Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

1968. Június 2, vasárnap 3. oldal Újabb lépés a kukoricatermesztés gépesítéséhez Á MUNKAVEDELEM nem lehet „népszerűtlen” feladat A bajjá járás legnagyobb területen termesztett növé­nye a kukorica. Az utób­bi négy évben 20 mázsa volt a holdanként! átlag­termés, májusi morzsolt- ban számítva. Tavaly vi­szont 21,5 mázsás átlaggal az eddigi legjobb termés- eredmény született. Az el­múlt évi nyári aszály miatt senki sem számított ilyen hozamra. A szakemberek szerint a vártnál magasabb ter­més egyik feltétele a ter- mőképesebb magyar és jugoszláv hibridek Je­lentkezése volt. A Bácskai Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­sége a közelmúltban, kiad­ványában. értékelte az el­múlt évi kukoricatermesz­tés eredményeit. Ebben számos érdekes adattal ta­lálkozunk. A bácsbokodi Szalvai Mihály Termelő- szövetkezetben például a ZPSK—1 nevű jugoszláv hibrid kukoricafajta csak­nem 40 mázsa termést ho­zott holdanként, szintén májusi morzsolt értékben számítva. A mezőgazdasá­gi nagyüzemek főként a ZPSK—4-es és a ZPSK— 6-os hibrideket kedvelték meg. Hasonlóan jó ered­ményeket értek el az új magyar, martonváséri faj­tákkal is. A tapasztalatok alapján az idén a tavalyi ezer he­lyett hatezer holdon vetet­tek jugoszláv hibridvető­magot. Most alkalmazták először a szemenkénti vetésre al­kalmas gépeiket. Ezeket még nem ismer­ték eddig a bajai körzet mezőgazdasági nagyüze­meinek szakemberei. Ezért Csávolyon a kukoricavetés megkezdése előtt körzeti tapasztalatcserét tartot­tak. ahol bemutatták az új jugoszláv vetőgépeket A bemutató hasznosnak bizo­nyult, mert az itt hallot­tak és tapasztaltak előse­gítették a sikeres munkát. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy először az üze­mek vezetői drágállották ezeket a berendezéseket. A gyakorlatban azonban lát­ták, hogy a vetőgép kifo­gástalanul dolgozik és hogy jelentős mennyiségű magot lehet megtakarítani a szemenkénti. pontos ve­téssel. A napokban lezaj­lott járási határszemléken már úgy nyilatkoztak, hogy érdemes volt ezekkel a gépekkel dolgozni, mert néhány év alatt meg­térül az áruk. Az idei őszön először a Zmáj—2 jugoszláv gyárt­mányú betakarítógépek is megjelennek a bajai kör­zetben, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint a leg­jobban beváltak. Tavaly ősszel a bajai járásból egy szakember-delegáció tanul­mányozta működésüket a jugoszláviai Vajdaság ku­koricatermesztő körzeted­ben. A gépeket az elmúlt ősszel a megye több gaz­daságában is kipróbálták. Sikerült tehát újabb lé­péseket tenni az idén is a kukoricatermesztés tel­jes gépesítése érdekében. Az új hibridfájtak vetése, a jó agrotechnika, kellő műtrágyaadagolás elősegít­heti. hogy az idén tovább növekedjenek a hozamok. K. S. / Sokan úgy gondolták, hogy mivel a gazdaságirá­nyítás új rendszerével élet­be lépett új rendelkezések — decentralizálás, megnö­vekedett önállóság és jog­kör, anyagi ösztönzők —, még inkább a termelésre, a jövedelmezőségre irán- nyítják a vezetők figyel­mét, — háttérbe szorul a dolgozók egészségének, tes­ti épségének védelme. örvendetes tényként ál­lapítja meg az Építő-, Fa- és Építőanyaigipari Dolgo­zók Szakszervezeti Bizott­sága munkavédelmi albi­zottságának legutóbbi je­lentése, hogy ezekre a fel- tételezésekre az élet cáfolt rá. A hét vállalat, illetve szb képviselőiből össze­Amirffl a statisztika beszél Az iparosodás újabb eredményei a megyében A megye ipari termelése továbbra is tartja az utol­só évekre jellemző élénk fejlődés ütemét. Az álla­mi ipar termelése az első negyedévben nem keve­sebb, mint 18,4 százalék­kal volt nagyobb, mintegy év előtt, tehát messze túl­haladta a termelésnöve­kedés országos mértékét. A minisztériumi ipar ter­melése 19,5 százalékkal, a tanácsi iparé 14,4 százalék­kal volt nagyobb, mint ta­valy. Báos megye első negyed­évi ipari termelése 1967 el­ső negyedéhez viszonyítva: Terme- Terme­lés lékenység (százalék) Allauri Ipar +1M +9,2 ebbél élelmilp. + 7,8 —0,1 Szövetkezeti ipar + 3,7 +1,2 Új fajták Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet la­kiteleki telepén megkezdték az új fajták válogatását. A lemetszett hajtásokat is fel­használják — oltással is gyorsítva a szaporítást. Eb­ben az évben a képen is látható Olympiából 100 ezer gyökeres vesszőt adnak át az Ültetvény tervező Válla­latnak. A szövetkezeti ipar ter­melésnövekedése jóval las­súbb volt, mint az állami iparé. Az első negyedév­ben nem érte el a négy százalékot sem. Az állami iparban a termelési több­let 52 százaléka szárma­zott a munkatermelékeny­ség emelkedéséből, a szö­vetkezeti iparban pedig a 32 százaléka. Az ipar állami és szövet­kezeti szektorának együt­tes termelése az év első három hónapjában 16 szá­zalékkal haladta meg az egy év előttit Az iparban foglalkoztatottak száma 7 százalékkal, tehát az orszá­gost ugyancsak meghaladó mértékben emelkedett, egyetlen év leforgása alatt. Bács megye ipara ösz- szesen több mint egymilli- árd forint értékű terméket értékesített az első ne­gyedévben. Tavaly az egész évben 4,5 milliárd forint­nyi áru került értékesítés­re, ebből hárommilliárdot a megye minisztériumi ipa­ra termelt, egymilliárdot a tanácsi ipar és félmilliár- dot a kisipari szövetkeze­tek. A. B. tevődő bizottság ez év első négy hónapjában tizenhá­rom vállalatnál, üzemnél folytatott munkavédelmi el­lenőrzést. Átalános tapasz­talat, hogy a gazdaságvezetők az elmúlt évekhez ké­pest nagyobb készséggel, megértéssel segítik a szakszervezetet munka- védelmi tevékenységében. Kevesebb baleset volt — köztük halálos nem fordult elő —, mint az előző év ha­sonló időszakában. Figyel­meztető jel azonban, hogy súlyosabb esetek történtek, melyek az emberre vonat­kozó következményeken túl, a táppénzes napok számát is növelték. Előrehaladás mutatako- zik a munkavédelmi mód­szerek oktatásában, a dol­gozók nevelésében. Külö­nösen fontos ez az újon­nan felvett munkások szem­pontjából, mert mint a ta­pasztalatok mutatják, a törzsgárdával általában nincs baj, inkább az újak közül kerülnek ki a vigyá­zatlanok. Hogy az üzemek­nél megvan-e a rendszeres balesetvédelmi oktatás, s ezek hatékonyak-e — erről több módon tájékozódott a bizottság. Az ÉM Bács me­gyei Építőipari Vállalatnál például visszakérdezéssel győződnek meg arról, átvet­ték, megértették-e a mun­kások a balesetvédelmi tudnivalókat. A nagyobb munkásszál­lásokon havonta, egyéb he­lyeken negyedévenként egy_ szer-kétszer van filmvetí­tés. A bizottság felhívta a figyelmet az SZMT-hez ér­kezett 13 új munkavédelmi filmre. Úgyszólván mindennapos téma a gyárak életében, hogy mindent meg kell tenni a munkakörülmé­nyek javításáért. A faipari és fémmunkás vállalatoknál a por, füst és zajártalom csökken­tésére törekednek. Fokozatosan javulnák, bő­vülnek a tisztálkodási lehe­tőségek, öltözők, mint pél­dául a kecskeméti szerelő- ipari vállalatnál, a fém­munkás gyárnál. Találkozott persze hi­bákkal, helytelen szemlélet­tel is a bizottság. Az eme­lő, szállító vagy megmun­Bécsi utazás V. Mire telik négyezer schillingből A külföldi turistákat ér­deklik a vendéglátó ország lakóinak életkörülményei. Természetesen mi is kíván­csiskodtunk a keresetek iránt. Ausztriában csaknem teljes a foglalkoztatottság. Bécsben például minden második asszony, lány dol­gozik valamilyen üzemben, vállalatnál, hivatalban. Az átlagkereset összege nem sokat mond, de ennél jobb mérőszám nincs. A bérát­lag 3000 schilling körül van. Egy kétszobás lakás bére 800—1000 schilling. Maga­sak az élelmiszerárak és a szolgáltatás. Az utóbbi két évben háromszor volt ár­emelés. Nemrég a kenyér, és a tejtermék fogyasztói ára emelkedett. Egy kilo­gramm kenyér ára 6 schil­ling. Beszélgettem egy fiatal­emberrel, a Schöps divat­cég egyik áruházának el­adójával. Ennek a cégnek csak Bécsben 21 üzlete van. Az eladó nyolc nyelven beszél, többek között ma­gyarul is. — Négyezer schillinget kapok egy hónapra. Eb­ből 1200 az albérleti szoba díja, igaz kapok reggelit is. 800 schillinget fizetek egyéb szolgáltatásért. Ma­rad 2000 sehillingem. Éppen- hogy megélek belőle. Megkérdeztem, hogy ilyen nyelvtudással miért nem máshol helyezkedik el. — Sokan vannak nálunk hasonlóak, akik néhány nyelven beszélnek, szüksé­gessé teszi ezt a nagy ide­genforgalom. Nagy a tüle­kedés azokon a helyeken, ahol több nyelv ismerete szükséges. Van jelentkező mindig bőven. Valóban az idegenforga­lom Ausztria egyik legjöve­delmezőbb népgazdasági ágazata. Tavaly az osztrák külkereskedelem tízmilli­árdos passzívummal zárult. Ezt a hiányt — mint álta­lában —, ezúttal is az ide­genforgalom körülbelü tíz- milliárdos bevétele egyenlí­tette ki. Bécsnek 1 millió 700 ezer lakosa van. Igazi nyugati nagyváros. A régi szűk ut­cák, patinás épületek, a tör­ténelmi emlékek kicsit ha­sonlóvá teszik a mi Buda­pestünkhöz. A kedves, kedélyes bé­csiek mindig örömmel fo­gadják a szomszédos Ma­gyarország turistáit és örül­nek a fejlődő kapcsolatok­nak. • Befejezésül szólni kell másokról is, akikről még nem történt említés ebben a sorozatban. Általában ró­luk megfeledkeznek az úti­naplók írói. Autóbuszunkat Tóth Pál, a kecskeméti 9. sz. AKÖV gépkocsivezetője vezette a hosszú úton. Jó „megérzés­sel”. amit ő hatodik érzék­nek nevezett, mindig a helyes útra vezérelték az ismeretlen vidéken is. Nagy megértéssel, türelemmel tel­jesítette az utasok minden kívánságát. Szinte baráti­vá vált a kapcsolatunk a né­hány nap alatt. A nagy for­galomban bizony nehéz munkát végzett és kivívta még az osztrák kollégák elismerését is. Bilicsi Tivadarné volt az idegenvezetőnk. A kiváló művész felesége szerető gondoskodással segített megismerni az osztrák fő­várost. Sokat mesélt ne­künk a négy Bilicsi lány­ról is, akiket a kedves ol­vasók nagyrósze bizonyára ismer a televízió, rádió adásaiból. A kisunoka sem maradt ki a magával ho­zott fényképsorozatból. Az unoka természetesen kislány. Erről Bilicsi nagy­mama tréfásan megjegyez­te: — Nálunk a fiú csak mint vő jöhet számításba. Kereskedő Sándor . káló gépeket általában el­látják biztonsági felszere­lésekkel. Megvannak a vé_ dőfeszerelések is, azonban a munkások nem mindig használják azokat. Köszö­rülésnél a védőszemüveget, hegesztésnél a fényvédő­függönyt, vagy -falat — pl. a Kiskunhalasi Fém­munkás Vállalatnál — nem veszik igénybe. A balesetek előfordulásá­ban nem kis szerepet ját­szik az a körülmény sem — állapítja meg a bizott­ság jelentése —, hogy a gyárak termelésének évenkénti növekedését, a követelmények nagyob­bodását nem követi az adottságok változása, fej­lesztése. Jól szemlélteti ezt a Kis­kunhalasi Asztalosipari Vál­lalat helyzete, melynek éves terve — a tavalyi 45 millió­val szemben ■— 1968-ban 56 millió forint. Nagymérvű a műhelyek, anyagtárolók zsúfoltsága, s még a . kije­lölt gyalogjáróhelyeket is csak részben biztosították. Hogy van még mit ten­ni a felelősségérzet elmé­lyítéséért, mutatja az az enyhén szólva groteszk epi­zód, amely épp az építők szakszervezete — munka­védelmi témájú —, kibőví­tett ülésén adódott. Ezalatt telefonáltak a kecskeméti Fémmunkásból, hogy két nappal azelőtt sú­lyos baleset történt s erről az illetékeseket is később tájékoztatták. Az ilyen — még ha rit­kán is előforduló — esetek adnak még nagyobb nyo- matékot a megyebizottság határozott álláspontjának, hogy a munkavédelmi felelő­sök oktatását az eddigi­nél következetesebben kell végezni. Elevenebbé kell tenni a munkavédel­mi őrség mozgalmat is, amely egyes üzemeknél, vállalatoknál hanyatlóban van. Az imént emített eset igazolja a bizottság megál­lapítását, hogy „a Fémmun­kás gyár kiskunhalasi és kecskeméti gyáregységeinél baj van a szemlélettel” e vonatkozásban is. Van ugyan munkavédelmi őr minden üzemrészben, de a gazdaságvezetők véleménye szerint nem töltik be fel­adatkörüket. Népszerűtlen­nek tekintik kötelességüket. „ és nem akarnak munka­társaiknak azzal ártani”, hogy figyelmeztetik őket a munkavédelmi előírások be­tartására. (Ha szónoklás­nak is látszik a kérdés, azért tegyük fel: „ártás”-e, ha egy súlyos balesetet ép­pen akár egy szigorú fi­gyelmeztetés akadályoz meg.) Az asztalosipari vállala­tok, bajai, halasi, kecske­méti üzemeiben már túltet- ték magukat a munkások az előbbi ósdi, s — mond­juk ki — antihumánus né­zeten. A munkásvédelmi őrök naplójukba rendszere­sen bejegyzik észrevételei­ket, melyekre a gazdasági vezetők érdemleges választ is adnak, intézkednek. Mint a munkavédelmi bizottság tapasztalta, a legtöbb he­lyen igénylik, s elvárják a munkások, hogy ilyen szellemben törődjenek egész­ségükkel, testi épségükkel. Mert igaz az, hogy a mun­kavédelem — közügy. Min­dennapi kötelezettség — sa­ját érdekünkben is. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents