Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-20 / 169. szám

V. otáaf 1968. Július 28, sromTwit Néhány gondolat a közteherviselésről KÖZTUDOTT, hogy az ország, a megye, s a legki­sebb település költségvetési gazdálkodásának is alapja az adózás: az üzemek, vál­lalatok, gazdaságok és — különböző jövedelmi forrá­saik után — a közterhek viseléséhez való hozzájáru­lásra kötelezett állampolgá­rok adóbefizetései. S hogy mi a közteher — ez is is­meretes mindenki számára: iskolák, bölcsődék, kórhá­zak, s más egészségügyi in­tézmények fenntartása, újak létrehozása és így le­hetne sorolni hosszan to­vább. örvendetes tény, hogy évről évre javul az adózá­si fegyelem. Különösen áll ez moist az új gazdaságirá­nyítás első félévére, ami­kor minden korábbi idő­szakhoz képest is kedve­zőbben alakultak az adó- befizetések. Bizonyságául annak, hogy a helyi taná­csok jól élnek a nagyobb önállóság adta lehetőségek­kel, s a lakosság is érti az arányos közteherviselés je­lentőségét, fontosságát. Ám, ha a naponta jelent­kező és növekvő lakossági igények és a pénzügyi le­hetőségek, vagy méginkább a feltáratlan lehetőségek oldaláról közelítjük meg a közteherviselés helyzetét, 6 az adózási fegyelmet, akad­nak elgondolkoztató példák is. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI képviselők megyei csoport­jának nemrégiben Kiskő­rösön tartott ülésén a töb­bi között felvetődött: Hi­bás és helytelen az a meg­ítélés, amely egy kalap alá vonja, s mint kiugró jöve­delemmel rendelkezőket tartja számon a szakszövet­keztek tagjait. Mint ahogyan igaz viszont az, hogy éppen a legmódosabb szövetkezeti tagok közül kerülnek ki azok, akik különböző fon­dorlatokkal (például a sző­lőbirtok szétíratása) pró­bálnak kibújni a jövedel­mükkel arányos adózás alól. Alighanem összefüggés­ben áll az ilyen törvényt kijátszó törekvésekkel a következő összehasonlító adat: Míg 1958-ban 33 mil­lió forint adóval számolha­tott közcélokra a kiskőrösi járás, az idén 8 millió fo­rinttal hevesebb ez az ösz- szeg! Vagy itt a másik példa a Vám- és Pénzügyőrség megyei Parancsnokságának a közelmúltban a megyei tanács vb ülése elé terjesz­tett beszámolóból: a me­gye bortermelői 59 947 hek­toliter bort „felejtettek el” bejelenteni, illetve rejtet tek el tavaly, ami — ha a pénzügyőrség fel nem de­ríti, s nyilvántartásba nem veszi — csaknem 28 mil­lió forint adóösszeg elvoná­sát jelentette volna... ÜGY-E MEGHÖKKEN­TŐ? Huszonnyolcmillió! Tessék csak utána számol­ni: 140, egyenként 200 ezer forintot érő lakás épülhet ennyi pénzből. Egy egész kis falu! És ha még az em­lített pénzügyőri jelentés adatai mellé hozzáképzel­jük az adóztatás szempont­jából felderítetlen, vagy ép­pen hamisított borokat. Pél­dául azt a mennnyiséget, amely a zugkimérők bög­réiből folyik el, s aminek másik, cseppet sem kevés­bé káros következményét rendszerint a család, a gyerekek sínylik meg! Lám, kiindultunk az adó­zási fegyelem általánosan kedvező helyzetéről, s ho­vá lyukadtunk ki a beszé­des adatok jóvoltából? Szó, ami szó: akinek inge, ve­gye magára. Ezúttal mégis inkább a döntő többségre apellálunk. AXNAK a J6 közszel­lemnek, közerkölcsnek a további erősítésére, amely érti és vallja, hogy gazdál­kodni, teremteni, igényeket kielégíteni csak a van-ból lehet. És amely nem tűri el, hogy éppen a legtehe­tősebb réteg egyes képvi­selői vonják ki magukat a jövedelmükkel arányos közteherviselés alól. P. L 48. — Milyen tényre gon­dol? — Arra, hogy a tudós, mióta az eszét tudja, kí­sérletező munkát folyta­tott. Talán most egyik nap­ról a másikra teázással tölti az idejét? Inkább ab­ból kellett volna kiindul- nlok, hogy melyek az or­szág legnagyobb vegyipari üzemei és gyárai. És hogy közülük melyek foglalkoz­nak műtrágya és növény­védőszer kísérleteivel. — Én orvos vagyok és nem trágyaszakértő..; — Másodsorban orvos, így mondja: elsősorban az ODESSZA katonája, és mint ilyentől, sokkal több hozzáértést, gondolkodást és sokkal megfontoltabb cselekedeteket várunk ... Én most elmegyek, a szállóba, ahol szobát vet­tem ki. Azt hiszem, a leg­helyesebb az lenne, ha es­te 10-kor a bárban talál­koznánk. Ne az asztalom­hoz üljön, de ha tud, kér­jen fel táncolni. Aztán majd valamit megbeszé­lünk. Figyelmeztetem, eszé­be ne jusson a magyar el­Klubélet a szünetben Kada Elek sírja E sorok frója egyszer már szóvá tette, hogy Kecskemét egykori nagy­nevű polgármesterének, Kada Eleknek a sírja igen méltatlan és elhanya­golt állapotban van az úgynevezett Szenthárom­ság temetőben. Mindezt annak tudatában tártuk a nyilvánosság, a város köz­véleménye elé, hogy az új temetőben előkészületben van egy minden tekintet­ben méltóbb Kada-sír- emlék felállítása, mintegy elégtételül a régebbi he­lyet. Az idő azonban mú­lik, s miközben a megye- székhely várossá válásá­nak 600. évfordulóját ün­nepli egész éven át, Kada Elek sírja egyre elhanya- goltabb. Most már a tö­rött kis névjelző táblát is eltakarja a gaz, a sír tel­jesen gondozatlan, mint­ha valaki szándékosan hagyná így, miközben kö­rülötte szép síremlékek pompáznak. Lehet védekezni, ment­séget találni, de valójá. ban nincs magyarázat. Nem igaz, hogy a város­nak nem tellene egy sír rendbehozására. S az sem igaz, hogy eddig nem tel­lett volna legalább egy kis sírkő felállítására. Joggal kérdezi, aki erre jár: hát ilyen köszönet jár a jeleseknek, akik oly so­kat tesznek városukért? Mert Kada Elekről még az Irodalmi Lexikon is ezt írja; „Rendkívül sokat tett Kecskemét fejlődése- se érdekében.” S ezt ml tudjuk jobban. A méltó és szép sírem­lék elkészül, s akkor szép beszédek hangzanak majd el, méltatva Kada pol­gármesteri munkásságát. Ü azonban, ha tehetné, bizonyára hátat fordíta­na az ünneplőknek. Akik egy percig is hagyták, hogy a csendes és munkás hét­köznapokon a feledés gyomnövényei virítsanak egy áldozatos és tevékeny emberi élet maradványait őrző sírhant fölött. F. Tóth Pál Térzene, nagygyűlés, karnevál a vadkerti-tói ifjúsági találkozó programjában A gyöngyössolymosi mű­velődési házban százezer forintot fordítottak az új könyvtár berendezésére, ahol négy és fél ezer könyv és számos folyóirat várja a látogatókat. A vakáció kel­lemes óráit töltik a diákok a folyóiratolvasóban, illet­ve a klubteremben. Magyar diákok nemzetközi sikere Péntekre virradó éjjel Moszkvából visszaérkezett Budapestre a 10. Nemzet­közi Matematikai Diák­olimpián részt vett magyar csapat A nyolctagú „válo­gatott” együttes, akárcsak a korábbi években, ezúttal is derekasan helytállt. Hár­man: Babay László (Faze­kas Gimnázium), Csirmaz László (I. István Gimná­zium) és Pincz János (Fa­zekas Gimnázium) — első díjat nyertek. Négy külön oklevelet is kiadtak a ki­emelkedően szellemes, szép feladatmegoldásokért. Eb­ből kettőt magyar fiatalok kaptak: Babay László és Csirmaz László. (MTI) hárítást értesíteni. Engem lebuktathat és Schirmbau- mot is akasztófára juttat­hatja, de mindezt büntet­lenül tenni — ebben ne reménykedjen. „ ... Amikor Schirmbaum megtudta a siófoki ház cí­mét, kocsiba ült és vissza­robogott az üdülő telepü­léshez. Néhány kilométer­rel az üdülőhely előtt, az országút oldalán árnyas fák és bokrok idilli környe­zetében leállította a mo­tort Körülnézett és úgy látta, nagyszerű rejtekhely­re bukkant. A bokrok kö­zött kellőképpen álcázva elrejtette a kocsit. Ezután gyalog folytatta az útját. Késő este érkezett meg a villához. Kaput nyitott, be­sietett az épületbe. Gömöry doktor víkend- háza három helyiségből ál­lott, a ház fölé padlásteret is kiképeztek. Schirmbaüm észrevette, hogy a padlásra két út vezet, az egyik az előszobából nyíló ajtón át, a másik pedig egy hosszú létra felhasználásával való­színűleg azért, hogy ha a házban senki nem tartóz­kodik, a kéményseprő ak­kor is el tudja végezni a sürgőssé vált munkálato­kat. Vasárnap, július 21-én kerül sor a kiskőrösi járás fiataljainak hagyományos, sorrendben hetedik talál­kozójára a Vadkerti-tó mellett. Mintegy öt-hatezer résztvevőt várnak a nagy­szabású eseményre, amely­re a KISZ kiskőrösi járási bizottsága meghívta a me­gye többi járásának fiatal­jait is. A program vasárnap dél­előtt fél 10-kor a kiskőrö­si úttörő-fúvószenekar tó­parti koncertjével kezdő­dik, utána Krecsmarik László, a kiskőrösi járási KISZ-bizottság titkára nyit­ja meg az ifjúsági nagy­gyűlést, majd Beszedics Miklós, a megyei KISZ-bi- zottság titkára mond ünne­pi beszédet. A szolidaritás, a béke és a barátság jegyében, vala­mint a közelgő VIT jegyé­Schirmbaum nem volt igényes és e pillanatban a minél nagyobb biztonsá­got a legteljesebb kényel­metlenségnél is fontosabb­nak tartotta. Amikor a szerszámos kamrában egy jó gumimat­racra is bukkant, úgy dön­tött, hogy a padláson al­szik majd. Minden megle­petésre felkészült: az elő­szobából a padlástér felé nyíló ajtót elreteszelte, szé­ket állított mögé, a székre egy vödröt, a vödör tete­jére pedig seprűnyél-dara- bokra támasztva néhány tányért helyezett. Ha bárki az ajtót megnyitotta volna, a seprűnyéldarabok odébb görögnek és a tányérok eszeveszett csörömpöléssel a vödörbe zuhannak. Miközben mindezt elren­dezte, megfordult agyában a gondolat: itt van néhány lépésnyire a rendőrőrszoba, bemegy, és jelentkezik. Így megszabadulhatna az ideg- sejtjeiben bujkáló izgalom­tól, a felelősségrevonástól érzett évtizedes félelme le­csapódik. De ha megteszi, akkor örökre el kell Janától bú­csúznia. Most gondolatban az ő arcát látta. Ebben a pilla-; ben sorra kerülő nagygyű­lés után délelőtt a KISZ kulturális szemléken leg­jobban szerepelt járási cso­portok és szólisták lépnek színpadra. Délután a me­gyei MHSZ modellezői tar­tanak bemutatót, majd a Soltvadkerti Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet rendez divatbemutatót az ifjú korosztálynak. Hat járási tánczenekar is bemutatkozik ezt követően; a legjobb együttesek érté­A Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtó Bizott­sága az elmúlt héten tűz­natban szinte nem a bör­töntől félt, és az akasztó­fától, hanem attól, hogy Ja- nát soha többé nem látja. És úgy érezte, ez a bűnös és átkozott élet, amelyet ed­dig élt és az a távoli lehe­tőség, amelyben e pillanat­ban bízott, nem áll egyen­súlyban egymással. — Csak itt lenne Jana — gondolta — és ki is mond­ta félhangosan a gondola­tát. És ebben a pillanatban kulcs csikordult a zárban... • A budapesti szállóbeli bár selyememyővel borított lámpái kevés fényt sugá­roztak. Jana fehér kisesté- lyit viselt. Az egyik ablak­fülkében levő kanapén ül­dögélt és cigarettázott Egy zongorista és egy do­bos játszott a pódiumon dallamos muzsikát. A pin­cérek hangtalanul suhan­tak asztaltól-asztalig. A szomszéd asztaloktól kíván­csi tekintetek fürkészték Janát, fiatalabb és idősebb férfiak ugyanazzal a cso­dálattal nézték a szikrázó tekintetet, a dús és fehér­nek tűnő hajkoronát, a vál- lak lágy és a keblek hara­gos ívét. (Folytatjuk.) kés jutalmat kapnak. A ta­lálkozó táncos karnevállal, fáklyás csónakfelvonulás­sal, a honvédség tűzijáté­kával fejeződik be. Lacikonyhák, üdítőital- pavilonok szolgálják a résztvevőd ellátását. Az utazás megkönnyítése érde­kében a 9. sz. AKÖV a soltvadkerti állomás és a tanácsháza, valamint a Vadkerti-tó között vasár­nap sűrített buszjáratokat közlekedtet. te napirendre a Kunszent- miklós és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet tavalyi munkájának értékelését, a hálózat fejlesztésével kap­csolatos elképzelések meg­vitatást. Megállapítást nyert a vb-ülésen egyebek közt, hogy például a sza­kosítás, valamint az új ke­reskedelmi formák megte­remtése tekintetében a szövetkezet megyei vonat­kozásban is az élen jár. Ami a szövetkezeti háló­zat fejlesztési terveit ille­ti, abban a fő helyen je­lentős új létesítmények te­tő alá hozása szerepel. A törekvések középpontjában egy korszerű áruház felépí­tése áll. A kétszintes épü­let beruházási költségei mintegy 8 millió forintot tesznek ki, s előrelátható­lag 1971 decemberében kez­di meg működését. Az előbbivel párhuzamo­san egy szálloda-étterem építését is tervbe vették. A földszinti részben 300 személyes, terem, százsze­mélyes különterem és 600 adagra „méretezett” kony­ha kap helyet, a szükséges kiegészítő helyiségekkel. Az emeleten pedig 15 kétágyas szoba szolgál a vendégek elhelyezésére. A hétmillió forintba kerülő létesítmény a tervek szerint 1972. vé­gén nyitja meg kapuit. Áruházak és vendéglátó kombinát Kunszentmiklóson

Next

/
Thumbnails
Contents