Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-12 / 86. szám

1. oldat I9ff8. április Ö. pfafc® HAZAI lapszemle Érdekes újítást vezettek be a 120 holdas Pécsi-tó­nál. A baranyai horgászok intézőbizottsága lehetővé teszi az éjszakai pecázást. A sokhelyütt bevezetett ötnapos munkahét végén ugyanis a horgászok leg­többje éjjel is a vizen ma­rad. Ezek a sportemberek kötelesek magukat fehér- fényű, folyton égő lámpá­val kivilágítani. Szép lát­vány a csónakokban elhe­lyezett viharlámpák fény­füzére. A horgászok meg­figyelése szerint egyéb­ként némely halak — pél­dául a harcsa és a süllő — a sötétben jobban, kapnak. (Dunántúli Napló.) * A közös vállalkozások ál út­jait keresik Szaboirs-Szatmár meftvéhen a MÉSZÖV és a tsz területi szövetségek vezetői. A tavalyi biztató kezdet — könyvkötő és bőrdíszmű-üzem, drótkerítésfonó és fazekas­üzem létrehozása, hűs'tőital- előállitás — után idén máris számos ÚJ ipari tevékenységbe fogtak. Az fmsz-válialkozások közül a sütöde, a tolltisztító és a mozaiküzem a legfőbbek. A friss tervek közt most a tsz-ckkel közösen virágkerté­szet, seprűkész'tő üzem, asza­ló, illetve szeszfőzde megindí­tása szerepel. (Kelet-Magyar- ország) A Tisza-parti megye- székhely ifjú olvasóinak kellemes meglepetés a fel- szabadulás évfordulójának tiszteletére megnyitott szolnoki gyermekkönyvtár. A tágas, világos helyisé­gekben a polcokra az ed­diginél háromezerrel több kötetet lehet kirakni. Az azonos témájú könyvek azonos színű csíkkal van­nak jelölve: a technikai tárgyúak például ezüsttel, a mesék kékkel. (Szolnok megyei Néplap.) * Szántód és Tihany kikötött úgy alakítják ki, hogy már a nyáron egy időben két komphajót fogadhassanak. A ki- és behajózást emelőhídas kikötőberendezésekkel gyorsít­ják. A modern kompokkal eb­ben az évben — a gépjármű­vek mellett — jóval több mint egymillió utast fuvaroznak majd. (Veszprém megyei Napló) • Hatéves kísérletezés után készült el az az örökégő bányászlámpa, amelyből ötvenet rövidesen Tatabá­nyán szerelnek fel. A lám­pában nincs égő, nem táp­lálja áram, sem egyéb vi­lágítóanyag. Fényforrása több rétegből áll, amelyet a benne levő radióaktív anyag gerjeszt fénykibo­csátásra. A törhetetlen és tűzálló világítótestek se­gítségével a bányászok könnyen tájékozódhatnak, emellett alkalmas az új lámpa a bányában a ve­szélyes helyek, elágazások, a tűzoltó- és mentőfelsze­relés megjelölésére is. (Ko­márom megyei Dolgozók Lapja.) Yéghné és választói A Hunyadivárosnak arra a részére érkezve, amelyik Végh Lajosné tanácstagi körzete — szemvidító ker­tes családi házak, távolabb pedig többszintes lakótöm­bök fogadnak. Közöttük tör utat magának a Czollner közön az új műút. Üti tár­sam „bennszülött” kecske­méti. Mégis ámulva, szin­te az idegen bolygóra csöp­pent ember tekintetével néz végig a tájon. Csodál­kozás és elismerés van egyszerre a pillantásában. A tanácstagot keresem, aki ebben a tisztében im­már a második ciklusban képviseli a Hunyadiváros lakóinak érdekeit Igaz, közben „érdekterületet” változtatott: az 52-es után a 49-es körzet lett az övé. De gondjai, s ezekkel együtt lelkesedése is vál­tozatlan. A Hunyadiváros „fóruma” A kertes családi ház, ahová becsöngetek, s amelyben munkájáról, a tennivalókról hosszan be­szélgetünk, a környéken olyasféle szerepet tölt be, mint a rómaiaknál a Fó­rum. — Van ugyan egy hiva­talos fogadónapom — mondja mosolyogva a ta­nácstag-asszony —, de mű­soron kívül is hányszor nyitnak rám ajtót! Nem is mindig kérésekkel, gondok­kal. Olykor csupán meg- hányni-vetni a világ sorát, beszélgetni egy-egy újság­cikkről. Közéleti múltja felől ér­deklődöm. Van mit emle­getnie. Nőtanácsi, népfront- funkciók, városi tanácsi megbízatások váltották egymást az utóbbi évek­ben, sőt terhelték többnyire egyidejűleg a vállát. Aggódástól a vívmányokig Jelenlegi körzetének — amely a vasútállomástól az északi városhatár tanya­világáig terjed — egy éve a gazdája. Választóinak száma éppen négyszáz. Ha a körzet lakosságának lét­számára vagyunk kíván­csiak, nyugodtan legalább kettővel szorozhatunk. Eny- nyi ember ügyes-bajos dol­gát osztja meg tehát, eny- nyinek a szószólója, előre­haladásának munkálója. Nem egyszer gyógyszert visz, orvost hív nekik, vagy éppen bevásárol az időseb­bek számára. — A minden eddiginél elevenebb, őszintébb hangú jelölő gyűlésen az volt a kikötésük: csak akkor vá­lasztanak meg, ha kiállók mellettük, harcolok érde­keikért. Azért, mint mondja, kis­sé aggodalmaskodva fogott a megbízatáshoz. Nem mintha éppen félénk asz- szony lenne. De a bizal­mat ki kell érdemelni. S ő igen-igen várakozásteljes légkörben volt kénytelen rajtolni. Az egy esztendő azonban — s erről a kró­nikás is meggyőződhetett — előnyösen fordított a közhangulaton. — Az eddig kivívott eredmények közül a lakos­ság számára a legtöbbet kétségkívül a Czollner köz útburkolatának az elkészül­te jelentette. Az egykori kátyú, a télvíz idején szin­te járhatatlan sár, latyak helyébe korszerű műút épült. A Rózsa Ferenc utca la­kói vizet kaptak, s ezt kö­veti majd a Nádor és a Vadász utca közművesítése. Hogy mikor? Véghné nem ígérget. Szerzett már any- nyi tapasztalatot, hogy tud­ja: a határidők egyik leg­főbb sajátsága, hogy rend­szerint — módosulnak. A választók véleménye Érthetően érdekelt: ho­gyan vélekedik a lakosság a környék fejlődéséről, szé­püléséről? — örülünk, hogy vizet kapott a szomszéd utca — mondja a Nádor utca 11- ben lakó Szabó Mihály. — Bár közel hozzájuk, a Kan­dó utcában két alkalmas kút is akad. De mégse vi­tassuk a sorrendet. Tud­juk, előbb-utóbb ránk, meg a Vadász utcára is sor ke­rül. — Az a fontos, hogy az út elkészült — szól közbe a feleség —, és előkészü­letben az aluljáró. Polónyi Béla is a vá­lasztókörzet lakója, ö azt veti fel, hogy a körzeti or­vos — a Czollner téren ren­del. Iskola is kellene, hi­szen sok az iskolás korú gyerek. A végső szó azért, bár­hová kopogtattunk is be, az elégedettségé volt. Termé­szetesen van gond, hiszen elkelne egy élelmiszerbolt, szolgáltatásokért is messzi­re kell még menni, s — ez már városi probléma — nyilvános telefonállomás felállítására is lehetne mó­dot találni. De mindent egyszerre nem lehet kíván­ni. Ezek az utcák olyan gyorsan alakultak ki, hogy még a térképen sem szere­pel valamennyi. Ami pedig a tanácstag­jukat illeti: — Még csak egy negyed ciklusban tevékenykedett, s máris övé az oroszlánrész a lakóhelyünk arculatának alakításában ... Nem az ígéretek embere, inkább kiharcolja, amire szükség van... Végh Lajosné más tájról származott ide: a Nagy­kunság szülötte. De köz­életi buzgóságát, alkotó lendületét — évek hosszú sora óta — Kecskemét e városrésze felvirágozta­tásának szenteli. S ebben a törekvésében mindenkor maga mellett érezheti vá­lasztóit. Jóba Tibor Az autóműszaki szemle tapasztalatai JANTJÄ R második felé­től folyamatosain végzik az állami, szövetkezeti tulaj­doniban levő gépjárműveik műszaki felülvizsgálatát a KPM Autófelügyelet szak­emberei. A tapasztalatokról beszélgettünk Rigó István­nal, a 9-es számú AKÖV járműfenntartási osztályá­nak vezetőjével, aki nem­csak részese, de irányítója is a szemlének. — Sajnos, néhány üzem, intézmény, de főleg a me­zőgazdasági nagyüzemek nem készítették elő meg­felelően járműveiket a fe­lülvizsgálatra. Akad még gazdasági vezető, aki azt tartja, amíg gurul az autó, addig nem lehet baj. Sze­rencsére a nagy gépjármű­parkkal rendelkező válla­latoknál másképp gondol­kodnak. AZ ELSŐ ütemben 300 személygépkocsit vizsgál­tak át, s az alapos „műsza­ki rosta” bebizonyította: az állami, szövetkezeti sze­mélygépkocsik leggyako­ribb hibája a fényszórók helytelen beállítása, a fé­kek egyenlőtlen hatása, a hátsó helyzetjelző lámpák rendkívül sokszínű skálája, a fénykort fényszóróra va­ló kötése. Az AB 29-04 rendszámú gépkocsinál azt tapasztalták, hogy a kézi­fék huzaljára csomót kö­tötték, ezzel állították szo­rosabbra. A KA 39-09 rendszámú gépkocsinak a kormányház fedele volt la­za. Mindkét gépkocsi sú­A homok „Kolumbuszái“ Alig néhány évvel a szá­zadforduló előtt még fu­tóhomok volt Csengőd te­rületén. A kilencvenes évek végén vidéki, elsősorban kiskőrösi, keceld, soltvad- kerti telepesek „hajózták át” a homoktengert. A par­lagon hagyott területeken búzát és kukoricát próbál­tak termelni. Tervük azon­ban meghiúsult. Sokan, reményüket vesztetten tér­ték vissza falujukba, né- hányan azonban maradtak. Tovább kísérleteztek, s vé­gül megvetették lábukat az aranyhomokon. 1898-tól kezdve — főleg a tabdi és kis csengődi részen — át­tértek a szőlőtermesztésre, melynek alanyai a hagyo­mány szerint Kecelről szár­maztak. Mind nagyobb méreteket öltött a futóhomok leköté­se. A század első éveiben Tolvaj! és sikkasztót ítéltek el Január első napjaiban egy fiatalember italozott magányo­san a kiskunfélegyházi vasút­állomás vendéglőjében. Felhaj­totta a pohár sört, és intett a pincérnek. Ugyanebben a pil­lanatban léptek be az étterem­be a rendőrök, akik egyenesen az ő asztalához tartottak. A fiú tudta, hogy lebukott. Iga­zoltatásnál kiderült, hogy Sal- lai László büntetett előéletű 22 éves kiskunfélegyházi lakos nemrégen szabadult a börtön- böl. , . — Van-e állandó munkahe­lye? _ kérdezte a rendőr. — Decemberben, mikor ki­jöttem S. J. kőműves mellett segédmunkásként dolgoztam, azóta még nem tudtam clhe­lyezkedni — válaszolta Sallai László, s rövidesen beismerte azt is _ amit a rendőrök ré gén tudtak —, hogy meglopta munkaadóját. Pár nappal " bemászott volt mestere udva­rába, a lakásba hatolt és órát, orkánkabátot, inget emelt el. A holmi egy részét elásta, a többit eladta. A rendőrök elindultak vele, hogy bekísérik az őrsre. A fiatalember azonban egy óvat­lan pillanatban megszökött. A Kiskunfélegyházi Járásbí­róság a napokban visszaeső­ként elkövetett lopás és fo­golyszökés miatt két év hat­hónapi szabadságvesztésre Ítél­te, s két évre eltiltotta a köz- ügyektől. * Nem mindennapi bűnügyben hirdetett ítéletet a Kalocsai Járásbíróság. Szabó István 29 éves, kisfoktői lakos postai kézbesítő búlyeggyűjtéssel Is foglalkozott, s összeköttetése volt S. K. pécsi bélyegkeres­kedővel. A múlt év végén S. K.-től 21, különböző bélyegek vendéglői letartóztatása előtti kel telerakott albumot kapott! azzal a megbízással, hogy azo­kat adja el, s a pénzt küldje a feladó címére Pécsre. Szabó nem tudott ellenállni a szép és értékes bélyegeknek, s úgy gondolta, a többséget magának szerzi meg. Ebben nem is lett volna semmi ki­vetnivaló, ha az általa kiemelt 11 ezer forint értékű bélyeg árát elküldi a tulajdonosnak, ö azonban a kereskedő téve­désbe ejtése végett a listán olyan jelzéseket tüntetett fel, mintha az elsikkasztott bélye­geket nem is küldte volna el neki S. K. Természetesen a dolog kiderült és a bíróság Szabó Istvánt hathónapi szi­gorított börtönre ítélte. Enyhí­tő körülményként vette figye­lembe a büntetőtanács, hogy a nyomozás során a kárt meg­térítette. A két ítélet még nem Jog­erős. G. S. még csak néhány ház és majorsági épület hirdette az új település születését, de ennek pecsétjén 1912-ben már ez olvasható: „Csen­gőd nagyközség.” Az 1910- es években megtörik a len­dület a termelők nem tud­ják kellően értékesíteni bo­raikat. Így került sor pél­dául arra, hogy az akasz­tóiak elkeseredésükben ki­verték hordóikból a csapot és hektószámra itatták a bort a szomjas aranyho­mokkal. Az elmúlt ötven év nagy változást hozott. Sokat je­lent, hogy vasúti fővonal halad szőlőtermő vidékün­kön. A csengődi szőlő le­vét messzeföldön ismerik. Nemcsak külföldi vendé­geinket tanítja magyar tü- zességre, de maga is szí­vesen vendégeskedik ha­tárainkon túl. Egy-egy ha­zánkfia viszontláthatja bo­rainkat Franciaország. Hol­landia, Ausztria vagy Bel­gium nagy szórakozóhe­lyednek asztalán. Az ola­szok előszeretettel vásárol­ják me" pincegazdaságunk­tól a préselés után vissza­maradt törkölyt. Egy em­beröltő alatt aranyhomok­ká vált a futóhomok. Szak- szövekezetünk neve: ..Aranyhomok”. Szimbólu­ma a változásnak, s a jö­vő útjának is. A homok „Kolumbuszái” nagy kin­cset fedeztek fel. s adtak az utókornak. — Morav- csik Szilveszter, Csengőd. Dyosatn balesetveszélyei volt. Tehergépkocsikból, több mint négyszázat rendeltek be műszaki felülvizsgálat­ra, s ezeknek 30 százalékát kellett újabb szemlére uta­sítani. A tehergépkocsik­nál aránylag kevesebb, de veszélyesebb műszaki hibát találtak. A legjellemzőbb fogyatékosság a fékcsövek helytelen rögzítése, mert emiatt azok gyorsan kikop­nak, s a fékolaj elfolyik. KIVÁLÓAN felkészült a hatósági felülvizsgálatra a Baromfiipari Országos Vál­lalat kecskeméti gyáregy­sége, amelynek 28 gépjár­műve esztétikai és a köz­lekedésbiztonsági szem­pontból egyaránt kifogás­talan volt. A Kiskunfél­egyházi Húsipari Vállalat­ról ezt már nem lehet el­mondani, hiszen gépiármű- veinek egy részénél fék- és kormányműhibát talál­tak. Ennél is rosszabb mű­szaki állapotban kerültek a szemlére a Kecskeméti Községgazdálkodási Válla­lat szemétgyűjtő járművei. Ezeket háromszor is útabb felülvizsgálatra utasították. Á mezőgazdasági nagy­üzemek gépjárművei, ki­véve az állami gazdaságo­két, rendkívül rossz álla­potúak. Előfordult — nem egy esetben —, hogy a pót­kocsikat szabálytalanul át­alakították. sőt a légféke­ket ráfutófékkel helyette- sfették. A rendszám nél­küli vontatók műszaki fe­lülvizsgálata nem kötelező, mégis hasznos a balesetek megelőzése miatt. Erre a legtöbb termelőszövetkezet nem tart igényt. — ÖSSZEGEZVE a mű­szaki szemle tapasztalatait, elmondhatom: a három évenkénti, kötelező érvé­nyű felülvizsgálat nasvon fontos és hasznos dolog. Feltétlenül szükséges azon­ban, hogy a vállalatok­nál, termelőszövetkezetek­ben legalább félévenként, alapos műszaki átvizseá- 1 ássál, javítással teremtsék meg a biztonságos közleke­dés feltételeit — mondta befejezésül Rigó István. Gémes Gábor Ketten az országos tanulmányi verseny döntőjéből Bács-Kiskun megyét — éppúgy, mint a korábbi években — többek között a Kecskeméti Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Tanuló­iskola III. évfolyamos ta­Kiskunmajsán rendezik az idei járási tűzoltóyersenyt (Tudósítónktól) Minden évben nagy ese­mény az önkéntes tűzoltó­testületek életében a ha­gyományos tűzoltóverse­nyek megrendezése, ahol felkészültségükből, ügyes­ségükből, gyorsaságukból vizsgáznak a községi, és az üzemi önkéntes tűzol­tók. Az idei első versenyt Kiskunmajsán, május 5-én bonyolítják le, ahol 48 raj­ban női, ifjúsági és férfi önkéntes tűzoltók vetélked­nek egymással. Ügy is mondhatjuk, hogy minta­verseny lesz, ahol megje­lennek a megye hivatásos állományának vezetői is. A verseny reggel 9 órakor az elméleti résszel kezdődik, utána színpompás felvonu­lás következik a község fő­utcáján, a Halasi úton le­vő sportpályára, ahol ver­senyszerű szerelésben, tűz­oltó stafétában mérik ösz- sze tudásukat a résztvevők. nulői képviselték az orszá­gos tanulmányi verseny döntőjében. Makaria Erzsébet, a Kecs-* keméti Centrum Áruház tanulója, ruházati eladók között indult és országos harmadikként végzett! Ju­talma: az azonnal kiállí­tott, szakmai érettségét iga­zoló, szép bizonyítvány, s kétheti belföldi üdülés, ál­tala kiválasztható helyen és időpontban. Mendi Mária, a Bács- Kiskun megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat kiskunfélegyházi kirendelt­ségének egyik önkiszolgáló boltjában kapott gyakor­lati oktatást. <3 fűszer­csemege és élelmiszeráru eladó szakmában verseny­zett. Ossz pontszáma szin­tén meghaladta a minősí­tési határt, így kiérdemel­te, hogy tanulmányait be­fejezettnek tekintsék. — sm —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents