Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-02 / 102. szám

1. oldal 1968. májas 3, p én telt Népművészek találkozója, pásztorviadal, húsz hazai népi együttes fellépése a kalocsai folklór táncfesztiválon Érdekes esemény szín- be az érseki parkban, ahol I jain, dalos, táncos népi já­helye lesz augusztus 19' 20-án Kalocsa: a népmű­vészetéről híres városban országos folklór tánc­fesztivált rendeznek. A kétnapos ünnepségen lát­ványos produkciókkal szó­rakoztatják a hazai és kül­földi vendégeket. Eddig húsz falusi és több külföldi népi együttes nevezett a fesztiválra. A nagy érdek­lődésre tekintettel a vetél­kedőt a Szelidi-tavi vízi­színpadon bonyolítják le, a legjobbak augusztus 20-án Kalocsán lépnek dobogóra. Ez alkalommal a legügye­sebb szólótáncosokat „aranysarkantyúval”, illet­ve „aranypártával” jutal­mazzák. A fesztiválra meghívták az ország ismert népmű- vészmestereit is. Részükre külön sétányt rendeznek bemutatják művészetüket. Az érdeklődők megcsodál­hatják a kalocsai pingáló asszonyok, tojásfestők, a mézeskalács-készítők, a kopjafafaragók, a gölöncsé­rek és a „kiskunkalaposok” munkáját. Az ott készített népművészeti tárgyakat meg is vásárolhatják. Érdekes színfoltja lesz a kalocsai ünnepségnek a drágszéliek „hétországra szóló lakodalma”. A „tán­cos falu”-ban — ahol az 500 lakos közül 250 tagja a helybeli népi együttes­nek — igazi lakodalomra lesznek hivatalosak a hazai és külföldi vendégek. A parádés esküvőn az orszá­gos hírű drágszéli népi együttes járja a menyasz- szonytáncot. Augusztus 20-án délelőtt Kalocsa különböző pont­tékokra kerül sor. Műsorra tűzték az ősi pásztorvia­dalokat, s felelevenítik a régi népszokásokat. Az ér­seki kert ideiglenesen fel­állított csárdáiban a régi hangszereket szólaltatják meg. Ezen a napon bőrdu­dákkal, citerákkal, tároga­tókkal, nyenyerékkel és fu­rulyákkal szolgáltatják a zenét. A nagy eseményre szóló meghívókat már szétküld- ték. Az Express Ifjúsági Iroda közreműködésével Európa több városában is plakátok hirdetik a kalo­csai folklór táncfesztivált. Az érdeklődésre jellemző, hogy máris több ezer hazai és külföldi vendég jelezte érkezését. Bécsből külön hajóval jönnek majd fia­talok a kétnapos ünnep­ségre. Garibaldi magyar tábornoka Emlékezés Türr Istvánra Cgy-egy város neve ^ színesebbnek, mele- gilöbbnek tetszik, ha vala­melyik nagy tetteket vég­hez vitt szülöttével említik. Bajának több ilyen mele­gítő emlékű neves szülötte van. Ezek között a világ- történelem lapjairól vilá­gít felénk Türr István ne­ve. Baja város múzeumá­ban sok emlékét őrzik a legendás hírű szabadság-, harcosnak. Ott találkoztam aranyzsinórral, medáliák­kal ékes egyenruhájával. Szép szál dalia viselhette! Kint a Duna-parton, dél felé néz a Türr István em­lékkilátó. Árkádja alatt hosszú szakállú, nagy baj- szú komoly férfi reliefje. Ez ö. Türr István, aki Ga­ribaldi vörösingesei között, idegen létére tábornoki rangot ért el. Valóságos életadta regényhős volt. 1825-ben született Baján. Ott járt iskolába, mégpedig Baja másik nagy fiával, Tóth Kálmánnal együtt. Tóth Kálmán már akkor költői álmok dédelgetője. Türr István meg katonai dicsőségről ábrándozik. A monarchiában más út erre nincs, beáll iskolái elvég­zése után a császári had­seregbe. Radetzky generá­lis vezénylete alatt, mint fiatal hadnagy kényszerül 1848-ban az olasz forradal­márok ellen vonulni. Ha­zulról a szabadság tavaszá­ról kap híreket, ö önmagá­tól borzadva jár olasz föl­dön. De nem sokáig! Lelki­ismeretére hallgatva dönt. 1849 legelején piemonti te­rületre szökik és ott az ola­szok megsegítésére magyar légirt szervez. 'alandfilmek változa­tosságával pereg to­vább élete. Novarránál ve­reséget szenvednek a fel­kelők. Türr Bádenben csat­lakozik az újra szerveződő forradalmárokhoz, itt már ezredes. De az egységét meg nem talált Itáliával szem­ben az osztrák szoldateszka még mindig túl erős. Újabb vereség következik. Türr Svájcba menekül. 1855-ben angol szolgálatban küzd a reakciós cári hatalom ellen. Megbízásból osztrák ellen­őrzés alatt álló területen kell tevékenykednie. Egy volt császári tiszttársa fel­ismeri. Elfogják. Bécsben halálra ítélik. Viktória an­gol királynő közbelépésére kénytelen-kelletlen szaba­don ' bocsátják. Egy ideig ! Kc Angliában, majd Francia- országban tartózkodik. A z olasz szabadság- ** harc fellángolásá­nak hírére 1859-ben Olasz­országba siet, csatlakozik Garibaldi vörösingeseihez. Ez a csapat a villafrancai béke után sem teszi le a fegyvert. 1860-ban Szicília szigetén, Marsalánál partra száll. A híres marsalai ezer Aközött Ott Van Türr István is, ő Garibaldi nemzetőrsé­gének főfelügyelője tábor­noki rangban. A harcok sc- rúti'"1negsébesül. Tanácsai és hadseregszervezési mun­kája nagyban elősegítette Garibaldi sikereit. Az olasz szabadságharc vezére elis­meri érdemeit. Nápoly el­foglalása után a város kor­mányzói tisztét ruházza rá és előlépteti altábornagy- nak. Az olasz egység kiví­vása után az olasz király szárnysegéde. Akkor nősül meg, egy francia hercegnőt vesz feleségül. De hiába a külországi katonai siker és előrehala­dás, a bajai fiú magyarul érez. Az 1866-i porosz— osztrák háború idején Klapka észak felől, Türr meg Belgrádból akar fel­szabadító magyar légiót in­dítani Magyarországba. Ausztria sietve köt békét. Magyarországgal meg létre­jön a kiegyezés. Az emig­ránsok amnesztiát kapnak. Türr István is hazatérhet. De magatartása nem vál­tozik. Ellenzéki politikus. Politizál és közgazdasági téren tevékenykedik. Egyik alapítója a Panama-csator­na építötársaságnak. Enge­délyt szerez a korintoszi csatorna építésére. Elnöke a Ferenc-csatorna társaság­nak. Vörösinges, internaciona­lista szabadságharcos volt, de ellensége minden elnyo­mó, hódító háborúnak. Ez vezérli a nemzetközi béke- mozgalom táborába. Az 1896-ban Budapesten ülé­sező VII. nemzetközi béke­kongresszusnak ő az elnö­ke. AA ájus 3-án hatvan éve, ■ hogy meghalt. Illő megemlékezni róla most a szolidaritási hónap küszö­bén, róla, aki már száz évvel ezelőtt tudta és tet­tekkel bizonyította, hogy más népek szabadságáért gát is szolgáljuk. Ezért volt igazi hazafi és igazi inter­nacionalista! Joós Ferenc Ákimov Pavlovics újságíró Az élénk mozgású, vi­dám, gyorsbeszédű Akimov Jevgenyij Pavlovics — aki egy szovjet delegáció tag­jaként a napokban Kecske­méten járt — nem volt könnyű riportalany. Mielőtt feltettem volna az első kér­dést, megragadta a karo­mat, maga mellé ültetett, s azonnal érdeklődni kezdett. Mindenre kíváncsi volt. A megye fejlődésére, a mező- gazdaságra, iparra, kereske­delemre, iskolákra, kultúr- házakra, népművészetre... — Ne csodálkozzék, kol­légák vagyunk — szólt, mi­után válaszoltam kérdései­re — A háború után telje­sült a vágyam, addig erről szó sem lehetett... Alig­hogy elvégeztem az iskolá­imat — kezdett bele abba a történetbe, melyet már kíváncsian vártam — be­hívtak katonának. Lesze­relésem előtt kitört a há­ború. A harckocsizóknál szolgáltam, de nem sokáig. Az elsők között kaptam meg a sorozatvetős kikép­zést. Minket a katyusákkal mindig a legnehezebb front­szakaszra küldtek. A fasisz­ták rettegtek a sorozatve­tőktől, s magas jutalmat tűztek ki annak, aki egy ilyen fegyvert zsákmányol, vagy egy tüzért foglyul ejt. Akimov Pavlovics elhall­gatott. tekintete elrévede­zett. Hiába az emlékek ... A Dontól kezdve állandóan harcban volt az a sorozat­vető hadosztály, amelynek politikai osztályvezető he­lyettese volt. — Jél emlékezem Magyarországra, a Dunára, s egy községre; Dunave- csére. Ott keltünk át, azzal a feladattal megbízva: vág­juk ?1 a fasiszták útját, szélesítsük ki a Budapest köré zárt acélgyűrűt... Az A kollektív szerződések tapasztalatairól tárgyalt az építők megyei bizottsága Az Építők Szakszerveze­tének megyei bizottsága ki­bővített ülést tartott, ame­lyen részt vettek az szb- titkárok és vállalati jogta­nácsosok is. Laczi Endre megyei titkár vitaindító előadásában értékelte a kollektív szerződések alkal­mazásának eddigi tapaszta­latait. Elismeréssel szólt ar­ról, hogy a szerződéseket általában mindenütt a ren­delet által szabott határ­időre, megfelelő módon ké­szítették el. A beszámolót követő vi­tában hasznos tapasztalat­csere alakult ki. A felszóla­lók elmondották többek kö­zött, hogy számos észrevé­tel hangzott el az üzemek­ben. Egyes szerződésekben nem eléggé tisztázott a dol­gozók besorolása. Javasol­ták többek között azt is, hogy a gyáregységek jövő évi kollektív szerződésében változtatni kellene a nye­reség felosztásán. A résztvevők ezután ki­cserélték egymás között a kollektív szerződéseket, s véleményükről írásban tesz­nek jelentést a megyei bi­zottságnak. átkelés simán zajlott le, s a sorozatvetőket tüzelőál­lásba vontattuk. Csendes harcnélküli délutánra szá­mítottunk. A hadosztály Komszomol-titkárával, Alekszej Lebegyenkó őr­mesterrel elhatároztuk, ösz- szehívjuk a fiatal katoná­kat, s elmondjuk nekik a hadosztály történetét. Egy elhagyott tanyára esett a választásunk. Alig ejtettem néhány szót, amikor egy közeli robbanás hallatszott. A következő pillanatban az épület tetejét szakította le a detonáció. Kirohantunk a szabadba. A látvány meg­döbbentő volt: négy német harckocsi közeledett hangos csörömpöléssel Budapest fe­lől... Ha sikerül áttörniük a harckocsiknak, oldalba tá­madják a mellettük levő lövészegységet, rést nyitnak a gyűrűn. Katyusával nem lőhettek, hiszen a tankok alig 250 méterre dübörög­tek a tüzelőállásoktól. A tü­zérek pedig Akimov Pavlo- vicstól vártak parancsot. — Körülnéztem, s a ház mellett egy német páncéltö­rő löveget vettem észre, amelyet az ellenség ottha­gyott. Odafutottam, s a komszomolisták megértet­tek ... Nekifeszültek a ke­rekeknek, s a harckocsik irányába fordítottuk a csö­vet. Alekszej Lebegyenkó, aki régebben páncéltörő tü­zér volt, a csőbe tolta az ágyú mellett maradt két gránát egyikét. Ma sem tu­dom hogyan sikerült, de a két lövés után a két harc­kocsi lángba borulva meg­torpant az úton. A másik kettő elmenekült... Akimov Pavlovics. aki tizenegy háborús kitünte­tést kapott, közöttük a Ma­gyar Népköztársaság Ér­demrendjét, a történet be­fejezése után - bevallotta: miért érdekli különösen ha­zánk, megyénk élete: — Amikor utoljára itt jártam minden romokban hevert. Lehet-e egy újság­író számára nemesebb fel­adat, mint az összehasonlí­tás? Ügy érzem, el kell mondanom mindazt, ami szép országukban 23 év alatt történt... Gémes Gábor Motor ütánfotó - kempin jeziknek A statisztikusok a megmondhatói annak, hogy a turizmus akár világszerte, vagy Európában, akár pedig Magyarországon hány embert hódított meg. Biztos azonban az, hogy már ná­lunk is milliós nagyságrendet képvisel a száiyiuk. És a turiz­mus legmodernebb — és ami ugyancsak jelentős — legolcsóbb formája a kempingezés. Ezért tehát bátran állíthatjuk, hogy ebben a hatalmas táborban a legnagyobb számot a kempinge­zők képviselik. De bizonyíték erre az állításra az is, hogy év­ről évre több kemping készül és évről évre több és több sát­rat, kempingfelszerelé2$.,Yásároínak*, A kempingezés legkényelmesebb formájának az autóúttal egybekötött táborozást ismerik. Az autó csomagtartójában ké­nyelmesen el lehet helyezni a sátrat, a felszerelést, a „cucc- zsákot’* és — végül, bár természetesen nem utoljára a vezető mellett bőven elfér a partner. De autó még ma is kevesebb szalad az országban, mint motorkerékpár. Hogyan menjen tá­borozni a motoros? Mit vigyen magával? Partnerét ültesse-e a hátsó ülésre, vagy a felszerelést kötözze fel oda? Vagy jobbra, balra teleaggatva a motort fékezze, a jármű sebességét és ve­szélyeztesse a biztonságot? Valóban nem könnyű a választás. Illetve nem volt könnyű, amíg a technika a motorosok több százezres táborának segít­ségére nem sietett. Régi igazság az, hogy amire Igény van, azt az emberi elme leleményessége és találékonysága ki is találja és a technika meg is valósítja. Ez történt a motoros kempingezők érdekében is. De térjünk a tárgyra. Olyan motorkerékpár-utánfutót szer*« késztettek és hoz forgalomba az egész országban a Csepel Nagykereskedelmi Vállalat, amely egy csapásra megoldja a gondokat. A motorkerékpárhoz üzembiztos technikával hozzá­kapcsolható, egykerekű utánfutóban elegendő hely van egy sá­tor, a kempingrendezéshez nélkülözhetetlen edényféleségek és egy olyan terjedelmes „cucczsák” elhelyezésére, amely magá­ban foglalhatja a víkend minden szükségletét. A motor hátsó ülése, így a táborozás partnerének rendelkezésére áll, és ugyan, akkor minden kelléket magával vihet a motoros. De nem csupán a helyhiány esztétikus megoldásáról van szó, hanem további előnyei is vannak az utánfutónak. Nem csökkenti a motoros szokásos sebességét és ugyanakkor teljes biztonsággal futhat az országutakon. Az utánfutó áramvonalas formája, kiegyensúlyozott teherelosztása, statikai szerkesztése egyaránt biztosítják a biztonságot és a gyorsaságot. Nyilvánvaló, hogy ez a hír, illetve a motoros utánfutó meg­jelenése a kereskedelemben nagy örömet kelt a kirándulást, a táborozást szerető motorosok körében. Az utánfutó árában is alkalmazkodik az igényeknek, amennyiben az egész felszerelés 2700,— Ft-ért kapható. Ez az ár önmagában is megfelelő. De ha rövid fejszámo­lást végzünk és kiszámítjuk, hogy a motoros, ha nem tud hét­végi kirándulásaihoz kempingfelszerelést magával vinni, mit fizetne szállásért, ellátásért, stb., akkor azonnal kiderül, hogy jóformán egyetlen tavasztól, őszig tartó kiránduló szezon alatt megtakaríthatja az egész befektetést. A tavasz kezdetén jelentkező érdeklődések azt bizonyítják, hogy országutaink már ezen a nyáron tele lesznek utánfutóval közlekedő vidám, kiránduló motorosokkal. 3270 D R HORST MUllER fantositikus regénye nyomón trto CS. HORVATH TIBOR, rajtolta SEBÖK IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents