Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-04 / 129. szám

1998. Június 4. kedd S. oldal Az ország r , - t , , legnagyobb Megerne a befektetést melegvizes kertészetét lehetne megvalósítani Tanulmány a tiszakécskei „forró tenger” hasznosítására A tiszakécskei Kerek­domb alatti „forró tenger­nek” már kiterjedt irodal­ma van. Vincze Lajos, az Üj Klet Termelőszövetkezet elnöke egy kötetre való adatot, szakvéleményt gyűjtött össze az utóbbi években. — 1962-ben fedezték fel ezt a szinte felbecsülhe­tetlen természeti kincset — magyarázza az elnök, — Ivóvíznyerés céljából kutat fúrtak nálunk és 211—219 méteres rétegből percenként 1500 liter, 42 Celsius-íokos hévíz tört fel. A szakemberek sze­rint a Magyar-medencé­ben ilyenre még nem volt példa. Ez a geotermikus szen­záció akkoriban bejárta az egész országot Felvilla­nyozta a szakembereket Hatására az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság kis mélységekben kutatá­sokat kezdett Negyvenöt négyzetkilométer körzet­ben 53 hálószerűén telepí­tett, 50 méteres fúrásokat végeztek. A sejtések beiga­zolódtak. Ezek a fúrások bizonyították a termálvíz­készlet jelenlétét. Az Or­szágos Földtani Főigazga­tóság egy 800 méteres ku­tat fúrt 1965-ben, a követ­kező esztendőben pedig az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság 2058 méte­rig fúrt le. A különböző mélységekből 53—75 Cel- sius-fokos hévíz tört fel. Itt figyelembe kell venni a közbeni lehűlést, amely 10—15 százalék. Geotermikus hőerőmű A kutatók megállapítot­ták, hogy Tiszakécskén fel­fedezték az ország legna­gyobb termálvízkészletét. Még a két nagyobb ku­tatófúrás előtt már a szak­irodalom igen nagy jelen­tőséget tulajdonított en­nek. A Hidrológiai Köz­löny 1963. V. számában Béltelky Lajos tudomá­nyos kutató megírta, hogy Kerekdombon ezer méter mélyen 153,5 Celsius-fokú termálvíz van. Egy évvel később a Népszabadság ol­dalnyi terjedelemben fog­lalkozik a hővízkészlettel és Márton Miklós, a cikk írója, szakemberekkel egyetértésben odáig megy el hogy Tiszakécskén geo­termikus hőerőmű létreho­zását javasolja. Íme dióhéjban és csak egész röviden a kerekdom­bi forró tenger felfedezé­sének története. Tegyük hozzá; az első kutat úgy hasznosítja a termelőszö­vetkezet hogy strandfür­dőt létesített amely igen népszerű és látogatott, hi­szen eredményesen gyó­gyít bizonyos reumatikus megbetegedéseket Miért került ismét napi­rendre ez a téma? A na­pokban készült el egy szakvélemény 24 oldalba sűrítve amely a tiszakécs­kei Üj Élet Termelőszö­vetkezet területén talált hévíz hasznosítására tesz életrevaló javaslatokat Újabb kút Az elnökkel együtt la­pozgatjuk a kiváló szak­emberek közreműködésé­vel készült tanulmányt. Lényege hogy hasznos szá­mításokat végez egy 35 500 négyzetméter alapterületű melegvízfűtéses kertészet létrehozására. Az utolsó szó talán nem is pontos, mert a kertészet már meg­van, csak a melegvízfűtést kellene megvalósítani. Eh­hez szükséges egy újabb kút, amelynek fúrása 3,5 —i millió forintba kerül­ne. A költség felét az ál­lam dotálná. A szövetke­zet azonban a szükséges 50 százalékot sem tudja előteremteni, viszont vál­lalná hogy a MÉK-kél kö­zösen, saját erőből egy­millió forintot beruházna a föld alatti csőhálózat be­szerzésére, beépítésére, va­lamint egyéb berendezések vásárlására. Beláthatatlan távlatok — Szeretnénk, ha az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítségünkre si­etne. Egy kúttal meg tud­nánk oldani a kertészet fűtését Néhány év alatt megtérülne a kiadás és tovább fejleszthetnénk ezt az üzemágat. Szinte be­láthatatlan távlataink van­nak — bizonygatja Vincze Lajos. Ésszerűnek látszik a ja­vaslat. Megérné a befekte­tést. Érdemes lenne más szerveket is bevonni a ti­szakécskei föld alatti kin­csünk hasznosítására. A későbbiekben talán Hajdúszoboszlóhoz hason­lóan, a kertészet mellett, kialakulhatna egy országos hírű gyógyfürdő is. K. S. Amiről a statisztika beszél Emelkedik az élelmiszerfogyasztás Az év első negyedében mindig csendesebb a kiske­reskedelmi forgalom —így volt az idén is. Országos szinten tavaly 9 százalék­kal vásárolt többet a fo­gyasztó, mint egy évvel az­előtt, az idén az első há­rom hónapban 4 százalék volt a forgalom emelkedé­se. A megyében ennél vala­mivel kisebb arányú volt a növekedés az első negyed­évben: a forgalom 3,4 szá­zalékkal volt nagyobb a ta­valyinál. A vásárlásoknak ez a növekedési üteme messze elmarad a lakosság pénzbevételeinek növeke­dése mögött. Ez utóbbi ugyanis 11 százalékkal ha­ladta meg az első három hónapban az egy év előttit. A munkások, alkalmazot­tak, nyugdíjasok, stb. pénz­bevétele összesen 6 száza­lékkal növekedett az idén, a parasztságé pedig 18 szá­zalékkal. A kiskereskedelmi forga­lom emelkedése az első ne­gyedévben (az egy év előt­ti forgalom = 100 százalék) a megyé- orszá­Élelmiszerek ben gosan a boltokban 108 107 a vendéglátó­iparban 105 102 Ruházkodás 94 97 Egyéb ipar­cikkek 104 106 Az év első három hónap­jában — szezonszerűen —, az élelmiszerforgalom emel­kedett a legnagyobb mér­tékben. A ruházati cikkek beszerzése az országosnál is kisebb volt — 3 száza­lékkal —, az egy év előtti­nél. Ami az egyéb iparcik­kek forgalmát illeti: a nö­vekedés üteme az első ne­gyedévben kisebb volt ugyan az országos emelke­désnél, de ezen belül nem kevesebb, mint 19 száza­lékkal többet költött a me­gye lakossága tartós fo­gyasztási cikkek vásárlásá­ra, mint tavaly, az első ne­gyedévben. A rekordot a zsebrádió tartja. A. L. Az AGROTRÖSZT, vala­mint az I. e. I. Plant Pro­tekción Ltd. angol cég kö­zös rendezésében sikeres bemutató zajlott le hétfőn a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság tajói üzemegységé­ben Tanulmányozták a szakemberek a Gramoxone nevű angol gyomirtó szer hatását. Jelen voltak a bemutatón a kísérleti intézetek, a nö­vényvédő állomás, valamint a mezőgazdasági nagyüze­mek képviselői. A mintegy kétszáz főnyi részvevő köz­vetlen információkat ka­pott, a gyomirtót továbbító permetező-berendezések, szórófejek működését tanul­mányozhatta. Színes film­vetítéssel zárult a tapaszta­latcsere, amelyen bemutat­ták a kiváló angol gyomir­tószer hatását. A dokumentációs anya­got egy nyugatnémet rek­lámcég hatalmas kamionja hozta a helyszínre. A szabad szombaton is a vállalat fizeti a szakmunkástanulók étkezési költségeit A csökkentett munkaidő bevezetésével több válla­lat érdeklődött a Munka­ügyi Minisztériumban, hogy a többlet-szabadnapokon is kötelesek-e gondoskodni a szakmunkástanulók étkez­tetéséről. A minisztérium most kiadott állásfoglalásá­ban rámutat, hogy a ma is érvényben levő jogszabály a szakmunkástanulók szá­mára rendszeres étkezte­tést biztosít, s e kedvez­ményről a gyakorlati és az elméleti oktatási napokon egyaránt a vállalatnak, il­letve a gyakorlati oktatást végző szervnek kell gondos­kodnia. A Munkaügyi Miniszté­rium csak a hivatalos mun­kaszüneti napokon, s akkor is csupán a szakmunkásta­nuló otthonokban, kollégi­umokban lakók részére vi­seli az étkeztetéssel járó költségeket. Ezt az elvet a többlet-szabadnap bevezeté­se sem változtatta meg. A költséget ezeken a napo­kon sem lehet áthárítani a szülőkre, vagy valamely költségvetési szervre. A vál­lalat a hétnek mind a hat munkanapján köteles gon­doskodni a tanulók étkez­tetéséről, függetlenül attól, hogy azok a többlet-sza­badnapon részt vesznek-e iskolai oktatásban, vagy ép­pen szünetel az oktatás. Ha az üzemi konyha ilyenkor nem működik, akkor az ar­ra igényt tartók, ha nem is laknak szakmunkásintézet­ben, vagy kollégiumban, ott étkeznek, a költségeket azonban a vállalat köteles az intézetnek megtéríteni. Melléküzemági tevékenységet is folytathatnak a gazdaságok építőbrigádjai A mezőgazdasági nagy­üzemek — termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok, erdőgazdaságok —, építő­ipari részlegeinek építési és szerelési kivitelezési jogo­sultságáról korábban ki­Esztike szavalatai is segí­tettek abban, hogy az ün­nepély hatásos legyen. M ájus és június folya- ■ ■ mán erősödött a munkásszervezkedés ezen a vidéken is. A mozgalom­hoz egyre újabb rétegek csatlakoztak. Így Kiskun­félegyházán a pedagógusok tartottak gyűlést május 31-én. Itt szót emeltek a tanárok és tanítók nyomo­rúságos anyagi helyzete miatt; természetesen ezzel kapcsolatban elkerülhetet­len volt az, hogy foglalkoz­zanak a bajok okával: a véres háborúval is. A gyű­lésen megalakították a „ne­velő munkások egyesülé­sét”, mely később a helyi szakszervezetekhez csatla­kozott. Kecskeméten pedig különösen az építőmunká­sok és a kereskedelmi al­kalmazottak szervezeteibe lépett be sok új tag. (Ez utóbbiaknak ekkor már sa­ját helyiségük volt a Kis­faludy utca 6. alatt.) A munkásmozgalom meg­növekedett aktivitása moz­gásba hozta a polgári de­mokratikus baloldali cso­portokat is a Kiskunságon. Közülük kettő érdemel ko­moly figyelmet. Az egyik a női egyenjogúságért küzdő feministák egyesülete volt. Különösen június első felé­ben tartottak sok gyűlést, mert az úri parlament ép­pen akkor vetette el a nők választójogára vonatkozó haladó javaslatot. Baján a június 15-i feminista érte­kezleten Fischof Samuné beszédében élesen támadta a kormányt és a háborút. Végül a gyűlés határozat­ban tiltakozott a hatalmon levőknek a nőkre sérelmes politikája ellen. Hasonló állásfoglalások születtek a kecskeméti és más szerve­zetek gyűlésein is. A má­sik jelentős erőt a Károlyi Mihály vezette „Független­ségi és 48-as Párt” jelen­tette. Bács-Kiskun megye területén sok híve volt a mozgalomnak, mely élénk agitációt fejtett ki a hábo­rú és a német szövetség el­len. (Május elején ebben a tárgyban tartott például értekezletet a Károlyi-párt kecskeméti szervezete, a „48-as Kör”, a Czollner téri helyiségében.) J únius 14-én nagy veszteség érte a Kis­kunság haladó erőit. Meg­halt Holló Lajos, a Káro­lyi-párt egyik országos ve­zetője, Kiskunfélegyháza parlamenti képviselője. Közszeretetnek örvendett hazafias elvei és bátor ki­állása miatt. Nagy volt a gyász a Kiskunságon és az ország más részein egy­aránt. A helyi sajtóvissz­hangok közül elég a Fél­egyházi Lapok június 21-i számára utalni. Ez gyászol­ta Hollót, „a 48-as eszmék tántoríthatatlan harcosát", kiemelve a béke melletti állásfoglalásait is. „Amiket ő hirdetett, azok örök ma­gyar sérelmek, örök ma­gyar igazságok.” A fővá­rosban megjelenő Károlyi- párti Magyarország napi­lap június 15-i száma gyászkeretben jelent meg, hosszan megemlékezve a nagy halott érdemeiről. A munkásság lapja, a Népszava pedig jú­nius 15-én kiemelte, hogy Holló Lajos „a demokra­tikus békepolitika” képvi­selője volt „őszinte meg­győződéssel és zavartalan tisztasággal”. A cikk végén megállapítja: „A munkás­ság is megilletődéssel fo­gadja halála hírét s kegye- letes emlékezetében tartja Holló Lajos nevét.’’ A nagy halott temetése június 16-án volt Budapes­ten. Kiskunfélegyházáról népes küldöttség utazott ez alkalommal a főváros­ba, hogy lerója kegyeletét iránta. A temetésen össze- sereglett tömegnek Károlyi Mihály mondott beszédet. Kifejtette, hogy Holló ha­lála veszteség az egész magyar nemzet számára. „Az a kevés szó, amit el­mondunk, csöpp a tenger­ben ahhoz képest, amit megérdemelne” — fejezte be nagyhatású megemléke­zését. Kiskunfélegyházi volt választói és hívei pe­dig megfogadták: az ő ta­nításai szellemében küz­denek tovább a békéért és a demokratikus Magyar- országért. N em egészen egy hét­tel a temetés után, június 21-én Budapesten nagy sztrájk robbant ki. Ez a következő napokban átterjedt az egész országra. A nagy mozgalomban részt vevő munkások a békét és a brutális hatósági elnyo­más megszüntetését köve­telték. A Kiskunságon jú­nius 22—28. között a sztrájk nem volt általános. (Itt fi­gyelembe kell venni, hogy a Kiskunságon akkoriban elég kevés volt az ipari nagyüzemek száma.) Leg­inkább Kecskeméten, Kis­kunfélegyházán, Kiskun­halason és Baján jelent­keztek ezekben a napokban munkabeszüntetések, az or­szágossal megegyező köve­telésekkel. Ezekben a hónapokban a közellátás kérdései is erősen foglalkoztatták a közvéleményt. Ez érhető is, hiszen a háború következ­tében a dolgozók egyre ke­vésbé tudták az alapvető közszükségleti cikkekhez hozzájutni. Ráadásul május végén rekvirálások is súj­tották a Kiskunság lakos­ságát. A magánlakásokat átkutató és a „felesleges­nek” minősített élelmisze­reket elkobzó hatósági kö­zegek eljárása jogos elége­detlenséget keltett. Kecs­keméten június elején az il­letékes szervek három va­gon zsírt követeltek a la­kosságtól, megígérve, hogy amennyiben ezt teljesítik, nem lesz külön rekvirálás. Ez a kívánság azonban egyszerűen teljesíthetetlen volt. (Mint később kiderült, a rekvirálás sem tudta a kívánt eredményt felmu­tatni ...) ■/ étségtelen, hogy 1918. május—június fo­lyamán a Bács-Kiskun me­gyei háborúellenes mozgal­mak nem értek el olyan magas fokot, mint a fővá­rosban és az iparvidéke­ken lezajlott hasonló jelle­gű akciók. Ez azonban nem von le semmit az it­teni haladó erők érdemei­ből. Figyelembe véve a vi­dék kedvezőtlen adottsá­gait, ipari elmaradottságát, az itteni májusi—júniusi megmozdulások elismerés­re méltóan szép eredmé­nyeket értek el. Ezért most — fél évszázad múltán — úgy emlékezhetünk meg róluk, mint a megye érté­kes haladó hagyományá­ról. Dr. Merényi László, a történettudományok kandidátusa adott jagszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében az Építésügyi és Városfejlesztési valamint a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium ösz- szefoglaló közleményt adott ki. A közlemény kimondja, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek építőipari részlegei, közös építési vállalkozásai — ha működési engedélyük vagy alapító határozatuk feljogosítja őket —, mellék- tevékenységként is végez­hetnek építési — szerelési munkát. Illetékességi terü- rületükön vállalhatnak épí­tőipari munkát a tanácsok felügyelete alá tartozó szer­vek — vállalatok irodák, stb. —, valamint a lakos­ság részére, ha ez a munka mezőgazdasági nagyüzem fő feladatának ellátását nem akadályozza. A közlemény részletesen felsorolja, hogy a különböző mezőgazdasági nagyüzemek építési részle­geinek munkája ilyen ille­tékességi területre — járás­ra, esetleg megyére, vagy ennél is nagyobb körzetre — terjedhet. A közlemény megjelené­sével egyidőben néhány ko­rábbi tájékoztató érvényét veszti. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents