Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-06 / 131. szám

IMS. Június «, csütörtök S. oldal As akadémiai napok témáiból A gazdaságos szőlőtermelés feladatai A Dunától északra II. Számítógépek és szakemberek A Kecskeméten közel­múltban megrendezett aka­démiai napokon — miként akkoriban közöltük — az előadásokon kívül három különböző szekcióülés is volt. A zölfcég- és gyü­mölcstermesztés szakem­berei tanácskozásának lé­nyeges mondanivalóját már közöltük — ezúttal a szőlészek szekciójának an­kétjén elhangzottakat is­mertetjük. Az elnöklő dr. Kozma Pál, a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola rektora, a szőlőtermesztéssel kapcso­latban az egyik legfonto­sabb célként a termésátla­gok növelését, s ezzel pár­huzamosan az önköltségek csökkentését hangsúlyozta. Ez megfelelő nagyüzemi berendezések létesítésével és korszerű gazdálkodással érhető el. Az utóbbi ‘köve­telményei közé tartozik megyénkben a homoktala­jok tápereiének növelése, s olyan szőlőfajták termesz­tése, amelyeknek hozama mennyiségi és minőségi szempontból versenyképes a nyugati szőlőtermelők produktumaival. A fajták kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy a kórokozókkal szemben ellenállók legye­nek. A nyugati államok szőlőfajtái a melegebb ég­öviekénél ellenállóbbak, ezért azokat kell szőlőgaz­daságaink számára szapo­rítani. A professzor megemlí­tette azt is, hogy vegyi­iparunk fejlődésével a ko­rábbinál nagyobb lehető­sége nyílik a szőlő­termést növelő műtrágyá­zásnak. A vegyianyagok mellett azonban a talaj szervesanyaggal való ellá­tásáról is kell gondoskod­ni. A korszerű növényvé­delem szükségességét is hangoztatta. A továbbiak­ban a termés feldolgozásá­val kapcsolatos teendőkről beszélt, ismételve a meg­felelő fajták kiválasztásá­nak fontosságát, mert hi­szen a kevésbé rothadó, magas cukortartalmú szőlő feldolgozása kevesebb ön­költséggel jár. Ami a járu­lékos beruházások meg­valósítását illeti: Bács-Kis- kun megyében .szép szám­ban épültek már borfeldol­gozók és tárolók, de az új ültetvények fokozatos ter­mőre fordulása újabbak építését is szükségeik A vitában felszólaló or­szágos hírű szakemberek a többi közt arról beszéltek, hogy a szőlőtermelés irá­nyításának szervezete vál­toztatásra szorul, s a bor és a szőlő exportálásának lehetőségeit maximálisan Fajták, árak és a piac Szamőcagondok JakabszálEáson A jakabszállási szamó- eáskerteket is megtépázta a fagy és az aszály. Ez an­nál is inkább érzékenyein érintette a gazdákat, mert itt termelik a megyében a legtöbb földiepret. A MÉK felvásárlásának nagyobb ré­sze minden évben innen ke­rül ki. Azt mondják, hogy az idén a tavalyinak felét sem adják a bokrok. Az el­múlt évben 42,5 vagonnal vásároltak fel a .helyi Nép­front Tszcs kezelésében le­vő telepek (a közös gazda­ság ugyanis átvette aMÉK- től a felvásárlás lebonyolí­tását), az idén pedig csak 15—18 vagon áru átvételére számítanak. Másik gondjuk az, hogy változtatni kellene a faj­tán is. A község nagyobb részében a Madame Mon­tot nevű szamóca termesz­tése terjedt el. Ez bőtermő, kiváló ízű, de nagy hátrá­nya, hogy kevésbé tartósít­ható, a hosszú szállítást nem bírja. Exportra már ennél jobb fajták is van­nak. Éppen emiatt külföldi értékesítése nehézzé vált, a Hungarofruct csak alacso­nyabb áron tudja átvenni. A témáról beszélgettünk Nagy Bélával, a Népfront Tszcs elnökével. — Jöjjön kóstoljuk meg — invitált az átvevőtelep­re. Valóban a Jakabszáláson megkedvelt fajta küllemre szép, kellemes ízű, de puha, szivacsos szerkezetű. Más fajták, többek között a A szamócát teherautóval szállítják a szélrózsa minden irányába. ki kell használni. E lehe­tőségek bővítése viszont a jobb fajták termesztése mellett a szőlőtermelés gé­pesítésének fokozását, a bor korszerűbb kezelési technológiájának alkalma­zását sürgeti. Szó esett ar­ról is, hogy a szőlészeti kutatások eredményeiről az illetékesek az eddiginél gyorsabban tájékoztassák az üzemeket, termelőket, vagy az utóbbiak egymást. A szekció ülésének részt­vevői nem hagyták figyel­men kívül a háztáji szőlő­ket sem, s hangsúlyozták, hogy megfelelő gondosko­dással azok terméshozamai is elérhetik a nagyüzemi gazdaságokét. A vita összegezéseképpen megállapítható, hogy a szőlőtermelés további sike­re bonyolultan összetett feladatok megoldásától függ. Erről beszélt dr. Mol­nár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára is. A piaci igények alakulásának állandó figyelemmel kísé­rését, a szőlészek tevé­kenységének összehangolá­sát emelte ki felszólalásá­ban, valamint azt, hogy a gazdaságos szőlőtermelés érdekében a tennivalókat magában foglaló 15 éves távlati tervet kell a közel­jövőben készíteni. T. L Programozott gazdálko­dás? Egyelőre még nem. A já­rási székhely számítóköz­pontját ez év elején indí­tották eb Próbaképpen — még jelenleg is — itt dol­gozzák fel az egész cseh­szlovákiai tehergépkocsi- forgalmat. Menetlevelek­ről. A kétemeletes modem épületben alig kimondható nevű gépek zümmögnék szakadatlan. A gépek mö­gött érettségizett fiatal lá­nyok ülnek. Jó néhányan a járás községeiből járnak be naponta. A falakat külön­leges szigeteléssel láttákéi, zajosnak így éppenséggel nem mondható az üzem. Felnőtt korban Ötvenötén dolgoznak a központban: programozók; gépkönyvelők, technikusok. Egy-egy személyre napon­ta 3500—4000 adatsor fel­dolgozása jut. A csillagá­szati számok kedvelői ezek alapján már megbecsülhe­tik, évente mennyi adat fut ki a gépsorokból. Mér­hetetlen információtömeg! — Ezek nélkül egyre ke­vésbé lehetünk meg — je­lenti ki fél órával látoga­tásunk után Németh Jenő, Ládaszámra gyűlik csomagolt, kedvelt Surprise tömöttebb, tartó-, sabb típus. — Az a tanulság, hogy Igazodnunk kell a piac igé­nyeihez — ismerte el a ter­melőszövetkezeti csoport elnöke. — Szerencsére a szamócánál gyors lehetőség van az átállásra. ígéretet kaptunk, hogy a Hungaro­fruct soroksári gazdaságá­ból kapunk új, külföldön is kedvelt, korszerűbb faj­tákat. Már az idén a régi szamócás terület helyén ezekből ültetünk 20 holdat. Tavaszra ez már fél ter- termést ad. A következő években fokozatosan térünk át az új fajtákra. Kétségtelen, hogy kelle­metlenül érintette a jakab- szállásiakat az árcsökke­nés, de elhatározták, hogy a keresettebb, a piac igé­it kék műanyagdobozokba tavaszi gyümölcs. nyeinek megfelelő gyümölcs termesztésére törekednek. K. & a szövetkezeti társulás el- seny. Bármerre járunk, a nöke. — Ha tetszik, ha második mondatban már nem, tudomásul kell ven- e körül forog a szó. Igaz, az nünk, hogy nemcsak a szó- itteni mezőgazdaság első- cialista és a kapitalista tá- sorban a köztársaság ellá­A számítóközpontban a lyukkártyák kódolt adatait a tabulátor „visszaolvassa” és papírtekercsre nyom­tatja. bor, de az egyes országok között is gazdasági verseny folyik. A lemaradást nem kockáztathatjuk. A szövet­kezetekben fel kell szítani a vállalkozókedv parazsát, de ehhez az önállóság friss légáramlatára van szük­ség. Ez utóbbira már nem lehet panaszunk; gazdasá­gaink a felnőtt kor küszö­bén vannak. És máris az újszerű vál­lalkozásokat ismerteti, öt gazdaság luoemaszárítót, 8—10 üzem baromfitelepet létesít. Szigorúan csak a legmodernebb technológiá­val. A vásárúti tsz-ben 300 vagonos hűtőházat építe­nek. ez 10—12 millió ko­ronába kerül, s ide betár­sul a többi gyümölcster­mesztő gazdaság is. Önállóság — összefogással Többen elmondják: arra törekednék, hogy maga a mezőgazdaság önfinanszí­rozó legyen. Ezért is tár­sultak a szövetségbe a fel­dolgozó, a felvásárló és az ellátó vállalatok. Rövid múltja ellenére a társulás máris olyan alapokkal ren­delkezik, hogy a gazdasá­gok beruházásaihoz köl­csönt nyújthat, kedvezmé­nyes kamatra. Csírájában tehát már létezik a mező­gazdasági bank­verseny, verseny, ver­tására hivatott, de mind több cikkféleséiből külde­nek exportra is. A vásár­úti tsz például már az amerikai rendszerű váku­umos tartósító berendezést szerzi be rövidesen, mert az ezáltal mártott készít­mények igen keresették a skandináv államokban. Az osztrák export meg külö­nösen élő térben áll: Becs alig száz kilométerre van innét. Utak a világba Már kezdetben feltűnik, hogy az itteni szakemberek mennyire jártasak a világ mezőgazdaságában. Kis rá­kérdezéssel kiderül: szemé­lyes tapasztalatok alapján. Eleinte jegyzem, ki merre járt már. de aztán abba­hagyom: a, távoli ország­os városnevekből külön cikksorozat telne ki. Csak egy példa: Dömény János, a nyárjasdi tsz-elnök az el­múlt pár évben becsava­rogta a fél világot, s ta­valy a montreáli világkiáL- lításxa is eljutott. Dr. Cséfalvai Gábor, a társulás ökonómiai igazga­tóhelyettese — pár hónap­ja járt megyénkben — rö­videsen nyugat-európai kör­útra indul. Igen hasznosak ezek az utazások, s élnek is vele a mezőgazdászok. (Folytatjuk.) Hatvani Dániel (Következik: Tájak, városok.) A szakszervezet beleszólása a heti pihenőnap megváltoztatásába Egyes helyeken, különö­sen a vendéglátóiparban, viták merültek fel a heti pihenőnap megváltoztatá­sáról. Különböző fórumo­kon többen érdeklődtek, hogy a vállalatok vezetői a heti pihenőnap áthelye­zésénél milyen esetekben kötelesek kikérni a szak- szervezet hozzájárulását, véleményét. A Munkaügyi Minisztérium most állást foglalt a kérdésben. Ha a heti pihenőnapot a vállalat egészére vagy na­gyobb egységeire állandó jelleggel más napra helye­zik át (például a vendég­látóiparban a vendéglők szünnapját), az új heti pi­henőnap idejét a kollektív szerződésben kell rögziteni. Ha csupán esetenként ren­delik el, hogy nagyobb egy­ségek a heti pihenőnaj dolgozzanak, a kollel szerződésbe ezt nem ] felvenni, de az intézke előtt ki kell kérni a sr szervezeti szerv vél nyét. Nem szükséges ban a szakszervezet működése abban : ben, ha a pihenőn ka a dolgozóknál sebb csoportját (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents