Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-12 / 136. szám
IMS. Június 12. szerda S. oldal Két új szövetkezeti Kiskunhalason Kiskunhalason a városi tanács végrehajtó bizottsága engedélyezte, hogy a Vörös Október Termelőszövetkezet segédüzemként horgoló—kötő üzemet létesítsen a városban. Az engedély lehetővé teszi szintetikus és fésűs fonálnak kötéssel, s horgolással konfekcionált áruvá történő feldolgozását, valamint annak festését is. A vb a Győzelem Termelőszövetkezeti Csoportnak Táj ópusztán daráló megnyitását engedélyezte. A közös gazdaság, a tagság, a kisegítő és egyéni gazdaságok számára végezhet a tszcs vámdarálást •• Ötszáz volt pártoló tag R •• •• R Tájékoztató a termelőszövetkezeti törvény végrehajtásáról Alig öt hónap telt el azóta, hogy hatályba lépett a termelőszövetkezeti törvény. Sok ezer embert érint a megyében is, hiszen intézményesen megszüntette a laza, pártoló tagsági viszonyt. A volt pártoló tagok között szép számmal akadtak olyanok, akik már korábban elköltöztek, vagy más foglalkozást választottak. De vannak idősek, munkaképtelenek is. Velük kapcsolatban Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, megyei körútja során a többi között a következőket mondotta: Egyes tsz-ekben olyan címen is törölni igyekeztek öreg, munkaképtelen tagokat, hogy ezzel csökkentsék a szövetkezet szociális terheit. Az ilyen eljárás — kimondom nyíltan — embertelen. — Mi lett a szociális gondoskodásra szorulókkal? — kérdeztük dr. Saskői Lajostól, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetőjétől, aki hivatalból is figyelemmel kíséri a törvény végrehajtását — A szövetkezetek feladatuknak érezték, hogy Sokoldalú társulás Érdekes kezdeményezések Szabadszálláson 1 Életre való, sokat ígérő kezdeményezés körvonalait távlatait vázolta fel legutóbbi beszélgetésünk alkalmával Andrási Ferenc, a Szabadszállási Községi Tanács V. B. elnöke. — A község termelőszövetkezetei az idők folyamán mindinkább koncentrációra törekszenek. Míg korábban 11 termelőszövetkezetet egyesítettek néggyé, atbst a meglevők nagyszabású tsz-közi társulásra szövetkezetek. Az új alakulat — amelynek célkitűzéseit vb-, illetve tanácsülésen már megvitattuk, termelő, felvásárló, értékesítő és szolgáltatási feladatokra vállakozik. Első lépésként még ebben az évben szeszfőzdét, valamint bor. és szeszpalackozót létesí. tenek. Nem utolsó célja ennek: tovább öregbíteni a szabadszállási bor és pálinka eddigi jó hírnevét. A jövő év elejétől kezdve a háztáji áruk felvásárlását is a társulás veszi kézbe — a baromfitól a lábasjószágon át a szőlőgyümölcsig. Ezzel a lakosság jobb ellátása is lehetővé válik. A távolabbi tervek közt emeletes üzletház építése is szerepel. A társulás irodáin kívül ebben gazdag üzletsor kap helyet. Ott találjuk az ígéretes szándékok közt — s ez már a szolgáltató ágazathoz kapcsolódik — kőműves, villany- és vízvezetékszerelő részleg életre hívását. Ennél is jelentősebbnek tartják azonban a társulás gazdái a négy tsz gépeinek állapotáról gondoskodó közös javító üzem létesítését. Szakaszos megoldásban halastavat építenek, amelyhez járulékos beruházásként 8—10 ezer férőhelyes sertéshizlalda kapcsolódik majd. Az üzemi melléktermékek. az egyébként alig hasznosítható hulladékok gazdaságos felhasználásának is igen jó eszköze ez. S emellett mintegy 1300 hold jelenleg megművelet- len terület válik ily módon jövedelmezővé. A szabadszállási tsz-ekben hamarosan csaknem másfél ezer hold szőlő és gyümölcsös fordul termőre. Ennek járulékos beruházásait — pincét csomagolót, tárolót, esetleg mélyhűtő üzemet — tető alá hozni a közeljövő újabb nagy feladata. A tsz-közi társulás fontos célokat tűzött maga elé. Ha csak a lakosság ellátását vesszük figyelembe: a nagyközségben hozzávetőleg 1500 munkásról, értelmiségiről és alkalmazottról — tehát nem mező- gazdasági termelőről — való gondoskodás feltétlenül dicséretes vállalkozás. Az elképzelések megvalósítása érdekében szívesen látnának a társulásában — a közgazdasági szempontok egyeztetése után és a közös érdekek szem előtt tartásával — az ország más tájain gazdálkodó, termelő partnereket is. Egyelőre azonban, mint említettük, a község négy szövetkezeti gazdasága: a Lenin, a Zöld Mező, a Mathiász és a József Attila Tsz delegál öt-öt személyt a társulás igazgató tanácsába, vállalja a költségeket 25—25 százalékos arányban, és részesedik ugyanilyen megosztásban a várható jövedelmekből. J. T. gondoskodjanak róluk. Ezerötszáz volt pártoló tag kérte a felvételét A termelőszövetkezetek közgyűlésein ötszáz jelentkezést fogadtak éL, jórészt idős, magatehetetlen emberek kérvényeit — Néhány gazdaság erre az évre már nem akart háztájit adni volt pártoló tagjainak. — Február közepén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter állásfoglalása egyértelműen és humánusan rendezte a vitákat. Orvosolatlan sérelmekről nincs tudomásunk. — A revízió jogával élve töröttekbe tagokat a nyilvántartásaikból az üzemek? A nem dolgozókat, akikre a jövőben sem számíthatnak — igen. Mintegy ezemégyszáz körűi alakult a számuk. Az indokolatlan eljárásoknál közbeléptünk. Semmisnek nyilvánítottuk például nemrég a szalk- szentmártoni Hunyadi Tsz- nek a munkaképtelen Vá- czi Józseffel szemben hozott kizáró határozatát Hatályon kívül helyeztük az ugyancsak e községben működő Petőfi Tsz-nek azt az állásfoglalását, amellyel Kemenczei Gábort, Ments Istvánnét és K. Kovács Józsefet akarta törölni tagjai sorából. Mindhároman kivették részüket korábban a közös munkából, illetve a részes művelésből — fejezte be tájékoztatóját a csoportvezető. H. K. BESZÉLGETÉS a szolgáltatókról és a szolgáltatásokról H)j A kiskunfélegyházi ““ járásban — mint a megye, vagy az ország más területein is —, az illetékesek minden erőfeszítése ellenére sincs megoldva a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítése. Tizenegy község több mint negyvenezer lakosának gondjairól beszélgettem a napokban Báthori Józseffel, a járási tanács ipari főelőadójával. Mint a téma alapos ismerője, számos olyan dolgot mondott, melyet hasznosítani lehet a jövőben. — Hirtelen nehéz lenne felsorolni azokat a szakmákat, amelyek művelői munkát találhatnának maguknak — válaszolt első kérdésemre. — Az építőipar különböző ágai — kőműves, ács, bádogos, szobafestő — hiányiparként szerepelnek járásunkban. A falusi lakosság igényei egyre nőnek. Modem házaikban már nem elég a házilag elvégezhető meszelés, szobafestő kellene. A vízvezeték-szereléséhez is szakemberre lenne szükség, Szánk környékén pedig a gázszerelőknek is színre kellene lépniök. Egyre több a tv, rádió, motorkerékpár és gépkocsi, a falusi lakásokban is tért hódított a kárpitozott bútor. Vajon ki javítja meg ezeket, ha baj van velük? Sok községben bizony senki, máshová kell vinni, ami természetesen költség- többletet jelent. M — A kisiparosok? **■ — Számuk emelkedik, de még mindig kevesen vannak. Január elsején 253 kisiparosunk volt, március végén már 259 iparengedély birtokosa vállalhatott javítómunkát és a folyamatban levő kérelmek elintézése után az első félév végére számuk 270-re emelkedik. Az idén látott munkához Kömpöcön egy lakatos és egy ács, hamarosan pedig már cipészük is lesz. Jászszentlászlón megoldódtak a bádogos-. Gátéren pedig az ácsgondok. Tiszaújfalun az idős fodrász már alig győzi a munkát, rövid időn belül „konkurrenciát” kap. Sajnos, nem egy községben bizonyos szakmákban viszonylag olyan kicsi az igény, hogy nem biztosítja önálló kisiparos megélhetését. — Itt másodállásúakkal oldják meg az igények kielégítését...? — Csak szeretnénk — hangzik a tárgyilagos válasz. — Négy évvel ezelőtt megjelent egy rendelet, amely 23 szakmában engedélyezte üzemi vagy vállalati dolgozók részére a másodállás vállalását. Tavaly a szakmák számát harmincra emelték. Ennek ellenére járásunkban a múlt évben jelentkezett az „első fecske” egy kiskunmajsai könyvkötő személyében. A környékbeli községek tanácsai, iskolái és magánosai azóta is ellátják munkával. Ebben az évben már kiadtunk három újabb működési engedélyt, de az elenyészően kevés ahhoz, képest, amennyit szeretnénk. Kunszálláson például nincs kőműves, ater=l melőszövetkezet építőbrigádja pedig nem tud külön munkát vállalni. Most engedélyt adunk a brigád egyik tagjának a tsz hozzájárulásával —, munkaidő után vállalhat • községben javításokat M — Miért nine» etegendő jelentkező? — Azt hiszem, elsősorban azért, mert sokan nem ismerik a lehetőségeket — és talán azért is, mert a tanácsok nem fordítanak elég gondot a községükben lakó szakemberek „beszervezésére”. — Néhány teát a kontárokról — I>ehet azokról többet is. Járásunkban is akad jócskán engedély nélküli iparűző, aki több-kevesebb hozzáértéssel szinte felelősség nélkül vállal munkát a lakosságtól. A községekben nem sokat törődnek velük, adófizetési kötelezettség nélkül némelyik egész csinos jövedelemmel rendelkezik. Ha néha feljelentenek egyet- kettőt, néhányszáz forintos bírsággal befejeződik az ügyük, s marad minden a régiben. Sokkal erélyesebben kellene fellépni ellenük, elsősorban a lakosság érdekében. I Befejezzük a beszél- ™ getést, levonhatjuk a tanulságokat. Felhívhatjuk arra a tizenegy község vezetőit és lakóit: Sokkal előbb megoldódnak jogos panaszaik, ha maguk is tevékenyen részt vesznek megszüntetésükben. O. b. I Vietnami emberek 3. Életképek Első kép: Legfőbb közlekedési eszköz a kerékpár. Jobb oldalt: Talán a gyermekek szenvednek legjobban a háborútól. Az alsó képen: Légiriadó! Iskolás lányok a futóárokban. Negyedik kép: Egy volt lakóház Hanoiban, Rakétával lőttek. (Vége következik) Király Ferenc felvételei
