Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

1968. április 11. csütörtök 7. oldal Egymillió szőlővessző az üzemeknek Ahogy elmúltak a talaj- menti fagyok, hozzákezd­tek a közös gazdaságok a szőlő- és gyümölcstelepíté­sekhez, pótlásokhoz. Ezzel együtt megélénkült az Or­szágos Ültetvénytervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat kecskeméti kiren­deltségén a forgalom. Az elmúlt hetekben körülbelül egymillió gyökeres szőlő­vesszőt szállított a vállalat a mezőgazdasági üzemek­nek. A tavaszi idényben to­vábbi 300 ezer darabot ad át a termelőszövetkezetnek, amelyek ezekben a hóna­pokban 110 holdon új sző­lőt, illetve 90 holdon gyü­mölcsöst telepítenek. Negy­ven holdnyi területen vad- szőlő-vesszőt ültet a mély­kúti Alkotmány Termelő- szövetkezet, s majd zöldol­tással oldja meg a legújabb csemegeszőlő-fajták ter­mesztését ugyanezen a tő­kéken. A megyében összesen 40 holdon létesítenek vad- szőlő-anyatelepeket a gaz­daságok, amelyeknek a termőre fordulásával éven­te másfél—kétmillió, oltás­ra alkalmas alanyt nyernek. Erre rendezkedik be a sza­badszállási Mathiász, a sze- remlei Dunagyöngye, a tas- si Petőfi és a császártöltési Üj Barázda Tsz. Az ültetvények gazdasá­gos telepítésével, illetve ápolásával kapcsolatban szaktanácsokkal is szolgál a vállalat. Húsz szakembere járja az üzemeket. A kö­zelmúltban metszési bemu­tatókat tartottak. Permete­zési „menetrendeket” ké­szítenek, javaslatokat ad­nak a kifizetődőbb növény- védelemhez. A rekonstrukciós tervek kidolgozásában szintén köz­reműködik a kecskeméti ki- rendeltség. Parcellánként fölbecsülik a régi ültetvé­nyek értékét, megállapít­ják a kivágási sorrendet. A keceli Kinizsi Szakszövet­kezet 1600, illetve a kiskő­rösi Rákóczi, Toldi és Pe­tőfi szakszövetkezetek kö­zös 550 holdjára vonatkozó felújtási terv már végleges formát öltött. Derűs percek Please, monsieur, Sodawasser! ELŐZMÉNY Egy hazai vendéglátó­ipari üzemegységben (az­előtt: kocsma, vendéglő, étterem, resti). Egy pohár szódavizet kértem. A fő­pincér végigmért, és né­hány kérdést tett fel ne­kem. őszinte feleletet vá­rok — mondta. — Mi jellemzi mai gaz­dasági életünket, nos? — Az új mechanizmus — vágtam rá. — Miből él az üzletveze­tő és a személyzet? — Az üzletmenetből fa­kadó bevételből. — Mi jobb: a Chandon pezsgő, a tokaji szamorod­ni, vagy a szódavíz? — Embere válogatja. Én szódavizet kérek. — Becsületes magyar embernek tartja ön ma­gát? — Igen, azt hiszem. — Téved, kedves ven­dég. On fúrja az új me­chanizmust. Kitámolyogtam a ven­déglátóipari üzemegység­ből. VALLOMÁS Nem szeretem az „a” be­tűvel kezdődő szeszes ita­lokat, tehát a bort, a sört, a pálinkát, a gint, a pezs­gőt, és a többit. Nem te­hetek róla. absztinens va­gyok. Arról sem tehetek, hogy a költészet és a ven­déglátóipar futó találkozá­sából olyan nézet született, miszerint „Bort iszik a magyar, nem pediglen vi­zet”. Aha, ezért nem lehe­tek én becsületes magyar ember. Hát persze, az én szomjamat — vesztemre — csak a szódavíz oltja. Hm... ha én előre meg­sejtem ezt a konfliktust, már zsenge koromban de­hogyis anyatejet, inkább anyaszeszt szürcsöltem volna. De nem voltam elő­relátó. KÉTFEJŰ BORJÜ Gondolom, nehez lehet kétfejű borjúnak lenni. Az emberek minduntalan rá­csodálkoznak. Biztosítha­tom a kétfejű borjakat, az én helyzetem sem sokkal könnyebb, mivel szódavíz­ivó vagyok. Ha én egy po­hár szódát kérek a pincér­től, 6 alig akar hinni a fü­lének. Tüzetesen szemügy­re vesz. alkalmasint még ki is kérdez, mint fentebb láttuk, és megállapítja, hogy fúrom a mechaniz­must. DRÁGÁBB A CHIANTINÁL Nem akarok igaztalan s illúziókeltő lenni. A szó­davízivók ellen a kapita­lizmus is védekezik. Pél­dául Bécsben egy pohár szódavíz vagy egy pohár narancsszörp ára közölt alig van különbség. Itáliá­ban a szódavíz drágább, mint a vörösbor, a chianti. A kapitalista világban még a levegőt sem adják in­gyen. Hát mennyit kell fizetnie annak, aki ilyen­olyan kedvtelésből kétfejű borjú akar lenni! Egyszer megkérdeztem egy nyugati nagyvendéglőst, van-e nála bevételi terv? Ezt felelte: — Nálam ilyesmi nincs, de aki azt nem teljesíti, az röpül! Ebből látam, hogy kicsi a világ, s az sem fenékig szódavíz. RAVASZDI MÓDSZEREK Megérthetik lelkivilágo­mat: becsületes magyar ember, s nem kétfejű bor­jú akartam lenni. Beültem tehát egy ilyen üzemegységbe, jött a pin­cér, kezébe nyomtam egy tízest, mondtam: tegye el, ez a magáé, mindössze egy pohár szódát hozzon érte. És hozott. Meglehet, hogy a pincér magában oktondi- nak nézett, de semmiesetre sem kétfejű borjúnak, ő mosolygott, nekem szemem se rebbent, úgy fogtam föl a dolgot, mintha ezt a szó­dát Bécsben ittam volna, felárral vásárolt valutáért. Jobb trükk után vágy­tam. Betelepedtem egy másik üzemegységbe. Ha­nyagul elvetettem magam egy székben. fejemen hagytam a kalapomat. Kö­rülbámészkodtam, mint aki jobb helyekhez van szok­va. Jött a pincér, és én idegen nyelven kértem a szódavizet, spriccelő moz­dulatokkal, és bárgyún. ,A pincér meghajolt, elsietett, és hozta a szódavizet. Nyájasan mondta: „Plea­se, Monsieur. Sodawasser!” Na még egy trükk. Be­ültem az üzemegységbe, ki­tettem az asztalra egy amerikai cigarettás dobozt, amelyben tizenkét Fecske lapult. A pincér, miközben a szódát kértem, rápillan­tott a dobozra, és mivel lát­ta, hogy nem akárkivel van dolga, örömest hozott egy pohár szódát. További trükkjeimet nem leplezem le. Elvégre ezen­túl is szódát akarok inni. FÖLÉNYBEN A fejlemények megnö­velték önbizalmamat. Már nem éreztem magamat két­fejű borjúnak, hanem egy fejű magyar állampol­gárnak, aki munkával ke­resi a vendéglátóipari üzemegységekben elkölten­dő pénzét is. Magamhoz kértem a főpineért és fel­tettem neki néhány kér­dést: — Mi jellemzi mai gaz­dasági életünket? — Az új mechanizmus — vágta rá. — Miből él az üzletve­zető és a személyzet? — Az üzletmenetből fa­kadó bevételből — felel­te ő. — Hallott már erről az üzleti elvről: nagy forga­lom, kicsi haszon, továb­bá, hogy sok kicsi sokra megy? — Ö, igen. — Fontos-e Önöknek, hogy én itt. és ne egy másik üzemegységben fo­gyasszák? — Hajai! — Akár ha szódavizet is? — csaptam le rá. — De kérem tisztelettel — íelnyögött —, egv üveg pezsgőn mégis csak több a haszon. — Akikor ön fúrja a mechanizmust! H. J. Azonnali belépésre felveszünk egyműszakos munkaidőben dolgozó vasszerkezeti lakatosokat. általános lakatosokat, betanított lakatosokat, Hegesztőket, férfi és női segédmunkásokat. Kétműszakos munkaidőben dolgozó esztergályosokat. A felsorolt szakmákra kezdő szakmunkások is jelentkezhetnek. Férfiak részére munkásszállás biztosítására lehe+őség van. Jelentkezés: f'.pítőgépjavító és Gyártó Váll. 4. sz. Gyár. Budapest, X.; Gyömrői út 63. Munkaügy. 2475 Új „dohánytörvény“ A kormány rendeletet adott ki a dohány terme­léséről, feldolgozásáról, forgalombahozataláról és jövedéki ellenőrzéséről. Az új jogszabály a több mint másfél évtizedes, még az egyéni gazdálkodásnak megfelelő rendeletet mó­dosítja. Az új „dohánytör­vény” szerint is a terme­lés, a feldolgozás, az érté­kesítés, a dohány behoza­tala és kivitele felett vál­tozatlanul, kizárólag az ál­lam rendelkezik, a jövedé­ki ellenőrzés az ország te­rületén átvitt dohányra is vonatkozik. Az új rendelet szerint ezentúl is csak az arra ki­jelölt vállalattal — a ma­gyar dohányiparral — köt­hető szerződés, de időkor­látozás nélkül. A szerző­déskötéseknél már a ter­mékértékesítés új rendje érvényesül. A mezőgazda- sági üzemeknek lehetősé­gük van több évre előre is szerződni. Ez a nagyüzemi dohánytermesztéshez na­gyobb tervszerűséget, ter­melési és értékesítési biz­tonságot nyújt. Az új ren­delkezés lehetővé teszi, hogy a termelők és a ter­meltetők szabadon köthet­nek egymással szerződést, maguk állapodjanak meg egyebek között az értéke­sítés, a szállítás, a minősí­tés stb. feltételeiben. A rendelet előírja, hogy a termelő köteles az egész dohánytermést — a hulla­dékot és a törmeléket is — átadni a magyar dohány­iparnak, amely azt teljes egészében köteles átvenni. A dohány feldolgozásánál változatlanul fennmarad a magyar dohányipar mono­póliuma, a vállalat azon­­Lenin művei Lenin műveit a Szovjet­unióban eddig összesen 330 millió példányban, 95 nyel­ven adták ki. Lenin szüle­tésének 100. évfordulójára Moszkvában megjelentetik Lenin 55 kötetes összes mű­veinek 5. bővített kiadását. Azonkívül kiadják az Ul- janov-család levelezését és 5 kötetben a Leninről szóló visszaemlékezéseket. A Mir moszkvai kiadó kiadásra készíti elő angol, német, spanyol és francia nyelven „A leninizmus és a mai ter­mészettudomány’* című könyvet. A Szahara vízkincse A 800 ezer négyzetkilométer­nyi Szahara földalatti vízkin­csét közel 30 ezer milliárd li­terre becsülik. Kihasználása ér­dekében Algériában és Tuné­ziában rendszeres tanulmányo­kat folytatnak. A szakértőknek két kutatási bázisuk van: Toug- gouri (Algériában) és Gabes (Tunéziában). A hidrológiai adatokat a víz vegyi analízisé­vel egészítik ki. A munkálatok állapítják meg, mennyi lesz minden övezetben a kihasznál­ható földalatti vízmennyiség és hol a legalkalmasabb a talaj a fúrásra. Kiskőrösi Vegyes Ktsz azonnali belépésre keres, varrógépműszerész, esztergályos, kőműves és tetőfedő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a személyzeti osztályon. 2483 ban egyes előkészítő mun­kákkal megbízhatja a ter­melőket. A hazai és a kül­földi dohányipari termé­keket csak az arra kijelölt vállalat, illetve az hozhat forgalomba, akinek erre a belkereskedelmi miniszter engedélyt adott Feldolgo­zatlan — leveles — dohány forgalombahozatalát az új rendelet is megtiltja. (MTI) Becs, magánpenzió 1967. ősze. A társalgó foteljében egy negyven körüli molett nő ült, s élénken csevegett a mellette álló férfival. — Arra a néhány rongy­ra ne legyen gondja. Átvi­szem én a határon... Szeret­nék azonban kérni vala­mit ... Nincs véletlenül fe­lesleges pénze?... Sokat költöttem, s még néhány dolgot szeretnék vásárolni. — Mennyiről lenne szó? — készségeskedett a férfi. — Amennyi van. — Négyszáz schilling. Szívesen átadom, de ne készpénzben adja vissza, hanem.. mondjuk... küld­jön érte autózománcot... A beszélgetőket — Cson­ka Jánosné jugoszláv ál­lampolgárt és Iszak Zoltán kecskeméti lakost — nem­csak a szálloda, hanem a közös utazási cél is össze­hozta. Iszak „óráért és ru­haneműért”, Csonkáné „mindenért” utazott. Más­nap, amikor Budapesten el­búcsúztak, Csonka Józsefné átadta az átcsempészett plisszérozott ruhákat, s fi­gyelmeztette Iszakot: — Egy hét múlva Szege­den találkozunk... Az egy hét gyorsan el­repült, hiszen Iszaknak ren­geteg dolga akadt. Értéke­síteni kellett a Cornavin karórákat, ruhaneműket, aranytárgyakat. A megbe­szélt időpontban azonban pontosan megjelent Szege­den, ahova Csonka János­DÉGÁZ Kecskeméti Kirendeltsége fiatal gépésztechnikusokat, épületgépész­technikusokat azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés írásban, Szeged, Pulcz u. 44. Munkaügy, vagy a kecskeméti kirendeltségen^ Ipoly utca. ______2786 Á teheráni kiállítás előtt Iparművészeti alkotáso­kat küldünk az április 4-től 20-ig tartó teheráni kiállí­tásra. A „Teheráni Magyar Héten” grafikusaink, és iparművészeink is bemu­tatják alkotásaikat. Képünkön: Barabás La­jos ötvösiparművész két kompozíciójával. (MTI-foto — Herczeg István felvétele.) né helyett férje érkezett. Ez egyáltalán nem zavarta Iszakot. A lényegnek azt a 12 kiló autózománcot tar­totta, melyet már egyik is­merősének megígért. E találkozás után a csem­pész-barátság az Iszak és a Csonka házaspár között kivirágzott. A jugoszláv „vendégek” sűrűn megfor­dultak Kecskeméten. Sok mindent — 23 ezer forint értékű ruhaneműt, 3300 fo­rintnyi aranytárgyat — hoz­tak, amit az Iszak házas­pár bizományba átvett. Ér­tékesítés után a pénzt át­adták, sőt még vásárolni is segítettek Csonkáéknak. Szépen, vita nélkül, a fe­lek kölcsönös bizalmával folydogált az üzlet, amikor a Vám- és Pénzügyőrség nyompzói megjelentek Isza- kék lakásán,.. A letartóztatott Iszak Zol­tán tiltakozott, dühöngött, csak üzleti útjairól nem akart beszélni. Még akkor sem tört meg, amikor a házkutatás során lefoglált — a jugoszláv állampolgá­rok által behozott — 9 ezer forint értékű árucikket be­mutatták neki. Később, amikor a nyomozás során megkerültek az Iszak által Bécsből becsempészett 24 karóra, s a 19 ezer forint értékű ruhanemű vásárlói, akkor kezdett vallani. Sok minden kiderült: Iszak Zoltán három év alatt négyszer fordult meg Bécsben. E kirándulások után 29 ezer, a jugoszláv állampolgárok által beho­zott áruk eladásakor pedig 26 ezer 300 forintot forgal­mazott feleségével együtt. A tiszta nyereség nem is volt megvetendő. De vajon megérte? .. Gémes Gábor A megyei rendőr-főka­pitányság Iszak Zoltán, Iszak Zoltánná és társai ügyében befejezte a nyo­mozást. Devizagazdálko­dást sértő bűntett, üzér­kedés miatt kerülnek a bíróság elé. Egy bécsi magánpenziótól a rendőrségig

Next

/
Thumbnails
Contents