Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-31 / 126. szám
4. oldal 1968. májas 81, péntek A bojt negyedik vasárnapja C ok-sok böjtje volt a kuruc világnak Kecskemé- ** ten. Voltak elegen, akik jussot éreztek arra, hogy ezért vagy azért bűnösnek mondják Kecskemét népét és kirójják rá a bojtos penitenciát. A császáriak Szegedről 20 ezer forintot követeltek, amit még Herbeville főtt ki a városra. A város kezesei megvasalva nyomorogtak az adóssáa teljes lerovásáig. 1706 legvégén nyílott csak lehetőség a hátralék átadására. Ennek fejében Kecskemét oltalomlevelet kapott a német és rác hadak dűlásai ellen. A következmények bizonyítják, hogy mit ért az ilyen védlevél és hogy mennyire igaza volt a nótának. Ne higgy magyar a németnek, Akármivel hitegetnek. Hogyha ád is nagy levelet, Mint a kerek köpönyeged. Nincsen abban semmi virtus. Verje meg a Jézus Krisztus! Nagyon nagy árat kellett fizetnie Kecskemétnek azért, hogy sem a császári, sem a fejedelmi csapatok tevékenységére semmi befolyása nem volt. 1707 elején Károlyi a Duna—Tisza közből a Tiszántúlra csapott át és ott megverte a császáriak oldalán álló rác csapatokat. Makóig üldözte őket. A kezébe került területeken fölégette az erődítéseket. A Duna—Tisza közén hagyott csapatait meg Berthóti István vezérlete alatt Bácska megtámadására utasított. Így következett el a Kecskemét történetében örökre gyászos emlékűnek maradó 1707. április 3-a, nagyböjt negyedik vasárnapja. A rácok már előző napon kikémlelték a várost. Alkalmasnak találták az időt arra, hogy visszafizessék, amit Kecskemét tudta nélkül, Berthótitól elszenvedtek. Kétezer lovassal és ezer fegyveres gyaloggal közeledtek. Azt a látszatot keltették, mintha Kecskemétet megkerülve Kőrösre készülnének lecsapni. A körösiek segítséget kértek Kecskeméttől. Czűcs Istók ezeres kapitány majdnem minden ** fegyverfogható emberrel átvonult Kőrösre. A rácok azonban az éj leple alatt irányt változtattak és Kecskemét felé fordultak. Hajnalban értek a város alá — mondja Hornyik szóhagyomány alapján. Harangszót hozott a fülükbe a szél. Azt hitték lármaharang. Mikor megtudták, hogy a rendes hajnali harangozást hallották, rátámadtak a halasi kapura, meg még egy szomszédos főutcai kapura. Fejszecsapásokkal betörték a kapukat, felkoncolták a kapuőröket és rettentő ordítozással elárasztották a város utcáit, elfoglalták a piacot, körülvették a fallal övezett templomokat. Többségük azonban szerte garázdálkodott a városban. Sem korra, sem nemre nem voltak tekintettel. A város főbiráját, Böde Jánost agyonverték. Szívós János tanácsnokot gyilokkal falhoz szegezték. Sáfár Pétert lőporral lehintve meggyújtották. A fosztogatókat egykor Kecskeméten cselédeskedő rácok irányították. Olyanok, akik tudták, hol, mit lehet rabolni. Csaba Mátyás idős kecskeméti polgár a város nyugati részén mintegy kétszázad magával fegyvert fogott és megkísérelte megállítani a rácok dúlását. De a túlerő, csapatával együtt kiszorította a városból. A mai Kuruc körút helyén volt árokban valamennyiüket lemészárolták. Talán az egész városi elpusztítják és kiirtják a bosz- szüt lihegő rácok, ha a segélykérő futár hívására vissza nem érkezik Szűcs Istók ezeres kapitány Kecskemét és Kőrös csapataival. A még mindig rablással elfoglalt rác utóvédet kiverte a városból. Azután a derékhad üldözésére indult. A Köncsög—Ágasegyháza határán levő Nyakvágó hegynél érte utói őket. A hely neve magyarázat nélkül elárulja, mi lett a rablók sorsa. A foglyul esett kecskemétiek nagy része kiszabadult. A számadási könyvek és anyakönyvek valóságos háborús veszteséglistát örökítettek meg erről a gyászos vasárnapról. Meghalt 396 kecskeméti, köztük 14 fiú és 12 leány, 55 szegedi császári parancsnoki védlevéllel az itteni vásárban időző török kereskedő. Rabul elhurcoltak 155 embert. Ezeket nem tudta Szűcs Istók kiszabadítani. Ugyancsak a rácok zsákmánya maradt 899 ökör, 562 ló, 300 szarvasmarha. 88 kocsi. 126 szekér. Leégett 90 ház, 7 malom. Az anyagiakban esett kár 230 812 tallér értékű. 202 özvegy és 544 árva siratta az elesetteket, akiket templomaik kerítésén belül temettek el. A rácok halottat részére a Kápolna utcai kapun kívül, a mostani Kodály Zoltán téren külön temetőt létesítettek. Ezt a helyet méa a temető megszűntetése után is sokáig Ráctemető néven ismerték eleink. Krónikás lantosa is került a szörnyű vasárnapnak. Székudvari János református kollégiumi tanár személyében. Hogy a másolások során esetleg előforduló változtatások ellenére is megrökökítse a történtek summáját és a maga nevét, akrostichonokat használt. A négyes rímű 143 versszak első betűi a következőket mondják: Siralmokkal rakott Sír-halmokon áttő Síró jó Kecskemét Város sok jajt és bajt szálló, Mert te káros vagy, melly valál áros. És rívó a Rácz miatt lettél romló Város, Így írta le... / tt következik a 144-ik szakasz három sorában minden szó kezdőbetűjébe rejtve a költő neve. Sűrű Záporokkal, És Könyves Versekkel, Dolgom Vettem Akkor Rendben Illyenekkel, Intésekkel, Ám Nagy Olly Szépekkel Nevem zártam e végső versekkel. Joós Ferenc Szelidi várja vendégeit Kihaló mesterségek A vándorköszörűs Bő két hónap választ el bennünket a kalocsai járás nagy idegenforgalmi és kulturális eseményétől, a szelidi napoktól. A simogató vizű, vadregényes fekvésű tó már évekkel ezelőtt elfoglalta méltó helyét a megye vízi- és üdülőéletében. A Tó Szálló mellett az idők során vállalati üdülők, ví- kendházak tarka légiója épült fel. A tanács és az idegenforgalom illetékesei azonban nem állnak meg félúton. Tervek és konkrét tények egész serege bizonyítja, hogy Dunapataj határában az előnyös adottságokban bővelkedő Szelidi hovatovább valóban azzá fejlődik, aminek szerelmesei és gazdái szánják: megyénk „kis Balatonjává”. Szépülő környezet Kovács Gyula, a Kalocsai Járási Tanács V. B. elnökhelyettese, a szelidi intézőbizottság egyik vezetője hosszan sorolja, mi mindennel készültek az idei évadra. — A bővítés nyomán mintegy meghétszereződött a fürdésre alkalmas terület. Sokszor meddőnek tűnő, de állandó küzdelem folyik a tó egy részén túlburjánzó nád ellen is. Ami ugyancsak újdonság: a parkosított rész hét holddal növekedett és a tavalyinál jóval több hely álla gépkocsik rendelkezésére. A partmenti víkendházak közt csaknem félezer méter hosszan makadámút épi}lt. A kivitelező vállalatok túlterheltsége miatt, sajnos, már csak a harmadik évnegyedben kerülhet sor a víz- és villanyhálózat bővítésére. A fürdőzőket viszont nyolcvan kabin várja, ami régi kívánság teljesülését jelenti. Hatvan víkendház Júniusban pormentesített út, valamint parkolóhely épül a turistaszálló környékén. Arra viszont, hogy magát a korszerűnek, vonzónak ígérkező idegenforgalmi létesítményt mikor nyithatják meg a nagyközönség előtt, az illetékesek csak nagyon óvatos választ adhattak. Bizonyos alvállalkozói munkák elhúzódása a legfőbb gátló ok, holott rövidesen már a berendezés is a helyszínen lesz. Háromévi várakozás után bizony itt volna az ideje, hogy a szép környezetben fekvő kastélyt végre átadják rendeltetésének. Az egyéb kezdeményezések sorsa már kevésbé gondterhes. A tó mellett ugyanis nemrégiben hatvan egyéni víkendház került tető alá. Az idén a Tó Szálló szomszédságában kempingtábort létesítenek, a sátorban víkendezni, nyaralni szándékozók legnagyobb örömére. Kölcsönzési lehetőségekben sem lesz hiány: sátrat, csónakot, gumimatracot bérelhetnek az érdekeltek. Tábor épül a napköziseknek — A jövő évben szándékozunk megnyitni általános iskolásaink számára a tanácsi üdülő mellett épülő napközis tábort — folytatja az elnökhelyettes. — Étkezést 350 személyre biztosítunk, ami lehetővé teszi, hogy kéthetes váltásban a járás valamennyi általános iskolása felkereshesse a tábort. További célkitűzéseink egyike a tó környékének folyamatos szépítése, csinosítása. S bizonyára gyorsan gazdája akad majd a közeljövőben eladásra kerülő 200 vízparti teleknek is. Egy-egy vérbeli strand- vasárnapon öt-hatezren látogatják a Szelidi-tavat. Az augusztus közepén sorra kerülő szelidi napok ünnepségsorozata alkalmából ennek a forgalomnak a négyszeresére számítanak. Nem kétséges, hogy a vendégek mindegyike talál itt kedvére való szórakozást, gazdag programban válogathat, maradandó emlékekkel és a közeli visszatérés ígéretével vesz majd Szeliditől búcsút A kiskunfélegyházi utcán, vagy a piac sarkán gyakran látjuk — talán utolsó — képviselőjét egy kihaló szakmának: Faragó Ferenc vándorköszörűst. 1922-ben ment el tanulónak az egyik helybeli késes- és köszörűsmesterSok háznál akad köszörülni való. hez. Tíz évvel később, betegsége miatt önállósította magát, mert nem bírta a nehéz műhelyi munkát. Azóta vándorköszörűsként működik és „üzemét”, teljes felszerelésével magával hordja. A városon átutazó külföldiek előszeretettel fényképezik, s képét bizonyára mint ritkaságot mutogatják hazájukban. T. M. 3. T. „Nyomoz” a technika Megéri? Egyik-másik gépjárművezető azt hiszi, hogy a KRESZ előírásait a rendőrök kedvéért keli betartani. S ha nem látják, fel is lehet azokat rúgni. így gondolkozott Mészáros József János félegyházi vízvezeték-szerelő is, aki Kecskeméten járt motor- kerékpárjával. A Mackóbisztróból a helvéclai borkóstolóba, onnan a Szegfű cukrászdába tért be egy-egy kis itókára. A szeszes italtól nekibátorodva, még pótutast is felvett, bukósisak nélkül, nem gondolva arra, hogy memcsak a maguk, hanem embertársaik testi épségét, életét is veszélyezteti. A 26 éves motoros azért annyira nem volt ittas, hogy ne jutott volna eszébe: „A Budai kapu környékén rendőrjárőr szokott lenni”. Leszálltak hát, és gyalog tolták a motort azon az útszakaszon. De már késő este volt. Jól sejtette Mészáros, tényleg volt ott rendörjár- őr. Igazoltatás, szondázás, beismerés. A feljelentés átkerült a félegyházi kapitányságra. ahol a szabálysértési előadó ezer forint bírságot szabott ki rá és bevonta a 2. számú ellenőrző lapját is. Mert az egyes már más alkalommal „ugrott”, s ha sor kerül a hármasra, is, az a vezetői Jogosítvány bevonását hozza magával. Megéri? i_ X. M. A főváros határában — felborult motorkerékpárja mellett —, holtan találtak egy férfit. A nyomozás megállapította, hogy egy tehergépkocsi gázolta el. A kocsi vezetője — elmulasztva a kötelező segítségnyújtást —, továbbhajtott. Rövid idő múlva a gyanúsított teher- gépkocsivezető kézrekerült. — Nem én voltam —, szabadkozott a rendőrségen a gyanúsított. — A szó- banforgó estén másik útvonalon jártam a kocsimmal. Zöldesbarna lakkszemcsék Bár ezt az állítását tanúkkal igazolta, a rendőrség letartóztatta a gyanúsított gépkocsivezetőt. Időközben ugyanis az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai osztálya különféle vizsgálatokat végzett a teherautón. A bal első keréktárcsán a motorkerékpár futófelületének lenyomata látszott. Az áldozat mellett fél lencse nagyságú, zöldesbama lakkszemcsét találtak, ugyanolyan rétegezésűt, mint a teherautó lakkozása. A baloldali sárvédőn levő párhuzamos benyomódások méretei megfeleltek az elhunyt motoros bőrmellénye zippzárfogazatának. A gyanúsított gépkocsivezető a bizonyítékok súlya alatt beismerte, hogy ő gázolt, és csak azért ment át a másik útvonalra, hogy alibit szerezzen. — Ahhoz, hogy ezeket a terhelő adatokat szintén észrevétlen jelekről megállapíthattuk, egész sereg kiváló szakemberre és speciális műszerre volt szükség — mondta Ladvánszky Károly ezredes, a Belügyminisztérium közlekedési csoportfőnöke. — A spektrofo- tometria, a kromatográfia, a mikroszkópia és a mikroolvadásmérő, a színes fényképezés és a fajsúlymérő együttes alkalmazása segített az igazság kiderítésében. A legmodernebb technikára és a legfrissebb tudományos eredményekre támaszkodva igyekszik a rendőrség bizonyítékot szerezni. A Belügyminisztérium bűnügyi technikai osztálya a modem laboratóriumok egész sorát foglalja magában, valóságos tudományos intézet. Vezetői, beosztottjai között vannak orvosok, vegyészek, mérnökök, jogászok, írás- és nyomszakértők, a szakmák legkiválóbb jai. Az osztálynak különösen sok munkát adnak a közlekedési balesetek, főleg amikor a segítségnyújtjás elmulasztásáról van szó. De egyéb dolgunk is akad bőven. Újszülött — dobozban A balatoni műút és a Péterhegyi út melletti grun- don papírdobozt találtak újév napján. A kekszes dobozban rongyokba csavart halott csecsemő volt. A rendőrorvos véleménye szerint az élveszületett, erős, életképes fiúcska még élt, amikor a dobozba tették. Széles körű nyomozás indult a lelketlen anya felkutatására. Egyetlen kiindulási pont volt: a doboz. Vizsgálták, milyen jelek es nyomok maradtak rajta. Érdekes jelre bukkantak: a dobozban valaki valahonnan csomagot küldött, de a posta jelzését és a címet levakarták róla. A főkaptiányság a legmodernebb kriminaltechni- ka eszközeivel sikerült megállapítani az egykori címzés néhány betűjét: a csomagot egy „ ... hely”-lyel végződő faluban vagy városban adták fel: a címzett pedig olyan nevű pesti utcában lakik, amelynek utolsó három betűje VÁR és hátulról az ötödik betűje U. A házszám a jelekből feltehetően 4-gyel végződik. A címzett személyéről annyit derítettek ki, hogy keresztneve két utolsó betűje KA. A nyomozók ezekből a jelekből próbáltak következtetni. Lehet — mondták —>, hogy a csomagot egy Aranka nevű leány kapta — nem volt kétséges, hogy leányanya a tettes, aki egy „udvar” végű utcában lakik, feltehetőn azon a környéken, ahol a csomagot találták. Keresték tehát az „udvar” végű utcákat s ott azokat a házakat, amelyek- nenk száma 4-gyel végződik. A lakók közül pedig elsősorban azokat a fiatal nőket, akik vidékről csomagot kaphattak. Egyheti nyomozás után összeszűkült a kör. A szálak végül is L. Aranka, XI., Nádudvar utca 14. szám alatti lakoshoz vezettek. A lánynak van egy nővére Pincehelyen, aki időnként csomagot küld neki Pestre. Az infravörös sugár Az egyik laboratóriumban személyi igazolványt vizsgálnak. A benne levő kép csinos nőt ábrázol. Az avatatlannak úgy tűnik, hogy a hölgy fiatal, hiszen az igazolványban ez áll: született 1932. április 5-én. Ám amikor az igazolványt egy mikroszkópszerű lencsébe teszik, majd infravörös sugarakkal átvilágítják, a lencse azt tanúsítja, hogy a csinos lány tíz évvel megfiatalította magát, vagyis az 1922-es évszámot 1932-re javította. Mindebből látnivaló, hogy a nyomzói munka ma már nem annyira a Sherlock Holmes-i logikán, sokkal inkább a technika vívmányain alapszik. K. F.
