Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

1. oldal 1968. Július 18, csflWrtint Aki keres, talál... Tollhegyre tűztük már a MÉH vasgyüjtő hetek akciójának a sorsjegy­ajándékozás körüli hiá­nyosságait. Több olvasónk ugyancsak ezeket ajánlot­ta figyelmünkbe azzal a kéréssel, hogy segítsünk sérelmének orvoslásában. A hozzánk érkező levele­ket továbbítottuk a Pest— Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat budapesti központjába, ahol példát­lan gyorsasággal intézked­tek is. De .Míg Polesz- nyák Zoltán kecskeméti olvasónk a 135 kg vashul­ladék átadásáért 13 sors­jegyet, Szabó Erzsébet kecskeméti kislány az át­adott 140 kg hulladékért mindössze egy sorsjegyet kapott utólag! (?) Az illetékes vállalati központ a szerkesztősé­günk által továbbított pa­naszlevél vételekor — ha számszerűen nem is meg­nyugtatóan — egykettőre orvosolta a sérelmeket, önkéntelenül felvetődik azonban: mi lesz azokkal a „sértettekkel”, akik nem írtak a szerkesztőségnek panaszlevelet? A vasgyúj- tő hetet „Aki keres, talál” feliratú rajzos reklámmal hirdette a MÉH. Legkö­zelebb hasonló akció szer­vezésekor ha keres, bizo­nyára az érintet vállalat is talál jobb, s főleg igaz­ságosabb megoldást a ju­talomsorsjegyek elosztá­sára. P. G. Községről községre Á tanács és a népfront sem tétlenkedik Tataházán nemcsak a ha­tárban dolgozók állnak helyt a kánikulában — a tanács és a Hazafias Nép­front helyi bizottsága sem tétlenkedik. Tüzőrségen Utóbbi, még a június végi ülésén elhatározta: mozgó­sítja aktivistáit hogy a szö­vetkezeti gazdák és a köz­ség egész lakossága köré­ben fejtsenek ki hatásos agitációt a gabonatermés veszteség nélküli betakarí­tása, illetve a tűzvédelem legmagasabb fokú meg­szervezése mellett. Ami az elemi csapás el­leni felkészültséget illeti: aratás idejére a községben tűzőrséget szerveztek, amely nappal a Petőfi Tsz által „delegált” fogatból és haj tójából, az esti óráktól hajnalig pedig két férfiből áll, akiket a tanács fel­váltva rendel posztjukra. S ha netán szükséges, ter­mészetesen azonnal riaszt­ják a 25 tagú önkéntes tűz­oltótestületet, amelynek inspekciósa gyakran ellen­őrzi a tűzőrséget. Vita — diafilmmel A tanács legutóbbi ülé­sén a község egészségügyi helyzetét vitatták meg — s ebben dr. Morva László orvos újszerű módon vett Tv-notesz Megálltak a helyüket „Dolgoztunk, tanultunk és tanítottunk!” — ezzel sum­mázta a televízió képernyő­jén kedden este a száztagú magyar mezőgazdasági szakember-delegáció veze­Jogerős ítélet: felmentés TÖBB, mint egy évvel ezelőtt, 1967. április 23-án cikket közöltünk „Mézídes ezresek” címmel — a Bajai Járásbíróság elsőfokú íté­lete alapján. Az ügyben azonban az eltelt idő alatt eok minden történt. A leg­inkább figyelemre méltó, hogy az akkori vádlottat, Bartha Mihály, Budapest, Damjanich u. 56. szám alat­ti lakost, a bajai méhész Bzövetkezet egykori elnökét véglegesen és jogerősen fel­mentették. A napokban felkereste ezerkeszt ősegünket Bartha Mihály és kérte, hogy a jogerős ítélet alapján írjuk meg az ügy további törté­netét, nevezetesen azt, hogy valamennyi vádpont alól a bíróság teljes mértékben felmentette, s felmentő íté­letet a megyei bíróság jog­erőre emelte. Erkölcsi kötelességünk­nek tartjuk, hogy helyet adjunk a bajai méhész szö­vetkezet volt elnöke kéré­sének, annál is inkább, mert Bartha Mihály volt az, aki megyénkben — az országban elsőként —, olyan magas színvonalon dolgozó méhészetet hozott létre, amelynek munkájára külföldi vendégek is kíván­csiak voltak, s látogatá­sukkor elismerően szóltak róla. Szakmai képességeit, az eredményeket elismerték közvetlen felettesei: a ba­jai FJK, sőt a MÉSZÖV il­letékesei is. MI TÖRTÉNT mégis Bartha Mihály körül, mi­ért ítélték el először, s mi­ért mentették fel a máso­dik tárgyaláson? Induljunk ki a bírósági iratokból. A Bajai Járásbí­róság első ítéletének ismer­tetését szükségtelennek tartjuk, hiszen említett cik­künkben — 1967. április 23-án — részletesen ele­meztük azt. Nézzük meg inkább az ügyészi felleb­bezés folytán a megyei bí­róság által hozott végzést, amelyben új eljárás lefoly­tatására utasítja az elsőfo­kú bíróságot. „Az elsőfokú ítélet megalapozatlan .. — olvashatjuk egyebek kö­zött a végzésben, s ezt kö­vetően a pontokon végig­haladva részletesen elemzi a megyei bíróság azokat a tényeket, bizonyítékokat, amelyeket figyelmen kívül hagyott ítéletének megho­zatalánál a Bajai Járásbí­róság. Az közel ötoldalas végzés indokait elolvasva kiderül, hogy Bartha Mi­hállyal szemben kiszabott elsőfokú ítélet megalapo­zatlan. VAN AZONBAN az ügy­nek egy másik oldala is Amint említettük, Bartha Mihály hozta létre a bajai méhész szövetkezetét, amelynek később elnöke lett, s ezt a beosztását jól látta el: fejlődött, gyara­podott a méhészet, a tagok, a felettesek elégedettek voltak. A bűnügyet megelő­ző vizsgálatok során azon­ban Bartha Mihály elnököt fegyelmileg elbocsátották az elnöki posztról, s hiába szü­letett végül is jogerős fel­mentő ítélet a bíróságon, az alapító elnök — bár a tagság hívja és várja visz- sza —, ma is fegyelmi bün­tetés súlya alatt él, annak a következményeit viseli. Kétségtelen, hogy a fegyel­mi eljárást a bűnügytől füg­getlenül is le lehet folytat­ni. Az is vitathatatlan, hogy ha nincs bűntett, at­tól még előfordulhatott olyan kisebb szabálytalan­ság, vétség, ami fegyelmi eljárás alapja lehet. MÉGIS úgy érezzük, hogy érdemes, sőt szüksé­ges volna újra lefolytatni a fegyelmi eljárást is. Ez­zel tartozik Bartha Mihály­nak a Baja és Vidéke Fo­gyasztási és Értékesítési Szövetkezet és ennek me­gyei központja, a MÉSZÖV is. G. S. tője a küldetés teljesítését Kubában. Köztudomású: egy esztendővel ezelőtt száz fiatal mezőgazdasági mér­nök, kertész, állatorvos uta­zott a tengeren túlra, hogy szakmai segítséget nyújt­son a fiatal szocialista or­szág mezőgazdaságának. Hogy sikerült a küldetés — erről szóit a televíziós ri­port. Valamennyi szocialista ország jelentős számú szakembert küldött már Fidel Castro országába és ez a száz fiatal csak egy töredékét képezi a kint dol­gozó magyar szakember- gárdának. Az érdekes ép­pen az, vajon a fiatal or­szágban mire vitték a fia­talok, akiknek a nyelvi ne­hézségeken kívül a távoli ország sok minden, tőlünk idegen sajátosságával is meg kellett küzdeni. Meglepő volt hallani a delegáció képviselőinek szájából: úgyszólván az eu­rópai mezőgazdaság alap­fogalmaira kellett a kubai­akat megtanítani. Az ed­dig jóformán csak cukor­nádtermesztéssel foglalko­zó ország lakosainak csu­pán halvány fogalmuk volt jó néhány európai növény­fajtáról, a karfiolt, karalá­bét még hírből sem ismer­ték. Most pedig már ex­portra is termelnek. A 100 fiatal szakember 88 munkahelyen dolgozott. Egymástól száz kilométe­rekre elszakadva, idegenek — de barátok! — között kellett megküzdeni a gon­dokkal, megismertetni és bevezetni a magukkal vitt gépeket, növényeket és ál­latfajtákat. Elsődleges cél­ja volt küldetésüknek: többirányú intenzív mező- gazdaságot és állattenyész­tést kialakítani az ameri­kaiak által gyarmati sorba süllyesztett és gazdaságát csak most építő országban. ■ A küldetést teljesítették, helyüket jól megállták. Örömmel láttuk és hallot­tuk a tv-riportból: munká­juk nyomán ismét sok ezer­rel, sőt millióval gyarapo­dott barátaink száma. B. J. részt. Előterjesztése után színes diafilmet vetített arról, hogy még „hol szorít a cipő” Tataházán a tiszta­ság körül. A filmkockákon szinte megelevenedett, hogy pél­dául az általános iskolában hol van szemét, a tsz-ben dolgozók vízellátása hol nincs megoldva, a mezei munkások milyen felülete­sen mosnak kezet étkezés előtt stb. Prikidánovics Ottó, a ta­nács vb-titkára szerint rendkívül hatásos volt az egészségügyi hiányosságok és feladatok ilyetén szem­léltetése. S már beszélget­nek arról, hogy a követke­ző tanácsüléseken más vo­natkozásban, például a mezőgazdasági munkák új módszereinek ismertetésé­ben is akalmazhatnák a diafilmvetítést. Alakulóban az önsegélyező csoport Az államhatalom helyi szervének végrehajtó bi­zottsága arról tárgyalt a közelmúltban, hogy a la­kosság milyen mértékben kötött szerződést kár ese­tére az Állami Biztosító­val. Megállapították, hogy a 050 családnak nem egészen a 60 százaléka él a bizto­sítás valamilyen lehetősé­gével. Az arány jobb is le­hetne, ám ha figyelembe vesszük, hogy a személyi biztosítással már kevésbé törődő 270 nyugdíjas él a községben, csaknem százan pedig másutt dolgoznak — az eredmény nem rossz. S ezt növeli az, hogy a most alakuló önsegélyező cso­portba az első fél év vé­géig 57 szövetkezeti gazda lépett be. Nem lenne kampányfel­adat a biztosítás további propagálása, állandó és türelmes nevelő munka Szükséges az eredmény to­vábbi javításához — szö­gezte le a végrehajtó bi­zottság. S ahhoz helyben is adódik agitációs érv: az elmúlt évben a termelőszö­vetkezet több mint 260 ezer forintot kapott állatkárai­nak a térítéseképpen, 35 esetben pedig személyi és háztáji vagyonkár térítése címén összesen 30 ezer 614 forintot fizetett ki a bizto­sító. T. I. Ismerje meg megyénket ReltvénypálYázat Várják az új játékot Kedves Pályázóink! Mi­előtt az Ismerje meg me­gyénket rejtvényverseny nyereményeiről ejtenénk szót, engedjék meg, hogy hangot adjak efeletti örö­münknek, hogy milyen népszerű lett ez a szóra­koztató vetélkedő olva­sóink körében. Erről nem csupán a több ezer levele­zőlap tanúskodik, melyen hétről hétre beküldték a válaszokat, hanem a meg­fejtésekhez írt külön so­rok, megjegyzések is. Hogy csak úgy kapásból idéz­zünk: Molnár József, Bács­almásról írja: „Azt tartják, hogy a gyer­mekek szívesen játszanak. Ez igaz. De van úgy, hogy a fel­nőttek is gyerekek lesznek és szívesen kapcsolódnak bele egy-egy játékba . . Ügy lá­tom, a Petőfi Népe ilyen já­tékkal akart kedveskedni ol­vasóinak, amikor beindította ezt a játékos, kutató rejtvény­pályázatot. Az olvasók — köz­tük magam is — nagy figye­lemmel, új ismeretek szerzésé­nek vágyával lapozták át nap­ról napra alaposan az újságot. Én is mind figyelmesebben ol­vastam, hogy még jobban meg­ismerjem megyénket, ezt a föl­det, ahol élek és dolgozom. Ügy tapasztaltam, hogy a szerkesztőség igyekezett min­den érdeklődőnek kedvében járni, hiszen helységekre vo­natkozó kérdések mellett gaz­dasági, kulturális vagy sport vonatkozású feladatok is vol­tak. A magam részéről elmond­hatom, hogy nagyon jól szó­rakoztam, igen jót játszottam. Köszönöm ezt. Meg a sok újat, amit közben kaptam. Mert volt ilyen bőven. Nekem például új volt, hogy Kiskőrös címe­rében szarvas látható .. . Ed­dig is nagyon érdekelt a hely- történeti munka, de most már úgy gondolom, Bácsalmás tör­ténete mellett érdemes lesz a megyére is kitekinteni.. • .. . Köszönöm a játékot, B várom a következőt.. .** Harmath Lajosné tanító­nő Hajósról küldte kedves levelét: „Sajnos, a rejtvénypályázat utolsó fordulójához érkeztünk. Gondolom, sokan vannak a játszótársak közül, akik így sóhajtottak. .. Mert jó volt hat vasárnapon keresztül lesni a kérdéseket — tüzetesen bön­gészni a cikkeket, hogy a meg­felelő választ megtaláljuk. S milyen öröm — ha sikerült a „vadászat”! A játék szórakoztatva taní­tott bennünket, sőt nevelt is szfikebb hazánk szeretetére, megbecsülésére. — Köszönjük mindazoknak, akik a játékot vezették, szervezték, lebonyo- l'tották. — S bár a sorsolás útján nem nyerhet mindenki, mégis nyertünk mindnyájan, akik a játékban részt vet­tünk . .. Kérünk hasonlót a közeljövőben is ...•» Jó pár levél végződik csaknem azonos szavakkal. Várják a játék folytatását, valami hasonlót... Ha majd túlestünk az Sssze- számlálás, illetve értékelés „kánikulai” munkáján, írunk több pályázónk vé­leményéről, megjegyzésé« ről, üzenetéről is. Mert van tréfás hangú, kezdve olyantól, aki bejelenti, hogy most egy-két fordulót ki­hagy, mert üdülni megy, olyanig, aki azt jelenti be, hogy még a nyaralásról is lemondott a játék kedvé­ért ... Egy szó, mint száz: — mind a részvétel aránya, mind a megfejtéseket kí­sérő levelek valami olyan gondolatot formáigatnak bennünk, hogy — nézzék el, ha netán „beképzeltek” lennénk — egy kis mód- szerecskével lapunk is gazdagította a honismereti mozgalom kiterjesztésének lehetőségeit. Anélkül, hogy értekeztünk, túlszervez­tünk volna valamit e pá­lyázat sikere érdekében, csupán talán azzal, hogy a játékformával közvetlenné tettük az „ügyet” — ked­vet csináltunk az olva­sóknak a részvételre ... Lesz még mód egyéb kői vetkeztetésekre is. De most lássuk a nyere­mények sorát: 1. IBUSZ külföldi uta­zás egy személy részére; 2. Egyhetes belföldi uta­zás 2 személynek; 3. Háromnapos — 2 sze­mélyes — társasutazás; 4. 1 db táskarádió; 5. 1 db fényképezőgép; Továbbá; 10 db 100 fo­rintos könyvvásárlási utal­vány; 10 db 50 forintos könyv­vásárlási utalvány; 15-szőr féléves lapelőfi­zetés; 10-szer negyedéves lap­előfizetés; 50 db „Járások, városok Bács-Kiskun megyében” c. kiadvány... Eddig a már kezünkben levő jutalmak sora. Érte­sültünk azonban arról is, hogy több szerv, intéz­mény is hozzá akar járul­ni a nemes, hasznosan szó­rakoztató rejtvényverseny díjazásához a maga jutal­maival. Mind a szervek nevét, mind a jutalmak to­vábbi sorát ismertetni fog­juk. Végül a 6. forduló he­lyes megfejtése: 16. Mathiász János, Imre Gábor. 17. Kiskőrös, szarvas. 18. Baja, 750. —th —n Halál-játék — Apuka, adjál 3 forintot, légy szíves. — Elég lesz 2 fo­rintos fagylalt is. Pokol meleg van, tüdőgyulladást kap­hatsz, ha annyi hi­deget eszel egy­szerre. — A, nem fagyit akarok venni.., Olyan jópofa h a- lált árulnak a tra­fikban ... És csak három forint. Bim- binek is van már. Erzsi most megy érte. Igazán ... — Megbolondul­tatok? ... Hagyj engem ilyen hülye­ségekkel. H alál-t venni... Miféle ha­lál azl Olyan, csont, anyu is Műanyag, mint a Meglátod, fog neki örülni... Akár oda is lehetne akasztani a faliszőnyegre, arra a fekete me­zőre. Csudajói ki­jön. Holmi bizonyít­vány körüli meg­állapodás folytán még 10 forinttal tartoztam a srác­nak. Az is kikötés volt, hogy arra köl­ti, amire neki tet­szik. Józan érve­léssel nem mehet­tem semmire, le­szurkoltam a 3 fo­rintot. Tíz percen belül otthon volt a ha­lál. Valóban mű­anyagból készült, fehér színű csont­váz. A végtagok pici drót-„ízülettel” kapcsolódnak a törzshöz, s tagozód­nak önmagukban is. A koponya hagyo­mányosan vigyorog. Ismét egy hóborttal több. Még aznap be­szerzett minden va­lamire való gyerek egy csontvázat. Aki fel akart vágni, 1 forintosat vett. „Ez főnök volt, azért nagyobb” — indo­kolta meg korsze­rűen. Aztán kide­rült, hogy 6 fo­rintos is van. „Ez meg a nagyfőnök!" — aratta le a dia­dalt, akinek annyi pénze volt.., Így aztán mesél- getjük egymásnak, felnőttek, hogy es­ténként milyen jól eljátszanak a lur­kók a halállal. Tán­coltatják sötét szo­bában, zseblámpa­fény előtt, s a fa­lon felnagyítva mo­zog a halál árnyé­ka. Külön csemege volt, amikor a tv- krimi alatt vetítet­ték a készülék mö­gé, vagy a plafonra a csontváz halál­táncát... Brrrl.. Azért van gusztusa ezeknek a mai gye­rekeknek. Meg miért is félnének? Inkább 6k táncol­tatják meg a halált. it)

Next

/
Thumbnails
Contents