Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-13 / 87. szám
«. oldal 1968. április 13, szombat úrTöRő ® ® <8>, ® Ezúton köszönjük a húsvéti ünnepekre szóló jókívánságaitokat, amelyekkel a napokban elhalmoztátok szerkesztőségünket. S az Úttörőélet rovatot szerkesztő Bubor Gyula bácsi nevében is köszönjük a számára érkezett üdvözleteket. Mivel ő jelenleg a Bács-Kiskun megyei fiatalok lengyelországi barátság vonatának egyik utasa, hadd tolmácsoljuk egyúttal a Lengyelországból valamennyiötöknek küldött üdvözletét. Végül pedig a tavaszi szünidő hátralevő napjaira kellemes, vidám időtöltést kívánunk nektek, méghozzá melegebb napsütéssel, mint amilyen a vakáció első felére jutott. * O Balassa Sándor, a bácsalmási 3578. számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat Párduc őrsének tudósítója két eseményről is hírt adott: Az úttörőcsapat színvonalas kulturális seregszemlét rendezett a közelmúltban a heiyi Kézműipari Vállalat kultúrtermében, ahol sok szép verset szavaltak el a résztvevők. A másik híradása sjzerint a VII/b. osztály hasznos tanulmányi kirándulást tett a gépjavító állomáson, ahol a fizika órákon tanult szíj- és fogaskerék-meghajtású gépeket szemlélték meg munka közben. — MÉLTÓN emlékeztek me? Homokmégven is felszabadulásunk 23. évfordulójáról. Az ünnepi beszédet Lakatos Ferenc iskolaigazgató mondta el, méltatva a nagy évforduló történelmi jelentőségét. Az ünnen«émek dalok és versek előadásával a naltások Is tevékeny részesei voltak. Vén Erzsébet • — Üt törők szellemi vetélkedőjét rendezte meg a félegyházi Móra Ferenc Művelődési Ház, öt általános iskola pajtásainak részvételével. Az első helyezést a József Attila iskola versenycsapata nyerte el. Oklevéllel és sok csokoládéval jutalmazták a győzteseket. • — Háromnapos vasgyfljtést rendeztek március végén a Kerekegyház! Általános Iskolában. A pajtások sok kallódó vasat kutattak fel és hordtak össze. * =5 A bácsalmási pajtások bekapcsolódtak a fásítási hónap sikeres lebonyolításába. Vállalták, hogy az igényeknek megfelelően részt vesznek a faültetésben. Ezzel is próbakövetelményt teljesítenek. • Szerkesztői üzenet. Bujdosó Borbála, Kerekegyháza: Kedves Borika! „Véres eseményekről” való megemlékezésről írsz — bizonyára tévedésből. Nézz csak utána a Petőfi Népe április 6-i számában, hogy miről is volt szó. Tavaszhozó cirkusz — Az még semmi, hogy i virágok kinyílnak, akkor an igazán tavasz, ha a cirkusz is sátrat bont. Ez egy méhesfalui bácsi véleménye, aki velem együtt nagy érdeklődéssel figyelte, hogy feszül a magasba a Liverpool Cirkusz kupolája a kecskeméti Műkertben. — Szombaton kezdünk — tájékoztat Négyessy Lajos, a szervező. — Ez nemcsak (Én inkább odadobnám neki. — Száz méterről.) Beat a porondon Brian John Hawkins — karcsú, beat-frizurás fiatalember — a basszusgitár húrjait igazítja. — Három éve játszunk együtt, a hattagú The Guys együttes. Végigmuzsikáltuk London, Párizs, Berlin jó néhány lokálját, koncertA „The Guys” együttes. a kecskeméti cirkuszprogram kezdete, de egyúttal az egész magyar cirkuszidény nyitánya is. Ezt a remek narancsszín-zöld sátrat is most próbáljuk ki, 3500 személyes. Különben valóságos premiersorozat itt a fellépésünk szombattól keddig. Jó néhány nagyreményű produkció most debütál a közönség előtt. Nézzünk meg közülük egy- kettőt! Kicsi Jónás Trópusi hőség a táncterem nagyságú kocsiban. Kell a hely a fűtőberendezésnek, a medencének és nem utolsósorban XXVII. Jónásnak, akit ismerősei egyszerűen csak Kicsinek neveznek. Hej, pedig vagy tíz mázsa! Ibo Richter, az idomár, barátságosan megsimogatja a langyos vízből kiemelkedő, vastagbőrű, szarugyöngyökkel ékes, hatalmas agyarakkal rémisztő fejet. — 22 hónapos. Az első Magyarországon idomított víziló. Nem azért, hogy az én tanítványom, de nagyon tehetséges. Ja, persze: Pesten született, az Állatkertben? December óta dogozunk együtt, de máris bátran (vízi)lovagolhatok rajta. Ezenkívül — majd meglátja az előadáson —, kiveszi a számból az almát. pódiumát, állandó rovatunk volt az angol tv-ben, de cirkuszban még sohasem szerepeltünk. Amint hallom, nem idegen a magyar fiataloktól az a stílus, a liverpooli beat, amit mi képviselünk, de azért a biztonság kedvéért két magyar számot is betanultunk — egy este. Tudja, milyen jól hangzik az énekesnőnk, Miss Cristal Bird, ajkáról, hogy: „A boldogságtól ordítani tudnék...”? Nemzetközi bevonulás Az újoncok száma mellett egy nemzetközi hírű produkciót is ígér a műsor. Nemcsak a hír, a szereplőgárda is nemzetközi. Szovjet, angol, marokkói, német, olasz és magyar akrobaták, sodronytáncosok, zsonglőrök, bohócok sereglenek próbára az időközben kifeszült sátor alá. És velük együtt a cirkuszok elmaradhatatlan szurkolóserege: a környék gyerekei. — Nem zavarják a próbát a gyerekek? — fordulok Négyessy Lajoshoz. — Már hogy zavarnák? Ilyenkor szeretik meg a cirkuszt, belőlük lesz a jövő közönsége. Nem hogy elküldenénk őket, de örülünk nekik, hogy itt vannak. Nélkülük kihalna a szakma. Sz. J. Ismét a „kisördög“... Évek óta előszeretet- ezer baromfiól kitétel gyűjtöm a sajtó- nyésztéséről tudósít, hibákat? a nyomdai Bájos az új típusú he- bakikat. Archívumom- verőt bemutató kép ban akad hír szlmfo- is: a szövegből meg- nikus hangversenyről, tudjuk, hogy „a házi- amely — 27 áldozatot asszony könnyedén, követelt; ott díszük félkézzel emelheti ülő- saját, „elszedett” kép- részét'* ...(?) aláírásom, amely több Kedvenc lapom most egy újabb ereklyével örvendeztetett meg. A lábatlani új cementgyár építősének helyzetét ismerteti pontos adatokkal, majd így ír: „Képünkön: a helyszínen készülő 5.2 mázsás tetőpanelek'’. Abrázol pedig a kép egy óvodáskorú kisfiút és kislányt, akik feltehetően valamilyen társasjátékkal szórakoznak. Foglalkozásuk tárgya végképp nem emlékeztet panelre, s az ügyködő csöppségekkel kapcsolatban is legfeljebb, ha — fla- ncllről beszélhetnénk... Most már csak az hiányzik, hogy megjelenjék a robusztus építőelemeket, esetleg gigantikus darukat Is ábrázoló kép, ilyen aláírással: „Ennivaló apróságok”.., —a —r A f A kecskeméti Az aranyember színpadon Tizenhárom esztendő telt el azóta, hogy Kecskeméten első ízben játszották Faragó György és Kárpáthy Gyula színpadra alkalmazásában Jókainak ezt a csodálatosan gazdag romantikával megalkotott történetét. Maga Jókai a legkedvesebbnek tartotta regényei sorában. Témája az író életének korai korszakához kapcsolódik. A nagy mesemondó egy megtörtént komáromi história alapelemeit szőtte tovább, díszítette fel a romantika szi- porkázóan csillogó füzéreivel. Joggal lehetett gondolni, hogy a valamikori 1955-ös siker most a mű második felújításakor is megismétlődhet, hiszen Jókai hírneve töretlen, a regény mondanivalója — ha történelmivé szelídült is azóta — eleven, élő, az alakok nem vesztek bele a múlt ködébe. Csak az előadáson derülhetett ki: nem elég a jószándék Jókai szellemének megelevenítése — az egyébként a regénynél sokkal vérszegényebb színpadi átdolgozás korszerű megformálása nagyobb feladat elé állítja a rendezőt és a színészt, mint ahogy azt az első pillanatban gondolni lehetett. Mert 1955-ben egy viszonylag elfogadható rendezői koncepció, életteljes és jó színészi játékkal, a színpadi játékhagyományok mezsgyéjén haladva elegendő volt a hatáskeltésre, minden néző szívesen kiegészítette a szinte tartalmi kivonatként egysíkú színpadi jeleneteket a regényből kölcsönzött színekkel. De tizenkét év után azzal az akkori játékstílussal, azzal az illusztratív színészi alkotói módszerrel már nem lehetett boldogulni. Közben színpadainkon a modernebb hangvételű, merészebb megfogalmazású művek egész sora új színészi értékrendet, az eszközökkel való bánásnak új technikáját teremtette meg Nemrégiben Sinkovits Imrével beszélgetett a rádió egyik riportere a történelmi dráma korszerű játékstílusáról és Sinkovits, ez a kitűnő, tudatos művész bevallotta, hogy szinte havonként egy-egy újabb darab előadása után kell újra értékelni a színészi eszközöket. Olyan gyors a változás és olyan sodró lendületű a játékstílusban a korszakváltás ereje. Szóval egy eszköztelenebb, természetesebb, színészi megformálás igényét kellett volna a rendezőnek, Margittá Gábornak egybehangolni a jelenetekben rejlő hangulati követelményekkel. A viharzó indulatoknak olyan egyensúlyát kellett volna létrehozni, amely a korszerű játék eszközeivel is hitelesen megjeleníthető. Sajnos, erre Az aranyember mostani felújítása nem szolgáltat mindenben jő példát. Még az önmagában jól és ízlésesen felépített színészi produkciók is eléggé hitelnélkülinek tűnnek egy-egy jelenetben, mert a játékszervezésnek és a stílus, az egységes színészi cselekvés kiformálásának munkájában nem tudott megfelelő, eléggé árnyalatos koncepciót nyújtani a rendezés, [gy aztán az egyébként is mérsékelten sikeres átdolgozás minden hibája előtérbe tolakodott. A néző a négy felvonásra osztott darab nem egy jelenetét érezte unalmasan elnyújtottnak és az előadás lassan foly- dogáló vizén minden nagyobb hullám, megemelt hangsúly disszonánsnak, erőltetettnek hatott. A színészi játék vezérszólamát kétségkívül Tímár Mihály alakítója viszi. Fekete Tibor azonban túlságosan melankolikus, itt-ott passzívan töprengő hőst elevenített meg. A mindent arannyá változtató, a gazdagság és társadalmi karrier útján óriás léptekkel felfelé törekvő Tímár Mihály acélos biztonságát, megingathatatlan határozottságát (még töprengéseiben, kétségeiben is) férfiasán kemény, emberi méltóságát nem tudta megfelelő eszközökkel ábrázolni. A regényben egymással szembeszegülő ellenpólusok — egyébként — mintha a rendezői koncepció következtében túlontúl közel kerültek volna egymáshoz, ahhoz hogy megfelelő feszültség jöjjön létre a dráma fordulópontjain. A dráma néhány pillanatában azért mégis szép élménnyé avatta az előadást a választékos, jól komponált színészi játék. Moór Mariann és Forró Pál (Tímea és Kanizsa) nagy jelenetében, vagy Dévjiy Camilla és Fekete Tib&r (Athalia és Tímár Mihály) nagy összecsapása pillanatában tért vissza az előadásba igazán a Jókai megálmodta romantikus színvilág. (Moór Mariann játéka volt egyébként máshol is a legegységesebb, leghitelesebb!) Szép alakítást nyújtott Ali Csorbadzsi rövid epizódszerepében Gyulay Antal. Brazovics Athanász nagy érzelmi kitöréseit színekben gazdag játékkal elevenítette meg Jánoky Sándor, bár némi túljátszás az ő alakításában is tapasztalható volt, csak úgy, mint a darab más jeleneteiben — más szereplőknél. Szabó Tünde bájosan tapasztalatlan vadócnak játszotta Noémit, de kissé adós maradt azzal az érzelmesen szűzies tisztasággal, amelynek jellemvonásaival Jókai megajándékozta ezt a regényalakot. Teréza mama Moj- zes Mária megfogalmazásában szép pillanatokat adott a nézőnek. Píróth Gyula, mint Krityán Tódor, Budai László mint Fabula kormányos és nem utolsósorban Borbíró Andrea Zsófi mama alakjának életrekeltése közben jó összjátékrói és a regény hangulatának helyes érzékeléséről tett tanúbizonyságot, bár a rendező hibájából mindenik alakításban jelentkezett némi játékbeli túlzás. A színpadkének, Borcsa István munkái, nem tartoznak a tehetséges tervező legjobb alkotásai közé. sajnos a világítási hatások adta lehetőségeket is színié teljesen kikanesolta a? előadásból a rendező. Márton Aladár jelmezeit korhűség tekintetében nem érheti szó. de salnos nem minden psetben alkalma'-keAntt a szereplők adottságaihoz egyik-másik kosztümim-ve. Osáky Lajos Petőfi szülővárosában rendezték a költészet napja megyei ünnepségét Csütörtkön este ünnepi díszben várta a kiskőrösi tanácsháza nagyterme a vendégeket. A bejáratnál álló asztalon feltornyozott könyvek: a költészet napjára érkezett írók művei. Két órával az ünnepség .rezdete előtt érkezett meg Jankovich Ferenc Kossuth- díjas költő, Jancsó Adrienn Jászai-díjas előadó- művész, F. Tóth Pál, a Petőfi Népe főszerkesztője, valamint az est megyei költővendégei. Kíséretükben volt Bodor Jenő, a megyei pártbizottság munkatársa, Pankovits József- né, a Nőtanács megyei titkára és Gerinczy György, a Hazafas Népfront megyei bizottságának munkatársa. A vendégeket Kré- besz Sándor, a kiskőrösi járási pártbizottság titkára, dr. Király István, a járási tanács vb-titkára és dr Havasi Gyula, a községi tanács vb-elnöke fogadta Valamennyien megtekintették a Petőfi szülőházat és a szövetkezeti áruházat. I Este hat órára zsúfolásig megtelt a tanács díszterme. Dr. Király István üdvözlő szavai után F. Tóth Pál tartott ünnepi beszédet. — Szerencsés választás és jelkép mondotta a töb bi között —, hogy éppen itt, Petőfi szülővárosában tartjuk a költészet napja megyei ünnepségét. Ez alkalom arra, hogy számot vessünk: mit jelent nekünk Petőfi, József Attil- la és a magyar költészet nagy vonulatának öröksége. Nevüket büszkén emlegetjük, de legnépszerűbb verseiken túl ismerjük-e őket és életművüket eléggé? Emberi nagyságukat és azokat az eszméket, amelyekért küzdöttek. A nagy tapssal fogadott beszéd után Dara Edit, a Katona József Könyvtár irodalmi színpadának tagja F. Tóth Pál verseiből szavalt, majd Jancsó Adrienn Petőfi. József Attila és Illyés Gyula verseket mondott. Jankovich Ferenc, Hatvani Dániel és Hernádi Gyula saját verseikből olvastak fel. A lelkes hangulatú est után a költők még sokáig beszélgettek olvasóikkal, akik a vendégek köteteit dedikálta tták. Könyv az internacionalistákról Moszkvában a politikai kiadó gondozásában két kötetben, magyar és orosz nyelven megjelent a „Magyar internacionalisták az Októberi Forradalomban és a Polgárháborúban” című köni'v. „Noha az internacionalisták osztagai létszámukat tekintve viszonylag kis részét alkották a sokmilliéis Vörös Hadseregnek. a forradalomhoz való hűségük és bátorságuk kivívta a szovjet vén megbecsülését. és háláiét” — mondja az előszó Az első I kötet ötezer példányban 1 jelent meg.
