Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-14 / 138. szám

r RHU. JSnftis íf, pénteí S. oldal Pedagógiai siker Baján Bizonyítvány a szülőkről Az oktatás-nevelés harmadik tényezője — Nincs többé peremiskola ? Régi igaz Síig : a bi­zonyítvány, amit ilyenkor júniusban hazavisznek a gyerekek az iskolából, nemcsak az 6 bizonyítvá­nyuk, hanem a pedagógu­soké és a szülőké is. A diáknak a szorgalmáról, értelméről, tudásáról ad ké­pet, a pedagógusnak okta­tó-nevelő képességéről, a szülőknek pedig a törődé­séről. E három közül az első kettőt, a gyerekek ta­nulását, s a pedagógusok módszertanát szakkönyv- tárnyi ismeretanyag segíti. A harmadik, a szülők te­vékenysége azonban még nemcsak gyenge, hanem szinte ismeretlen területe, hatalmas fehér foltja peda­gógiai életünknek. Sokan, nemcsak apák és anyák, hanem még nevelők is, azt sem tudják, mit jelent. A legjellemzőbb félreér­tés: segítsen otthon a szü­lő, mégpedig azzal, hogy megmagyarázza a leckét. Óriási tévedés ez, mert az apák és anyák túlnyomó többsége nem képzett pe­dagógus, hanem mérnök, esztergályos, földműves, avagy piaci árus, tehát e téren nem szakember, s legfeljebb az alsó osztá­lyokban segíthet ily mó­don. E helyett a szülői ház­nak elsősorban az a fel­adata, hogy megteremtse a gyermek számára a tanu­lás fizikai feltételeit, a csendet, a nyugalmas ott­hont, a külön kis sarkot, továbbá azt a szellemi igényt táplálja, a gyerek­ben, hogy á tanulásra igenis szüksége van. Végül kísérje figyelemmel a gyermeknek a tanulásra fordított idejét, s ellen­őrizze a könnyen ellenőriz­hető házi feladatok elvég­zését. A többit megadja majd az iskola. Sajnos, a legtöbb szülői házban ép­pen ezt a néhány alapvető segítséget nem adják meg az általános iskolás korú gyermeknek. Éppen ezért figye­lemre méltó a bajaiak ered­ménye: ebben a városban megtették az első lépést ahhoz a célhoz, hogy a pe­dagógia harmadik tényező­jét, a szülői házat bevon­ják az oktató-nevelő mun­kába. Persze, messze van­nak még az ideális megol­dástól, a minden házban létező tanulósaroktól, a ta­nulás iránt mindenütt meglevő igénytől. Az első, a kikerülhetetlen lépést azonban már megtették a bajai pedagógusok: leg­alább közelebb jutottak a szülőkhöz. Ez elsősorban a peremiskolákban ered­mény. Hiszen ott van az úgynevezett hátrányos helyzetű, többségében fizi­kai dolgozók családjában élő gyermekek zöme. Ezek­ben az iskolákban néhány évvel ezelőtt még jó ered­ménynek számított, ha a szülők harminc százaléka eljött a szülői értekezletre. Az idén? Hetven-hetvenöt, de néha nyolcvan százalé­kuk ott volt. Vagyis: any- nyi, mint a belvárosban. Méghozzá nemcsak azok­ban az osztályokban, ahol az egyébként megszokott, például az elsőben, ötödik­ben, és nyolcadikban, ha­nem valamennyiben. Hogyan született ez az eredmény? Először is a városi ta­nács művelődésügyi osz­tálya kihasználta, hogy Ba­járól naponta mintegy hat­van pedagógus vonatozik, buszozik ki á környező fal­vakba tanítani. Amint a bajai peremkerületi isko­lákban egy üres hely akadt, kiválasztották a kiutazga- tók közül a legjobbat és behozták a városba. Igaz, nem a belvárosba, hanem Kiscsávolyra, avagy Baja- szentistvánra, de ez még mindig jobb, mint naponta két órát utazni Katymárig vagy Garáig. Például a ba­jai peremiskolákban jobb lett a szaktárgyak szakta­nári ellátottsága, mint a belvárosban. Egyébként is Baján ez az arány igen magas, 93 százalékos, szem­ben az országos 53 száza­lékkal. De nemcsak az oktatás­ügyi igazgatás, hanem ma­guk a nevelők is nagy sze­repet játszottak a perem­kerületi tanulók szüleinek megközelítésében. Hat év óta egyre több osztályban szervezik meg az úgyneve­zett nyüt napokat Vagyis a tanórákra beengedik, meghívják a szülőket, hadd lássák, milyen is az az is­kolai oktatás és nevelés. Ezt évente többször meg­tartják, hogy a szülőknek alkalmuk nyíljék eljutni évente legalább egy-egy ilyen nyílt tanítási napra. f égül, bár lassan, de kezdenek népszerűek lenni a fogadóórák is. Egyre több szülő járt el az elmúlt tan­évben is ezekre, például Bajaszentistvánon, ahol évekkel ezelőtt még sok családban tanulás helyett házi, vagy mezed munkára serkentették a gyerekeket. Mindennek nemcsak ab­ban van az eredménye, hogy a szülői értekezletek idején tele van az osztály­terem, s így papa, mama és tanító néni, avagy a ta­nár egyre több közös mód­szert alkalmaz a nevelés­ben. Hanem megnyilvánul a bizonyítványokban is. Évekkel ezelőtt 3,7—3,2 volt az arány a peremisko­lák és a belváros között a belváros javára. Ma? A végleges . idei statisztikát még nem ismerik, de leg­feljebb egy tized lesz az eltérés. Azok a nevelők, akik a hátrányos helyzetű, például tanyasi gyerekeket oktatják, csak azok tudják igazán, hogy mennyi mun­ka, mennyi fáradtság van ebben az alig egy tizedes eltérésben. Nem túlzás, de sok külvárosi gyerek hár­mas osztályzatában négy­szer annyi munka, erőfe­szítés van, mint másutt. A bonyolult pedagó­giai munka sokféle össze­tevőjéből jött létre persze mindez az eredmény. De valamiképpen közrejátszott már benne az is, hogy a bajai pedagógusok és a szülők közelebb jutottak egymáshoz. Ilyenkor, tanév végén időszerű elismerni ezt az oktatásügyi ered­ményt is. Földessy Dénes nélkül látta el a szolgála­tát, de soha ilyenfajta ese­ménnyel nem találkozott. A legénység számára tar­tott foglalkozásokon ezer­szer elmondta, hogy ez a kis Magyarország sok gaz­dag és hatalmas államnál különb, hogy itt... — Professzor úr... A po­litikai menedékjog biztosí­tása a magyar kormány hatáskörébe tartozik. Mind­addig, amíg a szükséges engedélyek megérkeznek, kérem... tartsanak velem. Önök a határőrség vendé­gei. A professzor újra. kezet nyújtott. — Köszönöm — mondta —, de lekötelezne, ha érte­sítené Bálint professzort, egyetemük rektorát. Tegye meg a szívességet, hívja fel telefonon. Csak annyit közöljön vele: Wocheck a repülőtéren várja. A határőr tiszt egymás után három telefonhívást intézett el. Budapest kü­lönböző pontjairól gépko­csik indultak Ferihegy fe­lé. Elsőnek a miniszterta­nács két tisztviselője érke­zett meg, néhány kérdőívet tettek a professzor és Hilde elé. Röviddel utánuk a vegyipari minisztert ka­lauzolták a határőrök pi­17. — Szíves engedelmével, parancsnok úr, mi nem kéjutazásrh jöttünk. Ma­gyarországon szeretnénk le­telepedni. _ A főnököm disszidál­ni kíván — mondta Hilde _ és nagyon csodálkozott azo n, hogy ez a kifejezés egyáltalán eszébe jut. A határőr tiszt megle­pődve nézett a professzor­ra. Görnyedt, fáradt, szür­ke ember állott előtte. — Bocsánat professzor úr.. 1 félreértettem volna? ön politikai menedékjogot szeretne hazánk kormányá­tól kérni? — Vegyész vagyok, nem pedig diplomata. Marad­hatok-e vagy sem? Újra kérdem, rendelkezik-e pa­rancsnok úr a szükséges meghatalmazásokkal? Ha igen, döntsön! A gépem két perc múlva indul. Ha ön nem határozhat, teremtsen kapcsolatot a parancsnok­ságával. A tiszt állott és lehunyta a. szemét. Mindeddig hiba 9 Hasznos figyelmesség Az olvasót sokféleképpen lehet „megfogni”. A fi­gyelmességért hálásak az emberek. Ilyen apró, de hasznos figyelmesség a kalocsai könyvtárban ez a tábla, amelyet Kákonyl Antalné gondoz. Minden héten át­tanulmányozza a rádió- és tv-műsort, kiválasztja azo­kat a könyveket, amelyek a műsorban szereplő szak­mai, tudományos vagy mű­vészeti témákhoz kapcso­lódnak, s elrendezi Őket a táblán. Az ember csak ilyenkor látja, mennyi mindenről szó esik egyetlen hét alatt a rádióban és a televízió­ban. Nem is fogy el a polc­ról mindegyik könyv. Még­se kárba veszett a fárad­ság, mert az olvasók így könnyebben megtalálják a? őket érdeklő műveket, s sokan rendszeresen igény­be veszik a könyvtárosok e figyelmes segítségét. Filmek a VIT-re való felkészüléshez A megyei népművelési tanácsadó filnitárának anyagából ajánló jegyzéket készítettek a tanácsadó munkatársai. A kiválasz­tott filmek segítségével nemcsak a Világifjúsági Találkozóra utazó fiatalok szerezihetnek hasznos is­mereteket a hasonló talál­ón — megrendezik Sze­geden az immár hagyo­mányossá váló országos népitánc-fesztiválf. A sze­gedi ünnepi hetek, a sza­badtéri játékok egyik ki­emelkedő programja lesz a szakszervezeti táncegyüt­tesek fesztiválja. A hazai és külföldi együttesek ta­lálkozója már az elmúlt években rangos helyet ví­vott ki magának. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa irányításával működő mű­vészeti bizottság három henő szobájába. Ezt köve­tően Bálint rektor érkezett. Minden vendég kávét ren­delt és konyakot... A világ nagy hírügynök­ségeinek telexszobájában működni kezdtek a táv­írók. „A Reuter jelenti Buda­pestről : Wocheck professzor, az I. G. Farbenindustrie athé­ni üzemének vezérigazga­tója, a világhírű bioké­mikus, aki menetrend sze­rinti Athén—München re­pülőjáraton szülővárosa fe­lé tartott, Budapesten vá­ratlanul megszakította út­ját és a Magyar Népköz- társaság kormányától asz- szistensnőjével együtt poli­tikai menedékjogot kért.” Az ADN-hírügynökség már kommentálta is Wocheck pesti késését: ,,A Szövetségi Köztársa­ság kormánya ég az I. G. Farbenindustrie vezérigaz­gatósága fájdalmas szívvel vette tudomásul a neves professzor feltehetően pil­lanatnyi elmezavarban el­követett cselekményét. A szövetségi kormány szóvi­vője útján kijelentette, hogy Wocheck professzort továbbra is saját állampol­gárának tekinti, bizonyos abban, hogy a neves tudós, kozók történeteiről, hanem azok is. akik itthonról kí­sérik figyelemmel az ese­ményeket. Az ajánló jegyzékben olyan filmek is szerepel­nek, amelyek az idei VIT színhelyét, Bulgáriát mu­tatják be. A művelődési házak, [klubok és KISZ központi együttest — a Vasas Központi Tánc- együttest, az Építők „Vad­rózsák” nevű és a Vegy­ipari Dolgozók Szakszer­vezetének Bartók Béla táncegyüttesét — kérte fel szereplésre. E nagynevű és országos hírű együttesek mellett részt vesznek ha­sonlóan magas színvonalat képviselő vidéki tánc­együttesek is. A hat magyar népitánc­együttes mellett előrelát­hatólag négy külföldi' cso­port is bemutatja műsorát. akin a fáradtság jelei hosz- Bzabb idő óta mutatkoztak, pillanatnyi elmezavarában követte el meggondolatlan­ságát A szövetségi kor­mány minden lehetőt el­követ, hogy Wocheck szü­lővárosába hazatérjen. Ha a magyar hatóságok a tu­dóst e szándéka keresztül­vitelében meggátolják, min­den felelősség a beteg em­ber akaratgyengeségével visszaélő hivatalos magyar fórumokat terheli.” Éjszaka 11-kor a kül­ügyminisztérium sajtótájé­koztatóra hívta a Buda­pestre akkreditált külföldi tudósítókat. A Gellért Szálló nagytermében há­romszázan gyűlték össze. Nem sokkal később a Reuter gyorshírben jelen­tette az alábbiakat: i,,Wocheck, a budapesti Gellért Szállóban tartott sajtóértekezleten elmeálla­potának igazolására fejszá­molás útján az újságírók által feltett két ismeretle­nes egyenletéket oldott meg. Elhatározásáról csak egy mondatot szólt. Mint kijelentette, az egyetlen utat választotta, amelyet múltjával, becsületével és a tudomány érdekeivel össz­hangban választhatott.” íFolytatjuk) szervezetek részéről máris nagy érdeklődés mutatko­zik az ajánlott filmek iránt, amelyeket a Megyei Népművelési Tanácsadó, (Kecskemét) címén lehet megrendelni. Hiányzó pavilon Vasárnap volt. Egy ide­gen rendszámú autó féke­zett mellettem. A kiszál­ló utas az iránt érdeklő­dött, hogy hol kaphatna valami jellegzetes aján­déktárgyat. Dísztárgyat, helyi képeslapot, netán pár üveg palackos italfélesé­get, amit magával vihetne. Körülnéztem, s azon kezd. tem töprengeni, vajon Kecskeméten, a város köz­pontjában hol is lehet ilyesmihez hozzájutni va­sárnap, a déli órákban. Végül az Aranyhomok por. táját ajánlottam, ahol a szállodai feljáróban — tu­domásom szerint —, árul­nak képeslapokat is. Az idegen megköszönte, s a jelzett irányba távozott. Én pedig azon kezdtem el töprengeni, hogy vajon nyári időszakhoz érkezve, felkészültünk-e az átutazók fogadására, ilyen alkalmi igényeik kielégítésére. Rö­vid séta után arról kellett meggyőződnöm, hogy saj­nos a kereskedelem túlsá­gosan a „hétköznapi” fel­adatokat látja csak eL S hiába vezet át a városon az E 5-ös nemzetközi út­vonal, ez nem sok hasznot hajt ilyen időpontban szá­munkra. Arra gondoltam, milyen jól mutatna például egy szép, ízléses pavilon a vá­ros központjában akárme­lyik parkban — mondjuk a Bányai Júlia Gimnázi­um előtt vagy másutt —, mely vasárnap is nyitva tartana. Persze ez vonat­kozik nem csak Kecske­métre, de ebebn az idő­szakban valamennyi váro­sunkra. Még nem késő, akad gazdája ennek is, az idegenforgalommal össze­függő egyéb hasznothajtó kezdeményezésekről nem beszélve. Ha átmenő for­galom is az itteni, legalább egy órácskára állítsuk meg az idegeneket. Hadd vi­gyék el jó hírünket hazá­jukba. S. P. _ O rszágos népitáncfesztivál lesz Szegeden Az időn is — aug. 1—4-

Next

/
Thumbnails
Contents