasztják, s nyernek egy kisebb szobát meg egy főzőfülkét — A konyhabútor egye­lőre még a jövő zenéje — mondja Kállainé. S egy­szerre már benne vagyunk a témában: mire is telik kettőjük jövedelméből, mi­lyen beosztással kell él- niök. lehet-e és mennyit megtakarítani, s mi az, amire szükségük lesz a kö­zeljövőben? Számvetés A családfő keresete átla­gosan 2100 forint havonta. — Idényben, olykor-oly­kor vasárnapi műszak, túl­óra is vastagítja a boríté­kot. A kismama a 600 forint gyermekgondozási segélyé­vel járul a háztartás költ­ségeihez. (Egyébként álta­lában egy ezressel keve­sebbet szokott hazahozni, mint a férje. 11O0—1200 fo­rintot.) A családi pótlék a két gyermek után: 300 fo­rint — Jobban jár, mintha bent dolgozna! — jelenti ki határozottan a férj. — M ért akkor a gyerekeket valahová ..albérletbe” kel­lene adni. s erre rámenne a többlet. Lássuk csak: bruttó 3 ezer forint. Vajon hány he­lye van ennek? Lakbér -1- biztosítási díj 122 Élelem 1200 Villany és gáz 220 Tv-, rádióelőfizetés 60 Üjságelőfizetés 31 OTP-törlesztés (tv és motorkerékpár) 600 2233 Ami marad ... hát annak bizony megvan a helye. Mert nem szóltunk még ar­ról. ami rapszódikus, alka­lomszerű kiadás: a ruházat és a kultúra, az apró-csep­rő vásárolni valókról. A négyfelé parcellázott 700 egynéhány forint — erre épphogy elég. Életforma — Miskánák tavaly ké­szült egy szürke Hágó-öl­töny. Ne féljen, azért ne­kem is jut időnként egy- egy ruha. A fő szenvedé­lyünk a lakás. Amit spóro­lunk, azt a berendezés gya­rapítása, az otthon szebbé tétele érdekében. Egyik év az öltözésé. a másik a la­kásé. — Szórakozás, szenve­dély? — mereng a férj a Szimfónia füstiébe. — A dohányzás is csak ritka passzió számomra. Ez a do­boz cigaretta egy hétig is elég. Nagy ritkán egy po­hár sör. Lottó, totó is csak véletlenül, ha eszembe jut. Mozi? Itt a tv. Sportem­ber csupán annyira va­gyok, hogy a Petőfi Né­péből elolvasom, vagy a képernyőn megnézem az eseményeket. Szembetűnően árulkodik viszont Kállai Mihály leg­nagyobb szenvedélyéről, a lakás főhelyén álló könyv- szekrény. Jókai, Móra, Fla­vius Josephus, Steinbeck, Berkes! Karsai. Remarque: hamarjában ennyi szerzőt jegyzek fel magamnak. — „Hobbym” a második világháború kora. A fasiz­mus szédítő haláltáncának a kottafeiei az írói vallo­mások. És már csak azért is foglalkozni kell ezzel a karral, mert hullámverése, sajnos, napjaink politikájá­ban is érezhető még. Tervek Minél több szép képpel is szeretnék a lakásukat dí­szíteni. S ezenkívül is még mennyi terv! Nem is len­nének fiatalok, ha nem így lenne. A ruhatár bővítése, konyha-, illetve varia-bú- tor, szőnyeg, faliszőnyeg... Persze, beosztva, egyenle­tesen, folyamatosan, a le­hetőségek keretei közt. S idővel talán egy nagyobb lakás is. Észre sem vesszük, las­san esteledik. Évike, az örökmozgó is piliedni kezd... Aggódom, hogy a háziasszonyt a vacsora ké­szítésében tartom fel. — No, azért nincs mindig főtt étel — nevet. — Ma valami szendvicsfélét kap a család, teával. Jó, hogy itt van már a paprika-pa­radicsom idény; vajjal, sza­lámival remek harapni­való. .. „-.fi.. Jóba Tibor Amiről beszélnek VANNAK a közéletnek pezsgőbb és csendesebb időszakai, összefügg ez a politikai vonatkozású kam­pányfeladatokkal. mint pél­dául a tanácsválasztás, vagy bizonyos fordulópon­tokhoz kötődő tennivalók­kal — legutóbb például a gazdasági reform bevezeté­sével. Ilyenkor, azt mond­juk: aktivizálódik a közélet. Bizonyos célok, feladatok érdekében a társadalom különböző rétegei között megélénkül a kapcsolat, számos kis- és nagygyűlést tartunk, érvelünk, agitá­lunk — s élvezzük ennek a hasznos tevékenységnek izgalmát, fordulatosságát. Aztán elmúlik ez az idő­szak is más, egyszerűbb, csendesebbnek tűnő felada­tok következnek, s megfe­ledkezünk a „kampány” okozta fellendülésről. S ez, látszólag, szinte törvénysze­rű. Mert hiszen ki bírná az állandó felfokozott állapo­tot, az örökös „hajrát”, a többszörös munkatempót? S ki szeretné, ha munka­helyén vagy lakásán állan­dóan. csak társadalmi ügyekkel keresnék fel, nem hagyva időt a pihenésre? Így hát maradnak a kam­pányok és a csendes hét­köznapok ... De mintha mégsem lenne minden rendben e körül. Hasonlóképpen van ez a nemzetközi helyzettel is. Az eseményektől — sokszor sajnos, tragikus esemé­nyektől— függően ennek is megvannak a hullámgörbéi, melyeket szintén le lehet mérni a közvéleményben. A különbség csak az, hogy ezeket legtöbbször nem mi szabályozzuk, tőlünk füg­getlenül jönnek létre, s így némelyekben azt a hiedel­met keltik, mintha nem lenne semmi közünk hoz­zá. s feladatunk sem akad­na velük kapcsolatban. TAPASZTALJUK, hogy belpolitikai és nemzetközi kérdésekről is mindig be­szélnek valamit az embe­rek. Hiszen erre nevelőd­tünk. erre neveljük gyer­mekeinket is. A közéleti érdeklődés — egy csekély passzív réteget kivéve — a vérünkben van. Társadal­munk létalapja, demokrá­ciánk alapelve ez. Azt is érzékelheti ük. azonban, hogy a felvetődő kérdéseik­re nem mindig kapnak ki­elégítő választ. Szakmai zsargonnal élve, a kérdé­sek „megválaszolatlanul” maradnak. Belpolitikai vo­natkozásban talán azért, mert most nincs olyan na­gyobb feladat, mely kény­szerítene bennünket, hogy el jussunk a társadalom leg­szélesebb rétegeihez, kül­politikai síkon pedig tán azért, mert hiányoznak en­nek a válaszadásnak szer- | vezeti: keretei. S néha, mert ebhez az ösztönzést „felülről” várjuk, illetve a megszokott „mankó” nél­kül nem merünk nekivág­ni a dolognak. Az emberek pedig beszél­nék, beszélgetnek — és kérdeznek, sokat és okosan kérdeznek. De előfordul az is, hogy roppant tájékozat­lanság érződik szavaik mö­gött Van rá eset hogy ki­válóan képzett szakembe­rek is bizonytalanok pél­dául a nemzetközi helyzet megítélésében. Kiderül, hogy nem értek rá odafi­gyelni a franciaországi vál­tozásokra. nem olvasták a diákmozgalmak értékelésé­ről szóló cikket a Népsza­badságban, vagy csak fut­tában nézték át az öt test- vérpártaak a csehszlovák elvtársakhoz intézett leve­lét s így a későbbi reagá­lásokat sem tudják jól meg­ítélni. AMIKOR megkérdezzük egy-egy pártalapszervezet- nél vagy tömegszervezet­ben, hogy miért nem tarta­nak időnként külpolitikai tájékoztatókat sokféle ki­fogást hallunk. „Úgysem ér­nek rá az emberek meg­hallgatni —, nincs előadó —, hogy is mernénk mi ön­állóan állást foglalni a ké­nyes kérdésekben”... S mindben van valami igaz­ság. De csak féligazság. Mert az érdeklődés azt mutatja, hogy kellő idő­pontot választva, mindig akadna résztvevője a tájé­koztatóknak. kötetlen be­szélgetéseknek. A széleskö­rű marxista—leninista ok­tatás ma már szinte kizár­ja, hogy bármelyik falu­ban, vállalatnál stb.. Me le­gyen legalább néhány fel­készült — vagy felkészíthe­tő — előadó. S ami a ké­nyes kérdéseket illeti, va­lóban vannak kényes kér­dések is. S az is előfor­dulhat, hogy azokra nem tud mindjárt válaszolni a vita vezetője. De az is tény, hogy az adott téma rendszerezése. áttekintése eloszlatja a legtöbb félre­értést. Egy-egy rosszindu­latú vagy provokatív kér­dés ellen természetesen nincs orvosság. De még ez is jobb, ha olyan helyen hangzik el, ahol ennek cél­zatosságát ki lehet tapinta­ni. s okos érvekkel forrá­saira is fényt lehet derí­teni. MACTARÍN szólva — amiről beszélnek, s ami iránt érdeklődnek, arra vá­laszolni kell. És ez nem kampányfeladat. Nem kell hozzá felsőbb utasítás, csak egy kis kezdeményező-ké­pesség és nagyfokú fele­lősségérzet. Hogy a válasz a való tényeknek megfele­lő, s pártunk rugalmas és elvi politikáját tükröző le- I gyen. F. TÓTH PÁL Intézkedések a takarmánygondok enyhítésére Mint már hírül adtuk a kormány 1968. július 25-i ülésén megtárgyalta a me­zőgazdaság helyzetét és az aszálykárok ellensúlyozásá­ra in tévedéseket határo­zott el, illetve ajánlásodat tett a termelő üzemeknek. Erről adott részletes tájé­koztatást a sajtó, rádió és televízió munkatársainak dr. Sághy Vilmos a mező- gazdasági és élelmezési mi­niszter első helyettese, szombaton délelőtt. Utalt arra, hogy az or­szágos esőzések valamivel kedvezőbb helyzetet terem­tettek, de ahol lehet az ön­tözést folytatni kell. Minél több másodvetéssel igye­kezzenek pótolni nagyüze­meink az eddigi kieséseket. A kormány mint ismeretes az 1968/69. gazdasági évre 600 ezer tonna abraktakar­mány behozatalát határoz­ta el a tenyésztési kedv és biztonság megőrzése érde­kében. Énnek elosztása, fel- használása tekintetében máris megtörténtek az in­tézkedések.

Next

/
Thumbnails
Contents