Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-13 / 87. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KI'SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Tavaszi munkák Kecskemét határában Szálastakarmány a belvizek helyén mében paradicsom- és pap­rikapalántákat Ünnepi NEB-iilés 17 • 1 rr •• •• Kiskoroson Az időjárás váratlan, fa­gyos áprilisi tréfája még tart. A Kecskeméti Agro­meteorológiai Obszervató­rium tájékoztatása szerint tegnap éjjel a korábbinál is alacsonyabbra, —3,5 fok­ra szállt le a hőmérséklet a talaj mentén, s két mé­ter magasságban is egy fok hideget mértek. A jelzések szerint fagykár érte a vi­rágzásban levő kajszi- és őszibarackosokat, cseresz­nye- és meggyfákat. A fagy- veszélyt jelentősen csök­kentette egyebek közt a hétfőn és kedden lehullott csapadékmennyiség. A 29,5 milliméteres eső a száraz hetek után alapot adott a szántóföldi és kertészeti kultúrák fejlődésének is. A tavaszi munkák lénye­gében zavartalanul folynak a földeken. A kecskeméti tsz-ekben például 160 erő­gép dolgozik. A szántásból még körülbelül 400 hold van hátra. A kukorica és egyes szálastakarmányok Megyénk strandjain már­is nagy iramban fo­lyik a felújítási, karban­tartási munka, hogy a nyi­tás napján frissen festve, meszelve és parkosítva fo­gadják a vendégeket. Az előkészületnek és természe­tesen a fürdőknek a gazdá­ja a Kiskunhalasi Vízmű Vállalat, illetve az Észak- Bács megyei Vízmű Válla­lat. Az előbbihez több mint tíz idényfürdő tartozik, s ezeknek mindegyikében máris dolgoznak a munká­sok, mert a nyitásra — az időjárástól függően — má­jus 1. és 15. között kerül sor. Kiskunhalason elmondot­ták, hogy a város közkedvelt és a megye más városaiból, községeiből is gyakran felkeresett fürdőjét bőví­tik, nagyobb területet bocsáta­nak a vendégek rendelke­zésére, ahol napozhatnak, labdázhatnak, szórakozhat­nak. A területbővítés és az új kerítés elkészítése mái befejeződött, jelenleg a ka­binok festése, a vakolat rendbehozatala a feladat, ezen dolgoznak a szakem­berek. A halasi vízműhöz tarto­zó másik nagy fürdő a ke­celi, amely — mint isme­retes — hosszú ideig csak részlegesen működhetett különböző műszaki, kivi­telezési okok miatt. Tavaly azonban már a nagyme­dencét is használhatták a vendégek. Az idén a gépházban vé­geztek nagyobb arányú karbantartást. kivételével befejeződtek a tavaszi vetések. A Magyar Szovjet Barátság Tsz a ta­valyi kísérlete után Ismét vet egyszeres keresztezésű jugoszláv hibridkukoricát, az Űj Tavasz, Boldogulás és Béke Tsz pedig ebben az évben próbálkozik elő­ször ezekkel a fajtákkal összesen több mint 100 hol­don. Egyebek közt 300 hol­don ültettek burgonyát, s a lucerna mintegy 280 hol­don került földbe. Végez­tek a fejtrágyázással is — összesen 4400 holdon. A gabona téli felfagyása és a kora tavaszi próbára tevő homokverés dacára erőtel­jesek, s a szántó 35 szá­zalékán — a tavalyinál 300 holddal nagyobb területen — zöldellnek az őszi veté­sek. A kertészetekben több mint 1000 holdon fejlődik a zöldborsó, amit a kon' zervgyár részére termesz­tenek. A melegágyakban 800 holdra nevelnek elő zö­A rossz szigetelés miatt ugyanis a gépek, csövek megrozsdásodtak, rendbe kellett hozni a központi fűtést is. A munka több százezer forintba került a vállalatnak. Jelentősebb bővítés, fel­újítás nem lesz az idén a halasi vízműhöz tartozó fürdőkben, de az évi szo­kásos karbantartási mun­kát már is végzik Solton, Dunavecsén, Bácsalmáson, Mélykúton, Kunszentmikló- son, Bácsbokodon és a ki­sebb, csupán községi igé­nyeket kielégítő strand íür- dőkön is. Egy évvel ezelőtt írtunk arról, hogy bővítették a kecskeméti strandfürdőt, az idén Kecskeméten is rsak karbantartási mun­kálatokat folytat az Észak.Bács megyei Víz­mű Vállalat. A festés, mázolás, kabinok kijavítása és egyéb tenni­valók körülbelül 250—300 ezer forintba kerülnek. Néhány szót még az oly sokat emelegetett kecske, méti fedett uszodáról és fürdőről: A több millió fo­rintos beruházás műszaki átadását a napokban meg­kezdték és minden remény megvan arra, hogy május végén, június elején átadják ren­deltetésének. Az építményt, amely a nyá­ron már „besegít” a szék­tói fürdőnek, ahol az el­múlt években, a kánikulai napokon nem egyszer any- nyian voltak, hogy egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. G. S. Három esztendő után idén végre nem zavarja belvíz a mezőgazdasági munkák ütemes végzését. Az évekig műveletlenül ál­ló belvizes területeket új­ra birtokukba veszik a kö­zös gazdaságok és elsősor­ban szálas takarmányokat vetnek ide. A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizott­ságának pénteki ülésén el­ső napirendi pontként a megyeszékhely tíz terme­lőszövetkezetének az el­múlt évi gazdálkodását ér­tékelték. Kitűnt a beszá­molóból egyebek közt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek az új gaz­daságirányítási rendszer szellemében mindinkább érvényesülő önállósága ál­talában jó gazdasági ered­ményeket hozott. A közös gazdaságok hal- mozatlan termelési érté­ke egy év alatt 32 millió forinttal emelkedett, s összességében megközelí­ti a 150 millió forintot. Az üzemágak termeléséi elemezve megállapították, hogy a múlt évi kenyérga­bonatermés mind a hol­danként! átlagot, mind pe­dig mennyiségét tekintve, hosszú idő óta a legjobb­nak bizonyult. Gyarapodott a tsz-ek szarvasmarha-ál­lománya, de nem kielégítő a tehénállomány növeke­dése, s ennek egyik oka a Kibővített, ünnepi ülést tartott tegnap Kiskőrösön, a járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Az összejövetel­re a NEB megalakulásának tizedik évfordulójával kap­csolatban került sor, sazon részt vettek a járási párt- bizottság, valamint a já­rási tanács vb-vezetői, to­vábbá azok a népi ellen­őrök, akik tíz éve tevé­kenykednek. Az ülésen elhangzott be­számolóban Lévay János, a járási NEB elnöke adott korszerű férőhelyek hiá­nya. A munkában rendszere­sen részt vevő gazdákra jutó évi átlagrészesedés összege emelkedett, s a legmagasabb — jóvai több mint 26 és fél ezer forint — a törekvés Tsz-ben. Jó munkájukért és kiemelke­dő gazdálkodásukért ez utóbbi termelőszövetkezet, valamint a Boldogulás és a Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz vezetőségének és tagságának a vb elismeré­sét fejezte ki. Az ipari Szakmunkás­képző Intézet helyzetével foglalkozó soron következő beszámoló három iparág 72 szakmá­jára készülő fiatalok el­méleti oktatásának és gyakorlati képzésének gondjait és eredményeit. tárta fel. A nem mindig megfelelő családi körülmé­nyek közül és gyakran hiányos tanulmányi felké- -ziiltséggel az intézetbe ke­rülő növendékek célratörő nevelése az esetek többsé­gében meghozza a várt i számot arról a munkáról, amelyet a népi ellenőrök végeztek a megalakulás óta eltelt tíz esztendő alatt, majd megköszönte azoknak a társadalmi aktivistáknak a fáradozását, akik lelki- ismeretes munkájukkal hozzájárultak az ellenőrzé­sek hatékonyságának növe­léséhez, a NEB tekintélyé-, nek további erősítéséhez. Az ünnepi összejövetel végén eddig egyedül álló, de mindenképpen dicsére­tes és figyelemre méltó mozzanat következett: kü­lönböző vállalatok, tsz-ek és a járási tanács pénzju­talomban részesített több olyan népi ellenőrt, akik munkájukkal, segítő szán­dékú vizsgálataikkal nagy­ban hozzájárultak a gaz­dálkodás javításához, az eredmény növeléséhez. A Csongrád-Bács megyei Tég­laipari Vállalat Molnár Istvánnak, a Kiskőrös és Vidéke Fogyasztási és Ér­tékesítési Szövetkezet Be- reczi Mihálynénak, a csá­szártöltési Kossuth Terme­lőszövetkezet Földes Jó­zsefnek, a Szegedi Posta- igazgatóság hamper Bélá­nak, a csengődi NEC3 ve­zetőjének és Gombos György népi ellenőrnek nyújtott át pénzjutalmat, megköszönve az ellenőrzés területén végzett munkáju­kat. Ugyancsak a posta- igazgatóságtól kapott pénz­jutalmat Szabó János Bo­csa község NECS-vezetője, míg tizenegy tanácsi appa­rátusban dolgozó népi el­lenőrt a járási tanács vb jutalmazott meg. eredményt. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az in­tézetből kikerült ifjú szak­munkásokat alkalmazó vál­lalatok általában elégedet­tek azok elméleti és gya­korlati képzettségével. A jövő feladatai közé a többi közt a szakmunkás- képzésbe vont lányok arányszámának növelése, továbbá az ötéves tervidő­szak végére várható, a jelenleginél 45 száza­lékkal nagyobb tanuló­létszámhoz szükséges is­kolaépületekről való gon­doskodás tartozik. A napirend harmadik pontja a júniusban Kecs­keméten rendezendő nagy­szabású polgári védelmi harcászati gyakorlat előké­születeivel, a szükséges in­tézkedésekkel. az irányító szervekre és a lakosságra háruló feladatokkal foglal­kozott. A városi tanács végre­hajtó bizottsága végezetül bejelentéseket vitatott meg és fogadott eí. J. T. Több százezer forint a strandfürdők karbantartására A FOGYASZTÓKÖZÖNSÉG IGÉNYEI SZERINT A Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi üzemének kecskeméti palackozó üzemében is jól felkészültek a húsvéti ünnepekre. Két műszakban dolgoznak. Nyolc óra alatt 7500 7 decis üveget töltenek meg édeskés ezer­jóval. (Képes riportunk a 3. oldalon.) Mezőgazdasági, szakoktatási és polgári védelmi témák a vb ülésének napirendjén Humánum és ésszerűség A z ember testi-lelki egyensúlya elképzelhetet­len munka nélkül. Azok a megmondhatói, akiket hosz- szabb, vagy rövidebb időre tétlenségre kényszerít az egészségi állapotuk. Termé­szetesen nem közömbös a munkaerő csökkenése, a kereset szempontjából sem és a népgazdaságnak sem mindegy, hogyan alakul az eltartók és az eltartottak aránya. A humánum és a társadalom anyagi érdeke egyaránt azt követeli te­hát, hogy minél több csök­kent munkaképességű em­bert rehabilitáljunk, s ál­lítsunk egészségi állapotá­nak, képességének megfe­lelő posztra. Született egy olyan ren­delet a múlt év végén, amely ezt a célt minden eddiginél jobban szolgálja. Régi igazság azonban, hogy a rendeletek annyit érnek, amennyi megvalósul belő­lük. S a Szakszervezetek Megyei Tanácsának a ta- nasztalatai szerint a végre­hajtással még nem lehe­tünk elégedettek. Március végéig kellett elkészíteniük a vállalatok­nak — az üzemi bizottság javaslata és az igazgató jó­váhagyása alapján — a csökkent munkaképességű­eknek alkalmas munkahe­lyek jegyzékét. E kimuta­tás elsősorban az üzemen belüli rehabilitációt hiva­tott szolgálni, de segíti a tanácsokat és a szakszer­vezeteket is abban, hogy tiszta képet kapjanak az egész megye helyzetéről, s ha kell anyagiakkal is tá­mogassák a csökkent mun­kaképességűek elhelyezését. Anyagiakkal? Igen. A rendelet szerint ugyanis azok a vállalatok, amelyek új termelő részlegeket, a csökkent munkaképessé­gűek átképzését segítő tan­műhelyeket hoznak létre, pénzt kaphatnak e célra a tanácsoktól. Országosan mintegy 400 millió forintot tartalékoltak ilyen célra. Sajnos — mint már mondtuk — az eddigi ta­pasztalatok nem sok jóval biztatnak, bár követendő példákat is tudunk emlí­teni: a Kecskeméti Kon­zervgyár 69 munkahelyet tárt fel. s ezek nagyrészét már be is töltötték csök­kent munkaképességű dol­gozókkal. A Bajai Finom- nosztó Vállalat kollektív -7»rződésében is teret szen­telt e téma megóvásának, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents