Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-29 / 151. szám
1968. jiínhis 29, szombat 3. oldal Egy nap — sok tapasztalat Követésre méltó tanulságok Napjainkban — nagyon helyesen — a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerephez jut a szakmai tapasztalatcsere. A korszerű módszerek megismerését és elterjesztését segítik elő ezek a találkozások. A Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének termelésfejlesztési és közgazdasági bizottsága gazdag programot tervez a nyári hónapokra a termelőszövetkezetek vezetőivel egyetértésben, amely elősegíti a sokoldalú tapasztalatgyűjtést. Néhányat érdemes megemlíteni ezek közül. Egy- egy autóbuszra való szövetkezeti vezető tesz látogatást a Kecskemét—Cegléd— Nagykőrös városokat érintő zöldség- és r ümölcskiállí- tásra. Hartán az öntözést tanulmányozzák majd. Ellátogatnak állami gazdaságokba, kutatóintézetekbe a takarmánytermesztés módszereinek megfigyelése céljából, Afalon A napokban a vegyszeres gyomirtószerekkel és a fajtaösszehasonlító kísérletekkel kapcsolatos eredményeket tanulmányozták a legkiválóbb mezőgazdasági nagyüzemekben a termelőszövetkezeti vezetők. Igen érdekes tapasztalatokat szereztek. Ezt hangoztatta Vu- ity József, a területi szövetség mezőgazdasági mérnöke. — Többször szerepelt már információ arról, hogy a bajai járásban mind nagyobb mértékben termesztik a hagymát. A kedvelt fűszernövényből az idén jóval többet vetettek, mint tavaly. Jelenleg 1700 hold területet foglal el és várható, hogy jövőre még több lesz a vetés. Ezért is javasoltuk a közös gazdaságoknak, hogy tanulmányozni kellene e fontos növény vegyszeres gyomirtását. Az Afalon nevű, Német Szövetségi Köztársaságból származó szer bevált. Igaz, hogy a hagymára is hatott kezdetben, de később olyan erőteljes fejlődésnek indult a növény, hogy vélemé' nyünk szerint utolérte magát. Ezt láttuk a bajai Le nin Termelőszövetkezet hagymavetésén is. Az Afalon bevált a bács- bokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezetben is. Itt a burgonyánál alkalmazták. Amíg a dohányból— cigaretta lesz... Nagyon sok kézen, és egyre * több gépen megy keresztül. >. Gondos kezek nevelik, N. ápolják a gyenge palántá- \ kát, ha tehetnék, széltől, rossz időtől óvnák. — Sajnos, nem tehetik — mondja Nagy Imre, a Kiskunfélegyházi Dohánybeváltó Üzem vezetője. — Az idei nyár nem nagyon kedvez a dohánytermelőknek. Sok száz holdra kellett az elpusztultak helyébe mégegyszer palántáim. Igaz — teszi hozzá, mintegy üzenve a dohánytermelő olvasóknak —, a pa- lántálással még nincsenek elkésve június 30-ig. Végigjárjuk az üzemet, ahol hamarosan a mostani hetven dolgozó helyett négyszázan kezdik az idei szezont. Az üzem vezetője menetközben tájékoztatott az előkészületekről. — Ezerszáz hold termését várjuk az idén, ebből hétszáz holdról zölden hozzák, a többit szárítva. A kapacitásunk éppen elegendő a feldolgozásra, de nem haragudnánk azért, ha azok a termelőszövetkezetek, amelyek rendelkeznek szárító pajtákkal, maguk végeznék ezt a munkát. A kecskeméti Dózsa, a fülöp házi Petőfi és a kiskunfélegyházi Lenin és Vörös Csillag Termelőszövetkeze' tudna télire munkát adn: tágjaiknak a dohánypajták, ban. Hatalmas vasszerkezetek, hez érünk. — Hárommillió forint értékű új beruházással vár juk az idei termést — mondja az üzemvezető. — Nyolc új szárítótomyot építünk, vasvázas, műanyagpaneles megoldással. Ezek egyelőre hagyományos köz- gyártmányú két dohányfű- várjuk az első szállítmányt, ponti fűtéssel dolgoznak, de zőgépünk, éppen csak ki- a jelek szerint a tiszakécs- már az idén munkába ál- próbáltuk őket. Az idén re- kei Tiszagyöngye Tsz szállítjuk a kilencedik új tor- mélhetőleg sokat segítenek lítja majd akkor százhar- nyot is, amelyikben olaj- majd a tervteljesítésben. mine holdjának termését. A tüzeléssel kapunk hőener- — Mi történik itt a do- kiskunfélegyházi Bem Tsz giát. Ezzel a fűtéssel jelen- hánnyal és mikortól kezdve? 148 holdja után a pálmo- tős önköltség-megtakarí- — A megszárított do- nestori Keleti Fény száz- tást érünk el, a későbbiek- hányt az export-követei- hetvenöt holdján kezdődik ben teljesen áttérünk olaj- ményeknek megfelelően vá- meg a dohányszüret, fűtésre. lógatva a szolnoki gépi fér- Gépeink, felszereléseink Az idén különben meg- mentáló üzembe szállítjuk addigra készen várják az tesszük az első nagy lépést —, innen kerül a dohány- új termést... a gépesítés felé. Tavaly ké- gyárakba, illetve exportra. Kép: Kovács János sőn érkezett meg az olasz Július tizenötödike körül Szöveg: Opauszky László Külön említésre méltó, hogy ebben a szövetkezetben teljesen gépesítették e fontos élelmiszemövény termesztését Géppel vetettek, majd bakhátakat húztak, a későbbi töltögetés helyett, ezután szórták ki a gyomirtószert. Géppel szedik és válogatják a termést. Biztató ez a módszer és úgy gondoljuk, hogy a bakhátas művelés növeli a terméshozamokat is, legalábbis az eddigi szedések ezt bizonyítják. Üj burgonyaként ugyanis számottevő meny- nyiséget értékesítettek már. Vegyszerkombinációk — Használható-e ez a szer más növényeknél? — A Bácsalmási Állami Gazdaságban láttuk a különböző vegyszeres kombinációkat a kukoricánál. Ismeretes, hogy a vetésforgó miatt mindenütt a világon az egyéves hatóanyagokra térnek rá a vegyszerezésnél. A kukoricánál is volt ilyen, a K—64-es. A tapasztalatok szerint azonban nem vált be. Nem egyszer a ten gerit is károsította. Ezért mi nem is javasoljuk a nagyüzemeknek. Helyette kísérleteznek Bácsalmáson két-három vegyszeres kom binációval, közte az Afalon- nal is. Ezek a kezdeményezések elég biztatóak. — Milyen általános következtetéseket lehet levonni a tapasztaltakból? — Kezdeném azzal, hogy az aszály miatt a gyomirtószerek általában nem úgy érvényesültek, mint egy átlagos esztendőben. A csapadék ugyanis segíti a hatást. Másik észrevétel, hogy nem szabad kizárólag csak egy gyomirtószert alkalmazni, hanem érdemes kísérletezni kombinációkkal. Magyari Lajos fűtő a központi kazán karbantartásán dolgozik. Takarmánybúza — Mit mutattak a búza fajtakísérletek? — A bácsalmási fajtakísérleti állomáson megtekintettük a szovjet, jugoszláv, francia, olasz és magyar búza, ezenkívül az őszi árpa fajtákat. Megállapítottuk, hogy olyan őszi árpa fajta jelenleg nincs a termesztésben, amely megfelelne a növekvő igényeknek. Olyan vélemény alakult ki, hogy helyesebb takarmánybúzát termeszteni helyette. A lisztőrlésre alkalmas búzák közül egyes külföldi fajták igen alkalmasak lehetnek az elterjesztésre. A szovjet Bezosztája továbbra is a legjobbnak minősül. Az olasz Libelulla szintén megnyerte a termelőszövetkezeti szakemberek tetszését Utóda lehet a San Pastorenak, előnyösebb tulajdonságai miatt. Ki kellene próbálni nagyüzemi kísérletekben ezenkívül még számos egyéb fajtát Íme röviden összefoglalva egy nap tapasztalatai. Űjabb bizonyíték arra, hogy menynyire szükség van az ilyen szakmai találkozókra. & S. Kommentár Csökkenő munkaidő — örömökkel és gondokkal JÜLIUS elsejével ismét tünk, újításunk, találmá- több mint százezer ember- nyun^, a^t szenvedélyesen nek lesz rövidebb a mun- hajtjuk a megvalokaideje; hetente 4 órával, suJaslS akkor az a nem. havonta két teljes mű- zetl jövedelem nem gya- szakkal 1970-ig pedig ál- raP?dott volna hamarabb talánossá válik majd Ma- a kívánt mértékre, gyarországon is a rövidí- u Ha a tervezo Pontosab- tett munkahét, a 44, a 42, ban -^rYY2’ az a,nyagbe- a 40 órás munkaidő. En- szeY5° Jobb anyagot szerez, nek örülhetünk persze, és f. ldoben':a karbantartó lel- örülünk is. Kivált a több- knsmeretesebben javít a gyermekes családanyák: szov°n° csak elsoosztalyu így több idejük jut a csa- aYya£ot Y2?’ a hulkereske- ládra. A fiatalok is: több do frissebben tájékozódik időt tölthetnek sporttal, a vdaffacl . hflyzerol, s szórakozással. Az elégel egyáltalán mindenütt min- detteég jó érzés, nem illik dYnla “ vezetésben, luvi- megkeseríteni, to a hosszú élezésben - pontosabban, hétvégek sorozata előtt, ta- ]obban teszl dolgát, akkor Ián mégis érdemes lekne “ fi .f.jektív tisztázni néhány dolgot. fzdasafK nehézségéin u __ ... hamarabb, könnyebben tulItt van rögtön egy kér- intünk * dós: miért csak most, a ........ ............ h armadik ötéves terv de- A RENDELET lehetősé- rekára jutottunk el idáig, get ad a vállalatoknak a 44 miért csak napjainkban órás munkahét bevezetésé- kezd általánossá válni ná- re — mert már megterem- lunk is a csökkentett mun- tettük országos méretekben kaidő? Köztudott, hogy jó- ennek anyagi alapját, s az pár országban, már régeb- igazság az, hogy alig akad- ben rátértek a rövidített hat olyan vállalat, ame- munkahétre. Van, ahol már lyiknek ne lenne tarsolyá- rövidebbre is, és általáno- ban a szükséges tartalék, sabban. Az NDK-ban, a hogy élhessen ezzel a lehe- Szovjetunióban, Csehszlo- tőséggel. Persze a rendelet vákiában, s majd mind- — bölcsen — feltételekhez egyik nyugat-európai or- köti az átállást: nem csök- szágban. Ha erre a kér- kenhet a termelés, s nem désre keressük a választ, csökkenhet a dolgozók fize- előbb kétségtelen néhány tése sem. objektív indokot kell meg- a munkaidő csökkenté- említenünk. Ilyen például sének vannak azonban más, az, hogy Magyarország nemcsak a gyárakon múló alapvető ipari nyersanya- feltételei is. Ilyen például gokban elég szegény, te- a több szabadidő helyes hát a megtermelt nemzeti felhasználásának gondja, jövedelem tekintélyes 'ré- Azt írtam az előbb: örül- szét anyagvásárlásokra kell nek a több gyermekes há- fordítanunk, kevesebb jut ziasszonyok az otthoni több tehát például a műszaki időnek, mert többet törőd- fejlesztésre, mint olyan or- hetnek a családdal. Törőd- szágban, ahol nyersanyago- jenek is, de hogyan? Űgy- kat nem kell külföldön vá- hogy most többet mosnak, sárolni. Vagy: előbb ipart többet főznek, többet taka- kellett építeni, hogy egyál- rítanak? Ez nem lehet cél. talán legyen hol munka- Legyenek többet a családidőt csökkenteni. Ezzel jukkái, de ne dolgozzanak nagyjából a második öt- többet a családra. Többnyiéves terv elejére végeztünk, re — vagy előbb-utóbb — Mindezekből pedig máris több lesz a szabadideje a világosan kitűnik, hogy a férjeknek is: tehát segítse- csökkentett munkaidő nem nek többet az asszonyok- elhatározás dolga, koránt- nak. S ez vonatkozik a sem múlik a vezetők jó serdültebb ifjúságra is. vagy rossz indulatán, akár Persze, intézményes köte- az ország, akár egy-egy lezettségeink is vannak, vállalat vezetőiről van is Javítani kell még jobban szó. Tehát a 44 órás mun- az ellátást, hogy a szakahét nem adomány, ha- badidőből kevesebb menjen nem következmény. A gya- keresgélésre, esetleg sorba- rapodó nemzeti jövedelem, állásra. Javítani kell a szol- a fejlődő technika, az ész- gáltatásokon: mennyiségszerű üzemszervezés, azol- ben, minőségben helyen- csóbb termelés, az eladha- ként az árakban is. A pa- tóbb gyártmányok létrejöt- tyolattól, a takarító válla- tének következménye, latokon keresztül a venEzekhez a feltételekhez pe- déglőkig. Az első félévi ta- dig valamennyiünknek kö- pasztalatok közé tartozik ze van! pl. hogy a nagyobb élelMOST, amikor a vállalat m'szer vásárlások áttevőd—rrr-.---- , . , .. , tefc péntek estére. Erre a ve^tosege bejelenti: else- keres£edelemnek számítani csökkentett munka- nia Van időt vezetünk be a gyarba . . ,j JV t„tIt ,- gondolkodjunk el egy köíismert hogy“ álunk az pillanatig azon hogy mit SS hÄt - 1* enntíc^ a lSégnT S2abadna*> « -»* en”Sk a lehetőségnek a azonos egy nagy étkezési megteremteseert. Nem kell sorozattal A számok bízó hálatelt szívvel köszönetét . * ' a h^fogyaLtfc mondani a „főnőknek le- 10_15 százalékkal nőtt, a gyünk önmagunkhoz udva- szabadszombatok megSzapo. nasak csupán - ha van rodása óta A több miért , s köszönjük on- idgt művelődésre is fel le- magunknak, hogy idáig ju- h . h á] j tottunk. De esetleg feddjük het használni. meg önmagunkat tűs- IGAZ, ma még nem jeís _____ t ént, hogy csak most ju- lentkezhetnek nagy mérték- tottunk idáig. Ugyanis, ha ben ezek a teendők, meg- a munkaidő minden per- fontolni valók — gyárka- cét kidolgozzuk mindig, ha púkon kívül —, de 1970-ig mindig koncentrálunk a amikor már a csökkentett munkára, s a drága idő munkaidő általános lesz — alatt nem készítünk hibás fel kell készülni minder- árut, ha támad egy ötle- re. Gerencsér Ferenc
