Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-16 / 113. szám

Í908. május 16, csütörtök f. oldal • ev, gyártmányok, megrendelők SZAB ADSZ All As kis­ipari szövetkezetei néhány évvel ezelőtt még csak a lakosság javító-szolgáltató igényeit elégítették ki. A Gépjavító és Mezőgazda- sági Ktsz azonban fokoza­tosan rátért a különböző cikkek gyártására* is. Hí­rük hamarosan túljutott a község illetve a megye határain, ma már az or­szág minden részéből kap­nak megrendeléseket. Ta­valy a három részlegben dolgozó kollektíva már 11,2 millió forint termelési ér­téket hozott létre, 2 száza­lékkal túlteljesítve elő­irányzatát. Vajon hogyan kezdték az 1968-as eszten­dőt? Az első négy hónap tapasztalatairól. eredmé­nyeiről beszélgettem a na­pokban Petrányi Lajos műszaki vezetőivel. — Szövetkezetünk veze­tőségének sok gondot oko­zott az év elején, hogy sor­ra kaptuk a megrendelé­seket, de nem tudtuk be­szerezni a termeléshez szükséges alapanyagokat. Nem volt idomacél, hiá­nyunk volt a vlllany- és vízvezeték-szereléshez szükséges anyagokból. Feb­ruárban azonban megszűn­tek ezek a problémák. készArutermelé­SÜNK általában egyedi da­rabokból tevődik össze. Most dolgozunk például egy viszkozitásmérő beren­dezés prototípusán. A Csa­tornázási Művek újító kol­lektívája által tervezett félmillió forintos gép, — amelynek a kábelek mű­anyaggal való bevonásá­nál lesz nagy szerepe — még az első félévben meg­kezdheti a próbaüzemelést. Egyre több és újabb rendelést kapunk a MIR­KÖZ Ktsz-től hűtőgépal­katrészek gyártására. Az MTI részére átalakítottunk egy mikrobuszt. ezentúl al­kalmas lesz személyszállí­tásra és laborkoesinak is használható. A Kohászati Alapanyaigellátó Vállalat régi megrendelőnk, az idén már tíz vasmarkolót készí­tettünk részükre. Űj megrendelők is je­lentkeztek? — A Békéscsabai Hajtó­mű és Felvonógyár egy mosóalagutat, a hajdúbö­szörményi közös gazdasá­gok pedig tetőszerkezete­ket rendeltek. A Gyöngyö­si Hőerőmű 330 ezer fo­rint értékű elszívóberende­zést készíttetett velünk. — A lakosság igényeit hogyan elégítik ki? — Tavaly kétmillió fo­rint értékű munkát végez­tünk magánosoknak. A ja­vításokon kívül új árut is rendelnek. Az idén már 120 méter vaskerítést és hat új vaskaput gyártot­tunk. — ELMONDHATOK vi­szont egy olyan újságot is, amelyről még nem sokan tudnak, de azt hiszem, so­kan örülnek majd, ha ter­vünk megvalósul. Gyors ütemben halad az új autó­szervizünk létrehozása. Egy épületet erre a célra át­alakítottunk, s 120 ezer fo­rint értékű berendezéssel, szerszámmal szereltük fel. Júliustól már tíz dolgo­zónk foglalkozik új részle­günkben a személygépko­csik javításával, karban­tartásával. A környékbe­lieknek nem kell a máso­dik félévben a megyeszék­helyre, vagy máshová vin­ni gépkocsijaikat, szervi­zünk mindenben a rendel­kezésükre álL O. L. Barátságvonattal Lengyelországban ni. A másik legendával a Krakkó melletti híres só­bányában, Wieliczkán talál­koztunk, csaknem másfél száz méterrel a föld alatt. Ki hinné, hogy e legenda — magyar vonatkozású. Kinga, IV. Béla királyunk lánya, Szemérmes Boleszláv lengyel király felesége, ugyanis az Erdélyben ho­zományként kapott gyűrű­jét az ottani sóbányába dobta. Amikor férjével Lengyelországba érkezett, megmutatta, hogy hol kell só után ásni. Az első kiter­melt sóbálványon ott volt a gyűrű, amely az erdélyi sóbányával együtt ide ván­dorolt ;.. ... Azóta Kinga a wielicz- kai sóbányászok védőszent­je, s több alakban látható a bányában Markowski, a híres bányász-szobrász só­szobrai képében, a Kinga- kápolnában. Krakkói búcsúesténk szin­tén a bányászattal volt kap­csolatos. A különvonat uta­sait ugyanis meghívták a helyi bányamémöki egye­tem reprezentatív diákklub­jába egy kis beat-zenével egybekötött táncmulatságra. Az est fényes sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy a négy nap alatt ezen az estén érték el a címcsere­rekordot a magyar fiata­lok. é Varsó, Wilanowka, Ausch­witz jelzik a lengyelországi barátságvonat soron követ­kező állomásait. A lengyel főváros széllel, esővel foga­dott bennünket, ám a var­sói miniszoknyás lányokat az időjárás nem zavarta. A mi leányaink, ha nem is követték példájukat, min­denesetre a jó példa hatá­sára igyekeztek kevésbé fázni. E célt melegebb öl­tözékükkel el is érték... Ursula, a lengyel egyete­mista lány, a Juventur kedves idegenvezetője, ezek után érthető és osztatlan sikert aratott az „Esik eső. csendesen...” című magyar népdal gyors megtanulásá­val, állandó „repertoáron” tartásával. Másik varsói idegenve­zetőnk, Ágika, magyar szár­mazású lengyel állampol gár. Krakkói kolleginájá hoz, Kamillához hasonlóai több mint húsz éve él Len gyelországban. Hogy tulaj odnképpen mi­lyen Varsó, illusztrációkép­pen lefordította Ágika a főváros esti újságjának egyik cikkét a Báes megyei­eknek. A szerző, aki nem­csak szerelmese, de jó isme­rője is városának, az egyik Szervezetileg erősödve Időközönként összegezni, elemezni a tapasztalatokat — nélkülözhetetlen mód­szere a munkának, kivált­képpen a pártmunkának. A magasabb szintű pártszer­vezetekben éppúgy, mint az alapszervezetekben. Az ön- kontrollnak ez a formája a biztosíték rá: az eredmé­nyek számbavétele mellett az esetleges fogyatékossá­gok, gyenge pontok sem kerülik el a figyelmet. S en­nek haszna a további mun­kában kamatozik. A megyei párt-végrehajtó­bizottságnak egyik ilyen összegezése, elemzése tük­rében szóljunk ezúttal az MSZMP IX. kongresszusa óta eltelt időszak pártépí- tési, tagfelvételi tapaszta­latairól. A kongresszusi határozat szellemében Elöljáróban kínálkozik a megállapítás: a párt tag­létszáma a tagjelöltség megszüntetése óta a kong­resszusi határozatnak meg­felelően alakult. A múlt évi felvételek általában meg­egyeznek a VIII. és a IX. kongresszus közötti időszak átlagával. „A tagjelöltség megszű­nik, ugyanakkor növeked­nek a követelmények a párttagsággal, a belépni szándékozókkal és az aján­lókkal szemben a politikai meggyőződés, a munkában való helytállás, a szocia­lista erkölcs és az aktív társadalmi tevékenység te­rén” — tartalmazza a kong­resszusi határozat. A múlt évi tapasztalatok igazolják, hogy a pártszervezetek, pártbizottságok ügyeltek a követelmények betartásá­ra. Minden egyes felvételét kérő esetében körültekintő­en vizsgálták a politikai al­kalmasságot, a munkában való helytállást éppúgy, mint a kommunista er­kölcs, a közösségért való áldozatkészség követelmé­nyeit Nem igazolódott te­hát az az aggály, miszerint a tagjelöltség megszűnésé­vel felhígulnak a követel­mény-normák. Tallózva a tapasztalat­elemzés adataiban, részletei­ben is kirajzolódnak a tag­felvételek tanulságai. A kongresszusi határozat iránymutatásaihoz való al­kalmazkodásra vall, hogy a megye pártszervezeteiben felvett fiatalok, nők és fi­zikai dolgozók aránya ked­vezően befolyásolta az alap­szervezetek politikai, társa­dalmi összetételének alaku­lását. Szóljanak erről a pél­dák: Az élcsapat soraiba fel­vettek 51,6 százaléka a ter­melésben közvetlenül részt vevő, fizikai dolgozók kö­zül került ki. Ez az arány 3,5 százalékkal jobb, mint a fizikai munkásoknak a megye összpárttagságán be­lüli aránya. Ám az összes­ségében kedvező tapaszta­lat mellett nyomban hadd álljon itt egy másik is: a megye pártszervezetei kö­zül 41 ipari, négy építő­ipari, 14 közlekedési és 72 tsz alapszervezete nem gya­rapodott új elvtársakkal. Várják a kezdeményezést Íme tehát az egyik tanul­ság a további munkára nézve: hatékonyabb poli­tikai nevelőmunka mellett szükség van rá, hogy az érintett pártszervezetek ész­revegyék a termelésben ki­emelkedő, s az egyéb kö­vetelményeknek is megfe­lelő dolgozókat, és kezde­ményezzék a pártba való felvételüket. Mennyire indokolt ez, hadd hivatkozzunk csupán a kiskunhalasi járási párt- bizottságon hallott tapasz­talatra: különösen a 36—40 év közötti korosztályhoz tartozók fogadják jólesően a pártszervezet kezdemé­nyezését. Mert új életünk 23 éve alatt maguk is új emberekké formálódtak, akik számára magától ér­tetődő a becsületes helytál­lás, a párt céljainak szol­gálata, az eszméhez való hűség, s akik általában sze­rénységből nem jönnek ma­guktól. A Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai tekinté­lyes bázisát jelentik a párt­tagság utánpótlásának — erre is kitér a IX. kong­resszus határozata. Mennyi­ben gyarapodtak a párt so­rai, a KISZ-korosztályhoz (26 éves korig) tartozók kö­zül? A háromszáznyolcvan- hat fiatal 33,7 százalékát jelenti a múlt évi összes felvételeknek. S itt hadd jegyezzük meg: a korössze­tételt tekintve a tavaly fel­vett párttagok 80 százalé­ka 40 .évesnél fiatalabb, örvendetes, hogy a tsz- alapszervezetekben felvé­telt nyertek közül a 40 év alattiak ugyancsak 80 szá­zalékából 40 százaléknyian KISZ-korosztályúak! KISZ-fiatalok és a nők Mindemellett a KISZ- szervezetek nem éltek kielé­gítően a kongresszusi ha­tározatból fakadó lehetőség­gel, mely szerint a pártba való felvételüket kérő kom­munisták egyik ajánlója a KISZ-szervezet taggyűlése lehet. Tavaly mindössze 127 fiatalt ajánlottak a KISZ- szervezetek. A legrátermettebbek fel­vételével javítani a párton belül a nők arányát — ugyancsak a kongresszus határozatában megszabott feladat. S ami a múlt évi gyarapodást illeti, örvende­tes az előrelépés. A párt új tagjai között 27 százalékos a nők aránya, s ez 4,5 szá- i zalékkal magasabb, mint a Veszedelmes dolog ennek az ősszömynek a szemébe nézni, így tartja a lengyel szólásmondás. A veszedelem azonban Opaczki Eszter, Vincze Klára és Angyal Mária szerint legyőzhető —, kíváncsisággal... Fényképezte: Leopold Dzikowski kerületben eltévedt. Pedig előtte az utca, másfelé ment. pár hete járt arrafelé, de Hiába, nem jutott célhoz, mivel ismeretlennek tűnt Kiderült; Rövid idő alatt lebontották a régi, elavult házakat, és az új épületek­be nemsokára beköltöznek a lakók. Ezek után az elté­vedést is meg lehet bocsá­tani ..; Felírat a Poniatowski- hídfőnél: „Caly naród, bu- duje stolice” — magyarul: A fővárost az egész nép építi. A valósággá vált jel­mondat 1944-re utal, a fa­sizmus borzalmas pusztítá­saira. A város 85 százalé­kát — 11 300 épületet tün­tettek el a föld színéről, 14 270 épületet rongáltak meg a németek a lengyel fővárosban. A 957 műem­lékből 782-t robbantottak fel, az ipar 90 százalékát semmisítették meg. Ember- feletti áldozatokat követelt a fasiszták ellen küzdő el­lenállási mozgalom. A har­cokban 15 ezren pusztultak el. A gettólakók felkelése és az 1944-es varsói felke­lés után 150 ezer embert gyilkoltak meg a fasiszták. Es Vársó mégis él! La­kóinak száma megközelíti a másfél milliót. Újjáépí­tése eddig mintegy 4 mil­liárd aranydollárba került. A mai Varsóban, az egy­kori gettó helyén, játszanak a kisgyerekek, akik még fiatalon utaznak majd az újonnan épülő kéregvas- úton. Csak az idősebbek emlékei figyelmeztetik őket: E város 75 százaléka telje­sen új épület, 25 százaléka pedig a romok felett emel­kedik. Mint például a Tíz­éves Évforduló Stadion ... (Folytatjuk.) Bubor Gyula megye ossz párttagságán belüli arányuk. Ám e te­kintetben a megyei arány még mindig alatta marad az országos átlagnak. Annak ismerete, hogy az üzemekben és tsz-ekben megyeszerte milyen sok a derék, a párt célkitűzéseit értő és magáénak valló, a termelő, s a közösségért va­ló munkában egyaránt helytálló asszony, szinte diktálja a további felada­tot. Főként a tsz-ekben, ahol joggal derékhadként emlegetik az asszonyokat, s ahol mégis meglehetősen alacsony, mindössze 18 szá-i zalékos a párttag nők ará­nya. Sőt, akad tsz-alapszer_ vezet, amelynek egyetlen nőtagja sincs. Jóleső megállapítás „A párt ereje nemcsak tagjai számától, hanem po­litikájának hatékonyságá­tól, a kommunisták öntuda­tának fokától és munkájá­tól függ...” hangzik a töb­bi között a kongresszus ha­tározata. S ha e nagyon igaz, iránymutató megálla­pítás tükrében vizsgáljuk a párttagság iskolai végzetté ség, általános műveltség sze­rinti megoszlását, jólesően könyvelhetjük el az ered­ményt. A párt tavaly felvett tagjainak csaknem 40 száza­léka egyetemi és középisko­lai végzettségű. A tsz-ekben például 49 agronómust, 12 agrármérnököt és 29 gaz­daságvezetőt vettek fel az alapszervezetek. Vagy: a tsz-ekben felvett új párt­tagok 65 százaléka fizikai dolgozó, s közöttük 54 szá­zalékos a szakmunkások aránya. E vonatkozásban is van azonban az éremnek másik oldala. A múlt évben fel­vételt nyertek 19 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát sem. Elismerésre méltó tehát azoknak az alapszerveze­teknek a törekvése, ame­lyek pártfeladatul adják a hiánvzó osztályok elvégzé­sét. figyelemmel kísérik, se­gítik az elvtársak tanulását, s az előrehaladásukról, meg­bízatásuk teljesítéséről időn­ként a taggyűlésnek is be­számolnak. íme, a párténítő munka főbb tapasztalatai, melye­ket hasznos szem előtt tar­tani. Hiszen a feladat adott: igazodni a párt IX. kong­resszusa, s a megyei párt- értekezlet ezzel kaDcsolatos határozatához, irányelvei­hez. Nem a taglétszám gyors gyarapítása, hanem a párt tekintélyének további növe­lése a cél. Változatlan fel­adat tehát a felvételeknél elvi engedmények nékül. az összes követelmények együt­tes vizsgálata. Perny Irén Előadás az MSZMP politikai akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának politikai aka­démiáján szerdán az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában „A kínai hely­zet” címmel Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság külügyi osz­tályának vezetője tartott előadást. Az előadáson, amely előtt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője mondott beve­zetőt, ott volt politikai és társadalmi életünk számos vezető személyisége^

Next

/
Thumbnails
Contents