Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-29 / 124. szám
1968. májas 29, szerda 3. oldal Jól kell gazdálkodni a munkaerővel Rövid helyzetkép a bajai járás tsz-eiről A bajai járás vállalatai, szövetkezetei, intézményei, üzemei, telepei is elkészítették ez évi munkaerőgazdálkodási terveiket. Amint a járási tanács vb munkaügyi szakigazgatási szervének értékelő tájékoztatója kifejezi, ezek körültekintő összeállítása a foglalkoztató szervek érdeke is. Hiszen az új mechanizmus szabta magasabb követelmények, a dolgozók szabad munkahely választásának nagyobb lehetősége és sok minden más — olyan irányban hatnak, hogy „az eddigieknél többet tőrödének a legfőbb termelőerővel, a munkással, a dolgozó emberrel.” Hogyan tükröződnek mindezek a tervekből? Vegyük szemügyre vázlatosan a mezőgazdaságot. A termelőszövetkezetek tagsága meglehetősen elöregedett; az átlagos életkor 55 év. A tagok 40—60 százaléka nyugdíjas és járadékos, korlátozott munkaképességű idős ember. Munkájukra, segítségükre azonban ma is szükség van, különösen a nagy munkák dandárjában. Általában az a gyakorlat, hogy a részes művelésre kiadott területek megmunkálásába bevonják az idős tagokat, családtagokat, köztük a fiatalokat is. A „vállalkozó” tag — családfő — részére havonta vagy időszakonként folyósítanak pénzbeli munkaegység előleget. Ez így megy döntően a növénytermelésben. E termelési, jövedei- mezési forma azonban nem felel meg az újonnan belépett és belépni szándékozó dolgozóknak, nem vonzó a fiataloknak. Ebből adódik tehát a vezetők számára az elég ösz- szetett feladat. A nehéz fizikai és munkaigényes termelési folyamatok fokozatos gépesítése; a kemizálás szélesebb körű alkalmazása; piacra termelő melléküzemágak felállítása — itt különböző, „profilba vágó” lakossági szolgáltatás is szóba jöhet —; egyéb kooperációs kapcsolatok kiépítése. Mindez azért, hogy jövedelmező, nyereséges legyen a tsz-ek gazdálkodása, biztosítsa a tagok teljes évi foglalkoztatását, illetve a fejlettebb, vállalatszerű bérezés fokozatos bevezetését. A vázlatosan felsorolt fejlesztési elemek közül nem egyet — részben megvalósítottak már, vagy kialakítani igyekeznek a bajai járás tsz-ei. Az érsekcsanádi Búzakalász Tsz-ben a belépni szándékozó fiatalok foglalkoztatására 150 hold gyümölcsöst telepítenek. Bővítik a tartósító-szárító üzemeket, melyekben kizárólag nők dolgoznak. A madarasi Kossuth Tsz- ben a téli elfoglaltságot igyekeznek biztosítani kosárfonás, nádfeldolgozás, dohánykezelés, gépjavítás révén. Üzemi zuhanyozók, fürdő építését tervezik. Hasonló körültekintéssel megy ez a munka a nagybaracskai Haladás Tsz-ben is. A szeremlei Dunagyön- gye Tsz középtávú tervében, egyebek közt, szőlő- vadalanytelep létesítése is szerepel — nők téli foglalkoztatására. A vaskúti Petőfi Tsz-ben — krónikus hiánycikk gyártásával, ci- rokseprű-készítéssel kívánnak foglalkozni. A sükösdi tsz-ek e fejlesztési elemek szinte mindegyikét iparkodnak bevezetni. Sorolhatnánk tovább a jó eredményeket, okos terveket, de szólnunk kell arról is, hogy sajnos, még nem minden tsz ismerte fel a munkaerő-gazdálkodási terv készítésében, főleg a felhasználásában, rejlő segítséget. Elsősorban a dávodi, garai és nemesnádudvari tsz-ektől várják a hiányok pótlását. Ember a hordóban Az elmúlt ősszel má. másodízben tároltak mus tot az 1966 szeptemberéber elkészült csátaljai pincészetben, amely az állami pincegazdaság tulajdona. A két sorban épített, egyenként több mint 940 hektoliteres üveghordók — inkább tartályok — 1967-ben a környék szövetkezeteinek terméséből már 9 ezer hektoliter mustot jogadtak magukba. A tervek szerint jövőre másik két, hasonló pince építését kezdik meg Csátalján és van olyan elképzelés is, hogy palackozó üzemet létesítenek a pincészet területén Képünk Agócs Péter bajai kőművesről készült, aki az egyik üveghordó javításán dolgozik. Reggelenként munkahelyére egy lyukon szokott bebújni, vagyis kemenceszáj nagyságú nyíláson. Bent, amint látható, már tágasabb a hely. (Pásztor Zoltán felvj Mit csinálnak nyáron? A kéményseprők — Nem mennek el nyári szabadságra —, mondta Rendeezlky János, a Bács- Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályhagyár- tó Vállalat igazgatója, amikor a nyári szezonról érdeklődtem. — Azelőtt a nyár nem sok munkát adott kéményseprőinknek, de amióta megjelent a füstnyomáspróba-rende- let, a meleg hónapokban is van munkánk bőven. Mit is ír elő ez a rendelet? öt évenként minden kéményt alaposan meg kell vizsgálni és ha hiba mutatkozik, kötelezni kell az üzembentartóját az azonnali kijavításra. — Találnak hibát? ■— Sokkal többet, mint gondolnánk. Általában a kémények negyven százaléka nem felel meg a tűz- rendészeti előírásoknak, használatuk nemcsak tűzveszélyes, hanem a belőlük szivárgó füst életeket is elpusztíthat. — Számokkal is lehetne illusztrálni ezt a mesterséget? — Bács megye területén 123 kéményseprőnk dolgozik. 140 ezer épület 400 ezer kéménye a „munkaterületük”, közülük a konzervgyár 76 méteres kéménye a legmagasabb, de jó néhány harminc—(harmincöt méteres is van. Sajnos, nálunk is gond a munkaerő- hiány. Kecskeméten jelenleg néggyel kevesebben foglalkoznak kéménysepréssel. mint amennyire szükség lenne. Ipari tanulónk nincs, a szakember- utánpótlást átképzéssel szeretnénk megoldani. Aki erre a munkára jelentkezik, két év múlva szakmunkás- vizsgát tehet. Bíróczy Gyula, a vállalat főkönyvelője veszi át a szót. — Az igaz, hogy kevesebb kéményseprőnk van, mint amennyi kellene, de azért a tervet „hozzuk” — mondja elégedetten. A múlt évben nyolcmillió forint helyett kilencet teljesítettünk Persze, a terv teljesítésében nagy részt vállaltak cserépkályhásaink is — teszi hozzá. — A kéményseprőkről még csak annyit. Munkájuk egyik sajátossága az, hogy egyedül dolgoznak, nem tudnak részt venni a szocialista brigádmozgalomban. Az egyéni versenyben viszont kitesznek magukért. A kecskemétiek közül Székely János és Görbe Mihály, Kalocsán Ivitz Balázs, Jánoshalmán Kasziba András, Alpáron pedig Kanalas András igen szép eredményekkel büszkélkedhetnek. A vállalat a lehetőségek szerint mindent megtesz érdekükben. Most például Cserkeszőlőn egy kis üdülőt létesítettünk részükre. — Nem beszéltünk még a cserépkályhásokról. — Tizennégy kályhásunk évente általában öt-hatszáz új kályhát épít, és ugyanennyi átrakást végez. Kecskeméten egyre kevesebb a munkájuk, vidéken viszont szinte nem győzik a sok megrendelést. Horváth Ferenc. Fekete Sándor és a többiek megérdemlik a dicséretet kiváló munkájukért O. b. zőgazdaság termékei. A friss gyümölcs és zöldségféle ebből 1 millió 300 ezer ;—1 millió 700 ezer dollár. Az idén már érkezett az önök megyéjéből is friss áru. Többek között saláta, retek. Ha már erről van szó, érdemes tájékoztatni a kedves olvasót arról, hogy Bécs olyan, mint egy nemzetközi árumintavásár. A világ minden részéből importálnak termékeket. A friss zöldségfélékben nagy versenytársunk. Bulgária és újabban Románia. Bolgár paradicsomot szinte minden üzletben láttunk tetszetős csomagolásban. A szakszerű tartósításnak köszönhetően alma. körte szőlő is található a kirakatokban. Azt mondja erre a kedves olvasó, alma nálunk is van. Csakhogy Becs, kilátás a varosra. ezek teljesen hibátlan gyű- E kis kitérő után szól- igyekeznek elhelyezni árui- Erről a későbbiekben mölcsök. Hibás árut egy- junk ismét a magyar— kát Ausztriában. Másrész- még lesz szó. általán nem hoznak forga- osztrák árukapcsolatokról, ről az osztrákok a KGST- (Folytatjuk) lomba. Ez vonatkozik nem- — Egyre élénkül a gaz- országokkal is szorosabbá Kereskedő Sándor csak a gyümölcsre, hanem dasági verseny. A Közös kívánják tenni a gazdasági Következik: Mit árul el egyéb áruféleségre Is. Piac országai természetesen együttműködést, a tanulmány. Nem remélt sikerrel jubilált Kiskőrös Vasárnap este véglet értek a kiskőrösi napok, s az illetékesek hozzáfogtak annak elemzéséhez, hogy a jubileumi ünnepségsorozat mennyiben érte el célját, milyen eredménnyel zárult. Dr. Havasi Gyula, a községi tanács vb-elnöke, több kérdésünkre válaszolva, következőket mondotta a nyolc napig tartó ünnepségről: — Nem remélt sikert hozott Kiskőrös jubilálása. Ez egyrészt abban leli magyarázatát, hogy a 250. évforduló ünneplésének gondolata először a lakosság körében vetődött fel. s az óhaj kielégítésére a tanácstagok még az elmúlt évben felhívták a figyelmet A kiskőrösiek kezdeményezésével párosult az, hogy a község és a járás vezető szervei, a két pártbizottság és tanács haladéktalanul hozzáfogott a szervezéshez, aminek lebonyolítására emlékbizottságot hoztak lége. — Hosszantartó, rendkívül körültekintő és fáradságos munkát végzett a bizottság, s mielőtt valamelyest is elemeznénk az eredményt hadd tegyem még hozzá, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács vb erkölcsi, illetve anyagi támogatása is sokat segített ügyünknek. Nem kis segítséget jelentett az is, hogy községünk múltjáról, jelenéről, s rendezvényeinkről az országos lapok mindegyike több cikket, riportot közölt, a rádió, televízió nem egy előadást sugárzott. A kiskőrösiek nevében szeretnék külön köszönetét mondani a Petőfi Népe szerkesztőségének. amiért az utóbbi időben gyakran, az ünnepségsorozat idején pedig állandóan közölt rólunk különböző műfajú írásokat a megyei pártbizottság lapjában, s lehetővé tette azt is. hogy márciustól három alkalommal megjelenhetett a jubileum sikerét is szolgáló Kiskőrösi Napló. — Végül is nemcsak helyi, járási, vagy megyei, de országos jellegűvé vált ünnepségünk. Azért is, mert több olyan rendezvényünk volt, mint például a mezőgazdasági ügyvitelszervezési ankét, a kétnapos honismereti konferencia. valamint a fegyveres erőik klubjai énekkarainak versenye stb.. amelyen a résztvevők hazánk minden táját képviselték, s az értekezletek tematikája országos feladatokat ölelt fel. S az is országos jellegűvé avatta jubileumunkat, hogy Soprontól Nyíregyházáig, Kelebiától Balassagyarmatig, úgyszólván minden városból, nagyközségből, a megyénkből pedig számos kisebb településről is voltak vendégeink. A kiállítások vendégkönyveinek bejegyzéseiből kitűnik. hogy hét-nyolcezren nézibék meg a községünk, járásunk fejlődését ismertető, s a többi kiállítást. — Kiskőröst tehát jobban megismerte az ország, aminek számos megnyilvánulását közvetlenül is tapasztalhattuk. Többen elmondották: nem gondolták, hogy a szőlő- és gyümölcs- termelés mellett ilyen fejlett iparral is rendelkezünk. s hogv ennyire városias az arculata nagyközségünk központjának. Az elismerés nemcsak jóleső érzéssel tölt el bennünket, hanem ösztönöz is arra, hogy még szebb eredményeket érjünk el mind a termelésben, mind lakóhelyünk fejlesztésében. Tapasztaltuk azt is, hogy a kisipari termelőszövetkezet, a Vegyesipari Vállalat, a gépjavító és a konzervüzem termékei iránt, az ipari kiállítás láttán, növekedett az érdeklődés. s ez nem lehet közömbös üzemeink vevőkörének a bővülése szempontjából. — Az elmondottak mellett a leglényegesebb az, hogy jubileumi ünnepségünk magukkal a kiskőrösiekkel is megismertette 250 éves településünk múltját, jelenét, gazdagságát, és segített megmutatni számukra további közös utunkat. Ezzel egyszersmind mélyítette a szőkébb pátria szeretetét. s szilárdította a fejlődésünket lehetővé tevő szocialista rendszerünk iránti hűséget, . T. I.
