Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-06 / 131. szám
8. oldal 1968. Június 6, csütörtök Mind több olvasó Egy sikeres akció mérlege A kiskunfélegyházi szövetkezeti könyvesbolt egyike az ország legszebb vidéki könyvesboltjainak. A tavalyi átépítés után még inkább csino- sodott külsőben, Kávé a könyv mellett ami természetesen sok külföldi utas maga után vonta betér térképet, a forgalom emelkedését is. Az E—5-ös útvohanglemezt vásárolni. Jólesne a válogatás közben egy nal menti boltba kis frissítő, vagy feketekávé. Nos, ezután már nem jelent ez sem gondot: csinos kis bárpultot állítottak fel a boltban, ahol kávéval, frissítővel is kedveskednek a vendégeknek. Minősítő kórushangverseny Kiskőrösön A megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának kezdeménye^ - sére a múlt év őszén sajtó- terjesztési kampány indult a megyében. Célja a Petőfi Népe olvasótáborának, illetve előfizetőinek gyarapítása volt. Az akcióban részt vett a Lapkiadó Vállalat és a posta, emellett a pártbizottságok, pártszervezetek és az általuk mozgósított több száz aktivista, akik fontos és szép feladatnak tartották e mozgalom célkitűzését. Valóban nem közömbös, hogy hányán olvasnak napi-, heti-, vagy bármilyen más lapot. Az újság gondolkodásra, állásfoglalásra és cselekvésre készteti az olvasót. Bizonyíték rá sok nagy tett — a mi megyénkben is. Javult a termelés, jó tapasztalatokat adtak és vettek át egymástól községek, városok, üzemek, szövetkezetek. Érdekes, szórakoztató írásokkal találkoznak és az eseményekről szóló tudósításokból tájékozódnak napról napra az emberek tíz- és százezrei. Hogy újságolvasók vagyunk és mindinkább azok leszünk, annak bizonyítására álljon itt néhány fontosabb adat a megyéről: 40 féle sajtótermékre 1*16 ezren fizetnek elő megyénk 563 er*- lakosa közül. Vagyis: minden harmadik lakos (gyermek is) előfizetőnek számít! Ezen túl még úgynevezett áruspéldányban is hozzávetőlegesen 50 ezer újság vagy folyóirat fogy el. Csupán a Népszabadságból, a Petőfi Népéből, Népszavából, Magyar Nemzetből és újabban a Magyar Hírlapból naponta 80—82 ezer példányt adnak el a sajtó terjesztői, illetve árusai. Szabad Földből 44 ezer példány fogy el hetenként és sok vásárlója van a Nők Lapjának, valamint a Képes Újságnak is. A sajtótermékek eladott Tizenöt új színész A Színház- és Filmművészeti Főiskolán az idén 15 színészhallgató fejezte be tanulmányait. Már megkapták diplomájukat, s mindegyikük aláírta szerződését a jövő évadra. Öten budapesti színháznál kezdik pályájukat. A többiek vidékre kerülnek. A Kecskeméti Katona József Színház tagja lett Ábrahém István, akit a közönség a Vígszínház és az Operettszínház darabjaiból ismer. Szegedre készül Janka Béla, s ugyancsak Szegedet választotta Szendrő Iván, aki több tv- filmben, s jó néhány Madách Színházbeli darabban próbálgatta szárnyait. Szegedre szerződött továbbá Kiss István (a Mi kis városunk, a Catullus és a „Ha elmondod, letagadom” ki- sebb-nagyobb szerepeit játszotta) és Molnár Piroska, akinek a Madách Színház Catullus darabja juttatott nagyobb szerepet. (MTI) és előfizetett példányszáma egyre növekszik. Csak az elmúlt két év alatt 30 ezerrel nőtt a különféle újságokra előfizetők száma. Megyénk lapjára 6000-rel többen fizetnek elő 1968- ban, mint 1966-ban. A fejlődés az egész megyére, minden városra és községre jellemző, annak ellenére, hogy növekszik az egyéb hírközlő • eszközök száma is. 1966-ban például 116 ezer volt a rádióelőfizetők száma, 1968-ban pedig már 122 ezer. Még szembetűnőbb a tv térhódítása. Az 1966. évi 21 ezerről 1968-ra a kétszeresére, több mint 42 ezerre emelkedett a televíziótulajdonosok száma. Mindez arról tanúskodik, hogy az emberek többsége érdeklődik a világ, az ország és megyéje eseményei iránt, hallgatja a rádiót, nézi a tv-t és emellett olvassa kedvenc újságjait is, mert ez is hozzátartozik mindennapi életéhez. A lapterjesztési akció legfontosabb célja a Petőfi Népe előfizetői táborának növelése volt, bár emellett más lapokra is gyűjtötték az előfizetéseket. Ám a lakosság a Petőfi Népéből értesül szűkebb hazája, megyénk életének fejlődéséről, eseményeiről, ez az egyetlen hírközlő szervünk, amelyik nap mint nap tájékoztatja, értesíti, tudósítja Bács megye lakosságát mindennapi életünkről. A pártbizottság ezért támogatta mindenekelőtt a megyei lap terjesztését. Ne legyen olyan vezető, vagy dolgozó, aki nem olvassa el reggelenként megyénk sajtóját. Jusson el minél több házhoz, minél több kézhez a Petőfi Népe, mint ahogyan saját lapjuk más megyében is eljut a lakosság nagy részéhez. A lakosság többségéhez sajnos nálunk nehezebb eljutni, mint másutt, mert nagy a tanyavilág, ahová nem jár naponta kézbesítő. De jusson él a lap oda, 10. — Csak te hitted rólam, hogy milliomos vagyok. Most átkelünk a túlsó partra, és ott az a kis ház, az az enyém. — Melyik? Hármat is látok. — Az a szélső, ott. jobbról. A fogoly előbbre ment. Ebben a pillanatban Schirmbaum kezében eldördült a pisztoly. A francia teste a Dunába hullott. Schirmbaum visszakaahol a kézbesítés nem okoz nehézséget: városba, zárt településű községekbe, az emberek százezreihez. Az olvasók és a terjesztők, újságírók kölcsönösen segítséget tudnak adni lapunk színvonalának emeléséhez és az olvasók számának növeléséhez. Leninnek a sajtóról szóló írásai között a „Levél az elvtársakhoz’’ című cikkben ezt olvashatjuk: „Nagy tévedés ugyanis az, hogy éppen irodalmárok és csakis irodalmárok (e szó szakmai értelmében) képesek közreműködni a lapban.” Alább: „Mindenkit kérünk, de különösen a munkásokat, hogy levelezzenek velünk. Adjanak minél több lehetőséget a munkásoknak, hogy írjanak lapunkba, írjanak a szó szoros értelmében mindenről, minél többet mindennapi életükről, az őket érdeklő kérdésekről és munkájukról. Írjanak nekünk a munkások kívánságairól — mi iránt érdeklődnek — mi ellen tiltakoznak stb. Csakis így és ilyen széles körű levelezéssel tehetjük lapunkat igazi lappá.” Kérjük mi is a megye lakosságát, hogy írjanak a Petőfi Népe szerkesztőségének minél többet, legyenek külső munkatársai a lapnak. Az eredmények ellenére is országosan még az utolsók között szerepelünk a napilapok olvasottsága tekintetében. De évről évre fokozatosan emelkedik az újságolvasók száma, s ez a szervezők jó munkáját dicséri. Elismerés és köszönet illeti érte a pártszervezeteket, tömegszervezeteket, a Lapkiadó Vállalatot és a postai dolgozókat. Arra kérjük őket, hogy legyenek továbbra is e feladatnak segítői, támogatói. Sólyom Ferenc, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának munkatársa nyarodott a város felé. Felnézett az első házra, elolvasta a falon látható táblát: „Nobel strasse” Telefonfülkéhez lépett és tárcsázta azt a „délelőtti” számot. — A Nobel strassen nincs feltámadás — mondta — és helyére akasztotta a kagylót. • Szakadatlanul csengett a telefonkészülék. Kinyúlt egy kéz, megfogta, felemelte a kagylót majd visszaejtette a helyére. A férfi — A Népművelési Intézet harmadízben rendezi meg az amatőr énekkarok országos minősítését. A minősítés nem verseny és célja nem valamiféle sorrend megállapítása, hanem a kórusmozgalom jelenlegi helyzetének felmérése és az egyes énekkarok színvonalának megállapítása. A bemutatókon jelenlevő s a hallottakat értékelő szak- zsürik nem egymáshoz, hanem egy országosan kialakult mértékhez hasonlították az énekkarok produkcióit, s ez a mérték az elmúlt kétesztendős időszak alatt, a legutóbbi országos minősítés óta ismét emelkedett, az egyes minősítési szintek eléréséhez igényesebb műsorválasztásra és magasabb színvonalú előadásra volt szükség. A zsűri azonban nem csupán a meghallgatott egyszeri produkció alapján döntött, hanem figyelembe vette a kórusok működési feltételeit, tagjainak összetételéből Wocheck professzor — oda sem fordult a zöld készülék felé. Megszokott moz. dulattal végezte el a visz- szautasítás eme egyszerű mozdulatát. Amikor pedig a kagylót tartó keze felszabadult, újra a lila ceruza után nyúlt, és az asztalán tornyosuló akták, rajzok, définiciók tanulmányozásához látott. Külön világ lüktetett ebben a hatalmas, rózsakertre nyíló dolgozószobában, Wocheck professzor a vadászkutya szívósságával tapadt a nyomra, arra a parányi jelre, amely arról vallott, elérhető közelségbe került egy újabb nagy kérdés megoldásához. Harminchárom esztendeje dolgozott itt. Napi tizenkét-tizenhat órát. Fiatal korában otthon Németországban még teniszezett, nagyon nagy jövőt jósoltak neki, de egyik napról a másikra búcsút vett a fehér labdától. Edzője hetekig várta a labor bejáratánál, nem egyezett bele egykönnyen, hogy a — szerinte — világbajnoki képességekkel rendelkező sportoló odébb álljon. Kari — Heinz Wocheck, az ifjú vegyész ekkor a közeli sörpincébe hívta az edzőjét. adódó belső adottságait, valamint az elmúlt két esztendő alatt végzett népművelő és az együttesen belül folyó zenei nevelő munkát, a megtanult műveket, fellépések számát stb. Bács-Kiskun megye énekkarai vasárnap találkoztak a 250 éves jubileumát ünneplő Kiskőrösön. A jószándékú rendezés objektív okokból sajnos nem tudott mindenben megfelelő körülményeket teremteni a Petőfi mozi hangverseny céljára nem alkalmas helyiségében, a találkozó mégis sikeres volt, a kórusok és karnagyaik túltették magukat a nehézségeken. Elsőnek a nemrég újjáalakult kiskőrösi Petőfi- kórus lépett dobogóra bemutató jelleggel, Máté János vezényletével, a község üdvözletét tolmácsolva énekével az összegyűlt dalosoknak. Ezután került sor a hat, minősítésért induló megyei énekkar színvonalas műsorára. A Für— Arra kérem Julius bácsi... mondjon le rólam. Higyjen nekem, ha most engednék is a rábeszélésnek, előbb-utóbb visszatérnék a vegyészeihez. Julius Werner, a birodalmi teniszválogatott edzője nem nyugodott egykönnyen a kudarcba. Ám Wocheck- kal nem lehetett vitatkozni; — Kár kérlelnie, Julius bácsi. Amikor a diploma- munkámon dolgoztam, az élőlények vas-asszimilációját választottam témámul. Azt hittem, egyszerű dolgom lesz, könnyű, sikeres munka. De tévedtem. Az emberi szervezet létéhez, majdnem minden élőlény fennmaradásához az oxigén és víz mellett még egy alapvető anyagra van szükség. A vasra. Vas és fehérje, látszólag egymástól homlokegyenest különböző anyagok. Az egyik roppant egyszerű elem, a másik hallatlanul összetett vegyület. A vas létezhet fehérje nélkül. Az élő anyag viszont elpusztul, ha nem rendelkezik kellő mennyiségű vassal: — Ezt minden laikus tudja, barátom. — De azt senki nemtudjes Lajos országos karnagy elnökletével működött zsűri hosszas tanácskozás után megbeszélte a karnagyokkal a bemutató tapasztalatait és közölte döntését, miszerint aranykoszorús minősítést kapott a Bajai Liszt Ferenc énekkar (karvezető: Vígh László és Vígh Lászlóné), ezüstkoszorút a Kecskeméti Kodály Kórus (Zsiga László és Zsiga Lászlóné), ezüstkoszorús fokozatot ért el diplomával (a fellépés sorrendjében) a Kecskeméti Városi Művelődési Ház leánykara (Sipos Károly), a Kecskeméti Bartók Kórus (Nemessze- ghy Lajos) és a Solti Petőfi Énekkar (Gyukity Bódog), bronkoszorút pedig a Kiskunhalasi Erkel Énekkar (Hadházi Sándor). Az értékelésben kiemelte a zsűri több énekkar örvendetes fejlődését, s a hibák feltárásával együtt a jövőre nézve is hasznos útmutatásokat adott ja megmondani, miképp építi át a ferrumot az élő szervezet a saját „szájíze” szerint. Milyen hallatlanul összetett vegyi folyamat játszódik le az emberi szervezetben, amíg például az almahéj csekély vastartalma az élethez szükséges beépített ferrumá módosul. Két hónapja értettem meg: ha egész életemet e titokzatos folyamat felderítésére szentelem, többet teszek az emberiségért, mint ezer megnyert játszmával. Egyszerűen nincs időm a napi öt-hatórás edzésekre. — Hallgasson ide — vesztette el Wemer a türelmét —, maga az I. G. Farben alkalmazottja, és tíz esztendőre szóló szerződést írt alá. Jó, kiválik a csapatomból. Ezt nem tudom megakadályozni, de gondoskodom róla, hogy ez a tíz esztendő^ — a maga számára — száz évvel is felérjen. — Engem nem lehet fenyegetni — pattant fel az ifjú tudósjelölt. — Tudom, hogy a személyzeti osztályunkon milyen nagy szava van önnek. De azt teszi amit jónak lát. Célom va és ettől semmiféle fen getéssel nem lehet élté rítani. (Folytatjuk.)
