Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-29 / 124. szám

1968. májas 29, szerda 3. oldal Jól kell gazdálkodni a munkaerővel Rövid helyzetkép a bajai járás tsz-eiről A bajai járás vállala­tai, szövetkezetei, intézmé­nyei, üzemei, telepei is el­készítették ez évi munka­erőgazdálkodási terveiket. Amint a járási tanács vb munkaügyi szakigazgatási szervének értékelő tájékoz­tatója kifejezi, ezek körül­tekintő összeállítása a fog­lalkoztató szervek érdeke is. Hiszen az új mechaniz­mus szabta magasabb kö­vetelmények, a dolgozók szabad munkahely válasz­tásának nagyobb lehetősé­ge és sok minden más — olyan irányban hatnak, hogy „az eddigieknél töb­bet tőrödének a legfőbb termelőerővel, a munkás­sal, a dolgozó emberrel.” Hogyan tükröződnek mindezek a tervekből? Ve­gyük szemügyre vázlatosan a mezőgazdaságot. A ter­melőszövetkezetek tagsága meglehetősen elöregedett; az átlagos életkor 55 év. A tagok 40—60 százaléka nyugdíjas és járadékos, korlátozott munkaképessé­gű idős ember. Munkájuk­ra, segítségükre azonban ma is szükség van, külö­nösen a nagy munkák dandárjában. Általában az a gyakorlat, hogy a részes művelésre kiadott terüle­tek megmunkálásába be­vonják az idős tagokat, családtagokat, köztük a fiatalokat is. A „vállalko­zó” tag — családfő — ré­szére havonta vagy idő­szakonként folyósítanak pénzbeli munkaegység elő­leget. Ez így megy döntően a növénytermelésben. E termelési, jövedei- mezési forma azonban nem felel meg az újonnan be­lépett és belépni szándéko­zó dolgozóknak, nem von­zó a fiataloknak. Ebből adódik tehát a ve­zetők számára az elég ösz- szetett feladat. A nehéz fi­zikai és munkaigényes ter­melési folyamatok fokoza­tos gépesítése; a kemizálás szélesebb körű alkalmazá­sa; piacra termelő mellék­üzemágak felállítása — itt különböző, „profilba vágó” lakossági szolgáltatás is szóba jöhet —; egyéb koo­perációs kapcsolatok ki­építése. Mindez azért, hogy jövedelmező, nyereséges le­gyen a tsz-ek gazdálkodá­sa, biztosítsa a tagok teljes évi foglalkoztatását, illetve a fejlettebb, vállalatszerű bérezés fokozatos bevezeté­sét. A vázlatosan felso­rolt fejlesztési elemek kö­zül nem egyet — részben megvalósítottak már, vagy kialakítani igyekeznek a bajai járás tsz-ei. Az érsekcsanádi Búzaka­lász Tsz-ben a belépni szándékozó fiatalok foglal­koztatására 150 hold gyü­mölcsöst telepítenek. Bőví­tik a tartósító-szárító üze­meket, melyekben kizáró­lag nők dolgoznak. A madarasi Kossuth Tsz- ben a téli elfoglaltságot igyekeznek biztosítani ko­sárfonás, nádfeldolgozás, dohánykezelés, gépjavítás révén. Üzemi zuhanyozók, fürdő építését tervezik. Ha­sonló körültekintéssel megy ez a munka a nagybaracs­kai Haladás Tsz-ben is. A szeremlei Dunagyön- gye Tsz középtávú tervé­ben, egyebek közt, szőlő- vadalanytelep létesítése is szerepel — nők téli foglal­koztatására. A vaskúti Pe­tőfi Tsz-ben — krónikus hiánycikk gyártásával, ci- rokseprű-készítéssel kíván­nak foglalkozni. A sükösdi tsz-ek e fejlesztési elemek szinte mindegyikét ipar­kodnak bevezetni. Sorolhatnánk to­vább a jó eredményeket, okos terveket, de szólnunk kell arról is, hogy sajnos, még nem minden tsz is­merte fel a munkaerő-gaz­dálkodási terv készítésé­ben, főleg a felhasználásá­ban, rejlő segítséget. Első­sorban a dávodi, garai és nemesnádudvari tsz-ektől várják a hiányok pótlását. Ember a hordóban Az elmúlt ősszel má. másodízben tároltak mus tot az 1966 szeptemberéber elkészült csátaljai pincé­szetben, amely az állami pincegazdaság tulajdona. A két sorban épített, egyen­ként több mint 940 hekto­literes üveghordók — in­kább tartályok — 1967-ben a környék szövetkezeteinek terméséből már 9 ezer hek­toliter mustot jogadtak ma­gukba. A tervek szerint jö­vőre másik két, hasonló pince építését kezdik meg Csátalján és van olyan el­képzelés is, hogy palackozó üzemet létesítenek a pin­cészet területén Képünk Agócs Péter ba­jai kőművesről készült, aki az egyik üveghordó javítá­sán dolgozik. Reggelenként munkahelyére egy lyukon szokott bebújni, vagyis ke­menceszáj nagyságú nyílá­son. Bent, amint látható, már tágasabb a hely. (Pásztor Zoltán felvj Mit csinálnak nyáron? A kéményseprők — Nem mennek el nyá­ri szabadságra —, mondta Rendeezlky János, a Bács- Kiskun megyei Kémény­seprő és Cserépkályhagyár- tó Vállalat igazgatója, ami­kor a nyári szezonról ér­deklődtem. — Azelőtt a nyár nem sok munkát adott kéményseprőinknek, de amióta megjelent a füstnyomáspróba-rende- let, a meleg hónapokban is van munkánk bőven. Mit is ír elő ez a rende­let? öt évenként minden kéményt alaposan meg kell vizsgálni és ha hiba mutatkozik, kötelezni kell az üzembentartóját az azonnali kijavításra. — Találnak hibát? ■— Sokkal többet, mint gondolnánk. Általában a kémények negyven száza­léka nem felel meg a tűz- rendészeti előírásoknak, használatuk nemcsak tűz­veszélyes, hanem a belő­lük szivárgó füst életeket is elpusztíthat. — Számokkal is lehetne illusztrálni ezt a mestersé­get? — Bács megye területén 123 kéményseprőnk dolgo­zik. 140 ezer épület 400 ezer kéménye a „munkaterüle­tük”, közülük a konzerv­gyár 76 méteres kéménye a legmagasabb, de jó né­hány harminc—(harmincöt méteres is van. Sajnos, ná­lunk is gond a munkaerő- hiány. Kecskeméten jelen­leg néggyel kevesebben foglalkoznak kéménysep­réssel. mint amennyire szükség lenne. Ipari ta­nulónk nincs, a szakember- utánpótlást átképzéssel sze­retnénk megoldani. Aki er­re a munkára jelentkezik, két év múlva szakmunkás- vizsgát tehet. Bíróczy Gyula, a válla­lat főkönyvelője veszi át a szót. — Az igaz, hogy keve­sebb kéményseprőnk van, mint amennyi kellene, de azért a tervet „hozzuk” — mondja elégedetten. A múlt évben nyolcmillió fo­rint helyett kilencet telje­sítettünk Persze, a terv teljesítésében nagy részt vállaltak cserépkályhásaink is — teszi hozzá. — A ké­ményseprőkről még csak annyit. Munkájuk egyik sa­játossága az, hogy egyedül dolgoznak, nem tudnak részt venni a szocialista brigádmozgalomban. Az egyéni versenyben viszont kitesznek magukért. A kecskemétiek közül Szé­kely János és Görbe Mi­hály, Kalocsán Ivitz Ba­lázs, Jánoshalmán Kasziba András, Alpáron pedig Ka­nalas András igen szép eredményekkel büszkélked­hetnek. A vállalat a lehetőségek szerint mindent megtesz érdekükben. Most például Cserkeszőlőn egy kis üdü­lőt létesítettünk részükre. — Nem beszéltünk még a cserépkályhásokról. — Tizennégy kályhásunk évente általában öt-hatszáz új kályhát épít, és ugyan­ennyi átrakást végez. Kecs­keméten egyre kevesebb a munkájuk, vidéken viszont szinte nem győzik a sok megrendelést. Horváth Fe­renc. Fekete Sándor és a többiek megérdemlik a di­cséretet kiváló munkáju­kért O. b. zőgazdaság termékei. A friss gyümölcs és zöldség­féle ebből 1 millió 300 ezer ;—1 millió 700 ezer dollár. Az idén már érkezett az önök megyéjéből is friss áru. Többek között saláta, retek. Ha már erről van szó, érdemes tájékoztatni a kedves olvasót arról, hogy Bécs olyan, mint egy nem­zetközi árumintavásár. A világ minden részéből im­portálnak termékeket. A friss zöldségfélékben nagy versenytársunk. Bulgária és újabban Románia. Bol­gár paradicsomot szinte minden üzletben láttunk tetszetős csomagolásban. A szakszerű tartósításnak kö­szönhetően alma. körte szőlő is található a kira­katokban. Azt mondja er­re a kedves olvasó, alma nálunk is van. Csakhogy Becs, kilátás a varosra. ezek teljesen hibátlan gyű- E kis kitérő után szól- igyekeznek elhelyezni árui- Erről a későbbiekben mölcsök. Hibás árut egy- junk ismét a magyar— kát Ausztriában. Másrész- még lesz szó. általán nem hoznak forga- osztrák árukapcsolatokról, ről az osztrákok a KGST- (Folytatjuk) lomba. Ez vonatkozik nem- — Egyre élénkül a gaz- országokkal is szorosabbá Kereskedő Sándor csak a gyümölcsre, hanem dasági verseny. A Közös kívánják tenni a gazdasági Következik: Mit árul el egyéb áruféleségre Is. Piac országai természetesen együttműködést, a tanulmány. Nem remélt sikerrel jubilált Kiskőrös Vasárnap este véglet ér­tek a kiskőrösi napok, s az illetékesek hozzáfogtak an­nak elemzéséhez, hogy a jubileumi ünnepségsorozat mennyiben érte el célját, milyen eredménnyel zárult. Dr. Havasi Gyula, a köz­ségi tanács vb-elnöke, több kérdésünkre válaszolva, kö­vetkezőket mondotta a nyolc napig tartó ünnep­ségről: — Nem remélt sikert ho­zott Kiskőrös jubilálása. Ez egyrészt abban leli magya­rázatát, hogy a 250. évforduló ünnep­lésének gondolata először a lakosság körében ve­tődött fel. s az óhaj kielégítésére a tanácstagok még az el­múlt évben felhívták a fi­gyelmet A kiskőrösiek kezdeményezésével páro­sult az, hogy a község és a járás vezető szervei, a két pártbizottság és tanács haladéktalanul hozzáfogott a szervezéshez, aminek le­bonyolítására emlékbizott­ságot hoztak lége. — Hosszantartó, rendkívül körültekintő és fáradságos munkát végzett a bizott­ság, s mielőtt valamelyest is elemeznénk az ered­ményt hadd tegyem még hozzá, hogy a megyei párt­bizottság és a megyei ta­nács vb erkölcsi, illetve anyagi támogatása is so­kat segített ügyünknek. Nem kis segítséget jelen­tett az is, hogy községünk múltjáról, jelenéről, s ren­dezvényeinkről az országos lapok mindegyike több cikket, riportot közölt, a rádió, televízió nem egy előadást sugárzott. A kis­kőrösiek nevében szeretnék külön köszönetét mondani a Petőfi Népe szerkesztő­ségének. amiért az utóbbi időben gyakran, az ünnep­ségsorozat idején pedig ál­landóan közölt rólunk kü­lönböző műfajú írásokat a megyei pártbizottság lap­jában, s lehetővé tette azt is. hogy márciustól három alkalommal megjelenhetett a jubileum sikerét is szol­gáló Kiskőrösi Napló. — Végül is nemcsak he­lyi, járási, vagy megyei, de országos jellegűvé vált ünnepségünk. Azért is, mert több olyan rendezvé­nyünk volt, mint például a mezőgazdasági ügyvitel­szervezési ankét, a kétna­pos honismereti konferen­cia. valamint a fegyveres erőik klubjai énekkarainak versenye stb.. amelyen a résztvevők hazánk minden táját képviselték, s az ér­tekezletek tematikája or­szágos feladatokat ölelt fel. S az is országos jel­legűvé avatta jubileumun­kat, hogy Soprontól Nyíregyházáig, Kelebiától Balassagyar­matig, úgyszólván min­den városból, nagyköz­ségből, a megyénkből pe­dig számos kisebb tele­pülésről is voltak vendé­geink. A kiállítások vendégköny­veinek bejegyzéseiből kitű­nik. hogy hét-nyolcezren nézibék meg a községünk, járásunk fejlődését ismer­tető, s a többi kiállítást. — Kiskőröst tehát job­ban megismerte az ország, aminek számos megnyilvá­nulását közvetlenül is ta­pasztalhattuk. Többen el­mondották: nem gondolták, hogy a szőlő- és gyümölcs- termelés mellett ilyen fej­lett iparral is rendelke­zünk. s hogv ennyire vá­rosias az arculata nagyköz­ségünk központjának. Az elismerés nemcsak jóleső érzéssel tölt el bennünket, hanem ösztönöz is arra, hogy még szebb eredmé­nyeket érjünk el mind a termelésben, mind lakóhe­lyünk fejlesztésében. Ta­pasztaltuk azt is, hogy a kisipari termelőszövet­kezet, a Vegyesipari Vál­lalat, a gépjavító és a konzervüzem termékei iránt, az ipari kiállítás láttán, növekedett az ér­deklődés. s ez nem lehet közömbös üzemeink vevőkörének a bővülése szempontjából. — Az elmondottak mel­lett a leglényegesebb az, hogy jubileumi ünnepsé­günk magukkal a kiskőrö­siekkel is megismertette 250 éves településünk múlt­ját, jelenét, gazdagságát, és segített megmutatni szá­mukra további közös utun­kat. Ezzel egyszersmind mélyítette a szőkébb pát­ria szeretetét. s szilárdítot­ta a fejlődésünket lehetővé tevő szocialista rendszerünk iránti hűséget, . T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents