Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-12 / 136. szám

IMS. Június 12. szerda S. oldal Két új szövetkezeti Kiskunhalason Kiskunhalason a városi tanács végrehajtó bizott­sága engedélyezte, hogy a Vörös Október Terme­lőszövetkezet segédüzem­ként horgoló—kötő üze­met létesítsen a városban. Az engedély lehetővé teszi szintetikus és fésűs fonál­nak kötéssel, s horgolás­sal konfekcionált áruvá történő feldolgozását, va­lamint annak festését is. A vb a Győzelem Ter­melőszövetkezeti Csoport­nak Táj ópusztán daráló megnyitását engedélyezte. A közös gazdaság, a tag­ság, a kisegítő és egyéni gazdaságok számára végez­het a tszcs vámdarálást •• Ötszáz volt pártoló tag R •• •• R Tájékoztató a termelőszövetkezeti törvény végrehajtásáról Alig öt hónap telt el az­óta, hogy hatályba lépett a termelőszövetkezeti tör­vény. Sok ezer embert érint a megyében is, hiszen in­tézményesen megszüntette a laza, pártoló tagsági vi­szonyt. A volt pártoló ta­gok között szép számmal akadtak olyanok, akik már korábban elköltöztek, vagy más foglalkozást választot­tak. De vannak idősek, munkaképtelenek is. Velük kapcsolatban Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes, megyei körútja során a többi kö­zött a következőket mon­dotta: Egyes tsz-ekben olyan címen is törölni igye­keztek öreg, munkaképte­len tagokat, hogy ezzel csökkentsék a szövetkezet szociális terheit. Az ilyen eljárás — kimondom nyíl­tan — embertelen. — Mi lett a szociális gondoskodásra szorulókkal? — kérdeztük dr. Saskői Lajostól, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának cso­portvezetőjétől, aki hiva­talból is figyelemmel kí­séri a törvény végrehajtá­sát — A szövetkezetek fel­adatuknak érezték, hogy Sokoldalú társulás Érdekes kezdeményezések Szabadszálláson 1 Életre való, sokat ígérő kezdeményezés körvonalait távlatait vázolta fel leg­utóbbi beszélgetésünk al­kalmával Andrási Ferenc, a Szabadszállási Községi Tanács V. B. elnöke. — A község termelőszö­vetkezetei az idők folya­mán mindinkább koncent­rációra törekszenek. Míg korábban 11 termelőszö­vetkezetet egyesítettek néggyé, atbst a meglevők nagyszabású tsz-közi tár­sulásra szövetkezetek. Az új alakulat — amelynek célkitűzéseit vb-, illetve tanácsülésen már megvi­tattuk, termelő, felvásárló, értékesítő és szolgáltatási feladatokra vállakozik. Első lépésként még eb­ben az évben szeszfőzdét, valamint bor. és szeszpalackozót létesí. tenek. Nem utolsó célja ennek: tovább öregbíteni a sza­badszállási bor és pálinka eddigi jó hírnevét. A jövő év elejétől kezd­ve a háztáji áruk felvásár­lását is a társulás veszi kézbe — a baromfitól a lábasjószágon át a szőlő­gyümölcsig. Ezzel a lakos­ság jobb ellátása is lehető­vé válik. A távolabbi tervek közt emeletes üzletház építé­se is szerepel. A társulás iro­dáin kívül ebben gazdag üzletsor kap helyet. Ott találjuk az ígéretes szándékok közt — s ez már a szolgáltató ágazat­hoz kapcsolódik — kőmű­ves, villany- és vízvezeték­szerelő részleg életre hívá­sát. Ennél is jelentősebb­nek tartják azonban a tár­sulás gazdái a négy tsz gépeinek álla­potáról gondoskodó közös javító üzem létesítését. Szakaszos megoldásban halastavat építenek, amely­hez járulékos beruházás­ként 8—10 ezer férőhelyes sertéshizlalda kapcsolódik majd. Az üzemi mellékter­mékek. az egyébként alig hasznosítható hulladékok gazdaságos felhasználásá­nak is igen jó eszköze ez. S emellett mintegy 1300 hold jelenleg megművelet- len terület válik ily módon jövedelmezővé. A szabadszállási tsz-ekben hamarosan csaknem másfél ezer hold szőlő és gyümölcsös fordul termő­re. Ennek járulékos beruházá­sait — pincét csomagolót, tárolót, esetleg mélyhűtő üzemet — tető alá hozni a közeljövő újabb nagy feladata. A tsz-közi társulás fon­tos célokat tűzött maga elé. Ha csak a lakosság ellátását vesszük figyelembe: a nagyközségben hozzávető­leg 1500 munkásról, értel­miségiről és alkalmazott­ról — tehát nem mező- gazdasági termelőről — való gondoskodás feltétle­nül dicséretes vállalkozás. Az elképzelések megvaló­sítása érdekében szívesen látnának a társulásában — a közgazdasági szempontok egyeztetése után és a közös érdekek szem előtt tartá­sával — az ország más tá­jain gazdálkodó, termelő partnereket is. Egyelőre azonban, mint említettük, a község négy szövetke­zeti gazdasága: a Lenin, a Zöld Mező, a Mathiász és a József At­tila Tsz delegál öt-öt sze­mélyt a társulás igazgató tanácsába, vállalja a költ­ségeket 25—25 százalékos arányban, és részesedik ugyanilyen megosztásban a várható jövedelmekből. J. T. gondoskodjanak róluk. Ezerötszáz volt pártoló tag kérte a felvételét A terme­lőszövetkezetek közgyűlé­sein ötszáz jelentkezést fo­gadtak éL, jórészt idős, ma­gatehetetlen emberek kér­vényeit — Néhány gazdaság er­re az évre már nem akart háztájit adni volt pártoló tagjainak. — Február közepén a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter állásfog­lalása egyértelműen és hu­mánusan rendezte a vitá­kat. Orvosolatlan sérelmek­ről nincs tudomásunk. — A revízió jogával élve töröttekbe tagokat a nyil­vántartásaikból az üzemek? A nem dolgozókat, akik­re a jövőben sem számít­hatnak — igen. Mintegy ezemégyszáz körűi alakult a számuk. Az indokolatlan eljárásoknál közbeléptünk. Semmisnek nyilvánítottuk például nemrég a szalk- szentmártoni Hunyadi Tsz- nek a munkaképtelen Vá- czi Józseffel szemben ho­zott kizáró határozatát Hatályon kívül helyeztük az ugyancsak e községben működő Petőfi Tsz-nek azt az állásfoglalását, amellyel Kemenczei Gábort, Ments Istvánnét és K. Kovács Józsefet akarta törölni tag­jai sorából. Mindhároman kivették részüket korábban a közös munkából, illetve a részes művelésből — fe­jezte be tájékoztatóját a csoportvezető. H. K. BESZÉLGETÉS a szolgáltatókról és a szolgáltatásokról H)j A kiskunfélegyházi ““ járásban — mint a megye, vagy az ország más területein is —, az illeté­kesek minden erőfeszítése ellenére sincs megoldva a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítése. Ti­zenegy község több mint negyvenezer lakosának gondjairól beszélgettem a napokban Báthori József­fel, a járási tanács ipari főelőadójával. Mint a té­ma alapos ismerője, számos olyan dolgot mondott, me­lyet hasznosítani lehet a jövőben. — Hirtelen nehéz lenne felsorolni azokat a szak­mákat, amelyek művelői munkát találhatnának ma­guknak — válaszolt első kérdésemre. — Az építő­ipar különböző ágai — kő­műves, ács, bádogos, szo­bafestő — hiányiparként szerepelnek járásunkban. A falusi lakosság igényei egyre nőnek. Modem há­zaikban már nem elég a házilag elvégezhető mesze­lés, szobafestő kellene. A vízvezeték-szereléséhez is szakemberre lenne szük­ség, Szánk környékén pe­dig a gázszerelőknek is színre kellene lépniök. Egyre több a tv, rádió, mo­torkerékpár és gépkocsi, a falusi lakásokban is tért hódított a kárpitozott bú­tor. Vajon ki javítja meg ezeket, ha baj van velük? Sok községben bizony sen­ki, máshová kell vinni, ami természetesen költség- többletet jelent. M — A kisiparosok? **■ — Számuk emelkedik, de még mindig kevesen vannak. Január elsején 253 kisiparosunk volt, március végén már 259 iparenge­dély birtokosa vállalhatott javítómunkát és a folya­matban levő kérelmek el­intézése után az első félév végére számuk 270-re emelkedik. Az idén látott munkához Kömpöcön egy lakatos és egy ács, hama­rosan pedig már cipészük is lesz. Jászszentlászlón megoldódtak a bádogos-. Gátéren pedig az ácsgon­dok. Tiszaújfalun az idős fodrász már alig győzi a munkát, rövid időn belül „konkurrenciát” kap. Saj­nos, nem egy községben bizonyos szakmákban vi­szonylag olyan kicsi az igény, hogy nem biztosítja önálló kisiparos megélhe­tését. — Itt másodállásúak­kal oldják meg az igények kielégítését...? — Csak szeretnénk — hangzik a tárgyilagos vá­lasz. — Négy évvel ezelőtt megjelent egy rendelet, amely 23 szakmában enge­délyezte üzemi vagy válla­lati dolgozók részére a má­sodállás vállalását. Tavaly a szakmák számát har­mincra emelték. Ennek el­lenére járásunkban a múlt évben jelentkezett az „első fecske” egy kiskunmajsai könyvkötő személyében. A környékbeli községek ta­nácsai, iskolái és magáno­sai azóta is ellátják mun­kával. Ebben az évben már kiadtunk három újabb működési engedélyt, de az elenyészően kevés ahhoz, képest, amennyit szeret­nénk. Kunszálláson pél­dául nincs kőműves, ater=l melőszövetkezet építőbri­gádja pedig nem tud kü­lön munkát vállalni. Most engedélyt adunk a brigád egyik tagjának a tsz hoz­zájárulásával —, munka­idő után vállalhat • köz­ségben javításokat M — Miért nine» ete­gendő jelentkező? — Azt hiszem, elsősor­ban azért, mert sokan nem ismerik a lehetőségeket — és talán azért is, mert a tanácsok nem fordítanak elég gondot a községükben lakó szakemberek „beszer­vezésére”. — Néhány teát a kon­tárokról — I>ehet azokról többet is. Járásunkban is akad jócskán engedély nélküli iparűző, aki több-kevesebb hozzáértéssel szinte fele­lősség nélkül vállal mun­kát a lakosságtól. A köz­ségekben nem sokat törőd­nek velük, adófizetési kö­telezettség nélkül néme­lyik egész csinos jövede­lemmel rendelkezik. Ha néha feljelentenek egyet- kettőt, néhányszáz forintos bírsággal befejeződik az ügyük, s marad minden a régiben. Sokkal erélyeseb­ben kellene fellépni elle­nük, elsősorban a lakos­ság érdekében. I Befejezzük a beszél- ™ getést, levonhatjuk a tanulságokat. Felhívhatjuk arra a tizenegy község ve­zetőit és lakóit: Sokkal előbb megoldódnak jogos panaszaik, ha maguk is te­vékenyen részt vesznek megszüntetésükben. O. b. I Vietnami emberek 3. Életképek Első kép: Legfőbb köz­lekedési eszköz a kerékpár. Jobb oldalt: Talán a gyer­mekek szenvednek legjob­ban a háborútól. Az alsó képen: Légiri­adó! Iskolás lányok a fu­tóárokban. Negyedik kép: Egy volt lakóház Hanoiban, Raké­tával lőttek. (Vége következik) Király Ferenc felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents