Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXllI. évf. 101. szám 1968. májas 1. SZERDA /íra 1 forint líj csemegeszőlők „vizsgáznak“ A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti Mathiász János telepén az eddigi nemesítések eredményeként olyan fajtagyűjteménnyel rendelkeznek, amelyek augusztustól késő őszig egymást követve érnek be, ropogós bogy ójúak, jól szállíthatók. Az új fajták többsége nemcsak a hazai piacon, hanem külföldön is verseny- képes. A nemrég köztermesztésbe került Olympián és Rekordon kívül most újabbak „vizsgáznak” a Fajtaminősítő Tanács előtt. A választék további bővítését szolgálja a magnélküli, illetve a kevés mag- vú szőlőfajták előállítására való törekvés. Mintegy háromezer magoncot nevelnek és közülük válogatják ki a legjobb fajtajelölteket. Nyolcvan hidroglóbus exportra A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregysége áprilisban 9 darab 50 és 100 köbméter űrtartalmú hidroglóbust szállított Csehszlovákiába. Már cső- ,, magolják ^ fná.iusban átadásra kerülő hatalmas fémgömböket és tartozékait. Ezekből 6 darab 50 köbméteres víztorony ugyancsak csehszlovákiai, 7 pedig ghanai megrendelésre készült. Eddig egyébként 80 ilyen berendezést rendeltek külföldről a vállalatnál. Mint ismeretes, a kecskeméti gyáregység az ország valamennyi építkezése számára dolgozik. A legfontosabbak közül például az első negyedévben fejezte be a kecskeméti üzem a Szolnoki Épületelemgyár vasszerkezeteinek elkészítését. s leszállította a Vörös Csillag Traktorgyár üzembővítő beruházásához készült fém nyílászárókat, darupályákat, vas traverzeket. Érdekes kísérletek folynak a Kecskeméti Konzervgyárban vadhúsból készült konzervek gyártására. Az üzem vezetői abból indultak ki, hogy sokan szeretik a vadas húst, de kevesen értenek elkészítéséhez. Ezért úgy gondolták, hogy a konzerválást a szakácsművészettel kell összekötni, s bevonták a kísérletekbe Csertő Antal aranyérmes szakácsot is. A kísérletek folyamán mintegy húsz változatban dolgozzák fel a fácánhúst, s a vásárlóközönségre bízzák a választást, hogy melyik készítményt gyártsák tömegesen. Májusi zászlók A kecskeméti levéltárban kerestem meg azt az újságot, amely — ezen a tájon — az első híreket bocsátotta szárnyra május elsejéről, a vörös zászló loa m virág, ami ma hajnalra kibomlott: májusi virág, s a virágba borult fák: májusi fák, égő lobogók. A kert, a hegy, a város májust köszönt. Lobogókkal — tépett, foszló, öreg zászlókkal és feszülő mai selymekkel. És a réteken, tereken örvendezve májusfák állnak. Szalagokkal díszít- bogosáról. Megdobbant jük, virágfüzérekkel, ágakkal. Májusi jelekkel: szabadsággal, hűséggel, emlékezéssel. De mi vdtt, ki is adta meg ezt az első májusi — a május 1-re mondjuk csak így: májusi — jelt? Talán az a párizsi határozat 79 éwei ezelőtt, amely a II. Internacionálé első alakuló kongresszusán kimondta: „Egy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni, mégpedig oly módon, hogy egyidejűleg minden országban és minden városban egy meghatározott napon, a mun* kasok követelik a hivatalos szervektől a napi nyolc órai munkaidő bevezetését és a párizsi nemzetközi kongresszus többi határozatának megvalósítását IX Egy ilyen tüntetés rende- > zését 1890. május elsején, ezt az időpontot fogadjuk el a nemzetközi tüntetés napjául...” A május elsejét a munkásosztály avatta nemzetközi ünnepé. f^e a májusi jel — a fi szabadság jele — az első májusfák dacoló és diadalmas felállításai! jeladásai már régebbről hirdették a májust. Az üldözésben, a rabságban születtek ezek a májusfák^ „Szabadságfa” is lett hát az első nevük: L’arbe de le li- berté. Az első májusfát — de ki tudja pontosan, hogy a világ minden táján a szabadságért szót és fegyvert emelő népek hol emelték pontosan a legelsőt — talán az Angliából menekülő üldözöttek hajója, a May Flower vitte át oromdíszében az új világba. Innét is a hajó neve — IVfá- jusvirág —, s Kossuth Lajos 1852-ben visszatérve amerikai körútjáról a ply- mouthi kikötőben így beszélt róla: „Az önök szabadságfája, a May Flower; a miénk az osztrákok akasztófája.” A májusok a szabadságért harcoltak, a szabadságot köszöntötték. A latin eredetű szó is, május is azt jelenti: virág- nyitás, újjáéledés. mm a évvel ezelőtt ün- I O nepelte a világ az első szervezett május 1-ét — miként az a határozat Párizsban meghozatott — és egyetlen esztendővel sem maradtunk el mögötte. 1890-ben május 1-re nagyarányú felvonulást terveztek, de ezt a rendőrség nem engedélyezte. Azért május 1. virágai akkor is kibomlottak. Kisebb csoportokban vonultak fel a Városligetbe a munkások, végül is hetvenezerre növekedett számuk. A fővárosban ez addig soha nem látott, hatalmas tömeg volt. Az akkori gyűlésen felolvasták a szentpétervári munkások üdvözlő táviratát is. szívem, amikor a Kecskemét és Vidéke 1892. május 5-i számában megpillantottam a vezércikk címét: „A munkások ünnepe”. De vajon mit mond? Többek közt ezt: „Május elseje a munkások megváltó sibo- let-je. A párisi munkáskongresszus ezt a napot avatta zászlóbontási ünnepnapjává. Evenkint ez az a nap, melyen az elégedetlenek lelkülete fellázad a jogrend ellen. Ezen a napon akarja kivívni új kódexének érvényesülését.. ” A május 8-i szám vezércikkének első mondatai: „Dinamit és petárda __ L égbe repült paloták, csonka tagok és halál, ezek voltak az emberek képzeletében május elsejével összetűzve, s íme csendesen lezajlott a munkások - ünnepe ...” Milyen megkönnyebbült sóhaj! Mekkora súly nyomta az uralkodó osztályok lelkiismeretét! De május elsejét nem hallgathatták már el lapjaik. A mondatok telefondrótokról beszélnek, melyek készenlétben álltak, hogy ha lesz, más országokból is nyomban vegyék a hírt — „dinamitról, petárdáról”. Abban az évben már Kecskeméten is emlékeztek rá, hogy az előző esztendőben, 1891. május 1-én bontottak ki Magyarország „viharsarkában” egy fehér selyemzászlót, melynek egyik oldalán pirossal hímezve a három 8-as, a másikon ez virított: „Föld! Kenyér! Szabadság!” — S arra is emlékeztek minden bizonynyal, hogy akkor sortűz is dörrent... A riadt hatalom ,.',zendülésről” táviratoZOU..I A májusi menetben ma sok helyen vonulnak hazánkban öreg, tépett zászlók is... Lehet, megyénk munkássága valamelyik ilyen ereklyéjének darabjait valahol lelkes úttörők simítják..'. Hiszen szerte az országban nem egy zászlót, régi májusok emlékeinek tanúját, így osztottak szét” hűséges to- vábbőrzésre... Májusi zászló történelme *— csendőrségi, katonasági utasításokban, statáriumban, ügyészségi végzésekben, bírósági ítéletekben is olvashatjuk. És a történelmet, életünket maradandóvá rögzítették költői sorok. Juhász Gyula „Május ünnepe” így kezdődik: sA hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen Csak robotoljon csöndben a remény!” ... V onulnak a májusi zászlók, a történelmet írják, és róluk az időt maradandóvá jegyző „riporterek” örökítik meg. Ady Endre a 65 év előtti május 1-ről így tudósít: „Vörös lobogók alatt rengeteg ezer ember ünnepel ma Magyarországon. Belereszket a gyönge- szívű annyi ... Forradalom zúg a világon, nálunk azonban nem vulkánok tüzelnek, hanem lappangó, folytó házitűz pusztít..A májusi zászlókba a történelem szele kap. Egy pillanatra, csak egy rövid idézetre még álljon meg a krónikás, az 1919-es esztendőnél. Csak egy háromsoros rendeletet idézzünk, amelyet a forradalmi kormányzótanács adott ki. „A magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét, a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját, a proletárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szünetel.” Vonulnak a zászlók, virággal, májusfákkal kör szöntjük május 1-ét. Köszöntjük most az ünnepet, az örömöt, a virágnyitást, az újjáéledést. A vidámságnak, szép hagyománynak se szeri, se’ száma. Sokágú a májusfa, vagy ahogy egyes vidékeken mondják: hajnalfa, zöldág, májfa. A szerelemnek is van rajta ága. A legények állították kedvesük háza elé. Vannak olyan községek, ahol csak egy közös fát állítanak a legények, s arra a sok ajándékot. Hagyományok, s mai vidám ünnepi szokások: zene, tánc, bál. Épp ezért is, mielőtt a megkezdett Juhász Gyula-verset befejeznénk, idézzük legalább emlékeztetőül az első két sorát: „A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején!” Z m így emelkedik ma- /I gasba a vers, mint ahogy a májusi zászlók is emelkednek: „Mint győzedelmi zászló, égbe lendült A jegenye s ezer pacsirtadal Hirdette boldogan és büszkeséggel, Hogy itt van május és a diadali” Filmek Kecskemét jubileumára A kecskeméti Városi mozi újjávarázsolt épületében az eddiginél jobb körülmények között dolgozhat a megyei filmstúdió is. Hetek óta szó szerint éjjel- nappal folyik a munka. A stúdió idei tervében fontos helyet foglalnak el a megyeszékhely 600 éves jubileumának alkalmából készülő filmek. A skála igen változatos: Híradófilmjeikben megörökítik az évforduló eseményeit. Ezek közül jó néhányat átvesz majd a Televízió is. Kiemelkedő alkotásnak ígérkezik egy érdekes kísérlet: színes film készül Hatvani Dániel Homok című verséből. A megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának megbízásából már forgatják a stúdió munkatársai Félúton című filmjüket, amely a tanyai gyerekek oktatásának helyzetét mutatja be. Film készül továbbá a megye népművészetéről, s végül egy derűs, táncos sétáról a jubileumát ülő napfényes Kecskeméten. Az utóbbit valószínűleg szintén műsorára tűzi a Televízió. Ezeken kívül a városi tanács megbízásából filmet készít Kecskemétről a Híradó és Dokumentumfilmgyár is. Minla!ertészet a termálvíz hasznosításával A Bács-Kiskun megyei MÉK újabb tanújelét adta hajlandóságának, hogy a lakosság színvonalasabb áruellátása és a jövedelmezőség érdekében anyagi eszközeinek egy hányadát a kertészeti termesztés szolgálatába állítsa. Nemrég megállapodást írt alá a tiszakécskei Űj Élet Termelőszövetkezettel, melyben vállalta a közös gazdaság kertészeti telepének fejlesztési költségeit. A szakvélemények szerint ugyanis a primőrtermesztés szempontjából felbecsülhetetlen értéket, 80—90 fokos vizet rejt itt a föld, mintegy 500 méter mélységben. A tervek szerint a hollandiágyakban és a fóliasátrak alatt talaj fűtés valósul meg a termálvíz fel- használásával. Az elképzelések alapján — a MÉK beruházásában — bővül a palántanevelő telep is, három éven belül pedig 50 holdnyi terület kerül fólia alá és mintegy 1200 hold szántón öntözik a kertészeti kultúrákat. Vagyis — a meleg víz sikeres feltárása esetén — egy megyei bemutató mintakertészet létesülhet. Előreláthatólag október végére felszínre hozzák az értékes vizet.
