Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-10 / 108. szám
' i. oldal 1968. májaa 10, pénteít Titkos alagutak a város alatt? W alamire való történelmi hely nem lehet el titkos v földalatti alagutak nélkül. Egy-egy, a föld belsejét feltáró véletlen alkalmával sokan kíváncsiak rá, hogy micsoda titkok bujkálnak a föld alatt és a mi esetünkben, éppen Kecskemét alatt. Jómagámat nem egyszer állítottak meg, hogy mondjam meg merre van Kecskemétnek ez vagy az a titkos ala-. -íja? Legtöbbször a Barátok templomát, a Nagytemplomot, a régi városházát, a Deák tér 4. szám alatti azóta lebontott épületet összekötő alagutakról véltek tudni. Tőlem csak hiedelmük megerősítését várták. O.yankor vetődtek fel az alagutakra vonatkozó kérdések, amikor itt-ott, a város különböző helyein váratlanul beszakadt az úttest, valami nehezebb jármű alatt. A Szabadság téren, Széchenyi téren, Rákóczi úton, Mátyási utcán a városrendezés során eltűnt házak pince- maradványai árulják el így jelenlétüket. Feltehető, hogy az esővíz utat talált a törmelékkel lazán kitöltött régi pincéhez, a bomladozó pincefödém aztán valami rázkódás, nagyobb teherkocsi súlya alatt fölmondta a szolgálatot. Móha-néha a beomlott üreg elárul egyet-mást a 1 ’ város múltjából. így, amikor a Tanácsháza előtti parkot készítették, azon a tájon, ahol az 1956-os hősök emléke áll, a kerítést alapozó munkások törmelékkel teleszóródott pincére bukkantak. A törmelékben talált gyógyszeres üvegek, tégelyek elárulták, hogy ott régi patikának pincebeli lomtára lehetett. Valóban volt patika a régi városháza és a Nagytemplom között ezen a helyen. A patikus, meg a gyógyszert, pirosítót és egyéb szépítőszert vásárló kliensei már elporladtak Kecskemét sok temetőjének valamelyikében, de itteni dolgaik emlékét megőrizte az édes anyaföld. 1930-ban épült az 1-es számú postahivatal a Kálvin téren. Helyén alacsonyka földszintes házak bámészkodtak a szemben álló Ókollégiumra. Amikor a homlokzat alá ásták az alap árkait, egyszerre csak beszakadt a föld. Egy kormosfalú, téglával kirakott üreg bontakozott ki a nyílást óvatosan továbbtágító munkások előtt. Nagy- mennyiségű megszenesedett gabona volt az üregben. Ki tudja milyen tragédia emlékei. Tatár, török, rác égette-e fel azt a házat, amelynek gazdái ebbe az üregbe rejtették az élet fenntartásához legszükségesebb kincsüket? A leomlott ház vályogfalával feltötíötték a telket. Rá új ház épült. Ennek lakói talán nem is tudtak az alattuk levő föld titkáról. És ha tudtak volna? Mit értek volna a malátakávévá pörkölődött kenyérnekvalóval. A történelmi időkben hagyományos szokás volt ** Kecskeméten a gabonának verembe rejtése. Nemcsak magánszemélyek, de a hatóság is rejtett el ilyen módon végszükség, vagy kikerülhetetlen sarcolás esetére gabonát. A levéltárban meglevő számadási könyvekben sok feljegyzés van arról, hogy a város nagyvendéglőjéből, vagy a Széktó-laposi vermekből, amelyeknek helyét csak az esküt tett szenátorok tudták, mikor mennyi gabonát és kinek utaltak ki. A törökvilág vége felé, mikor a töröknek, németnek, sőt Thököli kurucainak követelését is teljesíteni kellett, nagyon jónak bizonyult ez a néphit szerint a tatárjárás óta dívó veremrendszer. De még a vermelés sem nyújtott teljes biztonságot. Thököli francia és lengyel segédcsapatai valami kutató golyóbist használtak, amivel a tele vermeket is felfedezték. Mondják, hogy egy Keresztes nevű gazda megcsúfolta a lengyelek kutató találmányát egy vermeiéit újítással. Fogadott hat betyárt, összesepertette velük nappal az utca szemetét. Megesketvén őket, felnyitotta vermeit a következő éjszaka folyamán, a gabona felső rétegét kiszedette, a bent maradt gabonára szalmát téríttetett, arra ráhordatta a szemetet. A lengyelek rátaláltak az üregre, de szemétre bukkanva benne, visszatemették. Mikor aztán az idő elcsendesedett, Keresztes felnyittatta vermeit és az ott őrzött gabonából táplálta az éhező népét. N evezetes veremsor volt a Barátok templomától a Széchenyi téren és utcán át a Végh Mihály utca előtti parkig. A krónikások szerint oly igen ínséges idők jártak akkor Kecskemétre, hogy mégannyi verem sem lett volna sok. Hát a régi épületeket összekötő alagutak? Ezeknek a legendáját a második világháború légoltalmi óvóhelyei elevenítették föl. Egy hatszáz személyt befogadó nyilvános óvóhely volt a Barátok rendháza alatt. Sokfelé ágazó pincelabirintus. Jó borérlelő hely volt békésebb Időkben. Még a gyöngyösi barátok is ideküldték nemesedni boraikat! A reformátusok templomának fütőalagutja az Ojkollé- giumig vezetett. Ennek a kollégium felé eső végét szélesítették ki a kollégiumi óvóhely vészkijáratául. Megvan ma is ez a vészkijárat a kollégium előtti park ciklopsz köves részén. Volt a Szabadság tér közepén vezető út oldalán két köralakú dongaszelvényü óvóhely is. Végül a tűzoltólaktanya és a volt városi gazdasági udvar alatt, tojásszelvény keresztmetszetű, földbesüllyesztett árokóvóhely. Csak egy ember közlekedésére alkalmas szélességű. helyenként kiszélesedve ülőpadokkal. A szükség, hol ide. hol oda kergette be légiriadók idején az ügyes- bajos dolgaikat a város központjában keresőket. Í de s tova huszonhárom-huszonnégy éve már, hogy használniok kellett a kecskemétieknek az óvóhelyeket. Bizony ezek is igen ínséges idők voltak! Az ővó- helylátogatók jórésze azonban még él. Élményeit el-el- beszéli. Így születnek aztán a történelmi idők parancsolta vermekből és légó-óvóhelyeknek valóságából a város alatt szerteágazó, de összefüggő alagútak legendái. Joós Ferenc Elsárgult papírok, megfakult írások között Szabó Sándor levéltáros a régi akták birodalmában. Katonás rendben sorakoznak a kiskunfélegyházi levéltár polcain azok az iratok, amelyek szinte a város alapításától kezdve megőrizték az egymást váltó nemzedékek küzdelmeinek leírását, gondját, baját. A százezernyi régi és értékes emlék gondozója és tudós „vallatója” Szabó Sándor levéltáros, aki olyan otthonosan mozog az aktahegyek között, mint más ember a lakásában. Egy mozdulattal előhúzza azt a dokumentumot, amelyikre a kutatónak, vagy a kíváncsi látogatónak szüksége van. A „kisebb ügyek” közül találomra kiválasztott papiros arról árulkodik, hogy egy bizonyos Rózái nevű fehérszemélyt 25 pálcaütéssel akartak leszoktatni a nyelveskedésről. Több olyan irat is található a levéltárban, amely azt bizonyítja, hogy milyen nagy gondot fordítottak a kisdedek nevelésére. Imi, olvasni tudó embereket (!) állítottak az iskolák élére, hogy tudásukat adják át az ifjúságnak, a tanyavilág lakóinak. A városban nevelkedő gyerekek oktatására Kecskemétről hoztak, illetve kértek nevelőket. * A szegényparasztság és a redemptus gazdák között a ferencszállási puszta felosztásánál egyenlőtlen harc folyt a föld birtoklásáért. Ebbe a küzdelembe enged belepillantani egy csomó elsárgult irat. A legfelsőbb fórumokat is megjárta 503 paraszt kérelme, de tizenöt év alatt sem tudtak pontot tenni az ügy végére. Ügy látszik végül a telkes gazdák győztek, mert a szegényparasztság legelszántabb és legnagyobb hangú képviselőjét: Szombati Ágostont előbb egy évre becsukták, és amikor ez nem használt, a város gondnokának megválasztották. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a földkövetelőknek nem mutatták meg betekintés végett a Liber Fundit, (a Földkönyvet) s az 503 parasztnak nem volt annyi pénze, hogy egy fiskálist fogadjon. Kétszáz évvel ezelőtt napirenden voltak az úgynevezett határperek. A pásztorok, hogy állataiknak nagyobb, Jobb legelőt biztosítsanak, éjnek idején 1—2 Az emberek jók Az — „Aki a telefont felvette” c. riport mélyen meghatott. Kétszer Is elolvastam a fájdalmasan szép történetét. Engedjék meg. hogy köszönetét mondjak az Írójának. Át- éreztem az Írás mondanivalóját: vannak még jó, segítőkész emberek, visszaadta a történet az emberi Jóságba vetett hitemet. Kívánatos lenne, ha a sok rejtett jótétemény — mert, ugye csak van ilyen szépszámmal — a toll útján az olvasók elé kerülne, tanulságul sokak számára. — Nagy Margit, Fülöpszállás. Utca, vagy libalegelő? Beosztásomnál fogva igen sokat Járok vidékre. Évről évre tapasztalom, hogy megyénk községei hogyan szépülnek és ez örömmel tölt el, attól függetlenül, hogy kecskeméti lakos vagyok. Tisza- kécskén Járva is meggyőződhet a látogató arról, hogy a kilométerrel távolabb vitték a határköveket s így minden évben munkát adA harmadik ötéves terv hátralevő idejében több mint 100 millió forintot költ a kormányzat új közúti hidak építésére, illetve a régiek javítására — közölték a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban. A feladat továbbra is adott: a háború után épített ideiglenes hlda'k már nem felelnek meg a gyorsan növekvő forgalmi igényeknek, a nagyobb teherbírás és pályaszélesség követelményeinek, ezért az építkezések zöme megkívánja ezek cseréjét. A háború előtt épült és sértetlenül maradt fahidaikat Ls mielőbb korszerű létesítményekkel kell felváltani; hogy ez utóbbi törekvés mennyire sikeres, azt bizonyítja: 10 esztendővel ezelőtt még csaknem ezer, nehézkesen, költségesen karbantartható fahidat tartottak számon az országközség lakói igyekeznek utcáikat rendbetartaní, virágokkal és gyümölcsfákkal díszíteni. Egy dolog azonban bosz- szant. A községben, az Ady Endre utca környékén — mint tavaly, ebben az évben Is, mintegy kétszáz kislibát legeltetnek az utcán. Nem tudom, hogy a környék lakói szóltak-e a tanácsnak — nem hiszem —, vagy ha Igen, akkor nem történt intézkedés. Miért engedi meg a Tiszakécskei Községi Tanács, hogy a szépülő község utcái libalegelővé változzanak? Kovács István, Kecskemét. 3 kérdés Csak három kérdést szeretnék feltenni: 1. A Csiliért lakótelepen levő vízaknákat miért nem fedik le? 2. Miért nem kerítik körül az esti, illetve éjjeli érákban, miért nem világítják ki? 3. Az ebből eredő balesetekért kit terhel a felelősség? Ha a felelős megkerül, kérem, válaszoljon. — Takács István, Kecskemét, Budaihegy 71* tak a határkiigazító-bizattságoknak. Tóth Miklós ban, ma —«mindössze száznegyvenet. Az idén tovább gyarapodik az orsnág közúti híd- állománya. Küszöbön áll a többi között a hetven méter hosszúságú, négynyom- sávos miskolci Sajó-híd avatása. Az 1-es számú győri főútvonal átkelési szakaszainak újjáépítése keretében júniusban készül el az első híd a győri iparcsatornán, a város bejáratánál. Folyamatban van a nagybaracskai Ferenc-csatornahid építése is, amely Mohács-sziget első jelentős kapcsolatát teremti majd meg a „külvilággal”, azaz Raja felé a Duna—Tisza közével. A jelenlegi komphíd helyett épülő 53 méter hosszú létesítmény hatékonyan szolgálja majd a zavartalanabb terményszállítást és az esetleges árvízvédelmi, mentési munkálatokat. Tolna megye sem maradt ki a programból: a 61 -es főút hagyományos átkelési szakaszát építik át Simontor- nyánál, a Sió fölött. A 105 méter hosszú, ferdén húzódó híd esztétikailag is vonzó látványt nyújt majd. A korábban megkezdett és az idén folytatandó építkezések közül arányaival és jelentőségével is kiemelkedik a barcsi Dráva- híd, az első a folyó felett, amely a magyar és a jugoszláv partot összeköti. Az a cél szerkezetet a G anz- MAVAG készíti, a helyszíni szerelési munkákat pedig a jugoszláv hídépítők végzik. 1669-ben a híd révén új határátkelőhely nyílik. A tervezett vasúti felüljárók megvalósítása sok időt, bosszúságot, költséget takarít meg a ma még sorompók előtt várakozó járművezetőknek. Egy-egy ilyen létesítmény épül a Tanácstag asszonyok békegyülése A Kecskeméti Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Hazafias Népfront járási elnöksége és a járási nőtanács végrehajtóbizottsága — tegnap, csütörtökön, délelőtt — a népfront székházban, a győzelem napja alkalmából tanácskozást tartott a tanácstag asszonyok részére. Sándor Imre, a járási pártbizottság titkára megnyitó beszédében méltatta a fasizmu, felett aratott történelmi győzelem jelentőségét, s utalt arra, hogy a tanácskozás egyben a szolidaritási hónap bevezetője is. Ezután Iván Istvánná országgyűlési képviselő, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott élénk érdeklődéssel kísért előadást a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a nők szerepéről a béke- harcban. Felszólalt a tanácskozáson Berte András, a járási tanács vb-elnöke is. Járási tapasztalatokra hivatkozva beszélt azokról a területekről, ahol éppen a nők végezhetnek igazán hatékony munkát. ceglédi vasútállomáson, Hatvan peremén, három pedig Székesfehérvár körzetében. az M—7 autóúton. Ugyancsak felüljáró épül 70 méter hosszúságban Nyíregyháza határában, a Sóstó jobb megközelítésére. Alighanem hamarosan véget érnek az apavári Hor- tobágy-híd megpróbáltatásai is: a Karcag és Püspökladány összeköttetésére szolgáié hídra gyakran hajtottak rá méret- és súlyhatárt meghaladó járművek, annyira megrongálva a négy és fél méter magasságban húzódó felső keresztszerkezetet. hogy tartani kellett a főtartók elgörbülésétől is. A hidat az idén „félrehúzzák” és eredeti helyén új vasbeton híd emeléséhez látnak hozzá. A harmadik ötéves terv utolsó két esztendeiében is gazdag lesz a „hidasitási” program. Győr megyében. Árpásnál, a Rába felett, Szentgotthárd belterületén pedig a jelenlegi keskeny, korszerűtlen létesítmény helyett építenek széles vas- betonhidat. Tokaj és Ra- kamaz között, a Tisza árterületén négy hidat építenek át — összesen négyszáz méter hosszúságban. Az 1969-ben induló hídépítkezések közűi kétségtelenül az algyői Tiszahíd lesz a legjelentősebb. A Szeged közelében levő, jelenlegi vasúti-közúti „társbérlet”, s ezzel együtt a 30—40 percig tartó várakozás megszűnik, néhány száz méterrel odább 450 méter hosszú közúti híd épül majd. A munkálatok több évig tartanak. Folytatják a vasúti kereszteződések felszámolását is, a többi között Szolnok belterületén, a 32-es főútvonalat mentesítik majd a sorompótól egy 140 méter hosszú felüljáró építésével. F. G. „Hidasit fák44 az országot Új építkezések, felüljárók, cserék 100 millió forintért A szerkesztőség postájából
