Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

Újdonság a papírruha Vidéken még nem árusítják Mosható, vasalható, varrható Egyelőre csak a buda­pesti üzletekben került forgalomba néhány ezer darab az idei év nagy új­donságából: a papírruhá­ból. A híre azonban jó elő­re megelőzte a megjelené­sét. A sikere mindenesetre egyelőre nagy. mert a tet­szetős mintájú és fazonú papírruhák nagyon olcsók. Mi is tulajdonképpen a papírruha? A papírhoz a hazai gyártmányú papírru­hának is csupán annyi kö­ze van, hogy a viszkóz- szálnak, amelyből fonás és szövés nélkül, különleges eljárással a Lőrinci Vatta­gyár szakemberei elkészí­tették. ugyanúgy cellulózé az alapanyaga, mint a pa­pírnak. Festését, mintázá­sát, kikészítését a Pamut­nyomóipari Vállalat végzi. Jóllehet a pamut-, vá­szon-, vagy selyemruháknál a „papírtextília” jóval gyengébb, de a szakembe­rek állítják: hazai gyárt­mányú papírruháink egy nyarat biztosan kibírnak. Kézmeleg vízben, finom mosószerekkel, háromszor- négyszer, sőt ötször is ki­moshatok. és ha szükséges, langyos vassal vasalhatok is Jól varrható. a feszítést, így az erősen testhez sza­bott formákat nem tűri, de a divatvonalakban úgyis a testhez lazán, lezseren si­mulok az uralkodóik. A papírruha gyártása gazdaságos és miután olcsó, bizonyosan sikere lesz majd akkor is a változatos öltöz­ködést kedvelő nők köré­ben, ha nagyobb szériákban kerül forgalomba. Megfe­lelő színekben esküvői vagy egyéb alkalmi ruhának is gazdaságba lesz. Képünkön: Egy csinos, színes mintás papírruha a Divattervező Vállalat kol­lekciójából, kék rafiakalap­pal és táskával. Hasznos tudnivalók a fejfájásról Hosszú vagy rövid haj... A fájdalom — így a fejfájás is —, egyidős az emberiséggel. A régi egyiptomiakról, az indián néptörzsekről is tudjuk, hogy gyötörte őket a fej­fájás; ők ezt isteni, illet­ve démoni eredetűnek tartották. Á fájdalmat a fájda­lomérző idegvégződések útján érzékeljük; ezek sűrűsége változó a külön­böző szervekben. Minden fájdalominger a gerincve­lőn át halad, majd átkap­csolódik az agytörzsbe és az agykéregbe. Itt törté­nik a fájdalom élmény felismerése, és a különbö­ző erősségű ingerek elkü­lönítése. A fájdalom helye sze­rint koponyán kívüli és belüli fejfájást külön­böztethetünk meg. A koponyán kívüli a fáj­dalom mechanizmusa sze­rint ér, vagy izom erede­tű lehet. Az előbbit az érfalak tágulása váltja ki, mely állandósulhat, vagy az izmok tartós ösz- szehúzódása okozza; en­nek következtében az izomban oxigénhiány jön létre, amely fokozza a fáj­dalmat. Míg az éreredetű fájdalom heves, lüktető, az izomeredetűre a tom­pa, tarkótáji fájdalom jel­lemző. A koponyán, kívül jelentkező ér eredetű fej­Ahol szépen fejlődnek és tartósak, tehát minden­kor színpompásak s üdí­tően zöldek a szobai nö­vények, ott a lakásban valóban szemet gyönyör­ködtető díszként hatnak. Most, a nyári hónapokban például, amikor a szobai virágok valóban „jól ér­zik magukat”, felmerül a kérdés: Mi legyen a virá­gokkal, ki viselje gondju­kat a nyári szabadság ide­jén, amikor senki sem tartózkodik a lakásban? Cikkünkben a virágok és egyéb szobai növények szabadságra készülő ked­velőinek szándékozunk né­hány tanácsot adni. A Z első és talán a leg­célszerűbb teendő az, hogy a virágokat, illetve más szobai növényeket eltávo­lítjuk az erkélyről, a fo­lyosóról, vagy az ablak közeléből, ahol a tűző nap sugarai közvetlenül érhe­tik őket. Ezután arról kell gondoskodnunk, hogy az a helyiség, ahová a virágo­kat tesszük, ne legyen hu­zatos, mert még a legcse­kélyebb légáramlás is siet­teti a virágcserepek föld­jének kiszikkadását. Ezt pedig el akarjuk kerülni. Folyamodjunk tehát a leg­egyszerűbb megoldáshoz. Állítsuk a virágcserepe­ket egy szélesebb és na­gyobb, vízzel megtöltött tálba, ügyeljünk azonban arra, hogy a víz ne borít­sa teljesen a cserepet. El­lenkező esetben erjedne benne a föld, rothadná­nak a gyökerek s a nö­vény elfonnyadna. Telje­sen elegendő, ha a virág­cserépnek csupán egyhar­fájás legjelentősebbje a migrén. Keletkezése még ma is bizonytalan; szere­pet játszanak allergiás té­nyezők, a belső elválasz­tási mirigyek rendszeré­nek, a só- és vízháztar­tásnak a zavara, de még az öröklés is. A roham kiváltásában a lelki té­nyezők is jelentősek: az ilyen beteg a környezeti hatásokra könnyen reagál, túl érzékeny, szorongó, le­törésre hajlamos. A fáj­dalmat a ' kitágult erek lüktetése okozza. A tulajdonképpeni fej­fájás rohamot, az értá­gulatot érgörcs előzi meg, amikor az agykéreg meg­felelő területén oxigénhi­ány lép fel, s így jön lét­re a látás, hallás, ízérzés zavara, (illetve hányás, hasmenés stb.), a migré­nes roham jellemző beve­zetői. Hasonló a migrénhez az a fejfájás, amely konflik­tusok talaján, vagy meg­feszített munka utáni idő­szakban lép fel. A vér­nyomás ilyenkor emelke­dik, az erek összehúzód­nak, majd a pihenés, az ellazulás időszakában ki­tágulnak. A fejfájás másodlagos is lehet, azaz átterjedt, amikor a szemet, az orr- melléküregeket, a fület mada áll a vízben. A szá­razságkedvelő növények cserepeit ennél is keve­sebb vizet tartalmazó edénybe állítsuk. Egy további, gyakor­latilag általában bevált módszer ott alkalmazható, ahol a lakásban kaktuszo­kat és húsos levelű, vagy egyéb szárazságtűrő nö­vényeket tartanak. Ez a módszer azonban csak ab­ban az esetben ajánlatos, ha a növények gyökereit jól összeálló, eléggé tömör földlabda veszi körül. (Fiatal, még nem eléggé mélyen gyökeret vert, vagy frissen átültetett nö­vények esetében ez a módszer nem alkalmazha­tó.) E módszer szerint na­gyobb, vízzel megtöltött tálba, megfordítva állí­tunk egy cserepet, hogy a víz felső szegélyéig érjen. Ezt követve papírt terí­tünk á padlóra, hogy ne piszkítsuk be, majd kibo­rítjuk az említett szobai növényeket a virágcserép­ből. Az üres virágcserépbe alsó nyílásain keresztül nedves, alsó végével a víz­be érő fonalat húzunk, fel­ső végét pedig úgy gön­gyölítjük össze, hogy ki­töltse a felső virágcsere­pet, tehát azt, amelyből előbb a növényt földestül kiborítottuk. Az igy elő­készített virágcserepet most már a vizestálban álló virágcserépre állítjuk, majd visszahelyezzük belé a kiborított növényt is. A harmadik és egysze­rűbb lehetőség a követke­ző: a növényt előbb alapo­san megöntözzük, majd egy nagyobb, nedves ho­vagy az egész szervezetet érintő általános betegség okozza, de bármely beteg­ség idézhet elő fejfájást. Közöttük nagyon jellegze- í tes a zöldhályogot, (glau- kómát) idéző fejfájás, ami- | kor heves szemgödri és halántéktáji fájdalom lép fel. Külső okokból is ered­het fejfájás, különösen a különféle mérgek: a szén- monoxid, az alkohol, a baktériummérgek, a gyógyszerek hatására. Sokféle ok sorolható fel, amely mind a fejfájás ki­váltásával vádolható. S éppen ez a sokféleség te­szi meglehetősen gyakori kellemetlenséggé. Lehet ártalmatlan — legtöbbször az is —, de sokszor súlyos betegsé­gek előtünete. Éppen ezért makacs (egy­két tabletta fájdalomcsil­lapítótól nem múló) eset­ben érdemes orvoshoz fordulni. A súlyosabb ese­tek gyógyításánál a beteg és az orvos szoros együtt­működése szükséges, és mindkét részről türelmet igényel. Fontos, hogy a beteg higgyen orvosában és ne veszítse el a gyó­gyulásba vetett hitet, ha kezelése nem azonnal eredményes, hiszen min­den fejfájás egyedi prob­léma. mokkái megtöltött tálba állítjuk. Ezt követve ned­ves mohával, esetleg ita­tóspapírral borítjuk be a homokos tálat és a bele­állított virágcserepet. Az ilyen szakszerű kezelés után akár 2—3 hétig sem kell öntözni a növényeket. Ideális megoldást biz­tosít a kettős, tehát olyan virágcserepek használata, melyekben a növényt alul­ról öntözzük. Aki ezt a legcélszerűbb, s tulajdon­képpen nagyon egyszerű megoldást választja, való­ban gondtalanul nyaral­hat, utazhat akár egy tel­jes hónapon keresztül. közismert, hogy az inf­luenza (grippe) nagyon ve­szélyes betegség. Az egész világon kutatnak' hatásos oltóanyag után, mellyel védekezni lehetne ellene. Amerikai orvosok nem a vérbe adták be a vakci­nát, hanem bepermetezték az orrba, garatba. Ötszáz önként jelentkező betegen végeztek kísérleteket, melynek eredményeként kimondhatták az ered­ményt: a permetezéssel, inhalálással alkalmazott szérum sokkal hatásosabb, mint a vérbe adott injek­ció. A kezelés természete­sen teljesen fájdalommen­tes. Húsz páciens közül tíz permetezett szérumot ka­Napjainkban talán a legtöbb divatvitát a haj­viselet, elsősorban a fiatal A legszebb nappali frizu­rák egyike a nemzetközi fodrászversenyen. fiúk és lányok hajviselete váltja ki. Hosszú, vagy rö­vid haj-e a divat? Ami a női hajdivatot illeti, a rövidre nyírt, si­ma, fiús frizura éppúgy divatos, mint a váltig érő hosszú haj, vagy a konty- költemények. Nyárra ter­mészetesen sokkal prak­tikusabbak a rövidebb frizurák, mert kevésbé melegítenek. A túlzott tu- pírozás azonban, melynek segítségével az elmúlt években — és még sokan ma is — óriásra növelt hajkoronákat hordtunk a fejünkön, már a múlté. És csak táiékozóíiásul a hosszú hajat kedvelő fiúk­nak, a legújabb „Frisur” című német divatlapból, amelyben egyetlen hosz- szú hajú fiúfrizura sem található. pott. Gyors gyógyulásuk bizonyította, hogy az így bejuttatott ellenanyag le­küzdötte a vírusokat. Az injekcióval kezelt másik tíz beteg közül csak kettő gyógyult meg hasonló gyorsasággal. Az új módszer kezde­ményezője azt állítja, hogy mivel az influenza nem a vér, hanem a légzőszervek megbetegedése, a vírus először ezeket a szerveket támadja meg. A permete­zés és inhalálás ott segíti elsősorban az ellenanya­gok hatását, ahol a fertő­zés keletkezett. A betegek bizonyára jobban fognak örülni a permetező keze­lésnek, mint az injekció szúrásának. Külföldön évek óta isméi a sima, vagy enyhén hul­lámos hajviselet a divat. A tupírozással meggyötört hajszálak végre ismét a helyükre kerülhetnek majd, s a tupírozásból ma már csupán annyi helye­selhető, amennyit az arc karakterének megfelelően a frizura formája megkí­ván. A frizurát egyébként* hogy az homlokba, arcba hajló, vagy arcból kifé­sült legyen-e, mindig az arc formája, karaktere szerint kell kialakítani úgy. ahogyan az az egyén­nek a legelőnyösebb. Íme néhány csinos. újvongflÉ. frizura: Modern hullámmal kombinált nappali, vagy alkalmi frizura. Receptek: SAyANYÜ DISZNÖFEJ. Pál*. levet" főzünk vízzel, ecettel, sárgarépával, szemes borssal, néhány citromhéj-karikával és babérlevéllel. A páclét forrón ráöntjük a megtisztított disz-* /nófejre. Két napig hagyjuk állni a húst a páclében. Mi­előtt elkészítjük, kicsontozzuk a fejet. Két kanál lisztből* egy kanál zsírral rántást ké­szítünk; feleresztjük egy ke­vés páclével, és csontlével. Beletesszük a kicsontozott, felszeletelt fejhúst. Sót bor­sot, kis citromhéjat, citrom levét és babérlevelet adunk hozzá, majd megfőzzük. Tá­lalásnál a levet rászűrjük a húsra, és zsemlegombóccal, vagy makarónival adjuk asz­talra. GOMBÁS RAKOTT HÜS. Fél kiló sertéscombot ve-* szünk, vékony szeletekre vág­juk. A megmosott húst papri­kás zsíron, sózva, fedő alatt megpároljuk. Másik edényben zsírban megpárolunk 20 de­ka rizst, és külön 25 deka* megmosott felszeletelt gom­bát. Kikent, morzsával meg­hintett lábasban lerakunk egy sor húst; megöntözzük a le­vővel. Ráhelyezünk egy sor rizst, arra egy sor gombát, és megöntözzük, csontlével kissé felhígított paradicsompürével, vagy néhány szelet paradicso­mot teszünk rá. A legfelső réteg rizs legyen. Ezt meg­hintjük reszelt sajttal, meg­öntözzük tejfellel és sütőben 20—25 percig sütjük. Hétfő : Húsleves, levesben főtt hús, parajfőzelék, őszi­barack. KEDD: Zöldségleves, gom­bás rakott hús, körte. SZERDA: Becsinált leves, káposztás kocka, sárgadiny- nye. CSÜTÖRTÖK: Savanyú-to­jásleves, sajtosnúdli, alma. PÉNTEK: Csontleves, sava­nyú disznófej, zsemlegombóc, őszibarack. SZOMBAT: Zöldbableves, rántott tonhal burgonyával, kovászos uborka. VASÁRNAP: Karfiolleves, töltött csirke, párolt rizs, 1 uborkasaláta, meggyeslepény. Mi legyen a virágokkal a nyaralás idején? Influenza gyógyítása permetezéssel

Next

/
Thumbnails
Contents