Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-24 / 172. szám

Lehet kilenc és félezerrel több... A finn „futógép” Példás körültekintéssel ló a helyzet a 400 és az igaz, nem olyan távolra készítették elő, így zökke- 1500 m-es futásban is. A már, mint néhány évvel nő nélkül, a tervezett me- lányoknál annyival jobb, ezelőtt, amikor még orszá­netrend szerint zajlott a hogy ott ma is ugyanazo- gos spartakiád bajnok volt A 100 m-es férfi és női síkfutás döntőjének befutója. XVII. Falusi Dolgozók Spartakiád megyei döntő­je. A Széktói Stadion mél­tó kereteket adott ennek a hagyományos vetélkedőnek. Kár, hogy csak kisszámú közönség volt kíváncsi a falusi fiataljaink versengé­sére, mert néhány rendkí­vül izgalmas versenyt lát­hattak volna és talán a kö­zönség jelenléte a verseny­zőket is nagyobb erőkifej­tésre ösztönzi. Egy helyben topogunk... A szakemberek nem vol­tak nagyon elragadtatva az atlétikai verseny eredmé­nyeitől. Korábban virágzó falusi atlétikánk régen egy helyben topog, vagy pláne visszafejlődik. Vegyük pél­dául a középtávfutókat. Ügy 8—10 évvel ezelőtt — a spartakiád virágkorában —, csak 2 perchez egészen közeli eredménnyel lehetett nyerni a 800 m-es síkfutás­ban. Dudás Ernő spartaki- ád-csúcsa pedig 2 percen belül van. Ma ennél 12—13 másodperccel gyengébb idő­vel is győzni lehet. Hason­kat az eredményeket fut­ják, mint 10 évvel ezelőtt. Toponári és Veréb Klára 3—3 bajnoksága Persze van kivétel is, például a sprinter számok­ban. A 100-as férfi döntő minden tagja 12 másod­percen belül futott. Igaz, akkora szél, hátszél fújt, hogy majd orra buktak a versenyzők, de az eredmé­nyek így is jók. Különösen jó Toponárié. A dunavecsei járás versenyzője három bajnokságot is nyert, s csak azért nem többet, mert a szabályok értelmében több számban nem indulhatott. Érdekes volt megfigyelni nála, hogy a táv elején milyen nehezen találja meg a megfelelő ritmust. A döntőben csak úgy 80 méter táján lendült igazán bele és akkor szinte áll­va hagyta a többieket. Ha. ebben a számban, de a bronzéremre most is jó. A pálmonostori pedagógus az egyik legérdekesebb alakja a spartakiádnak. Eddig 17-szer rendezték meg a megyei döntőt és ő mindig ott volt a pályán, a zöld gyepen, salakon, asz­falton, vagy éppen a sakk­tábla mellett, ahogy ép­pen adódott. Nyert már or­szágos bajnokságot gránát­dobásban, tekében és ki tudja, hány megyei bajno­ki címet a többi sportág­ban. Labdajátékokban fejlődés Elsősorban a kézilabdára lehet ezt elmondani, mert ez a játék kétségkívül messze felülmúlta az eddi­gi spartakiádok színvona­lát. A döntőben szereplő 2—3 csapat a megye leg­jobbjaival is felveheti a versenyt. Különösen a ka­locsai járás női és a kiskő­FELKÉSZÜLÉSÉRŐL a legkülönfélébb dolgokat mesélték. De a teljes igaz­ságot senki sem tudta meg, mert Nurmi nagyon tudott hallgatni. Nem árult el semmit edzésmódszereiből. A legnagyobb titokban fu­tott a vasúti sínek közötti talpfákon, hogy lépéseinek hosszát növelje, és több na­pos gyalogtúrákat tartott, ezzel viszont kitartását akarta fokozni. A közvetlenül nagy versenyek előtt sokat pi­hent, órákon át feküdt az öltözőben csendben, zavar­talanul. Azt mondták róla: „Nurmi minden futás előtt magába száll. Hosszú ide­ig teljes magányban, egész hosszúságában elnyúlva pi­hen. Így telítette magát idegenenergiával, erővel és öntudattal, de a versenyre egy pillanatig sem gondolt és nem aludt el.” STOPPERÓRÁT tartva a kezében jelent meg a startnál. Ellenfeleire leg­többször rá sem hederített. Futás közben csak az órát figyelte, ahhoz, mérte a tempóját. Egyenletes, gazda­ságos volt a mozgása és az irama. Ha 5000 métert fu­tott, akkor volt némi elté­rés az egyes körök között. 1924-ben, amikor egyszer 14 perc 28.2 másodperces idővel győzött, így alakul­tak egyes körei: 67.4, 69, 61.1, 69.7, 71, 71.3, 70.8, 71.4, 70.5, 70.6, 71.2, 64.2. (Az első kétszáz métere egyébként 32 má­sodperc volt). Nurmi 1920-ban, Ant­werpenben indult először az olimpán. 5000 méteren állt rajthoz. Még tizenhár­mán pályáztak az arany­éremre és elsősorban a francia Guillemot, nagy ön­bizalommal. Ez a verseny, nem úgy, mint annakide­jén Stockholmban, már nem volt annyira békés körözés. Alaposan felka­varta a stadion közöségé­nek a hangulatát. Eleinte a francia atléta és az olasz Speroni felváltva vezetett, de azután jött Nurmi. Ö állt az élre, arcán nem lát­szott semmi erőfeszítés, egyenletes tempóban veze­Kötélhúzásban Kecskemét járás csapata (Orgovány) győzött. A képen balról sötét mezben a kecskemétiek. Magony József pálmonos­tori pedagógus tizenheted­szer indult a megyei döntőn. sonló sikert ért el a bajai Veréb Klára is. Ö is 3 ara­nyat vitt haza. I i zenhetedszer j megyei döntőn Körülötte versenyláztól ipirult arcú fiúk és lá­nyok. Az előtte dobó izgal­mában alaposan félrevágja a gránátot. Csak Magony A CSÚCS Jóska nyugodt. Aztán neki­lendül és a kis szer mesz- szire repül kezéből. No rösi járás férfi csapata tett ki magáért. A kispályás labdarúgás színvonalán is látszott, hogy ez a sport terjed. Ma már nemcsak a nagypályás játékosok szó­rakozása, hanem aki itt nyerni akar, annak ismer­ni kell a kispályás foci spe­ciális fogásait. Ezúttal csak a résztvevők létszámában jelentkezett, de ott aztán alaposan. Az idén kilenc és fél ezerrel haladta túl az indulók szá­ma a tavalyit. Érdeklődés tehát van, s ha így van, akkor nem féltjük a fa­lusi spartakiádot. Igaz, az országos döntő hiánya so­kat elvesz a versenysoro­zat népszerűségéből, de így is' felmérhetetlen a jelentő­sége és még ma is a legfon­tosabb motorja a falu sportjának. Szabó Zoltán tett, Guillemot árnyékként követte. Ez csak fokozta a nézőtéren a feszültséget. SZÁZ MÉTERREL a cél előtt a francia futó kiug­rott a finn ellenfele mögül és óriási hajrával győzött. Nurmi tehát élete első olimpiáját vereséggel kezd­te. Nem látszott rajta a kudarc, annyira fegyelmez­te magát, hogy még klub­társai sem tudták, milyen kedve van. Elindult 10 000 méteren is, ahol kitartása és szívós­sága felőrölte Guillemot el­lenállását. A francia futó­nak ezúttal a táv végére nem maradt ereje. Nurmi biztosan győzött. Rajthoz állt még a 10 000 méteres mezei futásban is. Ott még fölényesebben szerezte meg az első helyet és a máso­dik aranyérmét. 1924_ben a párizsi olim­pián Nurmi folytatta győ­zelmi sorozatát. Megnyerte az 1500 és az 5000 méteres síkfutást. A kettő között mindössze 71 percet pihen­hetett csak. Más talán már megelégedett volna a két aranyéremmel, ő azonban megjelent a 10 000 méteres mezei verseny rajtjánál is. PÁRIZSRA ezen a na­pon afrikai hőség köszön­tött. A verseny három j északi atléta: Nurmi és I Ritola és a Svéd Wide el­keseredett küzdelmét ígér- ,t$. Fokozta, a bizonytalan­ságot, hogy az óriási me­leg mindháromnak szokat­lan volt. A táv első felé­ben együtt' haladtak az esélyesek. Olyan elszántan futottak, hogy látszott, mindent vállalnak a győ­zelemért. A nagy tét, a hő­ség, és a három híres atlé­ta különleges képessége elegendő volt ahhoz, hogy még azt is feledtesse min­denkivel, hogy előzőleg már unalomba fulladtak a hosz_ szútávú futóversenyek. A mezőny többi tagja fokozatosan leszakadt, nem bírták a hőséget és a ne­héz terepet. Rendkívüli megpróbáltatás várt a résztvevőkre. 7000 méter­nél a svéd Wide ereje fel­mondta a szolgálatot, ki­esett a ritmusból és botla­dozni kezdett. A két finn, Nurmi és Ritola mintha mindebből semmit sem vett volna észre, gépiesen, érzéketlen arccal futott to­vább. Egyre többen adták fel a versenyt. Még Wide sem tudta végig futni a tá­vot, mert teljesen kimerült. Azután Ritola is vissza­esett, csak Nurmi bírta a saját kíméletlen tempóját A közönség tombolt ami­kor nagf- előnnyel befu­tott a célba. Látszólag nem érdekelte az ünneplés, mint ahogy semmi fárad­ság sem látszott rajta. 1928-BAN az amszterda­mi olimpián Nurmi ismét ott akart lenni a rajtnál. Ekkor azonban még a fin­nek sem remélték, hogy a párizsi versenyek hőse, négy esztendővel később még mindig főszerepet játszhat. Ügy tudták róla, hogy már nem is tart rend­szeresen edzéseket. M. K. IS Kecskeméti Felöli vezet A megyei férfi asztalitenisz­csapatbajnokság tavaszi fordu­lójának végeredménye: 1. Kecskeméti Petőfi IS 2. Kecskeméti Spartacus IS 3. Kiskunfélegyházi Vasutas IS 4. Tiszakécskei KSK 13 5. Kiskunmajsai FSK 12 6. Jánoshalmi Spartacus 11 7. Kiskunhalasi Fémmunkás 7 8. Kiskőrösi Spartacus S 9. Kkfh. Dohánybeváltó 6 10. Kalocsai VTSK 2 11. Kiskunfélegyháza Előre # Avery Brundage, a NOB elnöke, Jose Clark, a me­xikói olimpiai játékok szer­vező bizottságának alelnö- ke, Giulio Onesti az Olasz Olimpiai Bizottság elnöke Lausanneban tanácskozik már két napja. A beszélge­tésekbe bekapcsolódott Ivar Vind (Dánia), a Nem­zeti Olimpiai Bizottságok elnöke is. A résztvevők a mexikói nyári játékokkal kapcsolatos problémákat tárgyalják meg, így szóba került a NOB elnökvá­lasztás lebonyolítása is. Hosszasan tanácskoztak ezen kívül a NOB-nak és a Nemzeti Olimpiai Bizott­ságoknak, valamint a nem­zetközi szövetségeknek együttműködése kibővítésé­ről. * A napokban folyó ma­gyar ifjúsági és junior öt­tusa bajnokság, egyben utol­só előtti válogató verseny a szeptemberben Stock­holmban sorra kerülő if­júsági VB-re. Az utolsó vá­logató az osztrák—cseh­szlovák-magyar ifjúsági öttusa viadal harmadik szakasza lesz, amelyet jú­lius 27—30 között Bécsben bonyolítanak le. Az Erzsébetvárosiak az élen Folynak a Petőfi Népe Kupa mérkőzések A kecskeméti gyerekek számára kiírt kupa mér­kőzései vasárnap újabb meglepetéseket hoztak. Az eddig első helyen álló Czollner tériek l:l-es dön­tetlenre végeztek a Hunya­di-városiakkal, míg a má­sodik helyen álló Erzsébet­városi csapat 4:0-ra győ­zött a Széktó együttese el­len. Így az Erzsébetváro­siak egy ponttal megelőz­ték riválisukat. Vasárnap még a Szelei falu mérkő-, zött a Máriavárossal és 2:0-ra győzött. A verseny állása: 1. Erzsébetv. 4 3 — 1 23:2 6 2. Czollner tér 4 2 1 1 10:6 5 3. Máriaváros 3 2 — 1 5:4 4 4. Lenin tér 3 2 — 1 7:5 \ 5. Széktó 4 1 — 3 9:11 2 6. Szeleifalu 3 1 — 2 2:18 2 7. Hunyadiv. 2 — 1 1 1:5 1 8. Lászlóváros 1-------1 1:7 o A jövő vasárnap a követke­ző mérkőzéseket tartják meg: 13.30-kor Szeleifalu—Leninváros (játékvezető Magyar), 14.45-kor Erzsébetváros—Czollner tér (Pólyák), 16 órakor Máriaváros —Hunyadiváros (Komáromi).

Next

/
Thumbnails
Contents