Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-26 / 174. szám

1M8. János 26. péntek S. oldal Mérleg a minőség alakuláséról Az új gazdaságirányítási, 80 százaléka jelenleg nagy- rendszer immár több mint kereskedelmi minőségellen­fólé vés. Időszerű számba- venni, hogyan alakult az elmúlt hat hónap alatt a különböző fogyasztási cik- kek minősége. Rendelke­zésre áll a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet vizsgálatainak sok megál­lapítása, amelyek elsősor­ban a szakemberek vélemé­nyét tükrözik — természe­tesen a fogyasztó szemszö­géből. Néhány árucsoportban — főleg élelmiszerekben — számottevően javult a ter­mékek minősége. Ehhez hozzájárult a kereskedelem szigorúbb ellenőrzése is. A kereskedelmi átvétel szigorítása következtében csökkentek például a hús- és tejipari cikekekkel kapcsolatos kifogások, javult a gyulai kolbász, megfelelő volt a vágottba- romfi minősége. Viszont több alkalommal nem fe­lelt meg az előírt szabvá­nyoknak a teavaj, vagy a szövetkezeti kereskedelem élted forgalomba hozott to­jás, amely sok esetben romlott, szennyezett volt. Kifogást kellett emelniük az ellenőrző szakemberek­nek néhányszor a pörkölt- kávé kellemetlen fzhatása miatt is. A vásárlóik nagy részié költötte pénzét az elmúlt hónapokban is háztartási gépekre és híradástechni­kai árucikkekre, örvende­tes ilyen formán, hogy ezek minősége megállapodott, általánosságban kielégítő­nek mondható. Ilyesmit ta­pasztaltak például a Haj­dúsági Iparművek mosógé­peinél, centrifugáinál, a Jászberényi Hűtőgépgyár hűtőszekrényeinél, és egy sor más cikknél. Minőség- javulást állapítottak meg a Videoton gyár több ter­mékéről is. A bútorforgalom válto­zatlanul élénk volt. Elég hiba. hogy minőségük, sajnos, sokszor kifogásol­ható. A konyhabútorok, szek­rények és heverók legtöbb­jénél jelentős gyártási, összeépítési hibákat, illesz­tési pontatlanságot, gör­bült, vetemedett ajtókat állapítottak meg. Sok pa­nasz volt néhány kisipari szövetkezet gyenge minősé­gű bútorára, vagy például a műanyagpántok töré­kenységére is. A fogyasztói reklamációk észrevehetően megnőttek egyes fontosabb ruházati és lábbelitermékek rossz, gyenge minősége miatt. 2400 reklamációból 90 szá­zalék a ruházati és lábbeli cikkek minőségét tette szó­vá! A textilruházati cikkek­kel kapcsolatban a legtöb­ben azt tették szóvá, hogy a kötöttáruknál, viselés közben csökken a színtar­tóság, megváltozik a méret, vagy hogy például a divat szövetkabátok anyaga laza szerkezetű, ami miatt gya­kori a szálhullás, az anyag bolyhozódása. A szakemberek szerint a ruházati és lábbeli cikkek­kel kapcsolatos fogyasztói kifogásokat akkor lehetne jelentősen csökkenteni, ha az áruk minőségi átvételét szélesebb körben, a jelen­leginél több cikkre terjesz­tenék ki és nagyobb minta­vétel alapján végeznék. Ugyanié a ruházati cikkek őrzés nélkül, csupán gyá­ri minősítés alapján a ve­vők az élvárhatónál na­gyobb tartósságot, jobb tu­lajdonságot kívánnak meg az árutól. Ilyen esetekben helyes, ha a kereskedelem felvilágosítja vevőit a ma­gasabb ár okáról, ami leg­többször a divat diktálta újdonságra, vagy a kínála­tot meghaladó keresletre vezethető vissza. Megnyugtató, hogy az ipar új termékei, új választékai többnyire jobbak, korszerűbbek a korábban gyártottaknál. Megemlíthetnénk néhány jó példát, így az élelmi­szeripar mazsolás tejcsoko­ládéját, sajtos linzerkészít­ményeit, amelyek kiváló él­vezeti és biológiai értékeik miatt nyertek jó vizsgálati minősítést. A múlthoz képest a leg­eredményesebben talán a háztartási vegyipar fejlesz­tette gyártmányait; 43 szá­zalékkal több új gyárt­mányt mutattak be, ami önmagában- is szép teljesít­mény. Hátha még hozzá­tesszük, hogy minőségük, anyagösszetételük, kivite­lük is megfelelő volt. Jól minősítették például az Ultra-Lux mosószert, a Daisy mosogatószert, az Apolló aerosolos borotva- habot. .. hogy csak néhá­nyat említsünk a sok közül. Végső soron — általá­nosságban — nem rossz a kialakult kép a fogyasztá­si cikkek minőségéről, bár a gyártó vállalatok számá­ra az elmúlt félév tapasz­talatai alpján mégis csak az a legfontosabb tanulság, hogv érdemes jobban oda­figyelni-- termékeik minő­ségére. Tizenévesek védnöksége Tizenévesek védnöksége a szőlőrekonstrukció felett? S egy olyan, kimondottan szőlőtermesztésre berendez­kedett közös gazdaságban, mint az izsáki Sárfehér Tsz? A kérdőjelek, első hallás­ra, a kétkedésre utalnak, Az épülő Dráva-híd hamarosan új átkelőhelyet je­lent Magyarország és Jugoszlávia között. A 291,5 m hosszú, 7,5 m széles közúti hidat magyar tervek sze­rint a Ganz-MÁVAG gyárral együttműködve jugosz­láv és magyar munkások készítik. Egy baleset kapcsán Riadtan, halkan válaszol­nak az építők kérdéseimre. A Kunfehértói Állami Gaz­daság épülő borpincéjének csempével borított falai kö­zött a napokban a halál járt. A könyörtelen kaszás elvitt egy fiatalembert Vé­re még ott sotétlik a ce­mentpadlón, a hófehér fal­ra is jutott néhány cseppje. A most halkan válaszoló művezető akkor kiáltott: — Ne gyere 1... Hét méter magasból De Rokolya Balázs* a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat 18 éves kő­művese ment. Lépett előre a hét méter magasságban levő keskeny folyosón. Megtette utolsó lépését. Egy sikoly. Riadalom, men­tők. Félóra múlva a kis­kunhalasi kórház műtőasz­talán meghalt. A vizsgálat még nem fe­jeződött be, korai lenne személy szerinti felelősség­ről írni. — Hogy általában kik a felelősek? — tűnődik Ekker Lajos, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavé­delmi bizottságának veze­tője. Azok, akik fegyel­mezetlenek, nem tartják be az óvórendszabályokat. Azok, akik nem követelik meg a betartásukat. Sajnos, ezt statisztikai adatokkal tudom bizonyítani. Belelapoz feljegyzéseibe: — Az idén az első fél­évben kétszázzal több üze­mi baleset volt, mint a múlt év első felében, a ki­esett munkanapok száma pedig 3500-zal emelkedett. A múlt év első hat hónap­jában 9, az idén januártól június végéig hat halálos baleset történt. 210 ellenőrzés — Mi jellemzi a balese­teket? — Vizsgálataink több ér­dekes dolgot állapítottak meg. Viszonylag kevés a gép okozta baleset. A me­zőgazdaságban főleg a fo- gatosok és az egyre erősebb mérgekkel, növényvédősze­rekkel dolgozók az „áldo­zatok”. Szükségesnek tar­tom megjegyezni — teszi hozzá gyorsan —, hogy kü­lönösen a mérgezéseknél bizonyosodott be, hogy a fő ok a veszély lebecsülése volt, ami a kötelező óvó­intézkedések elmulasztásá­ban mutatkozott meg. Igen sok baleset történt és saj­nos történik anyagmozga­tásnál, figyelmetlenség és más okok miatt. — A munkavédelmi bi­zottság ellenőrzéseit milyen intézkedések követték? — Akadt néhány dolgozó és vezető is, aki nem szí­vesen emlékezik erre. Az első félévben 210 ellenőr­zést végeztünk. Tizennyolc alkalommal gépet, vagy berendezést állítottunk le balesetveszély miatt. Mi­után az illetékesek meg­szüntették a veszélyt, az üzemi, vállalati szb enge­délyezte a használatba vé­telüket. Tizenegyszer volt szükség arra, hogy bűnvádi eljárást indítsanak az el­lenőrzések és vizsgálatok után az igazságügyi szer­vek. Tizenhárom fegyelmi eljárás indult és nyolcán kaptak pénzbírságot. — Viszont elégedetten távoztunk a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyár­egységéből és Baján a Ganz VM Készülékek Gyárából. A mezőgazdasági üzemek közül balesetmegelőzési munkájukért példaadóként lehet említeni a Kalocsai Állami Gazdaságot, a mély­kúti Alkotmány és a tisza- kécskei Űj Élet termelő- szövetkezeteket. Már két haláleset — Néhány szót a máso­dik félév feladatairól. .. — Sajnos, rosszul kezd­tük. Ez már a második ha­lálos üzemi baleset — na­gyon szeretnénk, ha az utolsó lenne. Szigorítjuk az ellenőrzést, s erélyesen lé­pünk fel a szabályok meg­sértőivel szemben. Szeret­nénk, ha a munkahelyek felelős vezetői megszüntet­nék a sablonos munkavé­delmi oktatást és minden dolgozóval megértetnék, hogy az óvóintézkedések elsősorban az ő testi épsé­güket védik. Megyénkben már több ezren vesznek részt a balesetek megelő­zésében folyó társadalmi munkában, mint munka- védelmi őrök. Még jobban ki kell szélesíteni ezt a mozgalmat. Mit tehetne az elmon­dottakhoz az újságíró? Csak a józan észre apellál­hat. És arra az elővigyá­zatosságra hívhatja fel a figyelmet, amire Rokolya Balázs és mások tragédiája int. O. L. holott a nem egészen húsz­tagú ifjúsági munkacsapat a puszta védnökségnél jó­volt többet vállalt — és teljesít is. Négy éve ala­kultak, az ötholdas fais­kola gondozására. Ez azóta is megvan, az évente kisze­dett csemeték helyén, újabb magoncokat nevelnek. Ta­valy ősszel, s az idei tava­szon 50 holdas almást tele­pítettek. A Matyó-pusztai 150 holdas tábla pedig ugyancsak előkészítve vár­ja a csemegeszőlők, a kaj­szi és az erdő egyenlő ará­nyú telepítését, amely az idei ősztől 1970-ig valósul meg. De megvan a helye már az 50 holdas sövényes kortesnek is; ennek cseme­téit most kötözik le a fa­iskolában, hogy az őszi ki­szedéskor már megfelelően álljanak az ágak. S ez még nem minden! Tavaly 2,5 hold Ripária vadalanyra ráoltották a Rekord, az Olimpia és a Pannónia Kincse zöldhajtá­sait. Ez kitűnően sikerült Így az idén már tíz holdon végezték el ezt a kényes műveletet s hogy a tavalyi sikert nem érték el, az csak a száraz, kíméletlen hőségnek tulajdonítható. A pótoltásokkal azonban így is kielégítő az eredmény. S ez, mivel a friss hajtá­sok tovább szaporíthatok, tíz holdasnál nagyobb mér­tékű rekonstrukciónak fe­lel meg. — Egyedül végzitek a te­lepítést is? — kérdezem K. Szabó Ferenctől, a mun­kacsapat vezetőjétől, aki egyben a tsz KISZ-titkára is. — Nem egészen. Kapunk embereket más munkaterü­letről is, de a munka szak­mai része, mint például a kitűzés, s általában az irá­nyítás, az miránk vár. Ez lenne a védnökség. Meg az, hogy az eltelepített gyümöl­csösről sem vesszük le vég­leg a kezünket, a szakmun­kát, a metszést, a termés­ritkítást, a zöldválogatást mi végezzük el. — Zömmel lányok van­nak a munkacsapatban. Szívesen kertészkednek? — Igen. Minden szakkép­zettség nélkül kerülnek ide, de a módszereket könnyen eltanulják. A zölddarabo­lást például száraz venyi­gén. gyakorolják, amíg ki­fogástalanul nem megy a munka. A betanítás külön­ben az én feladatom. — Milyen képesítésed van? — Gyümölcstermesztő szakiskolát végeztem. Ki­tűnő mesterem volt, Nyújtó Ferenc, a ceglédi gyü­mölcsnemesítő. Négy év alatt változott a munkacsapat összetétele, de fele részben állandó tagok vannak. Szerződöttek, ön­álló keresők, havi jövedel­mük 1400 forint körül ala­kul. Ennek év közben a 80 százalékát kapják meg. Tiz hónapon át a munka folya­matos, igazolatlan hiány­zásnál a következmény; egyforintos órabér csökke­nés. De erre ma már nem kerül sor. Talán már a so­ron következő télen mód lesz az állandó foglalkozás­ra: kosárfonásra, kerti bú­torok készítésére. Kampány idején más munkaterületen is besegítenek; ládát rak­nak, szőlőt válogatnak* szombat délutáni, vasárna­pi, vagy éppen éjjeli mű­szakot vállalnak. Akár fél óra alatt „riadóztatni” le­het a brigádot, ha váratlan küldemény érkezik a vasúton. Az Asztalos János KISZ- alapszervezet huszonegy tagjának nagyobbik hánya­da az ifibrigádban dolgo­zik. Nem csoda, ha az alap­szervezetet is a munkacsa­pathoz hasonló eleven lele­ményesség, tenniakarás jel­lemzi. Igazán jól felszerelt klubhelyiségük van, min­den szerda este „telt ház­zal”; legutóbb a tsz-tői magnót, a járási KISZ- bizottságtól pedig tévét kaptak. Évente ötletes, kul­túrműsort állítanak össze és tanulnak be, amellyel még a környező községek­ben is „turnéznak”. A KISZ-kasszába innen nem kevés bevétel folyik be, volt olyan este, amelyik 2600 forintot „hozott”. Sza­bad idejükben másfél hold kukoricát is művelnek; en­nek bevétele is az övéké. Van miből fedezni az éven­kénti külföldi jutalomki­rándulások, meg a balaton- fenyvesi táborozás költsé­geit. S még társadalmi munkáikra is futja az ide­jükből. A tsz-vezetés nem szá­mított rosszul, amikor vál­lalta a kockázatot, hogy a tizenéveseket önálló,'s nem is akármilyen távlatokat ígérő feladattal bízta meg. A fiatalság legjobb, leg­hasznosabb energiáit sike­rült felszínre hoznia. H. D. Járási szántóverseny Szalkszentmártonban (Tudósítónktól) A szal'k- szentmártoni Petőfi Ter­melőszövetkezet 60 holdas tarlóján rendezte meg teg­nap délelőtt a járási szán­tóversenyt a Dunavecsei Járási Tanács V. B. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya. Aa egyes pályákat színes zászlók és táblák jelezték, összesen 16 traktoros mér­te össze tudását, akik tíz termelőszövetkezetből ér­keztek. A legjobb helyezést Paróczi Antal, a szabad- szállási József Attila Tsz traktorosa érte el, a máso­dik helyen Czuczor József, a szalkszentmártoni Petőfi Tsz tagja végzett, harma­dik pedig Stekl János, a Solti Rákóczi Tsz verseny­zője lett. A legjobb fiatal traktorosnak járó 500 fo­rintos különdíjat, amelyet a járási KISZ-bizottság ajánlott fel, a szabadszál­lási Paróczi Pál nyerte el.

Next

/
Thumbnails
Contents