Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-14 / 88. szám
Á gyermek túlterheléséről Egy osztályfőnöki óra tapasztalatai Zaj és idegrendszer Tettkarcsúahnak - moletleknek A teltkarcsúak is öltözködhetnek divatosan. A jelenlegi divat ugyanis minden alkatnak kedvez, mert sokféle a divatos, főleg a laza karcsúsítású forma. A kabátok, a kosztümök és a ruhák vonala is az egyenes és a trapéz forma között váltakozik, s ezek a még kifejezetten moletteknek is alkalmasak. A ruhák vonala, amely olyan lazasággal veszi körül a testet, hogy körülötte szinte körben forgatható. azért is előnyös, mert a túltelt formákat inkáb sejteti, s az esetleges aránytalanságokat sem juttatja érvényre. A v-alakú fazonos nyakkivágások, a hosszanti vágásvonalak, vagy a mellvonaltól kiinduló szabás jól osztja a test arányait, kellemesen karcsúsító jellegük van. A ruha és a szoknyahosszak a testalkattól, s természetesen a lábformától függően térdig, vagy valamivel fölötte, vagy alatta 1—2 centivél érhetnek. A molettebbek öltözködéséhez is felhasználható minden divatos alapanyag; kivéve az erős nagykockás, a széles csíkos és az óriás mintájú anyagokat. A rusztikus kötésű és szövésű minták közül a vékonyabbak hordhatók. Néhány csinos, szemléltető divatos modell a számukra. Szülői értekezleteken, családlátogatásokon is gyakori beszédtéma a gyermekek túlterhelése. A sok tanulnivaló, a különórák miatt estére fáradtak a gyerekek, s nem egyszer reggel is fáradtan ébrednek — halljuk a szülők panaszéit. A szülők és a pedagógusok együttes munkájára van szükség, hogy a tanulók túlterhelését csökkentsük, ezzel munkabírásukat javítsuk. De feltételként ide sorolnám mindjárt a tanulásra, a különórákra fordított idő mellett (ezek gyermekenként természetesen változóak) az alvást, a táplálkozást, és a friss levegőt. Tv-nézés — túlzásokkal Az osztályomban egy osztályfőnöki órán felmérést végeztem. A 12 éves gyerekek öt kérdésre válaszoltak, név nélkül, őszintén. Tudni kell, hogy ebben a korban általában 9 óra alvás szükséges a fejlődő szervezet számára. A 28 tanulóból 15-en vallották azt, hogy 9 óra körül fekszenek le — ami helyes; 8 tanuló 10 órát, 5 pedig 11 órát jelölt meg a lefekvés idejéül. Ezek a gyermekek tehát 7,5—8 óránál többet nem pihenhetnek. Kíváncsi voltam a késői lefekvés okára. Erre a következő feleleteket kaptam. Osztályomban 16 családnál van televízió. A készüléket 9 helyen abban a szobában helyezték el, ahol a család, illetve a gyermekek alszanak. Ebből már világosan következik, hogy tanítványaim ezeken a helyeken, a tv- ben minden műsort megnéznek, s mivel a tv 10 és 11 óra között búcsúzik nézőitől, a gyerekek is csak utána térnek nyugovóra. Arra a kérdésemre, hogy a szülők engedélyezik-e számukra a 14 éven felüli műsorok megtekintését? — 4 tanuló nemmel, a többi igennel válaszolt. Nem akarom a tv szerepét lebecsülni a családban, hiszen mi pedagógusok is élünk a tv adta lehetőségekkel, de az életkori sajátosságokról soha sem szabad megfeledkezni a szülőknek sem. Nemcsak pedagógiai szempontból helytelen egyes műsorok megtekintése a gyermekek számára, nemcsak az alvás ideje lesz rövidebb, hanem a pihenésük sem lesz teljes értékű, ha például egy bűnügyi film után felcsigázva, izgatottan térnek nyugovóra. Nem csoda azután, ha ezek a gyerekek másnap fáradtan, álmosan jönnek iskolába. Ezen a téren is, mint minden más szokás kialakításánál, a következetesség a legfontosabb a szülők részéről. „Elbliccelt“ reggeli Arra a kérdésemre, hogy — szoktál-e reggelizni és mit? — szintén nem kaptam egyértelműen megnyugtató válaszokat, noha a tanulók többsége Változatos, tápláló reggelit fogyaszt. Csupán ketten írták azt, hogy egyáltalán nem szoktak reggelizni, de többen írták azt, hogy csupán egy csésze teát. tejet, vagy kávét hajtanak fel futva, üresen, vagy egy pár falat hozzávalóval. Sajnos, az elég gyakori rossz szokása sok gyermeknek, hogy a reggelit úgyszólván „elblicceli”. Pedig a munkához szükséges energiát a táplálkozásból nyerjük. S ha éppen a napi munkához készülődve a bőséges reggelit, vagy a gyengébb reggelit pótló bőséges uzsonnát nem kapják meg a gyermekek, nem csoda, ha délfelé már lankad az SONKÁS KOCKA. A kifött tésztát forró zsírba tesszük, 15 dkg apróra vágott sonkát rászórunk, néhány kanál tejföllel összekeverjük, borsozzuk, forrón tálaljuk. TEJFÖLÖS SÓSKA. 1 kg sóska, 4 dkg zsír 6 dkg liszt, cukor, 3 del tejföl. A megtisztított sóskát bő vízben többször megmossuk, szitán erejük és figyelmük. Az éhségtől legyengülve, kor- gó gyomorral, alig várják már a tanítás végét. Hazaérve, kimerültén, fáradtan rogynak le az ebéd mellé és alig győznek falni. Ez a táplálkozási ritmus egyébként is egészségtelen. S bizony gyakran csak a szülői szigor változtathat rajta, hogy ne így legyen. Több mozgást! Igen változó volt a „mennyit vagy friss levegőn?” — kérdésre adott válasz is. Ez falusi gyermekeknél természetesen másként alakul, mint a városiaknál; nálam — sajnos — 18-an írták: annyit, amennyit az iskolába jövök és megyek. A gyermekeknek pedig ennél jóval több mozgásra, tiszta, szabad levegőre van szükségük. S egészségük érdekében ezt biztosítani is kell. Azt hiszem, sok szülőt elgondolkoztatnak ezek a válaszok, amelyek azt bizonyítják, hogy nem lehet csupán a tanulásból eredő túlterhelés rovására írni a gyermekek sokat emlegetett fáradtságát. A szülőkön is múlik, hogy helyes, egészséges életrend kialakításával — s erre bizony most az év végi nagy hajrá előtt különösen nagy szükség van — segítsék gyermekeik tanulását. egészséges pihenését, fejlődését, ami valamennyiünknek közös célA tél rendszerint ,,elöregíti’* a különben igénytelen, hálás ámpolnás szobanövényeinket, amelynek egyik legismertebb képviselője a Brazíliából származó Pletyka (Tradescantia). Népi nevét valószínűleg tulajdonságairól kapta: gyorsan növő, terebélyesedő és egész éven át dugványozással szaporítható. Zöldlevelű változata mellett többféle színes és tarkán csíkozott levelű változata is elterjedt. A hajtásvégek eldugványo- zásával fiatalíthatjuk meg a télen felkopaszodott növényeket is. A 6—10 centis dugványokból általában 8—12-t (nagyobb cserepekbe többet) ültessünk egy-egy cserépbe, tápdús, humuszos földbe, úgy, hogy a hosszabb szálak hátra, a rövidebbek előre kerüljenek. Szobahőmérsékleten, rendszeresen öntözve (meggyökeresedve is kedveli a sok vizet), hamarosan mutatós, szép növény lesz belőle. Ampolnaszerűen lecsüngő hajlecsurgatjuk. A hagymát zsírban megpirítjuk, hozzáadjuk a sóskát és fedő alatt puhára pároljuk. Ezután ráöntjük a liszttel összekevert tejfölt és negyed óráig főzzük. Ha túl sűrű, csontlével vagy vízzel felengedjük. Szitán áttörjük, újból felfőzzük és cukorral ízesítjük. Tálalás előtt habverővel simára keverjük. A Time című amerikai újságban jelent meg a hír: egy japán egyetemista nem tudta tovább elviselni a tanulószoba közelében szüntelenül működő gőzkalapács idegölő zaját, kirohant az építkezéshez és rá tette a fejét arra a cölöpre, amelyet a kalapács a földbe sulykolt. Sikerült elérnie, hogy egy időre megszűnjék a tébolyító lárma. Az ember idegrendszere csak nehezen tudja elviselni a zajt. Az a fonák helyzet alakult ki, hogy a zaj, amely oly gyakran hoz ki bennünket a sodrunkból, csupa hasznos, nélkülözhetetlen géptől származik; a közúti és légi járművek, a közönséges és tranzisztoros rádiók, a háztartási gépek, a gőzkalapácsok, mind-mind az embert szolgálják. A zajok testileg és pszichikailag hatnak ránk, Testi hatás például az, amikor egy nagyobb dörrenés után az ember átmenetileg megsüketül, s ha valaki huzamosabb időn keresztül erős zajt kénytelen elviselni, végleg elveszítheti hallását. A hangerőssség mértékét a telefon feltalálójáról, Beliről, beinek (B) nevezték el. A gyakorlatban ennek rendszerint a tizedét, a decibelt (dB) használják: ez pontosan a legkisebb hangerősség-különbség, amit az emberi fül még érzékelni képes. A 20 dB felel meg a szélben mozgó falevelek zizegésének, körülbelül 50 dB egy nyugodt vendéglő átlagos zörejszintjének, 70 dB az élénk utcai forgalomnak, fásaival polcra, vagy falra erősített cseréptartóba helyezve is mutatós dísze a lakásnak. Szereti a világos helyet, de a naptól óvjuk, mert — különösen a színes levelűek — elvesztik a szépen színező- dő tulajdonságukat. Ezért északibb fekvésű helyiségekben is szépen díszlik. A „csokros inda” vagy zöldike néven ismert Klorofitum is a „mindent tűrő” szobanövények közé tartozik. Hosz- szú, zöld leveleinek egyes változatát hosszanti sárgásfehér csík díszíti. Indaszerű, lelógó szárain hozza apró fehér virágait, amelyeken az anyanövényhez hasonló sar- jak fejlődnek, s szinte körbefogják a cserepet. A sarjhaj- tásairól szaporítható. Porha- nyós, tápdús földet, bőséges öntözést, világos helyet kíván, de a napot szintén nem szereti. Még félárnyékos, hűvösebb helyiségben is nevelhető. R. E. RÁCSOS DIÓS SZELET. — Hozzávalók: 20 deka vaj, egy tojás, 25 deka simaliszt. A vajat a tojással és a liszttel gyorsan összedolgozzuk és a tésztát hideg helyen pihentetjük. Azután három részre osztjuk. Két részt együtt ki- sodrunk és tepsibe teszünk. Megkenjük töltelékkel és a tészta harmadik részéből rácsot csinálunk a tetejére. Megkenjük tojássárgájával és bemelegített sütőben megsütjük. DIÖS TÖLTELÉK. Hozzávalók 15 deka őrölt dió, 12 deka porcukor, 6 tojás. A darált diót, a porcukrot és a 6 tojássárgáját jól elkeverjük. Azután hozzákeverjük a 6 tojásfehérjéből keményre vert habot; 130 dB egy közeli gépfegyver kattogásának és kb. 175 dB egy startoló rakéta dübörgésének. A testi zajártalmak azonban nem korlátozódnak a hallás megromlására, hanem vérkeringés! zavarokat és gyomorbetegségeket is előidézhetnek. Általában azzal magyarázzák szervezetünk lármaokozta kóros rendellenességeit, hogy a zörejek riasztó jelekként hatnak ránk, vagyis a lárma okozta ingerek a szervezetet a feszült várakozás, valamid féle közelgő veszélyre való felkészülés állapotába helyezik. Ha zörejt hal-; lünk, szervezetünk ösztönösen „készültségbe” helyezkedik: a szív és az idegrenszer feszülten várja a fokozott megterhelést, egész bensőnkön „motorikus nyugtalanság” lesz úrrá. És ha ilyenkor rendszerint semmilyen veszély nem közeleg, s a riadót nem követi a várt erőpróba, a szervezet feszültsége nem oldódik fel. A modern zajforrások közelében élő emberre csaknem szakadatlanul hatnak a zajingerek, s így szervezetének végeredményben soha sincs nyugalma, sokszor még álmáj ban sem. És ez a legnagyobb baj, hiszen éppen az alvás feladata, hogy felüdítse a testileg-lelki- leg túlerőltetett embert. Az éjszakai zörejek azonban sokszor ezt is megakadályozzák — legalábbis a városokban. Az alvás mélységét károsan befolyásolja az olyan zaj is, amely nem lépi át az ébresztés ingerküszöbét, az ember nem riad fel. Az alvó erről nem vesz tudomást mégis megsínyli. Az idegeket leginkább azok a zajok terhelik, amelyek hangerőssége gyorsan változik: ilyen például a kutyaugatás, az ismétlődő ajócsap- kodás, a hol erősödő, hol egyengülő motorhfeng vagy sípolás és minden váratlanul fellépő hang. Ezekhez nem lehet hozzászokni, mint az egyenletes óraketyegéshez. Sajátságos módon azonban nem szenvedünk azoktól a zörejektől, amelyeket magunk idézünk elő. Ha nem is tudjuk megszüntetni a lármát, tompítására számos lehetőségünk van. Sok javaslatot dolgoztak már ki erről. A zajos háztartási gépeket, éjjeli mulatók zenekarjainak az emelvényét gumi- vagy filc-alátétre kellene állítani, a mozdonyok vasúti kocsik kerekeit zajtompí- tóval (gumiabroncs) ellátni. A gépkocsik és motor- kerékpárok kipufogó lármáját is hatásos eszközökkel lehet tompítani. Géniben tilos hangosan becsapni a gépkocsi ajtaját, Franciaországban elkobozzák azt az autót, amely ismételten magára vonja a figyelmet zajosságával. Londonban, Párizsban a szeméttartályok alját és fedelét gumi, ill. műanyaggyűrűvel látják el. Ahol ez nincs, a köztisztasági hivatal alkalmazod tai adják a „zenés” ?h. resztőt. A tweed anyagból készült kosztümöt jól karcsúsítja és nyújtja a közelálló duplasoros gombolása, előrehozott vállvarrása, melynek nyújtható szabásvonalát pié- tűzés hangsúlyozza a kabáton és a szoknyán is. (Első rajz.) Teltkarcsúaknak is előnyös az elmosódott kockás szövetből készült, sportosabb jellegű kosztüm, ugyancsak előrehozott vállvarrással, karcsúsító vonalán ferde díszítő pánttal, trapézos sziluettű kabáttal és szoknyával. (Második rajz. ja. Major Sándorné Ámpolnás növényeink KEDD: Tarhonyaleves, sárgarépafőzelék, tükörtojás. SZERDA: Gombaleves, son- a V káskocka, alma. 1 CSÜTÖRTÖK: Májgombóc- > leves, marhapörkölt galuskával, fejessaláta. PÉNTEK: Burgonj’agombóc- leves, tejfölös sóska, virsli. SZOMBAT: Zöldségleves, tojáspörkölt, párolt rizs, cékla. VASÁRNAP: Húsleves, rántott csirke, burgonya és rizsköret, fejessaláta, rácsos diós szelet. /
