Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
1968. Június 2, vasárnap 3. oldal Újabb lépés a kukoricatermesztés gépesítéséhez Á MUNKAVEDELEM nem lehet „népszerűtlen” feladat A bajjá járás legnagyobb területen termesztett növénye a kukorica. Az utóbbi négy évben 20 mázsa volt a holdanként! átlagtermés, májusi morzsolt- ban számítva. Tavaly viszont 21,5 mázsás átlaggal az eddigi legjobb termés- eredmény született. Az elmúlt évi nyári aszály miatt senki sem számított ilyen hozamra. A szakemberek szerint a vártnál magasabb termés egyik feltétele a ter- mőképesebb magyar és jugoszláv hibridek Jelentkezése volt. A Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a közelmúltban, kiadványában. értékelte az elmúlt évi kukoricatermesztés eredményeit. Ebben számos érdekes adattal találkozunk. A bácsbokodi Szalvai Mihály Termelő- szövetkezetben például a ZPSK—1 nevű jugoszláv hibrid kukoricafajta csaknem 40 mázsa termést hozott holdanként, szintén májusi morzsolt értékben számítva. A mezőgazdasági nagyüzemek főként a ZPSK—4-es és a ZPSK— 6-os hibrideket kedvelték meg. Hasonlóan jó eredményeket értek el az új magyar, martonváséri fajtákkal is. A tapasztalatok alapján az idén a tavalyi ezer helyett hatezer holdon vetettek jugoszláv hibridvetőmagot. Most alkalmazták először a szemenkénti vetésre alkalmas gépeiket. Ezeket még nem ismerték eddig a bajai körzet mezőgazdasági nagyüzemeinek szakemberei. Ezért Csávolyon a kukoricavetés megkezdése előtt körzeti tapasztalatcserét tartottak. ahol bemutatták az új jugoszláv vetőgépeket A bemutató hasznosnak bizonyult, mert az itt hallottak és tapasztaltak elősegítették a sikeres munkát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy először az üzemek vezetői drágállották ezeket a berendezéseket. A gyakorlatban azonban látták, hogy a vetőgép kifogástalanul dolgozik és hogy jelentős mennyiségű magot lehet megtakarítani a szemenkénti. pontos vetéssel. A napokban lezajlott járási határszemléken már úgy nyilatkoztak, hogy érdemes volt ezekkel a gépekkel dolgozni, mert néhány év alatt megtérül az áruk. Az idei őszön először a Zmáj—2 jugoszláv gyártmányú betakarítógépek is megjelennek a bajai körzetben, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint a legjobban beváltak. Tavaly ősszel a bajai járásból egy szakember-delegáció tanulmányozta működésüket a jugoszláviai Vajdaság kukoricatermesztő körzetedben. A gépeket az elmúlt ősszel a megye több gazdaságában is kipróbálták. Sikerült tehát újabb lépéseket tenni az idén is a kukoricatermesztés teljes gépesítése érdekében. Az új hibridfájtak vetése, a jó agrotechnika, kellő műtrágyaadagolás elősegítheti. hogy az idén tovább növekedjenek a hozamok. K. S. / Sokan úgy gondolták, hogy mivel a gazdaságirányítás új rendszerével életbe lépett új rendelkezések — decentralizálás, megnövekedett önállóság és jogkör, anyagi ösztönzők —, még inkább a termelésre, a jövedelmezőségre irán- nyítják a vezetők figyelmét, — háttérbe szorul a dolgozók egészségének, testi épségének védelme. örvendetes tényként állapítja meg az Építő-, Fa- és Építőanyaigipari Dolgozók Szakszervezeti Bizottsága munkavédelmi albizottságának legutóbbi jelentése, hogy ezekre a fel- tételezésekre az élet cáfolt rá. A hét vállalat, illetve szb képviselőiből összeAmirffl a statisztika beszél Az iparosodás újabb eredményei a megyében A megye ipari termelése továbbra is tartja az utolsó évekre jellemző élénk fejlődés ütemét. Az állami ipar termelése az első negyedévben nem kevesebb, mint 18,4 százalékkal volt nagyobb, mintegy év előtt, tehát messze túlhaladta a termelésnövekedés országos mértékét. A minisztériumi ipar termelése 19,5 százalékkal, a tanácsi iparé 14,4 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly. Báos megye első negyedévi ipari termelése 1967 első negyedéhez viszonyítva: Terme- Termelés lékenység (százalék) Allauri Ipar +1M +9,2 ebbél élelmilp. + 7,8 —0,1 Szövetkezeti ipar + 3,7 +1,2 Új fajták Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet lakiteleki telepén megkezdték az új fajták válogatását. A lemetszett hajtásokat is felhasználják — oltással is gyorsítva a szaporítást. Ebben az évben a képen is látható Olympiából 100 ezer gyökeres vesszőt adnak át az Ültetvény tervező Vállalatnak. A szövetkezeti ipar termelésnövekedése jóval lassúbb volt, mint az állami iparé. Az első negyedévben nem érte el a négy százalékot sem. Az állami iparban a termelési többlet 52 százaléka származott a munkatermelékenység emelkedéséből, a szövetkezeti iparban pedig a 32 százaléka. Az ipar állami és szövetkezeti szektorának együttes termelése az év első három hónapjában 16 százalékkal haladta meg az egy év előttit Az iparban foglalkoztatottak száma 7 százalékkal, tehát az országost ugyancsak meghaladó mértékben emelkedett, egyetlen év leforgása alatt. Bács megye ipara ösz- szesen több mint egymilli- árd forint értékű terméket értékesített az első negyedévben. Tavaly az egész évben 4,5 milliárd forintnyi áru került értékesítésre, ebből hárommilliárdot a megye minisztériumi ipara termelt, egymilliárdot a tanácsi ipar és félmilliár- dot a kisipari szövetkezetek. A. B. tevődő bizottság ez év első négy hónapjában tizenhárom vállalatnál, üzemnél folytatott munkavédelmi ellenőrzést. Átalános tapasztalat, hogy a gazdaságvezetők az elmúlt évekhez képest nagyobb készséggel, megértéssel segítik a szakszervezetet munka- védelmi tevékenységében. Kevesebb baleset volt — köztük halálos nem fordult elő —, mint az előző év hasonló időszakában. Figyelmeztető jel azonban, hogy súlyosabb esetek történtek, melyek az emberre vonatkozó következményeken túl, a táppénzes napok számát is növelték. Előrehaladás mutatako- zik a munkavédelmi módszerek oktatásában, a dolgozók nevelésében. Különösen fontos ez az újonnan felvett munkások szempontjából, mert mint a tapasztalatok mutatják, a törzsgárdával általában nincs baj, inkább az újak közül kerülnek ki a vigyázatlanok. Hogy az üzemeknél megvan-e a rendszeres balesetvédelmi oktatás, s ezek hatékonyak-e — erről több módon tájékozódott a bizottság. Az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalatnál például visszakérdezéssel győződnek meg arról, átvették, megértették-e a munkások a balesetvédelmi tudnivalókat. A nagyobb munkásszállásokon havonta, egyéb helyeken negyedévenként egy_ szer-kétszer van filmvetítés. A bizottság felhívta a figyelmet az SZMT-hez érkezett 13 új munkavédelmi filmre. Úgyszólván mindennapos téma a gyárak életében, hogy mindent meg kell tenni a munkakörülmények javításáért. A faipari és fémmunkás vállalatoknál a por, füst és zajártalom csökkentésére törekednek. Fokozatosan javulnák, bővülnek a tisztálkodási lehetőségek, öltözők, mint például a kecskeméti szerelő- ipari vállalatnál, a fémmunkás gyárnál. Találkozott persze hibákkal, helytelen szemlélettel is a bizottság. Az emelő, szállító vagy megmunBécsi utazás V. Mire telik négyezer schillingből A külföldi turistákat érdeklik a vendéglátó ország lakóinak életkörülményei. Természetesen mi is kíváncsiskodtunk a keresetek iránt. Ausztriában csaknem teljes a foglalkoztatottság. Bécsben például minden második asszony, lány dolgozik valamilyen üzemben, vállalatnál, hivatalban. Az átlagkereset összege nem sokat mond, de ennél jobb mérőszám nincs. A bérátlag 3000 schilling körül van. Egy kétszobás lakás bére 800—1000 schilling. Magasak az élelmiszerárak és a szolgáltatás. Az utóbbi két évben háromszor volt áremelés. Nemrég a kenyér, és a tejtermék fogyasztói ára emelkedett. Egy kilogramm kenyér ára 6 schilling. Beszélgettem egy fiatalemberrel, a Schöps divatcég egyik áruházának eladójával. Ennek a cégnek csak Bécsben 21 üzlete van. Az eladó nyolc nyelven beszél, többek között magyarul is. — Négyezer schillinget kapok egy hónapra. Ebből 1200 az albérleti szoba díja, igaz kapok reggelit is. 800 schillinget fizetek egyéb szolgáltatásért. Marad 2000 sehillingem. Éppen- hogy megélek belőle. Megkérdeztem, hogy ilyen nyelvtudással miért nem máshol helyezkedik el. — Sokan vannak nálunk hasonlóak, akik néhány nyelven beszélnek, szükségessé teszi ezt a nagy idegenforgalom. Nagy a tülekedés azokon a helyeken, ahol több nyelv ismerete szükséges. Van jelentkező mindig bőven. Valóban az idegenforgalom Ausztria egyik legjövedelmezőbb népgazdasági ágazata. Tavaly az osztrák külkereskedelem tízmilliárdos passzívummal zárult. Ezt a hiányt — mint általában —, ezúttal is az idegenforgalom körülbelü tíz- milliárdos bevétele egyenlítette ki. Bécsnek 1 millió 700 ezer lakosa van. Igazi nyugati nagyváros. A régi szűk utcák, patinás épületek, a történelmi emlékek kicsit hasonlóvá teszik a mi Budapestünkhöz. A kedves, kedélyes bécsiek mindig örömmel fogadják a szomszédos Magyarország turistáit és örülnek a fejlődő kapcsolatoknak. • Befejezésül szólni kell másokról is, akikről még nem történt említés ebben a sorozatban. Általában róluk megfeledkeznek az útinaplók írói. Autóbuszunkat Tóth Pál, a kecskeméti 9. sz. AKÖV gépkocsivezetője vezette a hosszú úton. Jó „megérzéssel”. amit ő hatodik érzéknek nevezett, mindig a helyes útra vezérelték az ismeretlen vidéken is. Nagy megértéssel, türelemmel teljesítette az utasok minden kívánságát. Szinte barátivá vált a kapcsolatunk a néhány nap alatt. A nagy forgalomban bizony nehéz munkát végzett és kivívta még az osztrák kollégák elismerését is. Bilicsi Tivadarné volt az idegenvezetőnk. A kiváló művész felesége szerető gondoskodással segített megismerni az osztrák fővárost. Sokat mesélt nekünk a négy Bilicsi lányról is, akiket a kedves olvasók nagyrósze bizonyára ismer a televízió, rádió adásaiból. A kisunoka sem maradt ki a magával hozott fényképsorozatból. Az unoka természetesen kislány. Erről Bilicsi nagymama tréfásan megjegyezte: — Nálunk a fiú csak mint vő jöhet számításba. Kereskedő Sándor . káló gépeket általában ellátják biztonsági felszerelésekkel. Megvannak a vé_ dőfeszerelések is, azonban a munkások nem mindig használják azokat. Köszörülésnél a védőszemüveget, hegesztésnél a fényvédőfüggönyt, vagy -falat — pl. a Kiskunhalasi Fémmunkás Vállalatnál — nem veszik igénybe. A balesetek előfordulásában nem kis szerepet játszik az a körülmény sem — állapítja meg a bizottság jelentése —, hogy a gyárak termelésének évenkénti növekedését, a követelmények nagyobbodását nem követi az adottságok változása, fejlesztése. Jól szemlélteti ezt a Kiskunhalasi Asztalosipari Vállalat helyzete, melynek éves terve — a tavalyi 45 millióval szemben ■— 1968-ban 56 millió forint. Nagymérvű a műhelyek, anyagtárolók zsúfoltsága, s még a . kijelölt gyalogjáróhelyeket is csak részben biztosították. Hogy van még mit tenni a felelősségérzet elmélyítéséért, mutatja az az enyhén szólva groteszk epizód, amely épp az építők szakszervezete — munkavédelmi témájú —, kibővített ülésén adódott. Ezalatt telefonáltak a kecskeméti Fémmunkásból, hogy két nappal azelőtt súlyos baleset történt s erről az illetékeseket is később tájékoztatták. Az ilyen — még ha ritkán is előforduló — esetek adnak még nagyobb nyo- matékot a megyebizottság határozott álláspontjának, hogy a munkavédelmi felelősök oktatását az eddiginél következetesebben kell végezni. Elevenebbé kell tenni a munkavédelmi őrség mozgalmat is, amely egyes üzemeknél, vállalatoknál hanyatlóban van. Az imént emített eset igazolja a bizottság megállapítását, hogy „a Fémmunkás gyár kiskunhalasi és kecskeméti gyáregységeinél baj van a szemlélettel” e vonatkozásban is. Van ugyan munkavédelmi őr minden üzemrészben, de a gazdaságvezetők véleménye szerint nem töltik be feladatkörüket. Népszerűtlennek tekintik kötelességüket. „ és nem akarnak munkatársaiknak azzal ártani”, hogy figyelmeztetik őket a munkavédelmi előírások betartására. (Ha szónoklásnak is látszik a kérdés, azért tegyük fel: „ártás”-e, ha egy súlyos balesetet éppen akár egy szigorú figyelmeztetés akadályoz meg.) Az asztalosipari vállalatok, bajai, halasi, kecskeméti üzemeiben már túltet- ték magukat a munkások az előbbi ósdi, s — mondjuk ki — antihumánus nézeten. A munkásvédelmi őrök naplójukba rendszeresen bejegyzik észrevételeiket, melyekre a gazdasági vezetők érdemleges választ is adnak, intézkednek. Mint a munkavédelmi bizottság tapasztalta, a legtöbb helyen igénylik, s elvárják a munkások, hogy ilyen szellemben törődjenek egészségükkel, testi épségükkel. Mert igaz az, hogy a munkavédelem — közügy. Mindennapi kötelezettség — saját érdekünkben is. Tóth István
