Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-08 / 106. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIII. évi. 106. szám Ara: 80 fillér 1968. május 8, szerda Azért a napért • • • Két járás helyzete a megyei tanács vb napirendjén D e jó volna ismét és hamarosan idézni a nagy békeharcos, Hja Ehrenburg szavait: „Jó napja van ma az emberiségnek.” /... Hogy kinyitja az ember a tévét, bekapcsolja a rádiót — és nincs hír rhodesiai hazafiak kivégzéséről, görög, spanyol hazafiak kínzásáról... Nincs King-, nincs Dutschke-ügy ... Sem tűzharc a Jordánnál... És mindenekelőtt — nem lenne már vietnami agresszió. Nem hallanánk, hogy „az amerikai légierő ismét huszonhat hullámban támadta a demilitarizált területtől északra ..— Nem közvetítene korunk áldásos népművelő eszköze, a „világ-mozi” premier plánban rakétabecsapódást; ronggyá tépett nők, gyermekek, életre, örömre, alkotásra született férfiak kínvonag- lásait sem kellene látnunk már; és homály osulna mindjobban feledésbe a borzalmas kép, hogy a báb-tábornok a nagyvilág szemeláttára lövi agyon a fogoly partizánt... Hogy minél előbb jöhessen hát az az idő, mikor mindezekről nlitsem hallunk a rádióból, eltűnnek az ilyen híradások az újságokból ... Hogy tehát megint kimondhassuk: „Jó napja van ma az emberiségnek.” ' ppen ezért ünnepelünk évről évre béke n a p- rj ját... Szolidaritási világnapot. S ugyancsak ezért hívunk minden becsületes embert minálunik egész hónapos beszélgetésre, következetes harcra, összefogásra a békéért, a fegyverek majdani elhallgatásáért, népek megalázásának, éhezésének megszüntetéséért — a szolidaritás hónapjában. Hogy egyszer majd — és minél előbb — eltűnjenek a szégyenfoltok földgolyónk arcáról... Hogy szép, verőfényes reggeleken ne a félelem görcse bénítsa szívünket, amikor újságot veszünk a kezünkbe, amikor az ismert hangjelek után várjuk a reggeli krónika kezdetét: „Jaj, mi lesz ma megint?! Jaj, újra az atommal fenyegetőznek...” De talán a technikának ez a konok riasztása is hozzájárul — minden bizonynyal segít ebben —, hogy a veszélyérzet nemcsak egyes embereket, nem csupán világtekintélyű szervezetek tagjait, hanem népeket szólít tevékeny harcra a békéért... Soha nem fordult még elő az emberiség történelmében, hogy egyes emberek kudarcra ítélt próbálkozásai után, most már országok, népek, világrészek százmilliói fognak össze a békéért... Mert előttük az élő, ható példa: van ország, nagyhatalom, amely fennállása óta a békére alapozza kapcsolatát a népekkel, amely hatalmas, erős, de maga sosem támadott még más népeket. Micsoda biztonsága, erőforrása a Szovjetunió ma és 50 év óta mindig a békéért aktívan harcoló emberiségnek! A szolidaritás hozta el 1953 nyarán a békét Koreára. Akkor volt „jó napja az emberiségnek”. De az azóta bekövetkezett események — Algír, Kongó, Szuez, Kuba, Közel-Kelet — s a legfájóbb, legveszélyesebb, Vietnam — mutatják, hogy amíg imperializmus van, az mindig agresszív, mindig félelmetes gyorsan szüli újjá a fasizmust, mindig kész rátörni békés népekre... A ddig tízezrek halnak éhen naponta, addig tízezreket kínoznak, addig egyik agresszió láncreakciószerűen robbanthatja ki a másikat... De mióta a munkásmozgalom fűt a békeharc magjában, a gyarmati rendszer széthullott; de még van PortugáJ-Guinea, Angola, Mozambik, van korbácsos, gumibotos hajcsár, kényszermunka ... Van tbc, írástudatlanság, nyomor és nyomor... Van fajgyűlölet, gengszterizmus a haladás élharcosai ellen ... Van gyarmatosítás; mert Amerika ezt csinálja szemérmetlen vadsággal, ugyanúgy, mint a régiek, Vietnamban ... ö is, ai bosszúra, revansra, hódításra éhes nyugatnémet militarizmus is mindenüvé nyújtja szennyes kezét és pénzét, ahol nem eléggé éberek a népek... E rről, ezekről beszélgessünk a szolidaritási hónap során. Mindenről, ami eszünkbe jut, ami szívünkből, lelkűnkből, értelmünkből jön — amikor a békéről van szó. És a gondolatok, érzések cseréje erősítse dolgos kezünket, tegye sikeressé munkánkat... Mert a világméretű szolidaritásban erőnkre is szükség van... így jön el az idő, hogy egyszer így vonjunk mérleget: „Jó évtizedei vannak az emberiségnek.” Kiskőrösön megkezdődtek az előkészületek a május 24-én sorra kerülő megyei borversenyre, amely a 250 éves évforduló jegyében zajlik le, tehát a jubileumi rendezvénysorozat egy része. A versenyen ösz- szesen 350 fajta ital nemes vetélkedőjére számítanak. Az országos borversenyt Kecskeméten tartják július 2-től 5-ig. Itt a 600 éves évfordulóval kapcsolatos rendezvényekbe illeszkedik bele á borvetélkedő. Kecskeméten más országos rendezvényre is sor kerül. Kedden volt az első A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén első napirendi pontként a dunavecsei járás nagyközségeinek fejlesztése érdekében végzett munkáról szóló jelentést vitatta meg. A beszámoló tárgyilagosan elemezte a járásban az utóbbi években elért eredményeket és számot adott a lakosság foglalkoztatása, valamint kommunális, kulturális és egészségügyi ellátottsága érdekében tett intézkedésekről. Megállapította a végrehajtó bizottság egyebek közt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére, a rejtett tartalékok feltárására és célszerű felhasználására irányuló törekvés hasznosnak Kedden a Parlament Vadásztermében az Országos Béketanács ünnepi ülésével megnyílt a szolidaritási hónap eseménysorozata. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai- Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Dobi István, nemzetközi Lenin- békedíjas, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese és Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. Ott volt az ülésen Hoang Duong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete, Dinin, Ba Thi, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front budapesti állandó képviseletének vezetője, továbbá a hazánkban tartózkodó vietnami küldöttségek. Részt vett a tanácskozáson az Egyesült Arab Köztársaság béketamegbeszélés az augusztus végén tartandó tudományos tanácskozásra és az országos szántóversenyre vonatkozóan. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a KISZ, a MEDOSZ, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület közösen szervezi ezt a hagyományos vetél kedőt. Augusztus 21-én a Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társasága tart tudományos te nácskozást, 22-én kerül r a megyei szántóversesnyre majd 23-án az országosra. és gyümölcsözőnek bizonyult. Országosan is kimagasló eredmények születtek például az altalaj-lazítás módszerének alkalmazása révén. A további fejlesztés egyik útja a járásban az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek még jobb kihasználása. A kiskunsági területeken a szarvasmarha-, méginkább a juhtenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése szerepel a tervekben, de nem kevésbé fontos célkitűzés a takarmánytermesztés színvonalának az emelése. Ami az ipartelepítést és fejlesztést illeti, a járás vezetői a harmadik ötéves terv eddigi szakaszában ugyancsak várakozáson fenácsának és a francia béketanácsnak a delegációja, amely a szolidaritási hónap megnyitására érkezett hazánkba. Az ünnepi ülésen dr. Ré- czei László, az Országos Béketanács alelnüke mondott megnyitó beszédet, majd Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára tartott beszámolót. lüli előrehaladásról számolhattak be. Feltétlenül említést érdemel, hogy a járás szocialista iparának termelése az utóbbi hét esztendőben jóval több, mint a tízszeresére, a kereskedelmi forgalom pedig 192 millióról 282 miliő forintra emelkedett. Az üzemek dolgozóinak létszámát 1975-ig mintegy 2100 fővel szándékoznak növelni. Hangsúlyozta a végrehajtó bizottság, hogy bár a napirendjén szereplő jelentés elsősorban a járás négy nagyközségének a fejlődéséről számol be, hasonló előnyös tendencia érvényesült a járás egészét tekintve. A vb a jelentést néhány módosítással elfogadta, illetve határozattá emelte. Ezután a Kalocsai Járási Tanács V. B. irányító és szervező munkáját összefoglaló előzetes tájékoztató jelentést vitatták meg. A beszámoló tartalmazza a mezőgazdásági és a felvásárlási ágazat, a pénzügyi és községfejlesztési gazdálkodás irányításának tapasztalatait; kitér ezenkívül a tanácsi apparátus tevékenységére és feladataira. A júniusi megyei tanácsülésre készített előterjesztés megvitatása, majd az új kiegészítéseket is indítványozó javaslatok megtétele után, a végrehajtó bizottság bejelentésekről tárgyalt. ] Útravaló Ballagnak a „vén diákok”. Búcsúznak a középiskolától a negyedikesek. Kedves, szép szokás, amely évszázadok óta öröklődik. S éppen ezért talán semmi sem mutatja meg jobban a diákéletben a múlt és a na különbségét. Fiatal lányok és fiúk ajkáról száll a vénséges vén diákdal, s mi tagadás, a búsan zengő hangok ma kissé idejét múltán, hogy ne mondjam: mulatságosan hatnak. Nemcsak azért, mert a ballagok között legfeljebb ha serkedő bajuszt látni, hanem azért is, mert hamis a nóta; ezek az ünneplőbe öltözött, egészséges és tiszta gyerekek maguk se hiszik, amit énekelnek. Nem a jövő, hanem csak a búcsú ünnepélyes elérzékenyülé- se fátyolozza el néhány percre a tekintetüket. Fi- liszter leszek — zúgják, de eszük ágában sincs azzá lenni, mert semmi se riasztóbb számukra, mint a nyárspolgári életforma. T izennyolc éves korában az ember meg akarja váltani a világot. S ők sokkal inkább, mint elődeik, meg is tehetik. Apáinknak semmi lehetőségük nem volt rá. Mi nekifogtunk, de időközben látnunk kellett, hogy nem tudjuk befejezni. Várjuk tehát őket, az életbe most kilépőket, hogy velük együtt folytas- suk, s egyszer majd rájuk bízzuk ügyünket. Régi szokás szerint ilyenkor a ballagó diákok apró ajándékokkal vesznek búcsút egymástól. A jelképes útravaló: tarisznyácskában pogácsa, korty bor. Aki kapja szükséget ne szenvedjen sohasem. Szép kívánság. Nem tudni, kiben ötlött fel először: az idén sok iskolában könyvet ajándékoznak egymásnak útra- valóúl a diákok. Eddig nem ez volt a szokás, miért lett most egyszerre azzá? Talán nem is gondolkodtak rajta, akik követték, csak megtetszett az ötlet, mert szeretik a könyvet. Pedig ott van mögötte egész megváltozott életünk és gondolkodásmódunk. Miért is ajándékoznának egymásnak pogácsát és bort az életbe most indulók? Melyiküknek kell félnie az ínségtől? Ök többet akarnak és másra lesz szükségük. Ezt jelenti a könyv: a tudás tárháza, a világra nyíló értelem eszköze, az alkotás jelképe. Ilyen útravaló kell ahhoz a programhoz, amivel ők indulnak az életnek. M. L. A Magyar Tudományos Akadémia 1968. évi közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartja az 1968. évi közgyűlését. Megnyitót mondott Rusznyák István akadémikus, az MTA elnöke. Az elnökség beszámolóját Erdey-Grúz Tibor akadémikus, az Akadémia főtitkára mondotta. (MTI-foto — Molnár Edit felvétele.) Borvetél kedő és szántóverseny Az Országos Béketanács ünnepi ülése
