Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

4. oldal 1968. május 5. vasárnap Legyőzték az időt az útépítők Május végén átadják az E—5-ös első kecskeméti szakaszát Népfrontelnökségi ülések Indul a I\EB-vizsgál at Országos munkaterv alap­ján vizsgálja meg a me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság a nagyvízi .folyam­szabályozás, árvízvédelem és a hajóziható víziutak fejlesztésének eredményeit, valamint a mentesített te­rületeken folyó gazdálko­dást A pénteken délelőtt Kecskeméten megtartott úgynevezett indító munka­bizottsági megbeszélésen Sándor Béla, a megyei NEB tagja, a vizsgálat ve­zetője ismertette a témá­val kapcsolatos feladato­kat. A vizsgálat célja an­nak megállapítása, hogy a tanácsi és gazdálkodó szer­vek hogyan törekedtek a kellően nem védhető, vagy veszélyeztetett területeken esetleg bekövetkező károk mértékének csökkentésére, a vízkárok megelőzésére. A vizsgálat 1967—1968 évekre vonatkozik, s az ki­terjed a megyében műkö­dő vízügyi, tanácsi-igazga­tási, mezőgazdasági és ví- ziköizlekedési szervekre. Azok a gépjárművezetők, akik megyéink székhelyén gyakorta keresztül hajta­nak, sokszor talán bosszan­kodva tapasztalják, hogy a nagyarányú út- és csator­nahálózat építéseik miatt kerülőket kell tenniük. Láthatják azonban azt is, hogy a munka nagy iram­ban halad, s különös gyor­sasággal vágzik az E—5-ös nemzetközi útvolnal Kecs­keméten átfutó szakaszának korszerűsítését. A Közúti Üzemi Vállalat főmérnökével, Fenyves Bélával beszélgettünk az E—5-ösről. Elmondta, hogy a munka a tervezet ütem­ben halad és minden való­színűség szerint május vé­gén átadják a kecskeméti szakaszt a forgalomnak. A május végi átadás csu­pán egy 1200 méteres sza­kaszra vonatkozik, ami a Szalvai Mihály körúttól a Külső Szabadság úti elága­zásig vezet. A teljes E—5- Ö6 szakasz 1970-re lesz kész. Jövőre kezdik a további építést az említett elága­zástól a körúton át a Baj- csy-Zsilinszky út végén le­vő vasúti átjáróig, ahol közúti felüljárót fognak építeni. Ugyancsak jövőre kezdi meg a vállalat az E—5-ös Budai kaputól a Szalvai Mihály körútig terjedő há­rom kilométeres szakaszá­nak a korszerűsítését. A Budai kapunál — a jelen­legi derékszögű becsatlako­zás helyett —, enyhe ívet alakítanak ki a mostani park helyének a felhaszná­lásával. Ezzel egy időben felújítják az 52. számú köz­utat (dunaföldvári út), amely 3100 méter hosszan szorul javításra, korszerűsí­tésre a máriavárosi sorom­pótól a homokbányái el­ágazásig A tervek megvalósításá­nál, a korszerűsítési munka közben váratlan meglepeté­sek is érték a szakembere­ket. Olyanok, amelyek nem voltak „bekalkulálva”, s amelyek veszélyeztették a határidőket. Pedig — bár túlzásnak hat, de a munká­sok nagyon jól tudják — úgyszólván órák is számí­tottak. így volt például a Dózsa György úttól a Szal­vai körútig terjedő 400 mé­teres szakasz korszerűsíté­sénél is. Amikor felszed­ték a burkolatot s a nehéz gépek rámentek a terepre, behorpadtak a szennyvíz­csatornák. Ki kellett cse­rélni a régi, elavult csöve­ket, ami sok időbe került. A jövő héten egyébként megkezdik ennek a sza­kasznak a betonozását is. Soron, követik egymást a Hazafias Népfront elnöksé­gi ülései. Tegnap délelőtt — a me­gyei titkárság helyiségében — a népfront megyei el­nöksége ülésezett. Ez alka­lommal dr. Bodóczky Lász­ló megyei elnök tartott be­számolót a Hazafias Nép­front IV. kongresszusának határozatairól, az 1968. évi további feladatokról. Far­kas József, a megyei nép­frontbizottság titkára a szolidaritási hónap meg­rendezésével kapcsolatos tennivalókat ismertette. Péntek délelőtt Kiskun­félegyházán, a járási nép­front irodájában a járási népfrontelnökség tagjai üléseztek. A kongresszus munkájáról Czinege Gábor, a járás küldőbe tartott tá­jékoztatót. A hagyományos tavaszi békehónap felada­tairól Görög István, a nép­front járási titkára beszélt, majd a nagy országos ta­lálkozó legszebb élményei­ről az országos tanácstag­nak is megválasztott Miha- lovics István városi nép­frontelnök számolt be. Hétfőn, 6-án délután fél 3 órai kezdettel tartja ülé­sét a népfront tanácskozó termében a Hazafias Nép­front Kecskemét Városi El­nöksége. A népi ellenőrzés utóvizsgálata A dolgozók beadványaival való foglalkozás Kínos epőeeszíréssél Dorr é$..GRONDH£tiS N» fi&YCLeMifis velem! Grün ohe*s 1 UőRna&y szólítja Sheppard mErno­mér KOT AjáHLSON CIKK ALÓ TEDEL- . Z ÉTÉRŐL. TELELJEN SHEPPARD? A EEIEVESE SZÓLÍTJA! A <-i! MÉESE KELL OLYAN J S/ETN/ÖK. .VALAMI T£N- rJÁR(5 MAIZ IDEÉRKEZETT. ON AT L ATOM. AMINT <EK A KIMENTÉSEMRE. DOTT £S..GRŐNDH£Ri NYEB3ÜLÉSÉRE Áí(, MAtHAPŐL Türelem. Sheppard. HAMAROSAN KIHAL A'SSi ADDIS IS. MONDJA. Ml VAN A... A TOKKÁ r Kikérjük magunknak. m! pusztulásukhoz vezethet: UTyui-ÖK A TOKRA! 71 IT/f SZEDJENEK KI EBBŐL aTkozov kal/ckAból! SIESSENEK!... lfOLYTATJUlA Arany János, a tsz kovácsa Előbb csak a neve ragadt meg a fülemben: Arany Já­nos, a foktői Béke Tsz ko­vácsa ... S ilyenkor felidé­ződnek a régi históriák, mint például az, amelynek nagyjából így hangzik a csattanója: .......és a kocsist, a ki a bakon ült, Petőfi Sándornak hívták”. A kötözködni-vágyás, per­sze csak magamban, ilyen kérdésekre is fenegette a tollát: Na és hogy állunk a védett nevekkel? Ha van­nak ilyenek, kiké sorolan­dó közéjük? Ám mindezeket a tudat mélyére nyomja a megle­petés, amely számomra kö­vetkezik a bemutatkozás után. Ezt mondja: — Vérségi kapcsolat is fűz a nagy névrokonhoz. Nagyapám, Arany Gyula, aki szintén kovács volt, akárcsak én, vagy az apám, a költő unokaöccse volt S folytatja még, ki kinek a fel-, illetve lemenője, meg az oldalági rokonság, de a családfa szétburjánzó lombozatában csakhamar elvész a tekintet így aztán hamar kikötünk a közel­múltnál, illetve a jelennél. A mostani Arany János, aki 47 éves, harminc éve ke­rült Foktőre a Nógrád me­gyei Pásztóról. Bátyja ugyancsak vele, a kovács- műhelyben dolgozik, nővé­re a kertészetben, öccse pe­dig a Tolna megyei Mőzsön tsz-elnök. — Család? — öt gyerek van, három fiú és két lány. A legidő­sebb, aki szintén János, nemrég szerelt le, s a gép­javító állomáson dolgozik. Kalocsán. A kisebbik fiú nemsokára elvégzi a gép­ipari szakmunkásiskolát, a legfiatalabbik pedig laka­tostanuló. A nagyobbik lénv Kalocsán, a járási földhivatalnál dolgozik, a kisebbik még csak hatodik általános iskolás. idő tíz óra, vagy ennél is több. Meg lehet élni a mester­ségből? Bólogat, hogy igen, órabére 9 forint, de hozzá­teszi: a fiúgyerkeknek már könnyebb lesz a gépipari és a lakatos szakmákban, a vasak formálásának tu­dományától nem tudtak el­szakadni, de azt nála mór magasabb fokon művelik. Bár szokványos, de elke­rülhetetlen a kérdés: mit ismer a nagy rokon, mun­kásságából. — Legjobban a Toldi-t szeretem, abból kívülről is tudok sokat, de szívesen olvasgatom a balladákat is. Hanem az Arany-versek igazi rajongói a gyerekek. Iskoláskönyvükből mindig azokat tanulták meg legelő­ször. ... Közben a parázs csak­nem fehérre izzította a va­sat. Gyakorlott mozdulat­tal nyúl érte a fogóval, és — miközben száll a szikra szaporán — muzsikálnak a rímek a nagy kalapács alatt. H. D. Egyik legutóbbi feladat­ként azt a célt tűzte maga elé a megyei Népi Ellen- őrségi Bizottság, hogy utó- vizsgálatot folytat a dol­gozók beadványainak in­tézéséről végzett ellenőr­zést követően. Nehezítette a feladat megoldását, hogy ilyen jellegű, általánosí­tásra alkalmas gyakorlati tapasztalatok még alig áll­nak rendelkezésre. Mégis dicséretes munkát végeztek a népi ellenőrök, akik 53 szakigazgatási szer­vet kerestek fél, s a vizs­gálatba bevont 80 ellenőr összesen 236 munkanapot töltött a probléma átfogó feltárásával, az egészséges és bürokrácia mentes ügy­vitelt akadályozó tényezők kiderítésével. Határidők, személyi teltételek A lakosság bejelentései­nek, kérelmeinek elintézé­sénél — a szakszerűségen kívül —, egyik legfonto­sabb a határidők betartása. A NEB tapasztalata sze­rint, az érdemi el­bírálások szakszerűségén nem esett csorba a vizs­gált időszakban, vagyis 1966—67-ben. A döntések, állásfoglalások is rövid idő alatt megszülettek. Általános tapasztalat, hogy az egyes munkakörö­ket ma már többnyire meg­felelő képesítéssel rendel­kező dolgozók töltik be, más részük viszont most végzi a közép-, illetve fel­sőfokú iskoláit. Községek­nél valamivel nagyobb a szakképzettséggel nem ren­delkezők száma, ők azon­ban hosszú gyakorlattal bí­ró tanácsi alkalmazottak. Említést érdemel, hogy a műszaki képzettséget igény­lő, továbbá a gép- és gyos- írói állások betöltése több helyen nehézséget okoz, s ez főleg bérezési kérdések­kel van összefüggésben. Ésszerű átszervezések Az ügyintézés decentra­lizálásával összefüggő jog­szabályok döntő többsé­gükben 1968 közepén lép­nek hatályba. A tanácsok­nál azonban máris történ­tek intézkedések arra vo­natkozóan, hogy a dolgozók ügyeinek intézése minél gyorsabban, színvonala­sabban történjék.' A megyi tanács vb mezőgazdasági osztályán a földügyek le­választása következtében — ezt most már a földhiva­talok intézik —, mintegy 50—60 százalékkal csökkent az ügyforgalom, s így ja­vult a munka minősége is. Lényegesen kevesebb olyan üggyel kell foglalkozniuk a járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályainak is, ame­lyek a tsz-ek és tagjaik kö­zötti vitás kérdésekből adódnak. Egyes járásoknál és vá­rosoknál összevontak ügy­köröket. Így például a ke­reskedelmi és ipari szak- igazgatást, vagy a munka­ügyi és szociálpolitikai te­endőket. Több tanácsnál foglalkoznak a gondolattal, hogy úgynevezett hatósági osztályt hoznak létre. Az átszervezések meggyorsí­tották a dolgozók beadvá­nyainak intézését. Sőt, hogy ezt a munkát tovább javít­sák, Baján például szabály­sértési, lakásügyi, Kecske­méten pedig tűzrendészeti albizottságokat alakítottak. Hatósági bizonyítványok A népi ellenőrök tájé­kozódtak arról is, hogy milyen változásokat hozott a hatósági bizonyítványok kiadásával kapcsolatos in­tézkedés. Megyénkben ko­rábban évenként 35—50 ezer ilyen bizonyítványt ál­lítottak ki. Az egyszerűsítés révén ez a szám lénygesen csökkent. Kecskeméten a városi ta­nács 1966-ban 7348 bizo­nyítványt adott ki, tavaly már csak 5048-at. összes­ségében a megyében 35 százalékos csökkenéséről számolhattak be a népi el­lenőröknek az illetékesek. Sajnos, az egyszerűsítés, az ügyintézés gyorsítása mellett van még bürokra­tikus jelenség is. Kiskun- majsán egy hatósági bi­zonyítványért három szobát kell megjárni az ügyfélnek. Az egyikben szövegeznek, a másikban iktatnak és csak a harmadik irodában írják alá. s nem egyszer előfordul még az is, hogy — ellentétben a rendelke­zéssel —, olyan adatokról kémek igazolást, amely a személyi igazolványban megtalálható. Gál Sándor Riadó a gyümölcsösökben A növényvédő állomás jelzése szerint megjelent a barack-, illetve az alma­moly és rajzik a cseresz­nyelégy. Többhelyütt meg­kezdték már a kártevői elleni védekezést és jelzés re várnak a Jánoshalmán éi a Kecolen permetező nö­vényvédő repülőgépek is. JELEK. A HOLDRÓL HORST MULLER fontojitilus rtgénr* nyomán írta CS. HORVATH TIBOR, raiiolta SEBÖK IMRF Mint kovácsnak, bőven akad munkája a gazdaság­ban. A műhelyben reparál- ják meg az egyszerűbb munkagépeket, a még hasz­nálatban levő parasztszeke | reket és a lovas kocsik?* A lópatkolás is a hagyomá- i nyos kovácsteendők közé j tartozik. Nyáron a munka- I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents